Budapesti Hírlap, 1921. április (41. évfolyam, 69–93. szám)
1921-04-09 / 75. szám
1921 április 9. -i Budapesti Ribup etikai alapelveket sem ismerik már fel, amezek az embert az állattól megkülönböztetik. Kulturátlanszerükről fölömeges beszélni." E Mt® né én is giatilk a csali csapi scrp ásotisi. A Pressburger Zeitung étesülése szerint Csehország és Magyarország között a tárgyalások április 20. körül újból megindulnak. igkezilötött az ai Mank rimai konereneiija — Megalakultak a bizottságok. — Rómából jelentik, hogy Sforza gróf külügyminiszter tegnap ünnepi beszéddel nyitotta meg az utódállamok római értekezletét és üdvözölte Jugoszlávia, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Ausztria megjelent résztvevőit az olasz kormány nevében. A delegáltak legöregebbjeként Románia római meghatalmazott minisztere, Lahomry válaszolt s javaslatára a konferencia elnökévé Imperiani márkit választották meg, mire nyomban rátértek az érdemleges munkára. Az értekezlet két bizottságot alakított. Az egyik a közigazgatási és igazságszolgáltatási, a másik pedig a gazdasági és a pénzügyi kérdésekkel foglalkozik. A jogügyi és közigazgatási bizottság elnökévé Ricci Russalit, helyettes elnökévé pedig Chalkovsky dr.-t (Csehország), Nemest (Magyarország), Antonescut (Románia) válaszották. A bizottság ezután megkezdte működését. A délutáni ülésben megalakult a gazdasági és pénzügyi bizottság Brocchi államtanácsos elnöklésével, akinek helyettesei Kipiszkowski követ (Ausztria), Antonievics (Jugoszlávia) és Fiacinski (Lengyeország). A konferencia köreiben nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy egy osztrák és egy magyar embert választottak meg egy bizottság alelnökévé, amelyben a szövetségesek hivatalos kiküldöttekkel varnnak képviselve. a cseh délszláv korridor tini Belgrádból jelenti a Búd. Tud.: Kapcsolatban a magyarországi eseményekkel, Jugoszlávia politikai köreiben ismét fölvetik a cseh-délszláv korridor tervét. Ebben az ügyben Belgádban Pasics miniszterelnök, Kalina belgrádi cseh és Simon belgrádi francia követ között tárgyalások folytak. Csehország és Jugoszlávia területi összekapcsolását garanciául tekintik a habsburgi restauráció minden jövendő megkísérlése, valamint Németország esetleges inr pehassztikus törekvései ellen. Belgrádi politikai körök nézete szerint remény van arra, hogy az antant hozzájárul a cseh-délszláv korridor megvalósításához. Általános szíréviíbilista. — Vasárnap éjfélkor kezdődik. — A rajnai megszálló csapatok Angliában. — Bécsből telefonozza tudósítónk. Londoni híradás szerint, eddig nem sikerült megegyezést létrehozni az angol bányász-sztrájk ügyében. Ennek következtében az úgynevezett munkás-hármasszövetség elhatározta, hogy vasárnap éjfélkor megkezdi az általános sztrájkot. Az angol kormány a skót bányakörletben kihirdette az ostromállapotot. Néhány város a lázadók kezében van, akik kikiáltották a köztársaságot. Kensingtonba négy zászlóalj angol gárdista érkezett. Ezek megindították a műveleteket a felkelés elnyomására. Amszterdami híradás szerint Anglia északi részében terjed a lázadás. A walesi és a skót bányák bolsevik terror alatt állanak. A kormány katonai akciót indított, de egyelőre titokban tartja az eseményeket. A szénbányákból egyébként egyre újabb rendzavarások híre érkezik, melyek során a sztrájkolók bombákat