Budapesti Hírlap, 1920. február (40. évfolyam, 28–52. szám)
1920-02-25 / 48. szám
Budapest, 1920. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. előfizetői *18k: £&ész évre 220 korona, 1^'évre XIO kor.. eecyei3évr* 66 kor, egy hénsor* 20 kor_ Ejvpi szem óra helyben. ▼Mezen ei pályaudvaroíjon 80 fillér. Hirdetések milliméter számitissal, dijszabás szerint. 'CJ^\ (*** /• Xl évfolyam, 48. Szerda, február 25. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztői Csajthay Ferenc Szerkesztőség: Vili. kér., Rökk Szilárd utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József-kirus 5. szám, Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. Az első javaslat. Budapest, febr. 24. tájó szuffremegő lélekkel nézem a megkértsíndj nemzetgyűlési munkát, mely arra lenne hivatva, hogy a forradalmak által alkotmányunknak kidöntött oszlopait helyreállítsa és ezzel az egészet az összeomlástól megmentse.X X X XX X X X X XX X X XX X X X X XX \ A javaslatí. fejezete ellen,melya kományzói hatáskörről szól,X X . szűkre szabja a kormányzó hatáskörét, mely szinte lehetetlenné teszi részére az akotmányos rend helyreállítását. Mert na az országgyülés működtetésére vonatkozó fejedelmi jogok nem illetik meg a kormmányzót éppen úgy, mint a királyt, a nemzetgyűlés oly helyzeteket teremthet, melyekkel szemben a kormányzónak már lehetetlen, eredményesen fellépnie. És milyen különös ellenmondás az, hogy a kormányzó az országgyűlést sem el nem napolhatja, sem bármikor fel nem oszlat", hatja, de megteheti azt, amit a király nem tehetett meg, hogy üzenetet küld hozzá, melyben magaviselete ellen kifogást tesz." Az ellenmondások egész halmaza az, ami e fejezetben , össze van hordva: így például az, hogy a kormányzó személye sérthetettetr, de a nemzetgyűlés által működésének tartama alatt is felelősségre vonható. fogalomzavar :továbbá Tass államfő s/.emelyének negválasztását ’törvényhozási funkción alvlninlősitem/Ez az egyetlen, a miben •'országgyűléseink szuverébel voltak; és:ilyeni hatarozataik szérfze- 1-itésre soha^sem szorultak. Levél Kaliforniába Iftoilly és lila Hegedűs Lóránt. Heuilly, febr. 12. . Levél jötm^r Nagybajtikba Pestre, melyre tudtaj*f választ adni s igy elhoztam ma Neuillybe. A levél egy csekkel Kaliforniából érkezett; a folyószámla pontosan kirubrikázta, a levelezés ellevelezte, a főkönyv elkönyvelte, az ellenőrzés kipipálta s a levél még mindig válaszolatlan volt, mert mikor a számokat kiszedték belőle, egy tücsök kezdett cirpelni benne, rózsák illata terjedt a szobában széjjel. Pedig nem szerelmes írás volt, hanem egy derék tót-magyar öregbetűs episztolája. Szó szerint adom itt (számai nélkül). "December II. 10. Pala Álló Box 15.. .Stefan Hibácska, Kalifornia U. S. Tisztelt Uraim, mint fönt nevezett üdvözlöm Önöket. Van szerencsémtudomásukra hozni, hogy csekket küldtem az Önök bankjába és netgyon kérem, informáljanak engem a magyar iszonyokról, magyar állapotról, mert ha kedvező vákszt kapok, több százezer koronát küldenek haza. Később én magam is haza akarok menni akkor: elég volt ínisz év a vándorlásból, itten, Kaliforniában gyönyörű időjárás van, itten most is nyár van, a tücsök zenéje mellett alszunk, a nyitott ablak mellett, a rózsa virít, úgy mint önöknél nyáron, mondhatom, hogy ez, boldog aranyország. De én azért a költő szavával felelek önöknek . Sokat jártam, minlenük vett jó dolgom, De « szívem csak azt mondja, jobb attilon! " Tót-magyar testvérem levelit itt vált velem s válaszolok azon a napon, mikor a magyar békedelegáció a gyötrelmes békefeltételekre átadja a hatalmasoknak a magyarság igazságát. Ablakom előtt a boulognei erdő fáin már zsémbil aa rejtelmes tavasz, egy öreg tölgyfa áll ki a kövezetből, a melynek a városi hatóság különös megtiszteltetésképpen külön körzetet vágott a járdából. 