Budapesti Hírlap, 1920. április (40. évfolyam, 79–104. szám)

1920-04-01 / 79. szám

n vált­akozó árú emberünk, a ki tudott volna lekedetelé vé által. Nincsen é egy olyan szót li, vagy olyan cse­ji, melyre a nemzet el reagált volna. Jmz ö­­n bájuk. En azt ek, hogy ma voltakép- jpi­u, mt .»»uj is az, hogy nincs igazi nagy állam­férfiunk, a még nagyobb szu­­rencsétlenségünk, az, hogy nemzetünk sincsen. A régit lerágalmazták és lezü­l­ teszteféscék talapzatáról, újat nem lehetett k­. helyébe tenni, mert a modern világ­áramlatok, aztán *a világháború meg­akasztotta a nemzetet kialakulásában. Ott vagyunk, a­hová a görög­ demo­krácia jutott­ a demagógia által, a­hol már csak macedóniai Fülöp tudott ren­dért csinálni. Ott vagyunk, a­hová z­il­lesztették a néptribu­nok­­Rómát, a­mely Caesar s majd Augusztusz mentő zsar­noksága karjaiba vetette magát. Ott va­gyunk, a­hová a francia forradalom hur­colta, a francia nemzetet s a­honnan a rendes alkotásra Napóleon kardja tudta csak visszaterelni. Tudok-e egy magyar Fülöpöt? Tudok-e egy magyar Augusztuszt, (mert hiszen itt nem Brútusz­olta meg Caesart, hanem a­ forradalmi Caesar ölte meg a magyar­­Brutuszt.) Tudok-e egy magyar Napóleont? Mert azt t­artoméri az a recept, mely szerint a Végzegirtávolságot l-cevert a szá­la­inkra, am0rt a Klebelsberg gróf receptje: románok a demarkációs vonalon. A fővezérség helyzetjelentése. Bécs, márc. 31. .­ Magyar Távirati Iroda jelenti: Gyulá­nak és Mezőhegyesnek március 30-án magyar csapatok által történt megszállásával a Tiszán­túl kiürítését a román csapatok befejezték. A ki­ürítés a béketervezet szerinti vonalig terjed, a­mely vonal azonban nem vág elébe a béketerve­zet szerinti bizottsági és a végleges határiigálla­drágább volt, siratod a gyermekeket, kiket én szültem neked én uram­ és parancsolom. Min­den oda van, Jób, — de mi ketten megmarad­tunk egymásnak. Te vagy, az ember, kinek karja erős, lelke bátor, szive ép és én vagyok a te párod, ki hűségesen megosztja veled munkádat, gondodat, fáradtságodat, mint a­hogy osztozkod­tam valaha a.te méltóságodban, rangodban, va­­gyonodban. Jób még maidig nelű m­ozdult s a/,a­sszony remegő, h­alk szóval folytatta .* i .f — .Nincs senkink, kinek számára dolgoz­zunk, éli uram, mert az Isten felvette 'a.mi erős fiáinkat, kiken büszkeségünk'építit és szép, sze­mérmes leányainkat, kik szivünket gyönyörköd­tették. Nincs már, ki veled a földre menjen, hogy a termész, mit ad. Ur kegyelme adott szá­munkra, veled betakarítsa és nincs senki, ki este, ha a­ nehéz napi munkából hazajössz, az öledbe simuljon . . . S­­ha lelépi­tjük újra há­zunkat — — Üres lesz a ház,­­— m­on­dta Jób ko­­nnoran és sötéten. — Üres lesz — mondta az asszony kö­­nyekbe futó bangón, mert nincs már fiunk, ki erős és bátor és nincs már leányunk,a ki szelíd és gyöngéd volt. De nem le vagy-e az ember, kinek az Örökkévaló a halhatatlan teremtő erőt adta, hogy az fiúkban és leányokban éljen tovább az idők végtelenségéig­!? . . . Jób, édes uram, emeld föl a fejedet, mert itt áll az asszonyod, a párod, kinek nem voltál olyan kedves, mikor fehér vőlegényi köntösödben felém léptél, mint a­milyen most vagy a nyomorúság gyászruhájá­ban. Higyyél a te alázatos szolgálódnak én uram­, irigyjél nekem, hogy nincs elveszve semmi, mig a férfiúi dérek és az as­szonyi hűség épen meg­maradt, pilásnak, hanem demarkációs vonalnak tekin­tendő. E vonalat a szövetségközi­ katonai bizott­ság a magyar, és román főparancsnokságok ki­küldötteivel részleteiben egyelőre akként állapí­totta m­eg, hogy az a vonal mentén fekvő magyar községek keleti, illetve új .románok által meg­szállva tartott községek nyugati közigazgatási hat­áraival esnek üssze. Ezáltal