Budapesti Hírlap, 1920. október(40. évfolyam, 232–257. szám)

1920-10-06 / 236. szám

i Politikai események, a népjóléti miniszter hatásköre. A miniszteri tanácskozás a jótékonysági és ala­pítványi ügyeket legutóbb a belügyminiszter hatás­köréből a népjóléti miniszter hatáskörébe utalta. A népjóléti miniszter most köriratban értesítette a tör­vényi hatóságokat,­­ hogy a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló törvény végrehajtását, a szegényügy rendezéséről szóló törvény előkészíté­sét ál kolostorok és jótékonysági egyesületek támoga­­tását, a hontalanok gondozását, a jótékonysági gyer­­mekvédelmi és egészségügyi célokat szolgáló alapok­ról és­ alapítványokról való közvetetten rendelkezést a belügyminiszter neki adta át. Ezeket, az ügyeket október 15-ikétől kezdve a népjóléti minisztérium fogja intézni. A sárkeresztúri mandátum: Horthy Jenő képviselő, a kormányzó öccse leg­közelebb, sárkeresztúri, mandátumáról és a kerületben utólja Szd­ér István honvédelmi minisz­ter lesz. A cenzúra ellen. A kormányzópártban már régebben erős ellen­vetések merültek föl a cenzúra ellen és nem egy képviselő követelte a nemzetgyűlésen­­ is a cenzúra eltörlését, vagy enyhítését. Legutóbb Kovács J. Ist­ván államtitkár enyingi beszámoló beszédének egy részét törölte a cenzúra és Kovács J. István e­miatt sürgős­ interpellációt fog legközelebb a Ház elé­ ter­jeszteni­ Beniczky Ödön, volt belügyminiszter pedig a­­Szün­et-Után indítványt fog bejegyezni a cenzúra eltör­léséről. A keresztény­szocialisták mozgalma. Megírtuk a minap, hogy a keresztény szocialis­ták mozgalmat fordítottak némely főispáni kinevezés ellen. A­ mozgalomnak már is eredménye lett. Hun­­kár Béla főispán ugyanis megmaradt Veszprém me­­gyei főispánnak és Mikovényi Jenő, a­kinek vesz­­prémmegyei főispáni kinevezése már küszöbön ál­lott, megtartja képviselői mandátumát. A keresz­tényszocialisták egy másik sikere,, Jipgy . S­zabó Jó­zsef képviselőt, fogják kinevezni közélelmezési ál­lamtitkárnak, s­ kodni fog. A miniszter felhívja a háztartásokat hogy lehetőleg libát és kacsát vásároljanak. Ba­romfi ugyanis lesz elegendő, mert a baromfikivi­telt megtiltotta. Kijelentette végül a miniszter, hogy ő álta­lában­ a maximálást, sőt az átirányítást sem he­lyesli, mert célszerűbb a szabad verseny. A tapasz­talás ugyanis azt­­bizonyítja, hogy mihelyt vala­­mely árut maximálnak, az áru rögtön eltűnik a piacról. A Myseu­sm déli hadserege letette a tepert. — Hírek a vörös hadsereg­ teljes bomlásáról. — Az oroszok feltételei nem teljesíthetők. — A béketárgyalás válsága.­­ Londoni jelentések szerint­­ egész Oroszor­szágban növekvő mozgalom észlelhető a szovjet urai éjfén s télire éhínség fenyeget A sidvas-ügynökség ugy értesül, hogy a bolu­­sevik seregek teljesen szétzülve, futva menekülnek minden fronton s főerejük megsemmisült. A legnagyobb jelentőséggel mindenesetre a Matinnek még meg nem erősített Ilire bír, a­mely szerint a vörösök, déli hadserege kapitulált és 35.000 ember adta meg magát Wrangelnek. Ezzel nemcsak katonailag vált teljesen fedetlenné a betlu­­sevikok déli frontja, hanem politikai szempontból is, nm lehet katasztrofális vereség érte a a vörös uralmat az ugyancsak orosz ellenforradalmi fehér kormánnyal szemben. A bolysevista csapatok rendetlenül menekülnek. Varsóból jelentik: A bolysevista csapatok ren­detlenül menekülnek valamennyi frontszakaszon. Baranovicsi, Lida, Slonin és Pinsk városokat a len­gyelek elfoglalták. A bolysevista hadsereg zömének megsemmisítése ténnyé vátt. A bolysevista