Budapesti Hírlap, 1920. május (40. évfolyam, 105–129. szám)
1920-05-23 / 123. szám
jóslásokkal elébevágnunk. Azonban már most is rámutathatunk arra a szomorú tényre, hogy az általános választójog mellett ma Németországban a szélsőséges pártok között olyan óriás szakadék tátong, hogy a lelkiismeretes választó nem arra adhatja le szavazatát, aki hite, meggyőződése és érzése szerint bizalmára méltó, hanem kénytelen meggyőződése ellenére úgy szavazni, hogy hazájáról a pillanatnyi veszedelmet elhárítsa, nem pedig úgy, ahogy az ország jövőjét biztosítva lát. A béke. • In Budapest, máj 22. • . ApponyiAlbert gróf a múlt kedden tudvalévően lemondott a békedelegáció elnöki tisztségéről és egyúttal feloszlottnak nyilvánította a delegációt, mint amely nem érzi magát illetékesnek arra, hogy döntsön a béke elfogadásának vagy visszautasításának a kérdésében. Apponyi gróf elhatározását hoszszabb, megokolt átiratban közölte a miniszterelnökkel s igy a kormányra hárult a feladat, hogy a békeszerződésre és az azt kisérő levélre válaszjegyzékünket megszövegezze és a párisi legfelsőbb tanács elé juttassa. Ez a mult héten meg is történt és Praznovszky követ,amint mai számunkban már jelen^ tettük — a Válaszjegyzélket Périsban illetékes helyen — tegnap átadta■*. . , f v A magyar kormány Apponyi Albert gróf le. .mondó levelét és az antantnak szóló válaszjegyzé- 1 künket kedden reggel fogja közzétesmi. •A magyar nemzet e sorsdöntő nehéz óráiban mind több szó hangzik el igazságunk mellett és érdekünkben a külföldön. Asquith a londoni Central Hallban beszédet mondván, reámutatott azokra a hajmeresztő gazdasági és egészségügyiállapotokra, amelyek Kelet- és Középeurópa népeinek helyzetét oly kétségbeesetté teszi, s amelyek okát Asquith meggyőződése szerint Ausztriának és Magyarországnak képtelen módon megállapított határaiban kell keresni. A segítség — úgymond — itt csak az lehet, ha a régebbi gazdasági egységet valahogyan feltámasztjuk és a katonai kalandokat megakadályozzuk. A Homme Libre cikket közöl a népek szövetségének munkájáról és kijelenti, hogy már a legközelebbi ülésen megállapítandó a népek szövetségének a magyar kérdés rendezésére vonatkozó eljárása.. A magyarokat nem szabad mostani elkeseredett hangulatukban meghagyni, amely mögött többé-kevésbé rejtett ellenséges collütes lappang. Kérésüket fa határok kiigazítását annál könnyebben lehet majd teljesíteni, minthogy újból tanulmányozni fogják, a kérdést, amelyet úgy látszik, még nem idiutitiánilottak eléggé. &■+ A magyar békével kapcsolatosan még két jellemző hírről kell beszámolnunk, amelyek visszavezethetők nemcsak a bennünket környező államok mérhetetlen kapzsiságáral, de arra a megokolt félelemre is, mely érzi,- hogy a mai természetellenes állapot akkor sem lesz maradandóan fentartható, ha Magyarország aláírja is a reákényszerített békeszerződést. Az egyik a szerbek mind merészebb aggresszivitásáról számol be, Új-Szegeden, a békeszerződés kikötései ellenére hűségesküt követelnek a magyaroktól, akiket, minden elképzelhető módon zaklatnak és terrorizálnak sírva már mind valószínűbbéválik az a feltevés, hogy ezzel a kihívó fellépéssel-faj, szerbek Magyarország türelmét akarják próbára tenni. Titkos számításukat arra alapítják, hogy a magyarság jogos fölháborodásában valamely meggondolatlan cselekedetre ragadtatja el magát, melynek megtorlásaképp az antant újabb engedményeketfog tenni a 'szerbek!