Budapesti Hírlap, 1921. április (41. évfolyam, 69–93. szám)
1921-04-20 / 84. szám
2 Budapesti Hírlap (84.) saját magunk voltunk, a külső körülmények csak hozzájárultak a katasztrófához. A destrukció ellen, ,, Az a kérdés már most, hogy mitkell tennünk. Meg kell fékezni a destrukció minden nemét. Egy hang: A jobboldali destrukciót is. Bethlen István gróf miniszterelnök: A destrukciónak minden fönnállát! A világ mia destruktív eszmeáramlatok behatása alatt áll. Oroszországban ma is bolsevizmus vám és ez az egész világot behálózza ügynökeivel és pénzével. Szomszédainknál hasonló tüneteket észlelhetünk. S ne áltassuk ma’gunkat, ezek az erők itt is megvannak, ez a feszültség nálunk is megvan és ha,nem küzdünk ellene teljes erővel, meg fogja akadályozni a konszolidációt. A második feladat az, hogy kezünkbe vegyük a társadalom gazdasági gyógyítását. Erős középosztályt kell teremtenünk és meg kell erős lenünk a kisgazdatársadalmat, mert ez az ország gerince és majdan ez fogja az intelligenciával együtt megteremteni azt az egészséges demokráciát, amelyre ennek az országnak szüksége van. (Taps.) Egységes kultúrpolitikával növelnünk kell az ellenálló erőt a demagóg jelszavakkal szemben. Tisztelt Nemzetgyűlés! A forradalomnak vége, legyen vége a forradalmi szellemnek is. Kereszténység,,, szabadság", demokrácia. Amikor kereszténységet hirdetünk, nem a szabadság ellen, nem a demokrácia ellen küzdünk, mert ezek nagy és értékes javak és mi csak új orientálódást keresünk e jelszavak felé. A szabadság nem cél, csak eszköz. A szabadságnak és ezeknek az erkölcsi javaknak együtt kell haladniok a nemzeti újjáépítésnek nagy munkájában. A demokrácia nem jelentheti a nyers tömegek uralmát, sem a kisebbségek kiváltságait. A demokráciának biztosítania kell az intelligencia vezetését és az állami életbe be kell vonni a széles néprétegeket. Az a demokrácia, amely nem ezt vallja, demagógia, amely ellen minden erővel küzdenünk ezell. A mostani kormányra ezekből az érvekből az folyik, hogy lehetőleg helyreállítsa a szabadságjogokat. Az első kérdés a cenzúra kérdése. A kormány, el van határozva, hogy a sajtószabadságot helyreállítja, mihelyt eljön az ideje. A cenzúra eltörlésének és a sajtószabadság helyreállításának csak akkor jön el az ideje, ha a sajtótörvény biztosítja, hogy destruktív elemek nem érvényesülhetnek a sajtóban. A kormány helyre akarja állítani a gyülekezési szabadságot is. A munkáskérdésben a teljes megértést keressük. Minden tekintetben enyhíteni fog a kormány a munkásosztállyal szemben ma még valóban fennálló méltánytalanságokon. Három törvényjavaslat. A kormány három törvényjavaslatot fog előterjeszteni. Ezek: a választójogi törvény, a közigazgatási reform és a főrendiház reformja. A főrendiház reformjára szükség van. A közigazgatási reformot sürgetik legfőképpen a földbirtokreform végrehajtásával kapcsolatban. A reform sürgősségének másik okát abban látják, hogy a törvényhatóságok és egyéb megyei testületek nem felelnek meg a mai demokratikus irányzatnak. A kormány honorálja ezt az álláspontot. De óva int mindenkit a túlzásoktól! A megyegyülésre semmiesetre sem fogjuk beengedni a demagógiát, a megyegyülés ősi nemzeti hagyományát meg akarjuk őrizni. A társadalom bajai. A társadalom bajainak szükséges gyógyítására térve, igy szólt a miniszterelnök: Ellene vagyok minden lármás antiszemitizmusnak. A jogrendet mindenképpen és mindenki ellen megvédem. Ha volna hatóság ,mely ezt a szándékomat veszélyeztetné, az