Budapesti Hírlap, 1920. október(40. évfolyam, 232–257. szám)
1920-10-06 / 236. szám
i Politikai események, a népjóléti miniszter hatásköre. A miniszteri tanácskozás a jótékonysági és alapítványi ügyeket legutóbb a belügyminiszter hatásköréből a népjóléti miniszter hatáskörébe utalta. A népjóléti miniszter most köriratban értesítette a törvényi hatóságokat, hogy a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló törvény végrehajtását, a szegényügy rendezéséről szóló törvény előkészítését ál kolostorok és jótékonysági egyesületek támogatását, a hontalanok gondozását, a jótékonysági gyermekvédelmi és egészségügyi célokat szolgáló alapokról és alapítványokról való közvetetten rendelkezést a belügyminiszter neki adta át. Ezeket, az ügyeket október 15-ikétől kezdve a népjóléti minisztérium fogja intézni. A sárkeresztúri mandátum: Horthy Jenő képviselő, a kormányzó öccse legközelebb, sárkeresztúri, mandátumáról és a kerületben utólja Szdér István honvédelmi miniszter lesz. A cenzúra ellen. A kormányzópártban már régebben erős ellenvetések merültek föl a cenzúra ellen és nem egy képviselő követelte a nemzetgyűlésen is a cenzúra eltörlését, vagy enyhítését. Legutóbb Kovács J. István államtitkár enyingi beszámoló beszédének egy részét törölte a cenzúra és Kovács J. István emiatt sürgős interpellációt fog legközelebb a Ház elé terjeszteni Beniczky Ödön, volt belügyminiszter pedig aSzünet-Után indítványt fog bejegyezni a cenzúra eltörléséről. A keresztényszocialisták mozgalma. Megírtuk a minap, hogy a keresztény szocialisták mozgalmat fordítottak némely főispáni kinevezés ellen. A mozgalomnak már is eredménye lett. Hunkár Béla főispán ugyanis megmaradt Veszprém megyei főispánnak és Mikovényi Jenő, akinek veszprémmegyei főispáni kinevezése már küszöbön állott, megtartja képviselői mandátumát. A keresztényszocialisták egy másik sikere,, Jipgy . Szabó József képviselőt, fogják kinevezni közélelmezési államtitkárnak, s kodni fog. A miniszter felhívja a háztartásokat hogy lehetőleg libát és kacsát vásároljanak. Baromfi ugyanis lesz elegendő, mert a baromfikivitelt megtiltotta. Kijelentette végül a miniszter, hogy ő általában a maximálást, sőt az átirányítást sem helyesli, mert célszerűbb a szabad verseny. A tapasztalás ugyanis aztbizonyítja, hogy mihelyt valamely árut maximálnak, az áru rögtön eltűnik a piacról. A Myseusm déli hadserege letette a tepert. — Hírek a vörös hadsereg teljes bomlásáról. — Az oroszok feltételei nem teljesíthetők. — A béketárgyalás válsága. Londoni jelentések szerint egész Oroszországban növekvő mozgalom észlelhető a szovjet urai éjfén s télire éhínség fenyeget A sidvas-ügynökség ugy értesül, hogy a bolusevik seregek teljesen szétzülve, futva menekülnek minden fronton s főerejük megsemmisült. A legnagyobb jelentőséggel mindenesetre a Matinnek még meg nem erősített Ilire bír, amely szerint a vörösök, déli hadserege kapitulált és 35.000 ember adta meg magát Wrangelnek. Ezzel nemcsak katonailag vált teljesen fedetlenné a betlusevikok déli frontja, hanem politikai szempontból is, nm lehet katasztrofális vereség érte a a vörös uralmat az ugyancsak orosz ellenforradalmi fehér kormánnyal szemben. A bolysevista csapatok rendetlenül menekülnek. Varsóból jelentik: A bolysevista csapatok rendetlenül menekülnek valamennyi frontszakaszon. Baranovicsi, Lida, Slonin és Pinsk városokat a lengyelek elfoglalták. A bolysevista hadsereg zömének megsemmisítése ténnyé vátt. A bolysevista rendszer