-írjaváradlés-az-t mi rovásunkra. . . ‘ • A másik hir másaik szomszédunktól,' Ausztriából 'érkezik, mely szerint az osztrák kormány teljes bizalommal van a szövetséges hatalmak iránt, hogy "Nyugatmagyarországnak Ausztriához*,való csatlakozását késedelmezés nélkül keresztül fogják vinni. "A mennyibene reményében csalódna, a st.-germaini szerződésben biztosított jogát — úgymond — saját erejével és saját összeköttetéseinek a seatiscaével is képes lesz keresztülvinni■ . s !Ali bécsi estilapok részben hosszabb vezércikkekben foglalkoznak a nyugatmagyarországi kérdésre vonatkozó kommünikével, amelyet a külügyi hivatal adott ki .Valamennyi lap kiemeli azt a mondatot, amelyben bizonyos összeköttetéseknek igénybevételérőlés a szerződés idevágó határozatának Ausztria saját erejével való keresztülviteléről van szó. Valamennyi lap pártkülönbség nélkül elítéli ezta homályos és teljesen tartalmatlan fenyegetést,és valamennyi egyetért abban, hogy a nyugatmagyarországi kérdés megoldását Magyarországgal való békés egyetértésben kell megtalálni. ■Az osztrák kormány kommünikéjével szemben a Volkszeituna budapesti jelentést közöl, amely „jól fetenfé külföldi fasssziáról," kapott állítólagosértesülésekre hivatkozva azt állítja,hogy Nyugatmagyarországnak tényleges bekebelezésére belátható időn belül nemlehet számítani. Az állambancezert az antant-hatalmaknak a kérdésben megváltozott magatartásáról Cnobloch budapesti követ világosítotja föl, aki evégből utazott Bécsbe. Ehhez a jelenéshez a bécsi Telegraphen Korrespondenz bureauval a következőket közüik: Szó sincs arról, hogy Cnobloch követ ilyen közlést tett az állami kancellárnak. Ami a békeszerződés ama határozatainak keresztülvitelét illeti, amelyek Nyugatmagyarországnak Ausztriához való csatolására vonatkoznak, az államkormány, mint eddig, ezután is, mindenképpen abbanreménykedik, hogy a hatalmak ezt a csatlakozást haladéktalanul meg fogják valósítani. Ha ebben a várakozásában csalatkoznék, Ausztria abban bízik, hogy a st.-germaini szerződésben biztosított jogát saját erejével és öszszeköttetései utján képes lesz keresztülvinni. I S .. *•■, ■ny*1' . Budapesti Hmup im m.j ,v* 1920 május 23. ft politika eseményei. Budapest, máj. 22. Miniszteri tanácskozás. "A kormány tagjai kedden miniszteri tanácskozást tartanak." • W . I. Változás a főispán-kormánybiztosi karban. A hivatalos újság mai száma a főispán-kormánybiztosi karban történt változásokról ad hírt. A kormány Jász-Nagykun-Szolnok megye főispán-kormánybiztosát, Lippich Istvánt fölmentette és a helyére Egán Imre dr. földmivelésügyi miniszteri titkárt nevezte ki, Abaujtoma, Borsod, Gömör és Zemplén, vármegyék, valamint Miskolc város kormánybiztosát, Gedeon Aladárt fölmentette és helyére Borsod- és Gömör megyék kormánybiztosává Puko Endre dr. Volt alispánt, helyettesévé Filberger Gyula dr főszolgabírót, Zemplén megye kormánybiztosává Thuránszky László alispánt, Miskolc város kormánybiztosává pedig Lichtenstein László udvari tanácsost nevezték ki. Szeged város kormánybiztosa, Vasek Ernő dr. helyére Aigner Károly szegedi ügyvéd került, Battlay Dezső dr. somogyi kormánybiztos helyére pedig Sárközy György főszolgabíró. A debreceni főispán, Szomjas Gusztáv helyére Hubert Ottó dr. törvényszéki bírót nevezték ki. A kormány fölmentette Zsitvay Tibor dr.