rendszer válsága. Kopenhágából jelentik: Hel­ingforszi jelentés szerint a bolysevista rendszer most éli át legsúlyo­sabb válságát fennállása óta. A népbiztosok szö­késre készülnek, kiszivárgott hírek szerint a leg­többen külföldön már el is helyezték családjukat. A­ogy a­­ bolysevista vereség hatása, a rendszer ös­­­szeomlása Oroszországban már most következik-e be, vagy csak néhány hónap múlva, azt e pillanat­ban még megállapítani nem lehet. A bolysevikok előzetes békefeltételei. Bécsből jelentik: A Neue Freie Presse jelenti Varsóból. A békeértekezlet főbizottságának legutóbbi ülésén Joffe, az orosz delegáció elnöke előterjesztette az előzetes békeszerződés tervezetét, a­melynek főbb jointjai ezek: 1. 1 A nemzetek önrendelkező jogának budapesti Hírlap (236. sz.) 1920 október 6. elvére való tekintettel a­ szerződő felek föltétlenül elismerik az újonan keletkezett köztársaságok füg­getlenségét és önállóságát, melyeknek nemzetei ön­álló nemzeti létet követelnek s kölcsönösen megerő­sítik a fehér­orosz, litván és ukrán köztársaság­ füg­getlenségét. 2. Mind a két fél elvben elismeri Ke­­letgalicia függetlenségét és beleegyezik abba, hogy e kérdést végleg népszavazás döntse el.­­3. Mind a két szerződő fél kötelezi magát, hogy elismeri az e köz­társaságokban fönnálló államformát és épp úgy azt az államszervezetet, a­melyet Keletganciában a la­kosság akarata teremt meg. 4. Oroszország elismeri a lengyel köztársaság önállóságát és függetlenségét és pedig minden ebből származó jogi következmény­nyel együtt s önként minden időkre lemond Orosz­ország szuverén jogairól a lengyel nemzet és orszá­gának területe tekintetében. 5. A szerződő felek beleegyeznek abba, hogy egyrészt Fehér-Oroszország és Ukra­jna között, másrészt Fehér -Oroszország és Lengyelország közt a határvonal általában a követ­kező legyen: Litvánia és Fehér-Oroszország határá­tól, a Swisloc folyó torkolatától a Nyemenig, azután a régi orosz-osztrák-magyar határ mentén a Dnyesz­­terig, a­hol az Románia határához érkezik. E mel­lett Breszt-Litovszknál a bransztok—­breszt-litovszki vasútvonal szakasza, a­melyen a Szabinka—B­reszt- Litovszk—Kovet vasútvonal transitforgalmát bonyo­lítják le, alkotja ukrán területen a határt. 6. Mind a két szerződő fél kötelezi magát, hogy nem enge­­delmez területén olyan szervezetek, vagy csoportok alakulását, a­melyeknek az a célja, hogy fegyverrel harcoljon a másik szerződő fél ellen. A 7. pont az opció kérdésére vonatkozik. 8. Mind a két fél köte­les a békeszerződésben kölcsönösen biztosítani a nemzeti kisebbségek jogait. 9. Mind a két fél lemond mindennemű hadikárpótlásról, valamint ama károk­­jóvátételéről is, a­melyeket a lengyel-orosz háború okozott. A tervezet utolsó három pontja a hadifog­lyok kicseréléséről és a Lengyelországban letartóz­tatott oroszoknak a szabadonbocsátásáról szól. A béketárgyalás válságos stádiumban. Bécsből jelenti a M. T. 1.: A Neues Wiener Abendblatt jelenti Varsóból. A béketárgyalás vál­ságos stádiumba jutott. A végleges orosz békefelté­­telek pontos szövegéből megállapítható, hogy a két fél között a nézeteltérés még nagy, nemcsak a kelet-galiciai kérdésben, hanem a demarkációs vo­nal megállapításának kérdésében is nagy differen­­ciák v­annak: megkötötték az orosz-finn békét. Dospatból jelentik: Oroszország Finnország­­gal október 1-én megkötötte a békét. (Mti) * Három inieruju a: SiMn apimzspoí. — Két cikk Nyugat magyar­országról, a múlt és jövő magyarjairól.