elkerül­tetett, hogy egyes községek serülelésiek egy része ma­gyar, másik­­része román közigazgatás alá jus­son, a­mely körülmény a községek gazdasági és közigazgatási helyzetét megbénította voltra. A demarkációs vonal. Az ilymódon megállapított vonalon a következő községek maradnak magyar közigazgatás alatt: Szatm­ár megyében­: Magosliget, Kispalád, Kis- és­­Nagyhódos, Garbói, Méntelek, Rozsály, Gucsaly, Császló, Hegygéc, Komlódtótfalu, Csenger, Csengelf­újfalu, Ura, Tyúkod, Mérk, Vállalj, Penészluk, Zajt községég hovatartozandóságára vonatkozólag a tár­gyalások folyamatban vannak; a község egyelőre román megszállás alatt áll. Szabolcsmegszékelt: Nyírpilis, Piticse, Nyirbél­­lek, Nyirábrány. Biharmegnébed: Bagamér, Nagyléla, Vértes, Monostor,pályi, Hosszupályi. Esztár, Kismarja, N­agykereki. Bojt. Biharkoreszlcs. Ártánd. Berekbö­szörmény, Told. ,Mezősas, Magyarhonsorog. Körös­­szakál. Körösnagyharsány. Biharokra.­ Geszt. Mező­­gyán. Méhkerék. Kölegyán, Sarkad­,­ Kokad. Ocsaj, Bedő, Körösszentapáti községek hovatartozandósá­­gáról a tárgyalások folyamatban vannak, egyelőre román megszállás alatt állanak. Békés meg­yében: Gyulavári, Gyula. E­­rad megyében: Etek. Csai Hidnich­yében Keven­es, Dumbegy­háza, Balonya, Mezőhegyes, Pitvaros, Kisanádpalota, Kö­­vegy, Magyarcsanád. A mezőhegyes-naayhik — (csak a vasúti állomás) — apátfalva­ vasútvonal egész hosszában magyar terű idén marad. Semleges zóna. A demarkációs vonat mindkét oldalán egy sem­leges zóna állapíttatott meg, melyet a hadsereghez tartozó csapatok nem szállhatnak meg. E semleges zóna nyugati (magyar területen lévő) határát a kö­vetkező községek keleti szegélyének összekötő vona­lai képezik: Szatmár megyében: Sonkád, Csaholc, Kisna­­mény, Jótok, Hermán­szeg, Porcsalm­a, Nagyecsed, Bibiánháza.­­ Szabolcs megy­ében: Pilis, Pilicse, Encsencs, Nyirbáltok. Nyiracsád. Hajdu megyében: Vámospércs. Biha m­egy­ében: Újléta, Monostorpályi, Kő­­nyár, Gáborján, Mezőpinerd, Mezesas, Komádi, Zsadány, Sarkad. Cs­ékés megy­ében: Gyula. Kétegyháza, — bol a semleges zóna nyugati szegélye a két község nyu­gati szegélyének összekötővonala. __' Aradm­enyében: Nagykamarás.' És Jób fölemelte elkinzott fejét és ránézett az asszonyára, ki némán, alázatosan állt mel­lette. Az asszony most már hallgatott és meg­csendült az Úr hatalmas szava. — Hallgass le az asszonyod szavára, Jói, mert az én lelkem szólalt meg az ő­ ajkán. Én a te Urad Istened, akarom, parancsolom, hogy élj, hogy dolgozzál. Isten dicsőségére, saját javadra, fajtád és nemzetséged boldogitására! Kelj fel a porbéjja, Jób és építsd fel újra házadat. Tágas, szép, szelkm is legyen a ház, hogy fiaid, leányaid, kiket az Uszony szül majd számodra, mind el­férjenek benne. Nevelj erős, bátor fiúkat, kik megvédik házadat és kiverik ellenségeidet a földedről és nevelj leányokat, kik tisztán és hű­ségesen megőrzik azt, mit bátyjaik és férjeik szereznek. A te véredből, Jób, származnak majd a királyok, kik nevemben és akaratom szerint uralkodnak, a vezérek, kik szent csatákba viszik a népet, a bölcsek, kik megmutatják az utat, melyen járniuk kell, a próféták, kik intik, óvják őket s a szentek, kiknek élete örök példa marad számukra. És Én neked és a te m­agza­­lidnak adom ez országot minden kincsével. A búzát, mely földjén terem, a sót, mi hegyeiben­­rejtőzik, a barmokat, kik a réteken legelnek. Tietek minden, mert szövetséget kötök veletek. Én, az Örökkévaló, hogy tietek legyen ez ország, valameddig méltatlanok nem lesztek hozzá és Hozzám.