Budapesti Hírlap, 1920. április (40. évfolyam, 79–104. szám)
1920-04-01 / 79. szám
n váltakozó árú emberünk, a ki tudott volna lekedetelé vé által. Nincsen é egy olyan szót li, vagy olyan cseji, melyre a nemzet el reagált volna. Jmz ön bájuk. En azt ek, hogy ma voltakép- jpiu, mt .»»uj is az, hogy nincs igazi nagy államférfiunk, a még nagyobb szurencsétlenségünk, az, hogy nemzetünk sincsen. A régit lerágalmazták és lezül teszteféscék talapzatáról, újat nem lehetett k. helyébe tenni, mert a modern világáramlatok, aztán *a világháború megakasztotta a nemzetet kialakulásában. Ott vagyunk, ahová a görög demokrácia jutott a demagógia által, ahol már csak macedóniai Fülöp tudott rendért csinálni. Ott vagyunk, ahová zillesztették a néptribunokRómát, amely Caesar s majd Augusztusz mentő zsarnoksága karjaiba vetette magát. Ott vagyunk, ahová a francia forradalom hurcolta, a francia nemzetet s ahonnan a rendes alkotásra Napóleon kardja tudta csak visszaterelni. Tudok-e egy magyar Fülöpöt? Tudok-e egy magyar Augusztuszt, (mert hiszen itt nem Brútuszolta meg Caesart, hanem a forradalmi Caesar ölte meg a magyarBrutuszt.) Tudok-e egy magyar Napóleont? Mert azt tartoméri az a recept, mely szerint a Végzegirtávolságot l-cevert a szálainkra, am0rt a Klebelsberg gróf receptje: románok a demarkációs vonalon. A fővezérség helyzetjelentése. Bécs, márc. 31. . Magyar Távirati Iroda jelenti: Gyulának és Mezőhegyesnek március 30-án magyar csapatok által történt megszállásával a Tiszántúl kiürítését a román csapatok befejezték. A kiürítés a béketervezet szerinti vonalig terjed, amely vonal azonban nem vág elébe a béketervezet szerinti bizottsági és a végleges határiigálladrágább volt, siratod a gyermekeket, kiket én szültem neked én uram és parancsolom. Minden oda van, Jób, — de mi ketten megmaradtunk egymásnak. Te vagy, az ember, kinek karja erős, lelke bátor, szive ép és én vagyok a te párod, ki hűségesen megosztja veled munkádat, gondodat, fáradtságodat, mint ahogy osztozkodtam valaha a.te méltóságodban, rangodban, vagyonodban. Jób még maidig nelű mozdult s a/,asszony remegő, halk szóval folytatta .* i .f — .Nincs senkink, kinek számára dolgozzunk, éli uram, mert az Isten felvette 'a.mi erős fiáinkat, kiken büszkeségünk'építit és szép, szemérmes leányainkat, kik szivünket gyönyörködtették. Nincs már, ki veled a földre menjen, hogy a termész, mit ad. Ur kegyelme adott számunkra, veled betakarítsa és nincs senki, ki este, ha a nehéz napi munkából hazajössz, az öledbe simuljon . . . Sha lelépitjük újra házunkat — — Üres lesz a ház,— mondta Jób konnoran és sötéten. — Üres lesz — mondta az asszony könyekbe futó bangón, mert nincs már fiunk, ki erős és bátor és nincs már leányunk,a ki szelíd és gyöngéd volt. De nem le vagy-e az ember, kinek az Örökkévaló a halhatatlan teremtő erőt adta, hogy az fiúkban és leányokban éljen tovább az idők végtelenségéig!? . . . Jób, édes uram, emeld föl a fejedet, mert itt áll az asszonyod, a párod, kinek nem voltál olyan kedves, mikor fehér vőlegényi köntösödben felém léptél, mint amilyen most vagy a nyomorúság gyászruhájában. Higyyél a te alázatos szolgálódnak én uram, irigyjél nekem, hogy nincs elveszve semmi, mig a férfiúi dérek és az asszonyi hűség épen megmaradt, pilásnak, hanem demarkációs vonalnak tekintendő. E vonalat a szövetségközi katonai bizottság a magyar, és román főparancsnokságok kiküldötteivel részleteiben egyelőre akként állapította meg, hogy az a vonal mentén fekvő magyar községek keleti, illetve új .románok által megszállva tartott községek nyugati közigazgatási határaival esnek üssze. Ezáltal elkerültetett, hogy