Budapesti Hírlap, 1922. május (42. évfolyam, 100–123. szám)

1922-05-16 / 111. szám

1922 május 16. BUDAPESTI fib­ifi? (vn. sz.) IRODAlolM ÉS.,iÍBÍS15ET. flTudományos Skatfiafe ünnepi MisySléít. .Vasárnap délelőtt folyt le a Tudományos Aka­démia nagygyűlésének utolsó aktusa, az ünnepi köz­gyűlés, a­melyen megjelen­t­ az ország kormányzója is, úgyszintén József kir. herceg, József Ferenc kir. herceg, a kormány képviseletében Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter, az Akadémia új tiszteleti tagja, továbbá Pekár Gyula államtitkár a kultuszkormány, Tóth Jenő h. ál­lam­titkár a földmi­velésügyi minisz­ter és Sipőcz Jenő polgármester a főváros képvise­let­ében. A kormányzót az Akadémia elő­csarnokában Berzeviczy Albert elnök, Verczeg Ferenc másodelnök és Balogh Jenő főtitkár fogadták, mindhárman fe­kete díszmagyarba öltözötten. Berzeviczy Albert né­hány szóval üdvözölte a kormányzót, a­kit azután felkísértek a díszterembe, a­hol a közönség felállva fogadta. A közgyűlést Herczeg Ferenc nyitotta meg. Beszédében azt a kérdést fejtegette, hogy váljon a sokat hangoztatott kulturális felsőbbség elegendő-e a nemzet megmentésére. Széchenyi mindennél job­ban hitt a kultúra boldogító hatásában és ezért építette az Akadémia megalapításához vezető utat. De Széchenyi maga mondja, hogy a műveltség csak akkor erő, ha tökéletes. Mindenki, azt mondja, és hiszi is, hogy mi már kieveztünk a félműveltség köréből. Nálunk vannak művelt emberek, de sok a nagyhangú szónok, tele frázissal a sajtó és párt­érdekkel teli a politikai élet. Meg kell teremteni a félműveltséggel szemben a teljes súlyú kultúrát, meg kell teremteni azt a közfelfogást, mely arra kényszerít mindenkit, hogy a saját érdekeit alája­­rendelje a közérdeknek. Ez nemcsak politikai fel­adat, hanem elsősorban tudományos feladat is. En­nek a célnak a szolgálatában áll elsősorban az Akadémia. A nagyhatású megnyitóbeszéd után Balogh Jenő főtitkár beszámolt az Akadémia elmúlt évi működéséről. Bevezetésül megemlékezett arról, hogy éppen másfél század előtt kezdték meg Bes­­zsenyey György és társai a magyar nemzeti művelő­dés alapjainak lerakását és éppen száz éve annak, hogy Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratának­­ megindításával megkezdődött Magyarország re­­f­form-korszaka. A kettős évfordulón meg kell álla­pítani a nagy haladást, a­melyen a magyar irodalom­­ és tudományos munkásság százötven év­ alatt, ke­­­­resztülment. " A­ főtitkári jelentés után Vargha Gyula mu­tatta be nagy tetszés mellett Julián barát című köl­teményét, majd Berzeviczy Albert olvasta föl Ben­czúr Gyuláról, az Akadémia tiszteleti tagjáról szóló­­ megemlékezését, a­melynek kivonatát lapunk mai t­­­árcarovatában közöljük. A közönség hálás tapssal köszönte meg az elnöknek a mindvégig nagy figye­lemmel hallgatott nagy értékű fölolvasást. Az ün­nepi közgyűlés programját Pekár Gyula fejezte be,­­ fölolvasva Feltámadás című regényes k­arnjzét, a­­mely általános tetszéssel találkozott. * fHsfüzeti Színház.)' Shakespeare egyik­­legfinomabb, régbajosofeb vígjátékét láttuk ma este ■a Nemzeti Színházban. A­mi ezt a vígjátékot örök ■időkre halhatatlanná teszi, az a könnyed, íróiéba burkolódzó, mélységes bölcsesség, a játszi mosoly mögött áttetsző könnycsepp. Az emberi dolgok zűr­zavaros összevisszasága között a gondviselés örök bölcsessége, mely tréfáink, szenvedéseink, moso­lyunk, könnyeink, bohóságaink és komolykodásunk zűrzavarán keresztül elvezet bennünket a kibékülés­hez, a megnyugváshoz. Az élet zűrzavaros diszhar­móniából kihozni a harmóniát, ez a művészet örök föladata. A mi szemünk csak