Budapesti Hírlap, 1921. november (41. évfolyam, 245–270. szám)
1921-11-25 / 266. szám
2 Budapesti Hírlap (266. sz.) 1921 november 25. iányzópártok vezetőit, öt órakor a kisgazdapárt kiküldötteit, nagyatádi Szabó Istvánt, Rubinek Gyulát, Mayer Jánost, Gaál Gasztont és Tomcsányi Vilmos Pált, hét órakor a kereszténypárt vezetőit, Bernóták Nándort, Haller Istvánt, Huszár Károlyt, Vass Józsefet és Ernuszt Sándort, tíz órakor pedig disszidensek képviselőit. Klebelsberg Kunó grófot, Gyömörey Györgyöt, Für Gyulát és Korányi Frigyesbárót fogadta. A tárgyalások esti tizenegy óráig tartottak és holnap folytatódnak. Bizalmas tanácskozás a kisgazdapártban. A kisgazdapárt vezetői nasvarádi Szabó Istvánt é és Mayer János ma este a miniszerelnökségről a kisgazdapárba hajtattak, ahol az összegyűlt képviselőket bizalmas tanácskozás keretében tájékoztatták a miniszterelnökkel való tárgyalásaikról. A tanácskozáson körülbelül harmincan vettek részt. Nagyatádi Szabó István elmondta, hogy a miniszterelnök kifejtette előttük a jövő kormányzati programját s kijelentette, hogy az ország érdekében e program végrehajtására szükségesnek véli az erők tömörülését, egységes és fegyelmezett kományzrói párt keretében. A miniszterelnök felkérte a kisgazdapárt vezetőit, hoggy tartsanak szombaton este pártérekezletet, amelyen ő elő fogja adni az egységes párt programjai és a kibontakozásra való terveit. A párt képviselői kérték a miniszterelnököt, hogy amennyiben módjában van, halassza el a pártértekezletet hétfőre, mert jelenleg a párt tagjainak nagyrésze vidéken van s nem bizonyos, hogy szombat estére valamennyien megjelenhetnek az értekezleten. A miniszterelnök azonban kijelentette, hogy a válság megoldása sürgős s ezért ragaszkodott ahhoz, hogy a kisgazdapárt értekezletét szombaton tartsák meg. A kisgazdapárt ezért ma este valamennyi vidéken időző faatát táviratban meghívta a szombat este hat órakor matartandó pártértekezletre, amelyen ha a képviselők túlnyomó többsége megjelenik, a döntés is meg fog történieni. A mai tanácskozáson nagyatádi Szabó István a miniszterelnöknek tett ígéreteihez képest a programot nem ismertette. A kereszténypárt álláspontja. A kereszténypártba tíz óra után érkeztek le a miniszterelnöknél járt pártvezérek, ekkorra azonban a pártkörben már senkit settt találtak. A pártvezérek itt még rövid tanácskozást tartottak, amelyet holnap folytatni fognak. A kereszténypárt szombat este hét órakor tart értekezletet, hogy meghallgassa Bethlen István gróf miniszterelnöki programját és határozzon a további magatartása felől. A miniszterelnök a kereszténypárt vezetőivel is közölte a programját s az egységes pártra vonatkozó tervét, amelyet ezek tudomásul vettek s jelentésüket holnap este terjesztik a párt elé. A kereszténypárt részéről, ahol az egységes párt tervét elejétől kezdve szívesen fogadták és a miniszterelnök programját is hajlandók magukévá tenni, főképp az a nehézség, hogy a párt nem akar a kisgazdapártba beolvadni s az egységes párt megteremtését a két mai kormányzópárt egyesülésében, nem pedig a kisgazdapárt fölülkerekedésében látja. Éppen ezért a párt vezetői a helyzetet nehéznek vélik, de remélik, hogy sikerülni fog a fennforgó akadályokat elhárítani a megegyezés útjaiból. Nagyatádi Szabó a helyzetről. Nagyatádi Szabó István tanácskozás után munkatársunknak a következőket mondotta: — A miniszerelnök úr előttünk, mint a kisgazdapárt, vezetői előtt kifejtette, hogy egységes pártot akar és ismertette annak programját. A miniszterelnök úr