válsága. Kopenhágából jelentik: Helingforszi jelentés szerint a bolysevista rendszer most éli át legsúlyosabb válságát fennállása óta. A népbiztosok szökésre készülnek, kiszivárgott hírek szerint a legtöbben külföldön már el is helyezték családjukat. Aogy a bolysevista vereség hatása, a rendszer összeomlása Oroszországban már most következik-e be, vagy csak néhány hónap múlva, azt e pillanatban még megállapítani nem lehet. A bolysevikok előzetes békefeltételei. Bécsből jelentik: A Neue Freie Presse jelenti Varsóból. A békeértekezlet főbizottságának legutóbbi ülésén Joffe, az orosz delegáció elnöke előterjesztette az előzetes békeszerződés tervezetét, amelynek főbb jointjai ezek: 1. 1 A nemzetek önrendelkező jogának budapesti Hírlap (236. sz.) 1920 október 6. elvére való tekintettel a szerződő felek föltétlenül elismerik az újonan keletkezett köztársaságok függetlenségét és önállóságát, melyeknek nemzetei önálló nemzeti létet követelnek s kölcsönösen megerősítik a fehérorosz, litván és ukrán köztársaság függetlenségét. 2. Mind a két fél elvben elismeri Keletgalicia függetlenségét és beleegyezik abba, hogy e kérdést végleg népszavazás döntse el.3. Mind a két szerződő fél kötelezi magát, hogy elismeri az e köztársaságokban fönnálló államformát és épp úgy azt az államszervezetet, amelyet Keletganciában a lakosság akarata teremt meg. 4. Oroszország elismeri a lengyel köztársaság önállóságát és függetlenségét és pedig minden ebből származó jogi következménynyel együtt s önként minden időkre lemond Oroszország szuverén jogairól a lengyel nemzet és országának területe tekintetében. 5. A szerződő felek beleegyeznek abba, hogy egyrészt Fehér-Oroszország és Ukrajna között, másrészt Fehér -Oroszország és Lengyelország közt a határvonal általában a következő legyen: Litvánia és Fehér-Oroszország határától, a Swisloc folyó torkolatától a Nyemenig, azután a régi orosz-osztrák-magyar határ mentén a Dnyeszterig, ahol az Románia határához érkezik. E mellett Breszt-Litovszknál a bransztok—breszt-litovszki vasútvonal szakasza, amelyen a Szabinka—Breszt- Litovszk—Kovet vasútvonal transitforgalmát bonyolítják le, alkotja ukrán területen a határt. 6. Mind a két szerződő fél kötelezi magát, hogy nem engedelmez területén olyan szervezetek, vagy csoportok alakulását, amelyeknek az a célja, hogy fegyverrel harcoljon a másik szerződő fél ellen. A 7. pont az opció kérdésére vonatkozik. 8. Mind a két fél köteles a békeszerződésben kölcsönösen biztosítani a nemzeti kisebbségek jogait. 9. Mind a két fél lemond mindennemű hadikárpótlásról, valamint ama károkjóvátételéről is, amelyeket a lengyel-orosz háború okozott. A tervezet utolsó három pontja a hadifoglyok kicseréléséről és a Lengyelországban letartóztatott oroszoknak a szabadonbocsátásáról szól. A béketárgyalás válságos stádiumban. Bécsből jelenti a M. T. 1.: A Neues Wiener Abendblatt jelenti Varsóból. A béketárgyalás válságos stádiumba jutott. A végleges orosz békefeltételek pontos szövegéből megállapítható, hogy a két fél között a nézeteltérés még nagy, nemcsak a kelet-galiciai kérdésben, hanem a demarkációs vonal megállapításának kérdésében is nagy differenciák vannak: megkötötték az orosz-finn békét. Dospatból jelentik: Oroszország Finnországgal október 1-én megkötötte a békét. (Mti) * Három inieruju a: SiMn apimzspoí. — Két cikk Nyugat magyarországról, a múlt és jövő magyarjairól. Az Éclair legújabb száma három intervju keretében ad helyet Magyarországnak. Mind