-t, Kecskemét város kormánybiztosát és helyére Fáy István főszolgabírót nevezte ki, fölmentették; ezenkívül Maillott Nándor bárót, Zempínmegye kormánybiztosát, Karner Gusztávot, Vas-, Moson-, Sopron- és Zala megye, valamint Sopronvárosa kormánybiztos-helyettesét és végül kormánybiztossá nevezték ki Bereg- és Ungmegyék területére Horthy Gyula földbirtokost. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának V / jelöltjei. .. A magyar Távirati Iroda jelentis IV keresztény nemzeti egyesülés pártjának végrehat főbizottsága ma este ,7 órakor illést tartott, a melyen véglegesen megtartotta a tiszántai 11 jelöléseket. Az egyes kerületekben a következőket tielölte: Elek: Áment Ferenc, Békés: Székely György, Gyoma: Székely János államtitkár, Békésgyula: Anka János, Orosháza: Vasek Ernő. Biharnagybajom: Veress Jenő, Cséfa:Buda Gusztin, Nagyszalonta: Lukács János, Szalárd: Apáthy István, Makó: Szőke Gyula, Battonya: Csernyus István, Nagylak: Székessy Ferenc, Szentes:Miklós Ferenc, Hódmezővásárhely, I. ker.: Emich Gusztáv (kisgazdaprogrammal), II. ■'‘kerület: Szádecky Lajos, Nádudvar: Jámbori Kálmán, Debrecen, I. kerület: Milotay István, II. kerület: Pröhle Vilmos, III. kerület: Bernolák Nándor, Karvag: Szánthó József, Klanszentmárton: Csóka Lajos, Törökszentmiklós: Miklóssá István. Nagykálló: Nemes Nagy Zoltán, Nyírbátor: Birtha József, Mátészalka: Gelencsér István. Nagykároly: Legeza István, Hajdúszoboszló: Dánér Béla. ^ ‘ [T ] A tiszántúli választás. Negyven tiszántúli kerület választ nemzetgyűlési képviselőt június 13-án és 14-én, továbbá június 20-án és 21-én. A tiszántúli választások alkalmából pünkösdkor a pártok nagy agitációra készülnek. Egész, sereg népgyűlés lesz, melyeken külön-külön a kisgazdapárt és a keresztény nemzeti egyesülés pártja vezetőségei is részt vesznek. A keresztény egyesülés pártja részéről egy csoport Hal tamis fogakat Arany-Ezüst- régiségeket , Brilliánst Platinát ,Dísztárgyakat ..............................................Élet István kultuszminiszter vezetésével Makóra, Hódmezővásárhelyre,, Szentesre és Orosházára megy, egy másik csoport Benárd Ágoston vezetésével Püspökladányt, Hajdúszoboszlót és Békéscsabát látogatja meg. A kisgazdapárt Szabolcsban, Békés megyében és a Duna,a Tisza között rendez népgyűléseket. A keresztény nemzeti ellenzék képviselői szintén agitációs körútra mentik a Tiszántúlra és pünkösdkor bontja ki zászlaját a Tiszántúl az egyesült kisgazda- és keresztény nemzeti párt is. A talap Higerország helyzetéről. "A Hága, máj. 22. v A Hollandsch Nieuwsbureau külön tudósítója Budapestre érkezett és megjelent Hörfig Miklós kormámyzónál, aki több kérdésre szíves volt kimerítően válaszolni. A levelezőnek arra a kérdésére, vaj, sem Magyarországon is, helyre fog-e állni a tényleges béke, a kormányzó a következőket válaszolta: «— Ha van ország, akkor Magyarország az, amely átérzi az igazi béke bekövetkezésének szükségességét, hiszen nélkülözhetetlen cikkeink, fánk, vasunk, sónk, ez idő szerint az ország területén nincsenek, ,Valutánk leromlott és nyersanyagok hiányában a termelés nem tud megindulni. Higgye el, ilyen helyzetiben csak a kétségbeesés adhatna fegyvert az ország kezébe. Nagy várakozással nézünk ezért az egyre több megértést tanúsító antant-államok jövő politikája felé és várjuk a fejleményeket A mi lelkiismeretünk nyugodt, mert a világháború megindításáért való felelősségről