vetettek a bányákba. London nevezetességét a Hyde-parkot angol csapatok szállták meg, amelyeik eredetileg a Rajna mellé voltak szánva, most azonban rendeltezésük, hogy megvédjék a bányák szivattyúit kezelő legénységet. Érdekes, hogy a parkban szikratávíró-állomást is állítottak föl s jellemző intézkedés, hogy Londonban a húst és a tejet csak meghatározott fejadagokban szabad kiszolgáltatni. Az angol kormány hadsereget toboroz a sztrájk letörésére. Londonból jelentik: Lloyd George az akóházban kijelentette, hogy a kormány önkénteseket fog a forgalom és az elsőrangú fontosságú szolgálati ágak biztosítására toborozni. A rendőrséget megerősítik. Külön csapattest számára 90 napra toboroztak kivételes jelleggel katonákat. A hadsereg és a haditengerészet tartalékait királyi proklamáció- VBl hívják, be. (MTI.) «vatonataeáss garázdái: ostósa — Hadzalis százados vallomása. — Friedrich 40.000 koronát kapott, mint a katonatanács tagja. — Fjaehne Hugó kihallgatása. — A katonai bíróság ma folytatta a tárgyalást Hoffmann György tartalékoshadnagy, a tizenegyes katonatanács vot tagjának bűnpörében. Hadzsics Emil százados volt az első tanú. Emlékszik rá, hogy a vádlott járt nála pénzért, Linder, akkori hadügyminiszternél gyakran jártak pénzért a katonatanács tagjai. Linder utasítására jegyzékbe foglalta a nevüket, ezt a jegyzéket Linder elé terjesztene, aki megjelölte, hogy kinek mennyit kel adni. Csernyák egy alkalommal egy 50.000 koronás nyugtával jött s követelte kifizetését. — Én, úgymond a tanú, bevittem a nyugtát a miniszternek, de hogy kifizette-e, arról nem tudok. Az volt az impresszióm, hogy Csernyák meg akarta zsarolni a minisztert. A katonatanács tagjait abból az egy milió koronából fizettem ki, melyet az állampénztárból a miniszter utasítására hoztam. Körülbelül harminc embernek fizetett ki különböző öszszegeket s ekkor mondottam a miniszter megbízásaiból a megjelenteknek, hogy: „Önöknek hálás lesz a nemzet.“ A tanú elmondotta azután, hogy Pogány 60.000, Csernyák 50.000, Friedrich István pedig 40.000 koronát kapott Lindertől. Amikor később Szegeden ügyének tisztázását kérte, onnan Budapestre utazott s Friedrich akkori hadügyi álamtitkárnál is jelentkezett. Annak a körülménynek a kiderítését kérte Friedrichtől, miként került ő, Hadzsics, a hadügyügyminiszter mellé. Friedrich azt mondta, hogy őt ezért nem érheti vád, hiszen ő, Friedrich is kapott 40.000 koronát. Gál Kálmán Máv.-ellenőr a következő tanú. Elmondta, hogy a forradalom napján a Máv. üzletvezetőséghez távirat érkezett, hogy szüntessék meg a vasúti forgalmat. Mivel a szén- és élemiszerszállítás ennek következtében megakadt vona, az üzletvezetőség parancsára a Nemzeti Tanácshoz fordult, mely akkor az Asztúriában székelt. Csernyákhoz utasították a ki intézkedett, hogy egy igazolványt állítsanak ki neki. Hallotta, a mikor az az ember, a ki az igazolványt kiállította, azt mondotta, hogy nagyobb dolgok is fognak még történni. Ez de után hatodfél órakor volt. Két órával később hallotta, hogy Tisza Istvánt meggyilkolták. Nyilván erre célzott annak az embernek, akit különben nem ismer, az a megjegyzése, hogy nagyobb dolgok is fognak történni. Most Laehne Hugó, volt államtitkár kihallgatására került a sor. Laehne Hugót a toloncházból kísérték a tárgyalásra, mert internálási eljárás alatt áll. Azzal