­­ És Jób fölállt, felnézett a derült, tiszta kék égre, mely csak úgy szikrázott a déli verőfény­ben. Az arca még borús, a szeme még kényes volt,de azért intett asszonyának, hogy lépjen melléje. És lassan, gyászoló szívvel, ki-kiújuló könyzáporral, de újra építeni kezdték a romba­­dőlt házat. Csanádmedr­ében: Dombiratos, Mezőhegyes, Pitvaros, Királyhegyes, Makó. A demarkációs vonalon, illetve­ a semleges zó­nában fekvő községekben, m­iután azok a nemzeti, hadse­reg, csapatai által még •nem­ szabhatók, csakis a csendőrség, rendőrség, határrendőrség­ és a köz­igazgatósági hatóságok működhetnek. E községekbe való •hízást kizárólag váz illető katonai körlelpa­­ran­csnokságok engedélyezhetik. Ez pedig a Szat­­már-, Szabolcs- és Biharmegye területén fekvő köz­ségekbe a magyar királyi debreceni, a Békés-, Árad­ás Csanádpregye területén fekvő községekbe pedig a magyar ki­rá­li szegedi katonai körlelparancsnokság. »■ ------*— - -■ ....................—1 • -.........— 9 *•­­ mi8 Jk 1 #1 Budapesti Kttur­ns»'■• SZ... 1920 április 1. V ■ fi magyar béke az angol felsőházban. Felszólalás a népszavazás eredetében Paris, márt. 31. Londoni jelentések szerint a felsőház teg­napi ülésén Noyce lord­ és Brucce lord szóba­­hozta a magyar békeszerződést. Utaltak a ke­mény feltételekre, majd követelték, engedjék m­eg a Magyarországtól elszakítandó területek lakosságának, hogy kívánságaikat népszavazás útján fejezzék ki. Craipford lord azt válaszolta, hogy, a kor­­hiány nem nyilatkozhatik addig, a­míg a szö­vetséges kormányokkal nem jut egyetértésre. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Magyar­­országgal szomszédos államok szemében ez az ország a háborút folyamán olyan szerepet ját­szott, mint Németország az egész világ szemé­ben. Az­­ingói kormány azonban nem fog elmu­lasztani semmiféle alkalmat, hogy a Magyar­­országgal szomszédos államokat ne figyelmez­tesse annak szükségességére, hogy Magyarorszá­got helyreállításában segíteni kell, a jövőre nézve pedig a Magyarország ellen való­­ ellenőrzés he­lyett az összeműködés szellemének kell érvénye­sülnie. (M. T. l.j Olaszország nem fogadta el­­ nagykövetek határozatát. Mamis fogakat •• jivm * N ~ v» H Platinát « R—■j 5 Ékszert ^ s Aranyai PS __ ___ .0 SSISS » ISzüstöt ez v Cigarettatárcát lg M dísztárgyakat G r *oo @553 ^ " Róma, mire. 31. rfmxl. Tud.) A Journal d’Italia jelenti, hogy Olaszország a nagykövetek tanácsának 110-101 ülésen nem járult hozzá a magyar béke­­kérdésben hozott határozatokhoz. Ebben az ügyben tehát a döntés nem történt. Sváj­ c lap a magyar kérdésről. A­­ La Suise „Le traité avec la Hongrie” című me­tini olasz miniszterelnöknek a londoni konfe­rencián beterjesztett, és a magyar béketervezet meg­változtatását célzó­­ javaslataival foglalkozik. Nitti­­javaslata — ír­ja a lap — azt célozta, hogy az eleinte oly fenhangon hirdetett nemzetiségi elv, m­ely azon­ban a magyar f­éketervezetben sehol sem­ lelhető föl, a magyar­ok javára is érvényes legyen. A cikk elis­meréssel emlékszik meg Nitti fellépéséről, a­mellyel három milliónál, több magyart akart az idegen el­nyomás alól­ a magyarságnak megmenteni. Azután a francia sajtónak Nitti javaslatával szemben tanu­­sitolt magatartásával foglalkozik és cáfolja az ellene felhozott és az ellen­séges propagand­a által már una­lomig hangoztatott tarthatatlan érveket. Megint elhalasztják a döntést. Bécs, műrc. 31.­­ (Saját, tudósítónk telefonjelentése.) Pak­sból .-jelentik. A nagykövetek konferenciájának­­egyik leg­utóbbi ülésén, a­melyen főképp a magyar békeszer­ződéssel foglalkoztak, elhatározták, hogy a legfel­sőbb tanácsnak a következőt fogják javasolni: Gyors döntést kell hozni és azt április 3-ik­a és 6-ike között át kell nyújtani a ne­uillyi magyar dele­ ,­gációnak, látszóan azért, hogy a vndavaruk magatar­tása m­egállapíttassék. A legfelsőbb tanács egy nagy­­hu­tatom tiltakozása után elvetette ezt az eljárást .

Next