­­ Az Éclair legújabb száma három intervju kere­tében ad helyet Magyarországnak. Mind a három megnyilatkozásnak különös súlya van, miután az egyik a magyar miniszterelnöktől, a másik az új magyar külügyminisztertől, a harmadik pedig a budapesti francia diplomáciai megbízottól ered és hogy fölötte alkalmasak arra, hogy a francia nem­hivatalos körök rokonszenves figyelmét ránk irá­nyítsa. Örvendetes dolog, hogy a francia sajtó beha­tóbban kezd velünk foglalkozni s nem kizáróan a mi érdekünk, hogy a többi francia lapok is elküld­­jék hozzánk tudósítóikat, hogy a helyszínen nézze­nek kissé, körül. Az Éclair közlései külön tudósítójá­tól, de Gerando bárótól erednek, a­kinek Teleki gróf miniszterelnök a következőket mondta:­­— Egész Európára nézve a legfontosabb szük­ség a teljes béke helyreállítása. Magyarországban két föltétel szükséges az általános megnyugváshoz. Elő­ször, h­ogy magyar részről fölismerjék a valódi helyzetet, másodszor pedig­­hogy a győzők többé ne gondoljanak a háborúra. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy Franciaország ebben az új irányban men­­tette az első lépést. Ezzel bizalmat keltett Magyar­­országon. A magyarok mindig készek arra, hogy az irányukban mutatott érdeklődést igazi, meleg barát­sággal viszonozzák. Csáky gróf­­külügyminiszter pedig így nyi­latkozott : — "A jó külpolitika előfeltétele, hogy a szom­­■ svéd országokkal helyreállítsuk a normális és ba­rátságos viszonyt. A magyar nemzetben megvan az őszinte jó szándék, hogy ezekkel a népekkel jó vi­szonyba lépjen. Ezért semmi akadálya sincs annak, hogy ezt a barátságos viszonyt újból fölvegyük, föltéve, ha a mi szomszédaink ezt a szándékunkat megfelelően fogadják és megértik azt a jogos kíván­ságunkat, hogy meg­legyen a biztosítékunk aziránt, hogy az idegen országban élő magyar kisebbségek, szabadon fejlődhessenek és független exiszten­­ciát folytathassanak. Mi továbbra is számítunk arra a jóakaratra,­ a­melyet Franciaország irá­nyunkban már tanúsított. Franciaország mind élén­­kebb részt­ vesz a mi gazdasági életünkben. Ma­gyarország mindig hálás lesz Franciaországnak ezért a segítségért, a­melynek jótékony hatását máris érezzük. Végük Touchet úr, Franciaországnak budapesti diplomáciai képviselője kijelentette, hogy Magyar­­ország újjászületése előtt áll. Ismét rend uralkodik, hála a kormányzó tekintélyének és a tisztességes kormánynak. Budapest­ ismét abba a helyzetbe ke­­rü­lt, hogy bámulatos helyzetét kihasználja a Du­nán, a­mely Európa gazdasági életére lesz és 3 józan és dolgos­ magyar paraszt bőven fog aratni a­ rendkívül termékeny földeken. ,Európa ezt az országot nem nélkülözheti. Franciaország boldog lesz, ha a magyar kormányt feladatában támogat­­hatja. . Parisból jelentik. Az Oeuvre egy előkelő bécsi politikai személyiségnek nyilatkozatát közli, a­mely szerint a st.-germaini békeszeződésnek Nyugatma­­gyarországra vonatkozó intézkedése a cseh és jugo­szláv kormány mesterkedéseinek eredménye. Miután nem sikerült a korridort megkapniok, arra töreked­tek, hogy legalább a Duna-szövetséget tegyék lehetet­lenné. A soproni vasút két országot köt össze. Cseh­ország számára előnyösebbnek látszott, ha Sopron és vidéke a gyenge Ausztriához tartozik, mint Magyar­­országhoz, a­mely komoly ellennállásra képes. A cikk oda konkludál, hogy a népszavazás az egyedüli mód arra, hogy a Mag­yarország és Ausztria közötti fe­­szülség megszűnjön. Ez annál inkább kívánatos, mert a kis-antant alakulás Magyarországon ellenszenves és máris keresik a Németországhoz való közeledést. Az antant vigyázzon, mert a nyugatmagyarországi kérdés nem másodrangú