egyes községek serülelésiek egy része magyar, másikrésze román közigazgatás alá jusson, amely körülmény a községek gazdasági és közigazgatási helyzetét megbénította voltra. A demarkációs vonal. Az ilymódon megállapított vonalon a következő községek maradnak magyar közigazgatás alatt: Szatmár megyében: Magosliget, Kispalád, Kis- ésNagyhódos, Garbói, Méntelek, Rozsály, Gucsaly, Császló, Hegygéc, Komlódtótfalu, Csenger, Csengelfújfalu, Ura, Tyúkod, Mérk, Vállalj, Penészluk, Zajt községég hovatartozandóságára vonatkozólag a tárgyalások folyamatban vannak; a község egyelőre román megszállás alatt áll. Szabolcsmegszékelt: Nyírpilis, Piticse, Nyirbéllek, Nyirábrány. Biharmegnébed: Bagamér, Nagyléla, Vértes, Monostor,pályi, Hosszupályi. Esztár, Kismarja, Nagykereki. Bojt. Biharkoreszlcs. Ártánd. Berekböszörmény, Told. ,Mezősas, Magyarhonsorog. Körösszakál. Körösnagyharsány. Biharokra. Geszt. Mezőgyán. Méhkerék. Kölegyán, Sarkad, Kokad. Ocsaj, Bedő, Körösszentapáti községek hovatartozandóságáról a tárgyalások folyamatban vannak, egyelőre román megszállás alatt állanak. Békés megyében: Gyulavári, Gyula. Erad megyében: Etek. Csai Hidnichyében Kevenes, Dumbegyháza, Balonya, Mezőhegyes, Pitvaros, Kisanádpalota, Kövegy, Magyarcsanád. A mezőhegyes-naayhik — (csak a vasúti állomás) — apátfalva vasútvonal egész hosszában magyar terű idén marad. Semleges zóna. A demarkációs vonat mindkét oldalán egy semleges zóna állapíttatott meg, melyet a hadsereghez tartozó csapatok nem szállhatnak meg. E semleges zóna nyugati (magyar területen lévő) határát a következő községek keleti szegélyének összekötő vonalai képezik: Szatmár megyében: Sonkád, Csaholc, Kisnamény, Jótok, Hermánszeg, Porcsalma, Nagyecsed, Bibiánháza. Szabolcs megyében: Pilis, Pilicse, Encsencs, Nyirbáltok. Nyiracsád. Hajdu megyében: Vámospércs. Biha megyében: Újléta, Monostorpályi, Kőnyár, Gáborján, Mezőpinerd, Mezesas, Komádi, Zsadány, Sarkad. Csékés megyében: Gyula. Kétegyháza, — bol a semleges zóna nyugati szegélye a két község nyugati szegélyének összekötővonala. __' Aradmenyében: Nagykamarás.' És Jób fölemelte elkinzott fejét és ránézett az asszonyára, ki némán, alázatosan állt mellette. Az asszony most már hallgatott és megcsendült az Úr hatalmas szava. — Hallgass le az asszonyod szavára, Jói, mert az én lelkem szólalt meg az ő ajkán. Én a te Urad Istened, akarom, parancsolom, hogy élj, hogy dolgozzál. Isten dicsőségére, saját javadra, fajtád és nemzetséged boldogitására! Kelj fel a porbéjja, Jób és építsd fel újra házadat. Tágas, szép, szelkm is legyen a ház, hogy fiaid, leányaid, kiket az Uszony szül majd számodra, mind elférjenek benne. Nevelj erős, bátor fiúkat, kik megvédik házadat és kiverik ellenségeidet a földedről és nevelj leányokat, kik tisztán és hűségesen megőrzik azt, mit bátyjaik és férjeik szereznek. A te véredből, Jób, származnak majd a királyok, kik nevemben és akaratom szerint uralkodnak, a vezérek, kik szent csatákba viszik a népet, a bölcsek, kik megmutatják az utat, melyen járniuk kell, a próféták, kik intik, óvják őket s a szentek, kiknek élete örök példa marad számukra. És Én neked és a te magzalidnak adom ez országot minden kincsével. A búzát, mely földjén terem, a sót, mi hegyeibenrejtőzik, a barmokat, kik a réteken legelnek. Tietek minden, mert szövetséget kötök veletek. Én, az Örökkévaló, hogy tietek legyen ez ország, valameddig méltatlanok nem lesztek hozzá és Hozzám. És Jób fölállt, felnézett a derült, tiszta kék égre, mely csak úgy szikrázott a déli verőfényben. Az arca még borús, a szeme még kényes volt,de azért intett asszonyának, hogy lépjen