a három megnyilatkozásnak különös súlya van, miután az egyik a magyar miniszterelnöktől, a másik az új magyar külügyminisztertől, a harmadik pedig a budapesti francia diplomáciai megbízottól ered és hogy fölötte alkalmasak arra, hogy a francia nemhivatalos körök rokonszenves figyelmét ránk irányítsa. Örvendetes dolog, hogy a francia sajtó behatóbban kezd velünk foglalkozni s nem kizáróan a mi érdekünk, hogy a többi francia lapok is elküldjék hozzánk tudósítóikat, hogy a helyszínen nézzenek kissé, körül. Az Éclair közlései külön tudósítójától, de Gerando bárótól erednek, akinek Teleki gróf miniszterelnök a következőket mondta:— Egész Európára nézve a legfontosabb szükség a teljes béke helyreállítása. Magyarországban két föltétel szükséges az általános megnyugváshoz. Először, hogy magyar részről fölismerjék a valódi helyzetet, másodszor pedighogy a győzők többé ne gondoljanak a háborúra. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy Franciaország ebben az új irányban mentette az első lépést. Ezzel bizalmat keltett Magyarországon. A magyarok mindig készek arra, hogy az irányukban mutatott érdeklődést igazi, meleg barátsággal viszonozzák. Csáky grófkülügyminiszter pedig így nyilatkozott : — "A jó külpolitika előfeltétele, hogy a szom■ svéd országokkal helyreállítsuk a normális és barátságos viszonyt. A magyar nemzetben megvan az őszinte jó szándék, hogy ezekkel a népekkel jó viszonyba lépjen. Ezért semmi akadálya sincs annak, hogy ezt a barátságos viszonyt újból fölvegyük, föltéve, ha a mi szomszédaink ezt a szándékunkat megfelelően fogadják és megértik azt a jogos kívánságunkat, hogy meglegyen a biztosítékunk aziránt, hogy az idegen országban élő magyar kisebbségek, szabadon fejlődhessenek és független exisztenciát folytathassanak. Mi továbbra is számítunk arra a jóakaratra, amelyet Franciaország irányunkban már tanúsított. Franciaország mind élénkebb részt vesz a mi gazdasági életünkben. Magyarország mindig hálás lesz Franciaországnak ezért a segítségért, amelynek jótékony hatását máris érezzük. Végük Touchet úr, Franciaországnak budapesti diplomáciai képviselője kijelentette, hogy Magyarország újjászületése előtt áll. Ismét rend uralkodik, hála a kormányzó tekintélyének és a tisztességes kormánynak. Budapest ismét abba a helyzetbe került, hogy bámulatos helyzetét kihasználja a Dunán, amely Európa gazdasági életére lesz és 3 józan és dolgos magyar paraszt bőven fog aratni a rendkívül termékeny földeken. ,Európa ezt az országot nem nélkülözheti. Franciaország boldog lesz, ha a magyar kormányt feladatában támogathatja. . Parisból jelentik. Az Oeuvre egy előkelő bécsi politikai személyiségnek nyilatkozatát közli, amely szerint a st.-germaini békeszeződésnek Nyugatmagyarországra vonatkozó intézkedése a cseh és jugoszláv kormány mesterkedéseinek eredménye. Miután nem sikerült a korridort megkapniok, arra törekedtek, hogy legalább a Duna-szövetséget tegyék lehetetlenné. A soproni vasút két országot köt össze. Csehország számára előnyösebbnek látszott, ha Sopron és vidéke a gyenge Ausztriához tartozik, mint Magyarországhoz, amely komoly ellennállásra képes. A cikk oda konkludál, hogy a népszavazás az egyedüli mód arra, hogy a Magyarország és Ausztria közötti feszülség megszűnjön. Ez annál inkább kívánatos, mert a kis-antant alakulás Magyarországon ellenszenves és máris keresik a Németországhoz való közeledést. Az antant vigyázzon, mert a nyugatmagyarországi kérdés nem másodrangú