fontosságú- CM. T. I.) Párisból jelentik. A nyolcvanöt éves Adam Ja­­liette cikket írt a Figaróba ,,A múlt és jövő magyar, ,iai“ címen. Hosszasan felsorolja személyes emlékeit és bizonyítja, hogy a magyarok mindig barátjai vol­tak a szabadságnak és Franciaországnak. A­kik Kun Bélát elkergették, mondja a cikkíró, utódjai a 48-as szabadságharc hőseinek. A magyarok mindig hűek maradnak nemzeti sajátosságaikhoz. Ne zárjuk el tehát előlük a fejlődés útját olyan követelésekkel, a­melyeknek azonnal való megvalósítása s­em szüksé­ges. ÖV. T. /.) Hat év­ drágulás. His, tizenhat oldalas füzet van előttünk. Címe: / Az árad: alakulása a háború idején; tar*­talma: csu**a szám­ és­ csak szám, minden magya­rázat,'­fejtegetés, tanulságlevonás nélkül. De ezek a számok oly beszédesek, annyira érdekesek, hogy az olvasó akarva, nem akarva elmélyed bennük és rajtuk keresztül bámulja azt a rettenetes változást, a­melyet életünkben a háború megteremtett. A kis füzet a háború kezdetétől, 1914. július 31-től egé­szen az idei, 1920. év május 31-ig táblázatos kimu­tatásban közli a fontosabb élelmiszerek áralakulá­sát, továbbá a fontosabb háztartási cikkek (gyújtó, petróleum, szén, fa, szappan) fokozatos drágulásá-­­nak adatait, majd a ruházati cikkek áralakulásá­ról, a fehérneműtisztítás állandó drágulásáról szá­mol be, hogy azután ugyancsak az említett időre vonatkozóan az ipar különféle ágazatainak bér­adatairól adjon fölvilágosítást. A­kik már jóide­je nyögik az egyre növekvő drágaságot, olvasván ezeket a számadatokat, el sem akarják hinni, hogy a háború kezdetén még 43 fil­­­­ér volt egy kiló nullás liszt, a­melynek ma 42 ko­rona az ára és az idén május 31-én 10 korona 90 fillér volt. Persze a hatóságilag megállapított ár, a­melyért mentül kevesebbet lehetett kapni, de bőven elláthatták vele mindig azok, a­kik a ható­sági árnál jóval többet tudtak érte fizetni. A liszt­nek ez a drágulása nem kevesebb mint 2434.88 százalékos drágulás. A burgonya 2400 százalékkal drágult meg (14 fillérről 3 korona 50 fillérre); a sertészsír 10.426.31 százalékkal (1 korona 52 fil­lérről 160 koronára); a cukor 5753-65 százalékkal (82 fillérről 48 koronára); a tojás 4185.71 százalék­kal (0.07 fillérről 3 koronára); a babkávé 2900 százalékkal (4 koronáról 120 koronára); a marha­hús 5700 (2 koronáról 116 koronára), a sertéshús 7712 (1 kor. 92—150 kor.), a barnakenyér 1066.66 (30 fill.—3 kor. 50), a bab 5400 (40 fill.—22 kor.), a só 3553.84 (26 fill.69 kor. 50) százalékos drágu­lással büszkélkedhetik. De valamennyi élelmiszer közt a drágulás dolgában a rekordot a marhabélvá­­rész tartja 13.500 százalékos (50 fillérről 68 ko­ronára) drágulással. Csak­ a legfőbb és a legszükségesebb élelmi-­ cikkek adatait szedtük ki, a­melyek között nem ma­radnak el más cikkek árának szörnyűségei sem, sőt még a marhabebörészt is veri a II. osztályú férfi­ing 13614.28, a II. osztályú női harisnya 14.900 és a II. osztályú gyermektélikabát 17.900­­százalékos drágulásával. A ruházati cikkek egyáltalán szomo­rúan kitettek magukért. A férfiöltöny, a­mely a há­ború kezdetén 60 korona volt, az idén május végén 4500 koronába került; a télikabát 70 koronáról 5000 koronára, a férfi cipő 15 koronáról 1300-ra, a férfikalap ára 6­50 ről 450 koronára szökött föl. Egy blúz volt 7 korona, lett 800, ali volt 12 korona, lett 1000; az előbbi 11.328.57, az utóbbi 8233.33 százalékkal lett drágább. A fontosabb háztartási cikkek közül a gyújtó 614.28, a petróleum kilogramja 5950, (40 fillér* — 24 kör. 20), a szén mázsája 1657.57 (3.96—69.60).

Next