melléje. És lassan, gyászoló szívvel, ki-kiújuló könyzáporral, de újra építeni kezdték a rombadőlt házat. Csanádmedrében: Dombiratos, Mezőhegyes, Pitvaros, Királyhegyes, Makó. A demarkációs vonalon, illetve a semleges zónában fekvő községekben, miután azok a nemzeti, hadsereg, csapatai által még •nem szabhatók, csakis a csendőrség, rendőrség, határrendőrség és a közigazgatósági hatóságok működhetnek. E községekbe való •hízást kizárólag váz illető katonai körlelparancsnokságok engedélyezhetik. Ez pedig a Szatmár-, Szabolcs- és Biharmegye területén fekvő községekbe a magyar királyi debreceni, a Békés-, Áradás Csanádpregye területén fekvő községekbe pedig a magyar királi szegedi katonai körlelparancsnokság. »■ ------*— - -■ ....................—1 • -.........— 9 *• mi8 Jk 1 #1 Budapesti Ktturns»'■• SZ... 1920 április 1. V ■ fi magyar béke az angol felsőházban. Felszólalás a népszavazás eredetében Paris, márt. 31. Londoni jelentések szerint a felsőház tegnapi ülésén Noyce lord és Brucce lord szóbahozta a magyar békeszerződést. Utaltak a kemény feltételekre, majd követelték, engedjék meg a Magyarországtól elszakítandó területek lakosságának, hogy kívánságaikat népszavazás útján fejezzék ki. Craipford lord azt válaszolta, hogy, a korhiány nem nyilatkozhatik addig, amíg a szövetséges kormányokkal nem jut egyetértésre. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Magyarországgal szomszédos államok szemében ez az ország a háborút folyamán olyan szerepet játszott, mint Németország az egész világ szemében. Azingói kormány azonban nem fog elmulasztani semmiféle alkalmat, hogy a Magyarországgal szomszédos államokat ne figyelmeztesse annak szükségességére, hogy Magyarországot helyreállításában segíteni kell, a jövőre nézve pedig a Magyarország ellen való ellenőrzés helyett az összeműködés szellemének kell érvényesülnie. (M. T. l.j Olaszország nem fogadta el nagykövetek határozatát. Mamis fogakat •• jivm * N ~ v» H Platinát « R—■j 5 Ékszert ^ s Aranyai PS __ ___ .0 SSISS » ISzüstöt ez v Cigarettatárcát lg M dísztárgyakat G r *oo @553 ^ " Róma, mire. 31. rfmxl. Tud.) A Journal d’Italia jelenti, hogy Olaszország a nagykövetek tanácsának 110-101 ülésen nem járult hozzá a magyar békekérdésben hozott határozatokhoz. Ebben az ügyben tehát a döntés nem történt. Sváj c lap a magyar kérdésről. A La Suise „Le traité avec la Hongrie” című metini olasz miniszterelnöknek a londoni konferencián beterjesztett, és a magyar béketervezet megváltoztatását célzó javaslataival foglalkozik. Nittijavaslata — írja a lap — azt célozta, hogy az eleinte oly fenhangon hirdetett nemzetiségi elv, mely azonban a magyar féketervezetben sehol sem lelhető föl, a magyarok javára is érvényes legyen. A cikk elismeréssel emlékszik meg Nitti fellépéséről, amellyel három milliónál, több magyart akart az idegen elnyomás alól a magyarságnak megmenteni. Azután a francia sajtónak Nitti javaslatával szemben tanusitolt magatartásával foglalkozik és cáfolja az ellene felhozott és az ellenséges propaganda által már unalomig hangoztatott tarthatatlan érveket. Megint elhalasztják a döntést. Bécs, műrc. 31. (Saját, tudósítónk telefonjelentése.) Paksból .-jelentik. A nagykövetek konferenciájánakegyik legutóbbi ülésén, amelyen főképp a magyar békeszerződéssel foglalkoztak, elhatározták, hogy a legfelsőbb tanácsnak a következőt fogják javasolni: Gyors döntést kell hozni és azt április 3-ika és 6-ike között át kell nyújtani a neuillyi magyar dele ,gációnak, látszóan azért, hogy a vndavaruk magatartása megállapíttassék. A legfelsőbb tanács egy nagyhutatom tiltakozása után elvetette ezt az eljárást .