kezdte vallomását, hogy a forradalom utáni tizenegyes katonatanács, mely nem tévesztendő össze a Pogány-féle katonatanáccsal, valóságos kormányjogokat gyakorolt. Vonatokat állított meg, embereket csapolt el, stb. — November kilencedikén, folytatja vallomását Laehne, összehívták a minisztertanácsot, melyen mint földmivelésügyi államtitikár, én is megjelentem mivel a földbirtokreform tárgyalása is a minisztertanács programján szerepelt. Ekkor történt, hogy Károlyi Mihály azt mondotta nekem, hogy a forradalmi katonatanács sok bajt okoz, így egy német hajót is megállított a Dunán s huszonöt millió korona aranykészletet rabolt a hajóról, ami ellen Fürtstenberg német főkonzul tiltakozott. Ezek az esetek, mondotta Károlyi, napirenden vannak s engem kért meg, hogy tárgyaljak a katontanács tagjaival s azokat, a kik tartalékos tisztek, helyezzem el a vidékre. Én a városparancsnokság épületébe össze is hivtam a katonatanács tagjait s megmondottam nekik, hogy vége a forradalomnak,a már nincs szükség forradalmi tetteikre. Megjegyeztem azonban, hogy a kormány segíteni akar rajtuk, ha föloszlanak. Turnusokban jelentkeztek s előadták kérésüket. A vádlott, aki mint tényleges tiszt szerepelt, azt kérte, hogy mint segédtisztet osszák be Fényes László mellé s adjanak neki 7000 korona segélyt. Őrt Fényesnek intézkedett, hogy a 7000 koronát a vádlottnak kifizessék. A tanú elmondta végül, hogy összesen 116.000 koronát utalt ki. Előbb a katonai propagandapénzből akarták az összeget elvenni, de ezt a pénzt nem tudták megszerezni. Az állítólagos egymilliós alapnak sehol nyoma nem volt. Amikor Linder eltávozott, Bartha, az új hadügyminiszter már nem találta az alapot. Úgy tudja, hogy Linder ennek egy részét később befizette. Laehnet a bíróság nem eskette meg. A tárgyalást ezután holnapra halasztották, amikor a többek közt Dormándy tábornokot, Schnetzer volt hadügyminisztert és Csillény Andrást fogják kihalgatni. * A főtérválás mai napjára mint a Magyar Híradó jelenti, fiúképpen beidézték Friedrich István volt miniszterelnököt is, aki azonban a tárgyaláson nem jelent meg. Polónyi Dezső dr. ügyvéd, Friedrich Istvánnak a Tisza-perben igazolt védője ebben a dologban úgy nyilatkozott, hogy Friedrich Istvánt a katonai törvényszék úgy idézte meg, hogy a megjelenése nem kötelező. Az idéző végzésből kitörölték a távolmaradás esetére bekövetkezhető konzekvenciákat Éppen ezért, de még küönösebben azért, mert 12-én kezdődik meg Friedrich István főtárgyalása, ahol védekezése során mindazt elmondja, amit szükségesnek lát, fölösleges a katonai bíróság előtt való megjelenése és így oda nem is megy el Károly király Svábban maradhat Bernből jelentik. A svájci szövetségtanács mai ülésén elhatározta, hogy Károly királynak megengedi, hogy a továbbiakig svájci területen tartózkodhassék. Megbízható forrásból kapott értesülés szerint Károly király családja április végén hagyja el a Pransins-villát. (MTI.) RAFIHIREK, teher a taílár is a pszhanteri, min a mksironank. Nincsen új dolog a nap alatt. Ezt olvashatjuk Charles A- Beard „American governement and politics" című jeles művében, amelynek egy részében így írja le az Egyesült Államok pénzügyi helyzetét a győztes fiarradamok után, 1780-ban, a midőn Anglia fenhatósága alól felszabadultak. A pénzügyeink még rosszabb állapotban voltak, mint kereskedelmünk. A