talán lehet még vitának helye, egyet azonban mindenesetre le kell szögeznem, hogy a megkötendő békeszerződésért és a világ nyugalmának helyreállításáért a felelősség teljes egészében a békét diktáló antantot terheli. Arra a kérdésre, várjon Magyarország készül-e valamilyen katonai akcióra, alkormányzó a következőket mondotta: Biztosíthatom, hogy agresszív katonai, vagy politikai akcióra Magyarországon senki sem gondol. De ne feledje el, milyen politikai, földrajzi és katonai helyzete van ma Magyarországnak, amelynek határai teljesen nyíltak. Nem lehet hadseregünket annyira redukálnunk, hogy a belső rend fentartására is alig legyen elegendő, amikor szomszédaink milliós hadseregeket tarthatnak fenn. A levelező megjegyezte, hogy a Magyarországot rágalmazó hírek állandóan Bécsiből kerülnek a külföldi lapokba, mire a kormányzó a következőket mondotta: • Igaza van, amikor megállapítja, hogy a rosszindulatú koholmányoktúlnyomórészben bécsi forrásból kerülnek külföldre. A bécsi sajtóban csak számokkal tudnak,dobálózni, de ha neveket kérdez és azt mutatja, kik hát azok a meggyilkolt emberek, akkor nem tudnak válaszolni. . A tudósító megkérdezte, mekkora.A kivégzések száma a kommunizmus óta, rA. kormányzó a következőket válaszolja: A kommunizmus, megszűnése óta összesen 301 kivégzés volt. A kivégzettek közül van néhány, aki sohasem volt kommunista, hanem magánérdekből gyilkolt ,és rabolt. A népharag kitörésének némely helyen vallóban az volt az oka, hogy a hatóságok túlzott kíméletességgel jártak el a kommunista gonosztevőkkel szemben és a tömegek igazságérzete nem lévén kielégítve,, önkényes módon szerezték meg maguknak az igazságosnak vélt elégtételt és a megtorlást. Somogyi szerkesztő esete is az Utóbbak közül való. Ő a román megszállás alatt mint a Népszava szerkesztője ismételten denunciálta a nemzeti hadsereget, izgatott a románok további ittmaradása mellett, amiről újságja, a Népszava kétségbevonhatatlan bizonyítékot szolgáltat és milliókra menő károkat okozott az országnak azzal, hogy közreműködőig lak román megszállás meghosszabbitásában. Dubliniban és más ír városokban naponként történnek erőszakos cselekmények és a külföldi sajtónak mégsem jut eszébe az íreket mindezekért felelősségre vonni. Pedig írországiján nem volt kommunizmus és nem is sejtik, mit jelent az egy országra. —■ A kommunizmus összeomlása után közönséges bűntények és politikai vétségek miatt összesen 5569 embert állítottak elő. Ezeknek túlnyomó része kihallgatás és a vizsgálat lefolytatása után már szabadlábra került. Ez idő szerint mindössze 1617ember van még letartóztatásban, illetve internálva, valamennyien Hajmáaskéren. Említettem már, hogy a hajmáskéri fogolytábor mintaszerű rendben van és azt hiszem, hogy a háború alatt internált magyar állampolgárok, akik a külföldön rekedtek, szívesen cseréltek volna bánásmódot ezekkel az internált kommunistákkal. — Anni meglepőbb, sőt érthetetlen, hogy olyan kétségtelenül jóhiszemű ember, mint Henderson angol munkásvezér is,alaptalan vádakat emel Lloyd Georgehoz intézett nyílt levelében úgy a magyarországi internáltak, mint egyéb magyar dolgok miatt. Válasz helyett meghívtuk az angolokat, nézzék meg személyesen a fogalytábort, látogassák meg a börtönöket és győződjenek meg a mi viszonyainkról. Örömmel látjuk, hogy e meghívásnak’ egy bizottság kikftllflfeg &Laj eleget is ,fejtet.:*’’