fontosságú- CM. T. I.) Párisból jelentik. A nyolcvanöt éves Adam Jaliette cikket írt a Figaróba ,,A múlt és jövő magyar, ,iai“ címen. Hosszasan felsorolja személyes emlékeit és bizonyítja, hogy a magyarok mindig barátjai voltak a szabadságnak és Franciaországnak. Akik Kun Bélát elkergették, mondja a cikkíró, utódjai a 48-as szabadságharc hőseinek. A magyarok mindig hűek maradnak nemzeti sajátosságaikhoz. Ne zárjuk el tehát előlük a fejlődés útját olyan követelésekkel, amelyeknek azonnal való megvalósítása sem szükséges. ÖV. T. /.) Hat év drágulás. His, tizenhat oldalas füzet van előttünk. Címe: / Az árad: alakulása a háború idején; tar*talma: csu**a szám és csak szám, minden magyarázat,'fejtegetés, tanulságlevonás nélkül. De ezek a számok oly beszédesek, annyira érdekesek, hogy az olvasó akarva, nem akarva elmélyed bennük és rajtuk keresztül bámulja azt a rettenetes változást, amelyet életünkben a háború megteremtett. A kis füzet a háború kezdetétől, 1914. július 31-től egészen az idei, 1920. év május 31-ig táblázatos kimutatásban közli a fontosabb élelmiszerek áralakulását, továbbá a fontosabb háztartási cikkek (gyújtó, petróleum, szén, fa, szappan) fokozatos drágulásá-nak adatait, majd a ruházati cikkek áralakulásáról, a fehérneműtisztítás állandó drágulásáról számol be, hogy azután ugyancsak az említett időre vonatkozóan az ipar különféle ágazatainak béradatairól adjon fölvilágosítást. Akik már jóideje nyögik az egyre növekvő drágaságot, olvasván ezeket a számadatokat, el sem akarják hinni, hogy a háború kezdetén még 43 filér volt egy kiló nullás liszt, amelynek ma 42 korona az ára és az idén május 31-én 10 korona 90 fillér volt. Persze a hatóságilag megállapított ár, amelyért mentül kevesebbet lehetett kapni, de bőven elláthatták vele mindig azok, akik a hatósági árnál jóval többet tudtak érte fizetni. A lisztnek ez a drágulása nem kevesebb mint 2434.88 százalékos drágulás. A burgonya 2400 százalékkal drágult meg (14 fillérről 3 korona 50 fillérre); a sertészsír 10.426.31 százalékkal (1 korona 52 fillérről 160 koronára); a cukor 5753-65 százalékkal (82 fillérről 48 koronára); a tojás 4185.71 százalékkal (0.07 fillérről 3 koronára); a babkávé 2900 százalékkal (4 koronáról 120 koronára); a marhahús 5700 (2 koronáról 116 koronára), a sertéshús 7712 (1 kor. 92—150 kor.), a barnakenyér 1066.66 (30 fill.—3 kor. 50), a bab 5400 (40 fill.—22 kor.), a só 3553.84 (26 fill.69 kor. 50) százalékos drágulással büszkélkedhetik. De valamennyi élelmiszer közt a drágulás dolgában a rekordot a marhabélvárész tartja 13.500 százalékos (50 fillérről 68 koronára) drágulással. Csak a legfőbb és a legszükségesebb élelmi- cikkek adatait szedtük ki, amelyek között nem maradnak el más cikkek árának szörnyűségei sem, sőt még a marhabebörészt is veri a II. osztályú férfiing 13614.28, a II. osztályú női harisnya 14.900 és a II. osztályú gyermektélikabát 17.900százalékos drágulásával. A ruházati cikkek egyáltalán szomorúan kitettek magukért. A férfiöltöny, amely a háború kezdetén 60 korona volt, az idén május végén 4500 koronába került; a télikabát 70 koronáról 5000 koronára, a férfi cipő 15 koronáról 1300-ra, a férfikalap ára 650 ről 450 koronára szökött föl. Egy blúz volt 7 korona, lett 800, ali volt 12 korona, lett 1000; az előbbi 11.328.57, az utóbbi 8233.33 százalékkal lett drágább. A fontosabb háztartási cikkek közül a gyújtó 614.28, a petróleum kilogramja 5950, (40 fillér* — 24 kör. 20), a szén mázsája 1657.57 (3.96—69.60).