a huszonnég­yórás időt látja és éli; a művész pillantása századok útját világítja be és teszi halhatatlanná, ezért a színpa­don nem is életet akarunk látni, ennek igazságai huszonnégyórás tartalmúak, hanem művészetet, mert ennek szava örök és halhatatlan. Az életben talán nem derül ki a megrágalmazott Héró ártatlan­sága, a művészetben ki kell, hogy derüljön, mert az ■ ártatlanul szenvedő erénynek mindig igaza van, ha nem ma, hát holnap, vagy száz év múlva. Ha nem így lenne, ha az erény és igazság­ nem volna erősebb mindennél, a bűn és a gazság nem igyekeznék az ő álarcában megjelenni. Ezt a felsőbbrendű igazságot a költőnek kell meg­értékíteni. A Nemzeti Színház ma esti előadása nem hozta ki a darab csipkeszerű finomságát. A darab elsőrendű beszédtechnikát kí­vánna és ezt sajnosan nélkülöztük. Paulag Erzsi, Pethes, Abonyi, Sugár, Horváth Jenő, Nagy Ador­ján, Tusnádit Ilona, Bab­os, Hajdú teljes igyekezettel harcoltak a sikerért s egyes jeleneteket elevenné is birtak tenni. (D.. L. L.) $ x * (Operaházi) A Bajazzók vasárnapi előadá­­­sán ú­j tenorista vendégszerepelt: Nasta Mihály dr. [A­ vendég, a ki erdélyi származású szász, kellemes, meleg­ hangon­ énekel ,és igen ügyesen mozog a szin­padon. A második felvonásban, a commedia del arte-ban nem közönséges színjátszó tehetségéről tett tanúságot és orgánuma is könnyen győzte az erős dinamikát kiv­nó drámai akcentusokat. A zenekart Pető Imre vezette lendülettel és hévvel. * (Széchenyi István gróf emlékezete.) Az Országos Történelmi Erek­lyemúzeum renesszánsz­­szövetsége vasárnap délelőtt a Szent István­ Társulat dísztermében tartotta meg Széchenyi-emlékünnepét. A díszes közönség soraiban megjelent a Széchenyi­­családnak csaknem valamennyi tagja. A Himnusz elénesdése után Balás György báró táborszernagy megnyitóbeszédet tartott, majd Ruszkó István is­mertette a Széchenyi-emlékünnepek történetét, a­mely szorosan összefügg az elszakított Kolozsvárral, a­hol azelőtt évről-évre rendezték ezeket az ünne­peket. Ezután Márki Sándor dr. egyetemi tanár Szé­chenyi és Erdély címmel tanulmányt olvasott föl, a­melyben rámutatott arra, hogy Széchenyi már 1857- ben megjósolta, hogy a monarkiát fenyegető katasztrófa idején a nemzetiségek a külső ellensé­geinket fogják támogatni és azon lesznek, hogy szét­­hullassák a monarkiát és annak egyes részeit a ma­guk számára elrabolják. Az ünnepség befejezéséül Schönbein Ilona énekesnő dalokat adott elő Stefa­­nidesz Károly karnagy zongorakíséretével. * (Fölolvasó ülés.) A Magyar Tudományos Akadémia második osztálya ma délután fölolvasó ülést tartott.­­Teleld Pál gróf Szintézis és szisztéma a földrajzi leírásban címmel olvasott fel értekezést, a mely eszméket ad a földrajzi felfogás filozófiájá­hoz és ú­i irányt jelöl a földrajzoktatás és művelés terén. Fölolvasása után bemutatta Fodor Ferenc dr. egyetemi magántanárnak A szörénység tájrajza című monográfiáját, a­melyet szerzője már gyakorlatilag a Teleki gróf földrajzi eszmevilága szerint dolgo­zott ki. * (Czakó Pál társulatánál­ bucsuelőadása a Várszínházban.) Czakó Pál társulata, a­mely egy teljes évadon keresztül szórakoztatta a budai pub­ikumot, ma este búcsúzott a Várszínháztól, hogy holnap a­ rákokén nyári szereplésének színhelyére, Egerbe. A közönség, a­mely sok kellemes estét és művészi gyönyörűséget köszönhet Czakó igazgatónak és lelkes, lehetséges fiatal gárdájának, melegen ün­nepelte egész estén a színészeket és direktorokat. A búcsúelőadáson a színház legnagyobb sikere, az Ördögh báró került színre parádés előadásiban. * (Gáspár Ferenc d­r.) Hogy élnek az emberek a tengeren címmel vasárnap