ellen is minden erővel meg fogom védeni a jogredet. Elismerem, hogy van zsidókérdés. A középosztály gazdasági és kulturális megerősítésével azt kell elérnünk, hogy a zsidók nélkül is azok lehessünk, amik velük vagyunk. Ez az útja annak, hogy a ma még fennálló ellentéteket megszüntessük és ez bizonyára érdeke a zsidóságnak ,is. Az ifjúságnak a gazdasági tevékenység útjára kell lépnie és én innen felhívom vállalatainkat, hogy ebben a munkában vegyenek részt és adjanak módot a magyar középosztály fiatalságának, hogy részt vehessen az ország gazdasági életében. Erős középosztályt kell létesítenünk. A menélküli tisztviselők részére átképző tanfolyamokat szervezünk, amelyeken gyakorlati pályára fogjuk őket kiképezni és a kormány gondoskodni fog arról, hogy ne csak megfelelő képzettségük, hanem munkájuk is legyen. A gazdasági megerősödés útján agrárpolitikát kell folytatnunk, mert hiszen a kisgazdatársadalom az ország igazi alapja. A földbirtokreformotzai teljes erővel végrehajtjuk, a fölmerült nehézségeket el fogjuk hárítani. A tulajdonjoghoz hozzányúlni csak egy esetben szabad, mégpedig úgy, hogy ahhoz másodszor vagy harmadszor ne legyen szabad hozzányúlni. Úgy akarjuk tehát megoldani a földbirtokreformot, hogy ez az egész agrártársadalmat kielégítse s a megoldás végleges legyen, nehogy újabb és újabb reformok váljanak szükségessé. A szabadforgalom kérdésében a kormány el van határozva, hogy ezt még az idén megteremti, de úgy, hogy a városi ellátatlanok a szükséges mértékben biztosítva legyennek. Külső politika. A harmadik feladatunka nemzet külpolitikai horizontjának emelése, a külpolitikai kérdésekkel való foglalkozás népszerűsítése. Magyarország a legutóbbi időkben hazaszeretetének, higgadtságának, erejének olyan szép példáját adta, amely lényeges biztosítéka a békének Európa keretén belül és ellenségeink rágalmazásával szemben a legjobb bizonyságául szolgál annak, hogy nálunk a legteljesebbkonszolidáció van. A béke, mely a győzőknek abszolút győzelmükkel nemcsak kötelességeket ad, számunkrapedig jogokat is tartalmaz, reméljük, hogy jogaink érvé- nyesítésénél ugyanazt a lelkiismeretességet szerzi meg, mint amilyen lelkiismeretességet tőlünk megkíván. Abban a feltevésben vagyok, hogy szomszédaink a rendkívüli előnyök ellenére, amelyeket a békeszerződés biztosít számukra, nem feledkeznek meg azokról a kötelezettségűről sem, melyeket velünk szemben a szerződéssel vállaltak. Egy pillanatra sem feledhetjük el azt a belső kapcsolatot, mely minket a mások uralma alá került véreinkkel összeköt. (Nagy taps.) Külpolitikánk irányzata változatlan. Arra szorítkozom tehát, mint amit legutóbb a magyar kormány néhány hónappal ezelőtt kijelentett, hogy csak egy orientáció lehet külpolitikánkban, amelyet rendületlenül követünk és az egyedül magyar lehet. (Taps.) Szilágyi Lajos: Jó belügyi politika, ez a legjobb külpolitika. A király-kérdés. Bethlen István miniszterelnök kifejti azután, hogy a kormány az 1920. I. törvénycikk alapján áll, amely kimondja, hogy megszűnt a királyi hatalom gyakorlása. Megszűnt Magyarországnak az osztrák tartományokkal való együttes birtoklása. A 67. XII. törvény megszűnt. És megállapítja azt is, hogy ennek következményeit a békeszerződés után fogjuk levonni. A békeszerződés még nem lépett életbe. Akkor lép életbe, amikor a nagyhatalmak ratifikálják. Azalatt az idő alatt, amíg ez meg nem történik, nem válik lehetővé a kormánynak ezzel a kérdéssel foglalkozni, és nem is foglalkozik