programjáról nem nyilatkozhatom, mivel azt a miniszterelnök úr a szombati pártértekezletünkön akarja elmondani. A program jó és elfogadható. A többségi pártot azonban csak úgy tudom elképzelni, ha a kisgazdapárt megmarad és azok, akik csatlakozni kívánnak, belépnek a kisgazdapártba. Az egyik esti lapban ma egy hír jelent meg, hogy az egységes pártnak már a neve is megvan: a nemzeti egység pártja. Kijelenthetem, hogy ebből egy szó sem igaz. A disszidensek támogatják Bethlent. A miniszterelnök a disszidens képviselők megbízottai előtt is kifejtette programját és kérte támogatásukat az egységes párt megteremtésében. A diszszidens képviselők biztosították a miniszterelnököt a legteljesebb támogatásukról. Szombaton este a disszidensek is értekezletet tartanak és Bethlen István gróf miniszterelnök a harmadiknak őket fogja az estéin fölkeresni, hogy terveit és álláspontját előttük is részletesen kifejtse. Az ellenzéki pártok szövetkezése. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén az ellenzéki képviselők egységesen szavaztak Apponyi Albert gróf indítványa mellett. Ez a szavazás megerősítette őket abban a meggyőződésükben, hogy szövetkezniük kell. Ellenzéki körökben ezért szeretnék, hogy az áprilisi közös partmenti akcióhoz hasonlóan az ellenzék újra szövetkezzék a parlamentarizmus megszilárdítása, a közszabadságok kivívása, az úgynevezett mellékkormányok letörése érdekében- Az ellenzéki pártszövetségen belül természetesen mindenik ellenzéki párt vagy csoport ""tartja különállását. A tárgyalások a szövetség megalakítására a napokban megindulnak. Csehország magyar pénzen akarja eltartani Károly királyt. — Az apanázs Csehországra eső részét a magyar jóvátételből akarják fizetni. — Prágai lapok közlése szerint Csehországot bele fogják vonni Károly király és családja apanázsának fizetésébe. Jól értesül, körökben azt hiszik, hogy a jóvátételi összegből fogják megfizetni a Csehországra eső részt. Ami eslen a cseh sajtó máris propagandát kezdett. Prágai jelentés szerint Benes dr. miniszterelnök is kijelenttette egy újságírónak, hogy Csehország Károly király számára semmi körülmények között nem hajlandó apanázst juttatni. Ez magyarul annyit jelent, hogy Csehország, melynek érdekében távolították el a Habsburgokat a magyar trónról, most, hogy a király eltartását fedezni kell, fukarkodni kezd és velünk akarja megfizettetni a király évdíjának rá eső részét is. Érthető tehát, ha erről a kérdésről a francia Libre Parole is elsőbb megállapítja, hogy Károly királ ellátási díja még egy népszövetségi titkár fizetésénél is kevesebb, s megbotránkozik azon, hogy az utódállamok, amelyek minden teketória nélkül lefoglalták az uralkodó vagyonát, most méltatlankodnak, mert néhány tallért kívánnak tőlük. A lap azt kívánja, hogy tegyék közzé a lefoglalt javak jövedelmére vonatkozó adatokat, hogy ily módon a nagyközönség összehasonlíthassa azokat az egyes államokra háruló teherre. A soproni antantmisszió tudott a királylátogatás előkészületeiről. Bécsből jelentik: Angol, francia és olasz lapok és hírszolgáltató vállalatok képviselői az elmúlt héten körutat tettek a megszállott nyugatmagyarországi területen. Útjuk során elértek Kismartonba is, ahol fölkeresték Esterházy herceg kastélyát, amelyben az antant-missziót elszállásolták. Társalgás közben szó esett a legutóbbi királypuccsról, s Halnier tábornok, a francia misszió vezetője, bizalmas beszélgetés során igen figyelemreméltó közléseket tett a puccsra való készülődésről. A tábornok ezeket mondta: — Őszintén