1. .Ferenc történelmi fája ez, melyek madridi fogsága után ületelt. Az évszám rajta 1526, a. mohácsi vésznek éve. Rettentő szimbólum. S énnézhetem a festett karikás ablakból, hogy vájjon ,a mohácsi vész tölgyfája kihajt-e az idén a magyarnak megint? Öli Kaliforniában. Írja, a levél, nyílik a rózsa és szól a tücsök s jó magyar testvérek hazafelé néznek, magyar hitre vágynak, mert a szivük mégis csak erre dobog. Oly közel vannak hozzánk, mikor messzeségbe élnek az Aranyországban, mi pedig egy szél tépett hazának roncsai között. Néztem valaha én is onnét vissza s hol a keletre,hol a nyugatra induló felhővel,, izén sem, akkor a magyar földre. Most is úgy van minden ott a nagy messzeségben, csak itt, a mi magyar földünket nem találjuk. A Sierra-Nervada havas ormai fölött napszálltakor rózsaszinen áll meg a felhőgomoly. A cliff-house elé estekben köhögő vonítással másznak a kis fókák, mintha óriás pilócák lennének. "A Tamalpass hegyén apró japán 'csodalények nőnek s fent a mexikói'határon az óriás wvellingtoni,a'fák teepednek az'égnek, kívül feketék, belül vörösek, Coronádobenekben a Userides-tenger habjai kergetik egymást s én már mindebből nem látok éd hem hallok senmiit, de lól-magyar testvérem látja és* mégis hazafelé fordul, mert a szive itt van nálunk. A/l kérdezi az Aranyországból. Hogy vagyunk mi'itt Irán magyarok e rideg'félegvégén, melyet a sorsnak rettentő csapása második Mohácsul szánt nekünk. 'Aj Tót'-magyar testvér, a/l mondom, neked, hogy soha még oly közel nem voltunk egymáshoz, mint ma. Terül a messze Aranyországban, mi pedig bezárva Neuillybe, hogy várjuk a világ hatalmasainakkin terhes ítélkezését. Soha mégis ily közel nem voltunk azért, mert minden magyar most ide figyel, egy hűvös intésre megszűnt közöttünk tér és idő, az örökkévalóság van most: velünk, ne hozzátok, amerikai véreinkhez azért szoljunk most oly szóbeli közelségbe, mert mi sorsüldözött, igazságtalanul letiport, megcsufolt, megbántott magyarok ném a magunk jajjá! visszük a Nagytanács elé s ezt elnyomjuk össze a szőmtől! szájjal), hanem Amerika nagy eszméje nevében kérünk igazságot, a mit Kaliforniáig Newwyorkig mindig, minden amerikai követelt, a szabad népakarat világi léletét könyörögjük. Abban a szomorú, ’de méltóságteljes írásban, a melyet a győztes hatalmak Tanácsa fit átvesz a magyar delegációtól, mi azt kiáltjuk: ne csúfolják meg a népek szabadságát, mert nem az övék s nem a miénk. Apponyi fejti ki benne, hogy egy ország csak történeti jogist áll- hal lönn, vagy népének akaratján. Magyaror,szág ezer osztelyleig történelmi jogon volt ma-iv gyár. De ha kapzsi szomszédok Európa békéje ellen véres kézzel széttörik a történelmi Magyarországot, akkor mi a népakaraton akarunk oji országot teremteni magunknak s azoknak a test-* véreinknek, kik bár néha nyelvünket is alig híd* ják, vannak oly jó magyarok, mint mi s azt az óceánon tul sem tudják elfelejteni. Apponyi iázi sóból,r1 magyar iregáció felterjesztéséből a népszavazás joga kiáll szerte a világon. Mi ebből, nem engedhetünk. De nem engedhetik odaát tuni az óceánon, hogy Amerika nagy eszméje, ittl Amerika szövetségesei által megcsúfoltassék.. ! Népszavazás döntse el, hogy ki akar magyaru] leírni."Aki ezt a jogunkat megtagadja, a szabadságnak gyilkosa. Apponyi írása olyan, mintha, láthatatlan harangok zúgása indulna szerte a régire. Népszavazást, népszavazást, népszavazást. S ha az öreg Európa lassan ébred e földöntúli szóra, akkor Ti. magyar testvérek és Amerikái, népe, meg fogtok minket érteni. Az angolok nagy történetírója, Carlyle oly nagyszerűen írja meg a Brench Revolution-ban, hogy Amerika hogyantépi szél bilincseit és, találja meg a szabadságot. Azt írja, hogy. ..A bosztoni kikötő megfeketült teától, bunker Hillen megszólal az ágyús el*indára Demokrácia, hogy meghódítsa a világot.*" Ezzel a diadalmas amerikai demokráciával fog találkoznni a magyar harangok hangja, mikor érces-bongásukkal a népszavazást hirdetik. *. ‘Ezért szt-magyar testvéremnek • azt üzenem,hogy ők segítsenek most nekünk az amerikai .*\ A X \ \ X . XX X X X XX x X X V VX V N V X X X X \ V V V X V v A A X X X ,\ A X \ X XX X\ X A A A A \ X X X V V V VV X x x' x A Av *\ X X X XX X X \X x X X X XX X X XX X X X X XX X X XX X X X X XX X X XX X X X X XX X X X\ X X X X XX X v XX X X X X XX X X X\ X X X X xX X X XX X X \ X xX X X XX X X X X XX X X NX X X X X XX X \ XX \ X X XXX X X XX \ \ X X XX X X XX X X X X XX X X XX \ X X X xX X X XX X X X X XX X X X\ X X X X XX X X XX X X X x xX X X X V VX V X V X X X x V V V A\ V X v A .\ X X A X A A A A X X X XX\ X X XX X X X X XX X X XX X X X X XX X X XX N X X X XX \ X XX X X X X XX X ft= X X XXX X X XX Vv X X X X X X X X XX X X X XXX X X XX X X X X X X X X XX X X X XXX XXXX v X X XXX XXXX A Budapesti Hírlap mai száma 3 oldal.