délelőtt 11 órakor elő­adást tart az Urániában. Színház. * (A jó Sa.) Liptay Imre nagysikerű vígjátéka ma kedden és csütörtökön kerül színre a Renais­­sance­ Színházban,, a címszerepben Rajnai Gábor­ral. * (A Morfium) első öt előadására már az összes jegyek elfogytak. A jövő héten szerdától kezdődően árusítják már a Renaissance pénztárai­nál, valamint a jegyirodákban a további sorozatos előadásokra a jegyeket. * (A Vígszínházban) kedden a Mérföldkövek, Knoblauch megkapó és hangulatos színműve kerül színre. Főszereplők: Góthék, Gazsi Mariska, Makay Margit, Bálla Mariska, Szerémy, Tanay, Zátony, Kende Paula, Mikes Magda, Berczy és Dénes. Góth és Góthné szerdán a Baccarat-ban, pénteken a Tolvaj-ban lépnek fel. A Vőlegény, Szép Ernő pom­pás komédiája legközelebb csütörtökön és szomba­ton este kerül színre, Varsányi Irén, Csortos és Hegedűs játszák a főszerepeket. * (Szoyer Ilona) fellép május 20-án az Eskü­­téri Helikonban, az Irodalmi­ Színház fél 10 órakor kezdődő előadásán a Pompadour asszony című egy­­felvonásos darabban, a­melyet ő maga írt és a­melynek keretében legszebb dalait énekeli. * (Péchy Erzsi) a Király­ Színház kiváló pri­madonnája, nyári szabadságának megkezdése előtt, már csak rövid ideig lép föl a Király-Színházban. A művésznő péntekig játszik, mindannyiszor a Babavásár Kapronczay Gitta­­szerepében, a­melyben olyan nagy és megérdemelt sikere volt. * (A Három a tánc) bemutatóján, a­mely szombaton lesz a Király-Színház­ban, az összes je­gyek elővételben elkeltek. Szomaházy—Faragó— Komjáthy operettje iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy a színház jegypénztára a darab második és további előadásaira is árusítja a jegyeket. * (Az első szerelem) minden előadása táblás házak előtt a közönség legnagyobb tetszésnyilvání­tásaitól kisérve, zajlik le. * (Feltűnően szép nők,­ a­kik énekelni és táncolni tudnak, felvétetnek a Renaissance­ Színház­­ban. Jelentkezés délután 6 órától 7 óráig a titkári hivatalban. hangverseny. (Burián búcsuhangversenye.) Slaselbeck Olga és Medek Anna közreműködésével május 19- én fél 9 órakor a Zeneakadémiában. Jegyek 20— 120 koronáig. (Fodor, váci­ u. 1.) * (A Schner vonósnégyes) második­ kamara­estje május 23-án. A hangverseny tiszta jövedel­mét a művészek által létesítendő Bloch-alapítvány­­nak szánták. (Fodor.) * (Földesy Arn­old) szenzációs sik­ere után , a­melyet a sajtó is egyhangúan megállapított, május 17-én tartja búcsúhangversenyét. (Fodor.) * (A NyUKOSz tavaszi versenye.) A NyUKOSz­­ujság szerkesztősége május 20-án, szombaton este 6 óra­kor a Tiszti Kaszinó dísztermében jótékonycélú hangver­senyt rendez. Közreműködnek: Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház művésze, Micsey Józsa operaénekesnő, Villár Béla dr. író, a Tud. Akadémia tagja, Rokla Margit hang­verseny énekesnő, Némethi­ Ferenc hegedűművész, Zoltén Böske táncművésznő és Ladányi János, a NyUKOSz szerkesztője. Jegy kaphatók: a NyUKOSznál (Egyetem­utca 1.) és a következő dohány­tőzsdékben: Margit körút 3„ Teréz-körút 22., Hold-utca 7. és Szervita-tér. Kabaré. * (A Csúcsú-, shimmy- és apacs-táncok) nagy sikert hoznak minden este az Intim-Kabaréban Szeless Elzának, Ihász Aladárnak, Erdélyi Géza dr.-nak, Békéssynek és Botinak a Baroncssz című operettben. * (Az Apolló-Színpad­) szenzációs műsora Góthék föllépésével még mindig táblás házak előtt kerül színre, úgy, hogy az igazgatóság az illusztris művészpár vendégjátékát június l6­ ig prolongálta. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. Variété. * (Megnyílt a Jardin de Paris.) A Jardin de Paris megnyitója forró premier-hangulatban folyt le. Lukács Gyula és Nagy Imre mulatságos revüje. Hogy áll a dollár . hu? a nyári évad szenzációja lesz. Csupa vidámság, ötlet, aktualitás és meglepetés a revü, a­melynek főszerepeiben Tisza Karola, Dénes Oszkár, Boross Géza, Ocskay Kornél, Hű­béri Janka, Zöldhelyi Anna, Békássy J®ssy és Stella Gyula adták művészetük legjavát. A rendkí­vül gazdag műsor többi része méltó a Jardin régi jó híréhez. Csupa Európa-szerte híres attrakciónak tapsolt a zsúfolt nézőtér. Alberto és Ricco, Först­­ner Magda és László György, Minna Schneed­oth, Ruth Meyer, Caligari, Marie et Montes olyan szá­mok, a­melyekről beszélni fog egész Budapest. Zöldhelyi Annus, Makai Berta, Simai István, Horth Hella és Margittai Margit magánszámai is hozzá­járulnak a bemutató nagy sikeréhez. Filmszínház. * (A Hindu síremlék — még néhány napig látható — az Urániában.) A nagy film páratlan sikerét bizonyítja, hogy az Uránia immár harma­dik héten kénytelen műsorán tartani. Az érdeklő­dés pedig napról-napra nő. Nemcsak a főváros kö­zönsége, hanem a környékről, a szomszédos váro­sokból jönnek százával a Hindu síremléket meg­nézni. Az Uránia most is mind a két részt egymás­után következő előadásokban mutatja be és pedig 4 órakor a I., 6 órakor a II., azután ismét 8 órakor az I. és 10 órakor a II. részt. * A repülő lovas II. része ma utoljára a Re­naissanceban. Szerdán és csütörtökön a III. (be­fejező) rész. Az előadások 5 és foll órakor kezd­ő­dődnek. ■ * (Szenzációs sikert aratott a Royal­ Apolló­ból) a szombati kettős bemutató, a­melyen egy amerikai és egy magyar attrakciót mutattak be. Geröffy J. Béla ötfelvonásos szenzációs filmje, a Lady Violette című kalandor film, a­mely lenyű­göző izgalmasságán kívül olyan pazar miliőképet ad, a­minőt eddig csak az amerikai attrakciókban láttunk. Külön érdekessége a filmnek, hogy úgy a fő- mint epizód-szerepeket hírneves magyar szín­művészek játsszák. Az Alhambra nimfája című másik film egy amerikai ötfelvonásos filmjáték, a­melyben kifinomodott tehetségű amerikai színésznő, Magee Kennedy kettős szerepében olyan bravúros alakítást nyújt, hogy a közönség csak az utolsó fel­iratból tudja meg, hogy mindkét női szerepet Madge Kennedy játszotta. Az előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Telefon: József 118—94. * (A Korzó) mai nagy műsora: A stambuli szűz, Priscilla jDean-nal, (színmű 7 fejezetben) és A festett világ című­ 5 felvonásos amerikai dráma. Telefon 03—99. (Fél 6, fél 8, fél 10.) * (A Tó-mozi) új műsorán nagy sikert arat a Tévelygő lélek és a Cigala című két filmattrakció. * (Zá-Zé,) a francia művészkörök által pá­ratlanul nagyra értékelt és a francia közönség tom­boló tetszésétől kísért legelsőrendű társadalmi film, a­mely a legmagasabb irodalmi színvonalon álló, rendkívül érdekfeszítő szöveg keretében a való élet színeit festi megkapó erővel, az Omnia szenzációs újdonsága. A film Poud­al mester nagyarányú ren­dezését dicséri, a színészek a párisi Odeon és a Comedie Francaise művészei. Az Omnia nagyi filmje két részben kerül a nézők elég az első rész ma és holnap kerül bemutatásra. (5, 7, 9 órakor.) * (A Mozgókép-Otthon) nagyszerű műsorán ál­landóan telt házak előtt pörög le Mikszáth Kál­mán gyönyörű regénye, a Szent Péter esernyője (4 fölvonás), főszerepekben Lenkeffy Ica, K. Dan­ie­l Mari, Várkonyi, fiátkus, Huszár Károly, Szécsi Ferkó szerepelnek. A­ festett világ (álmok városa), című amerikai regény (5 fölvonás), címszerepét szépséges Mary Mac­Larren alakítja. A Szerelem­ szárazon és vizen kiváló amerikai burleszk. Ezen-­ kívül London News. (5. negyed 8 és negyed 1zábra­) bor.1. '3* £S»— N­

Next