szólva, a karlisták a maguk terveit tőlünk nem vajmi messze vitatták meg. Itt tanácskoztak ebben a házban, a kastély első emeletén, Esterházy Géza herceg szobáiban. Mi a készülődés minden részletéről kimerítően értesültünk. Itt laktunk a házban s jó barátságban voltunk házigazdánkkal és leányával, a szép Esterházy hercegnővel. A titkos tanácskozásokon a herceg és a hercegné vitték a szót, továbbá Siorau gróf, akit, sajnos, letartóztattak, és Oszterhuzn őrnagy. Mindenekelőtt arról volt szó, hogy Osztenburgot rávegyék, hogy a királyt támogassa és csapataival Horthy ellen foglaljon állást. Akkor azt mondták nekünk, hogy szerkesztette szinte kegyetlen buzgalommal a katolikus hadsereg számára való rövid följegyzéseit, tiltakozva a két szó, a hűség és hit, a katona hűsége , a keresztény ember hite értelmiének egymástól való elválasztása mellett: ezalatt intett el a kereszthez hű harcosokhoz Claudel éles és mégis harmonikus hangja, aki dómot épített az igéből: A mise ott lenn, Jézus tükre, és A megalázott atya első jelenetei, A túsz és A kemény kenyér folyatása, csupa mű egyébként, melyeket a politikai tendenciájuk itt-ott elhárít misztikus terükről, ami meg nem esik Psicharin, kinek művészete azonban nem ér fel Claudeléhez. Ugyanez időben bontakozik ki a katolikus regény. Francis Jammes tollából jelennek meg Az olvasó a napon. Az orezoni lelkész. Gyermekeim karácsonyfa. A parlagi költő, utira kiadják Emil Clermont Lauráját, melynek szerzője meghalt a hazáért, s megjelenik A szeretet igérete: nem tanító munkák de méltóságukért elragadó!.. Ezek már érett gyümölcsök. Uralkodik bennük, a mi isteni, a nélkül, hogy tolakodó volna. Francois Mauriac Némely háborgó szív riadalma, masába szállása és elhagyottsága fölé boruló regényes munkáját kiegészíti A has és vér című regényével a lelki hatalom megtöréséről, mely azonban megőrzi jellemét. Minthogy rá kell magamat szánnom arra, hogy nem idézem itt valamennyit, alig leszek igazságtalan a híres szerzői iránt, kiknek nálam nélkül is megtalálja az olvasó a háború alatt írt műveit, mint a Bourget-éit és Henry Bordeaux-éit, minek A test feltámadása, A test és a lélek. Érdekes művek, melyek egyfelől rajzolják a megrendült, veszedelembe jutott katolikus életet, melyet azonban újra kell kezdeni, útra biztosítani (örökkévalósága alapjainak tanításával, földerítésével) néha új cselekedetekkel. Föltétlen engedelmességgel és alázattal, de merészséggel az alkotásban és megvetve a mindennapiság biztos alapjait. Ilyen a tragédiák felsőbbséges és nagylelkű szelleme, melyet alig érint egy Pár alakjának a középszerűsége. De ha föláldozom a mestereket, meg kell különböznem egy-két kevésbé ismert szerzőt. Ha másért nem, hogy föltárjak némely új érzéseket. Érdekelhet bennünket Henry, de Montherland már csak azért is, mert katolikus nevelését kizáróan a háború adta meg e szerzőnek, s a kisded könyv, melyet árt, kizáróan az övé. Mégis, vannak e a Releve du Matin fiatal írójának elődjei? Igen, vannak, mindazok a fiatalok, akik a szegény Alain Fournier uán meg voltak szállva gyermekségük iránt való szeretetüktől és bankóriásuktól. Az ember megdöbben, hogy egy húszéves pap, aki pajkos írónak ígérkezett, könnyekkel, elégiákkal, kétségbeeséssel jöjjön. Leszámolván az élet e részének állhatatlanságaival, az ifjuság ártatlan perverzitásaival, a kis költő őszinte a maga kétségbeesésében. Siraja ifjúságát, Fournier tudta őt méltányolni. Henry de Montberland mint katolikus íróét iparkodik erkölcsi érzékét megállapítani, sőt helyreállítani