háború alatt ugyanis a kongresszus oly óriási mennyiségű bankjegyet bocsántott ki, hogy 1780-ban a papirosdollár két centnél kisebb értékre süledt. Virginiában, a nádcukor hazájában, egy font barna cukor 11 dollárba került; egy yard vászonért 75 és egy font teáért 100 dollárt fizettek. Jeffersson feljegyezte, hogy ő két orvosi látogatásért 3000 dollárt, három quart brandiért pedig 355 dollárt fizetett. És e mellett a forradalom után az álamok nagy többsége még folytatta a minden fedezetnélküli bankjegykibocsátást. • Rhode Izlandban éles konfliktus támadt. Az ott nagy többségben lévő farmerek, összes földbirtokuk zálogbaadása mellett, e jelzálog mint biztosítók alapján újabb bankjegyet bocsátottak ki, amely kibocsátásra külön törvény jogosította fel a földbirtokosokat. De ez új bankjegy is, mivel a kereskedelem nem fogadta el teljes értékű pénznek, pár nap múlva lecsúszott névértékének egyhatod részére. Ekkor súlyos büntetéseket szabtak ki azokra, akik vonakodtak a pénzt teljes értékben elfogadni- Mind hiába! A kereskedők inkáb bezárták boltjaikat, semhogy engedtek volna, a farmerek meg elhatározták, hogy nem visznek élelmiszert a városokba, hogy kiéheztessék azokat stb. stb.“ (Épp úgy, mint most írnunk.) Erre aztán a kongresszus radikális orvosszerhez nyúlt. Megállította a maga részéről a bankjegynyomulást, és az államokat is eltiltotta az új bankjegykibocsátástól. Pár évi küzdelem, takarékoskodás után, a teljesen szabaddá tett kereskedelemnek és iparnak végre sikerült a súlyos válságot leküzdeni és az Uniót a boldog fejlődés, és lendületes előretörekvés útjára vezetni. E. S. dr. 3 —,& Figaro Károly király útjáról.) A párisi Figaro egyik legutóbbi számában, mint egy távirat jelenti, fogalkozik a magyarországi eseményekkel és kifejti, hogy Károly kijárnak Magyarországba, való visszatérése Franciaországot semmiféle veszedelemmel nem fenyegeti. Franciaország számára, úgymond, a veszedelem nem a Dunánál,, hanem a Rajnánál van. __(Az amerikai kormány figyelmeztetése, a diplomatáihoz.) Washingtonból jelentik. Az amerikai kormány diplomáciai képviselőit és a diplomáciai szolgálat tagjait arra figyelmeztette, hogy az egész világ mai helyzete erőiknek legteljesebb megfeszítését követeli tőlük, úgy, hogy a társadalmi kötelezettségeknek háttérbe kell szorulnnok velük szemben. (M. T. I.) — (Széchenyi Ikiszlóné grófné Budapesten.) Széchenyi Lászlóné grófné, a ki tudvalévően Vanderbilt leánya, néhány nap óta Budapesten időzik. Majdnem két évet töltött Amerikában és amerikai tartózkodását arra használta fel, hogy ott második hazájának szükséget szenvedő fiaiért jótékony tevékenységet fejtsen ki. Mint a magyarországi szűkölködőket segítő amerikai segítőbizottságnak (American Relief Comité for Hungarian Sufferers) egyik legbuzgóbb tagja, odaát nagy összegeket gyűr ott és ezzel lényegesen, hozzájárult a nyomor enyhítéséhez Magyarországon. A grófné tegnap Mr. C. G. Bowden, az American Relief Administration vezetőjének, továbbá Bókási János dr. egyetemi tanárnak, az amerikai Gyermeksegély Akció Magyar Középponti Bizottsága elnökének, társaságában meglátogatta az állatorvosi főiskola, továbbá az orvostanhallgatók és a műegyetemi hallgatók menzáját. Ezeket a menzákat tudvalévően az American Relief Administration budapesti fiókja látja el élelmiszerrel. Széche-