vele, amíg el nem jő a megfejelő■ idő- Csak akkor történik ez meg, amikor az országban a konszolidáció teljesen helyreállott és olyan külpolitikai szituációk állanak be, amelyek lehetővé teszik, hogy minden külső befolyástól mentesen foglalkozzék a kérdéssel. (Taps a kereszténypárton.) A nemzetnek olyan nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy ebben a kérdésben meglegyen az összhang, a kormány el van szánva mindenféle propagandát, bármilyen irányút, a rendelkezésére álló összes törvényes eszközökkel lehetetlenné tenni. Ne dobják ennek a kérdésnek üszkét a nemzetbe. A nemzet legnagyobb érdeke, hogy ebben a kérdésben megőrizze az összhangot. (Általános helyeslés.) A részletes program. A miniszterelnök szólt azután minden egyes tárcának programmjáról, minden egyes miniszternek terveiről Ebbőlkiemeljük azt a bejelentést,hogy az igazságügy minisztériumban készen van az új sajtótörvény. Figyelemreméltó még a következő bejelentés: A honvédelmi tárca terén a békekötés folytán a miniszter kénytelen annak konzekvenciáit törvényjavaslat keretében levonni és átszervezni a nemzeti hadsereget, természetesen anélkül, hogy a nemzet biztonsága veszélyeztetve lenne. Természetesen gondoskodni kíván arról, hogy a hivatásos tisztek és altisztek, akik oly módon feleslegessé válnak, az állam egyéb szerveiben tudjanak új munkakörhöz jutni. A hadügyi tárca kereteiben a katonák és hátramaradottak nyugdíjügyét is rendezni fogják. Igen bőven beszélt a miniszterelnök a népjóléti minisztérium feladatairól s bejelentette a többi között, hogy a munkásbiztosítás általánosításáról előterjesztett törvényjavaslatot a kormány visszavonja. Végezetül a minisz!''cTelnök a kormány és a pártok közötti politikai helyzetről beszélt. A kormány koalíciós alakulat előtt áll, hoott az a felfogása, hogy csak az egység biztosíthat erőt a kormánynak és a nemzetnek egyaránt. Két pillére van az orrszág jövőjének- Az egyik a kultúrában fejlett kisgazda-társadalom, a másik a keresztény magyar intelligencia. Kint az országban megvan az egység, s ezt meg kell teremteni a nemzetgyűlésben is. Az összeforradás másodrendű kérdések miatt bomlott fel. Felszólítja a régi pártokat is, amelyek ma nem vesznek aktív részt a közéletben, bontsák föl kereteiket s tegyék ezzel lehetővé értékes elemeiknek arra, hogy a nemzeti egység megteremtésén közreműködjenek. Az egész magyar intelligencának egységesen össze kell olvadnia, hogy a magyar nemzet ne jusson a dekadens belsejében meghasonlott, kifelé erőtlen, haldokló nemzetek sorsára. Ez rajtunk áll s éhezkéri a renzetgyülés támogratását. (Taps disszidensek és a kisgazdapárt oldalán.) a giénzügyminiszter előterjesztése. A miniszterelnök után nyomban Hegediks Lóránt pénzügyminiszter kért szót Elmondta, hogy húsvét vasárnapján megszüntette a fedezetlen bankjegyek nyomását s ennek biztosítására, a Ház elé terjeszti a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat gyors megvalósításához pénzügyi és gazdasági életünk nagy érdekei fűződnek és ezért kéri a nemzetgyűlést, hogy, minél sürgősebben tárgyalja le. Az elnök ezután tíz percre felfüggesztett® az ülést, A pártok állásfoglalása. Szünet után a kisgazdapárt nevében Hermáni Miksa üdvözölte a kormányt, a melyet támogatni, kész, de amelynek működését ellenőrizni fogja. Fáy Gyula a disszidensek nevében melegen üdvözölte a miniszterelnököt, a kinek érdeméül fölemlítette, hogy már régóta az erők egységesítésén fáradozik s hogy minden hosszú tárgyalások