kiváló érékét a feledékeny emberek előtt. A szélsőbalon aztán levelek, éppen ekkor dicsértek egy különös formájú munkát, melynek nyilvános sorsa még nem telt be; címe: Tartuffe védelme, egy megtért zsidó elmélkedései, írta Max Job. Más Job, ki megtért még a háború előtt, melyben nem volt Semmi része, fölsorakoztatja győzelmeiben a látományait, extatikus érzelmeit hibáival és lelkifurdalásaival együtt. Próza és vers: formáiban a barokk kapcsolódik a tiszta klasszicizmusba. Ez az esztétikai módszer nagyon jól szolgálja a szerző intencióit. Minden jó egy bizonyos pillanatban. Mindennek megvan a maga értéke, és semmi dolognak sincsen állandó helye. És az értékek állhatatlanok s a kötelességünk abból áll, hogy minden dolognak biztosítsuk a helyét és megálapitsuk az értékét: ez a művészet és a normális élet dolga, így gondolkozik Max Job, a nélkül, hogy ellentmondana Charles Peguynek. feri.sk nem bír a tekintélyével, talán ama bájént (vigyázatlanság volna fantáziát mondani), a melytől a nagy Peguy bizonyára meg van foszva. Marc Bernard versei mellett bizonyára jól festenek a századesei anarkista Fagus költeményei a Dans macabre és a Priéres fie quarante Heures ormán az uj templomnak, mely nyitva áll a katolikus líra előtt, melynek a nagy Caudel csak szinte egy momentumát irta meg oly szabatosan. Sok munkát kellene á tanulni, mely a Szeretet katolicizmusa és a Tekintély katolicizmusa közti állandó konfliktust illusztrálja. Nyilvánvaló ateistákban néha felismerték ez utóbbi sampionjait, kiket amak neveltek meg. De ez oly erkölcsi baleset, melynek több helyet és időt kellene szentelni. És nemlátták-e jónak azt írni, hogy a harcospártiaknak akár csak látszatos, akár valóságos győzelme ellenére a termékenyítő elmélkedés ideje meghoszszabbodott? Henri Gheon, az 1914-ik évbeli megtért, s pedig csatákban megtért, 5. a hitetlen orvos és a szabados poéta, az 1921-ben gyanús katolikus, nem írta-e könyve megjelenése óta: „Az igazat megvallva, a XX. század gyötrődése nem nagyon különbözik a regényes gyötrődéstől; okai teljesen ugyanazok: a vallásos lélek fellendülése az isteni törvényekkel való meghasonlásában, vagyis a szenvedély, a mely rendet követel, de nem tagi, ittasságától.1* Gyötrődés, mely megy az utján, összebonyolulva ritkább értelmi szubtaitásokkal valamely celebrális gyönyörrel, függetlenül a szédülettől". Mielőtt végezám dolgom, fontos még jeleznem a tekintélyes figyelmet a vallás dolga iránt a könyvekben, versben és regényben oly írók részéről, kikkel nem igen szoktunk találkozni a vallásos gyakorlatokon. Legjobban lepi meg ez a jelenség magukat a katolikusokat. Henri Massis megdöbbent, mikor a gyötrődések oly formáját ismerte fel, mellyel találkozott az olyan regényben, melynek hőse rokon a mi Megtért zsidónkkal, pedig a szerző nem fedte fel a személyét. Akárhogy is nyúljon jelenleg az ember hozzá a francia katolikus irodalomhoz, ami a szemébe tűnik az, hogy a morális valóság mérhetetlen mértéke van értelmi életünkben. A dogmák útmutatásán kívül észre kell vennünk a vallásos nyugtalanság és a társadalmi nyugtalanság elválaszthatatlanságának a jótéteményeit Ha az ateisták, mint hívei a Rend bizonyos formációinak, azt hiszik, hogy szolgálniuk kell a római egyházat, úgy a katolicizmusnak szeretetbőn alázatos lelkei viszont bírják a földi megbékélés gyötrelmeit. Annyi szellem, oly magasra emelkedve, nem nézhet egymás szemébe a szívók nagy jutalma nélkül. Az értelem haszna, hogy gyönyörködhetik a művek számiban és minőcségében egyaránt.