nélkül rövidesen létrehozta kabinetjét. A szónok a gazdagközönségnek érdemeit és gyönyörűségét a föld művelésében és az életnek, a meg-megújuló teremtésnek szolgálatában s legfőképpen a több termélés gondozására hívta fel a kormány figyelmét. Lovász János kisgazdapárti, úgynevezett csizmás képviselő talpraesett beszédben ecsetelte a kisgazdák áldozatkészségét. Elvállal minden terhet, amit a pénzügyminiszter a vállára rak, mert belátja, hogy az országot föl kell segíteni mai zavaraiból. De figyelmébe ajánlotta a miniszternek, hogy vigyázzon: nehogy az ingatlanból ingót s a csizmás kisgazdából mezítlábas embert teremtsen a súlyos adók révén. (Zajos derültség.) Végül Kerekes Mihály a szélsőbaloldal bizalmatlanságát tolmácsolta a kormány iránt, amelynek szemére veti azt, hogy a Nemzeti Kaszinóból származik. A régi javaslatok és viták. Két órára járván az idő, az elnök a mai tárgyalást berekesztette. Bethlen István gróf most fölemelkedett s bejelentette, hogy az előző kormány által beterjesztett valamennyi törvényjavaslatot — kivéve a munkásbiztosításról szólót — fentartja, Rassay Károly szükségesnek tartotta a király h ittlétével kapcsolatos vitának folytatását. Ezzel szemben Huszár Károly ennek a kérdésnek a napirendről való levételét indítványozta s ehhez Bethlen gróf miniszterelnök is hozzájárult, azzal a megokolással, hogy a kormány nincs abban a helyzetben, hogy a régi kormány cselekményeiért helytálljon. Az elnök azonban nem tartotta szükségesnek a szavazást ebben a kérdésben s indítványára a Ház elhatározta, hogy holnap folytatja a vitát a kormány programjáról s esetleg hozzáfog a vágyómértság tárgyalásához. A miniszterelnök még indítványozta a volt kormány alatt bejegyzett interpellációk törlését s a nemzetgyűlés ehhez hozzájárult. Az ülés két óra után végződött. A német császárné temetése. Bécsi tudósítónk jelenti telefonon: Berlinből jelentik, hogy Potsdamban ma volt a német császárné temetése. A lakosság nagy tömegben vonult föl; sokan, akik előző este érkeztek meg, nem kaptak szállást és kénytelenek voltak utcákon és tereken hálni. A birodalmi őrség is nagy számban vett részt a temetésen. A német birodalom helyőrségeinek küldöttségei szegélyezték a temetési menetet. A koporsó mellett a királynéról elnevezett volt vértesezred nyolc tisztje haladt. A vagonból, a helyi holttestet Hollandiából hozta, az ugyancsak a királynéról elnevezett vadászezred tisztjei emelték ki a koporsót. A koporsó mögött Eltel Frigyes herceg haladt, teljes díszben, karján a trónörökösnével, majd a család többi tagjai következtek. Oldalt a fekete sas-rend négy lovagja haladt, ezek után a császár szárnysegédei, a volt udvari hivatalnokok és a török küldöttség. A küldöttségek élén Hindenburg táborszernagy haladt, akit a tömeg némán köszöntött. Atáborszernagy babérkoszorút helyezett a koporsóra, a szalagon a következő felírással: Hűséggel, hálával és hódolattal. Hindenburg mellett Ludendorff és Mackensen haladtak. A menetet a volt gárdaezredek küldöttségei, Mikaelis volt kancellár, Stelfferich volt államtitkár és a régi rezsim számos személyisége zárta be. A templomi szertartás után testületek vonultak föl órák hosszat tartói menetben. A német császárné halála alkalmából Budapesten a hold-utcai evangélikus templomban ma nagy gyászistentisztelet volt. A gyászistentiszteleten megjelent a német következtetésével a budapesti német követség személyzetei, valamit a német kolónia legtöbb tagja is. Jelen volt a volt 7. Vámon