Budapesti Hírlap, 1922. május (42. évfolyam, 100–123. szám)
1922-05-14 / 110. szám
1922 május 14. 2 Budapesti Ilmut? mo...) Közüzemek a közigazgatásban. Irta Hoor-Xempls Móric dr.*) Immár kerek huszonöt év óta harcolok azért, hogy a magyar törvényhatóságok és községek a közszükségleteket szolgáló közmüveket (vízvezetéki, csatornázási üzemeket, gázmüveket, elektromos műveket, hűtő és raktározó, valamint konzerváló üzemeket és közúti vasutakat stb.) egységes, érvek hoszszú sorára előkészített terv szerint, szerves összefüggésben, kető sorrendben és házikezelésben létesítsék. A helyes közüzemi politika alapfeltétele a múlt hibáin okult, a messze jövőbe tekintő terv és ennek fokozatos, vasakarattal és vaskövetkezetességgel való érvényesítése. Sajnos, ezeket a fontos városgazdasági kérdéseket éppen úgy, mint sok más közügyét, nálunk nagyobbára tétovázva, kapkodva, pillnatrozi befolyásoknak, hangulatoknak engedve és a legtöbb esetben nem a kellő tárgyilagossággal intézték. A közvélemény még mindig azt tartja, hogy a törvényi"..' tóság vagy község kezelte vállalati üzem szükségképpen rossz, hogy nem dolgozik gazdaságosan, hogy nem illeszthető a magyar közigazgatás leletsségi kereteibe. Ez a vélemény téves. Ellentmond e hamis felfogásnak éppen néhány olyan magyar város példája, mely hosszabb idő óta helyes közüzemi politikát folytat. Most, amidőn az a hatalmas és dicsőséges feladat hárul reánk, hogy hazánk romjain a réginél nagyobb, erősebb birodalmat építsünk, időszerű e kérdésekről elmélkednünk. Gazdasági kérdések eldönthetésére száz szónál is többet ér néhány számadat. Több mint száz magyar város statisztikai anyagából feldolgoztam, néhány jellemző számpéldát emelek ki, melyek alkalmasak arra, hogy a városok gazdasági helyzetét összehasonlíthassuk és mindenekelőtt a községi póladó és fogyasztási hozadákokat a jó közművek hozadékival összemérhessük. Az egyik példa Temesvár, mely immár 33 éve folytat helyes, következetes közüzemi politikát. A helyes utón, habár a kezdetén jár Kolozsvár és Besztercebánya. Hamis utón járt az utolsó két példa, Arad és Székesfehérvár. Az adatokat az 1908—-1910. évekre vonatkozó eredmények alapján állítottam össze. A . „ „ „ .... Terass- Kolozs- Imiim , , Székes. Tiros BGT« Tir v4r m,,, ár»i fehérei ! Lakosszám 1910-ben 73553 60803 10776 63166 36625 Pótadókulcs 1908-ban 33% 66% 40% 78% 77% Korona fejenként és évenként Előírt állami adó 24.9 21.9 21.55 23.3 16.4 Előírt pótadó 5.23 9.88 7.29 12.8- 9.65 Az állami és községi fogy.adók tiszta eredménye (állami segély be nem tudásával), 11.42 3.73 269 1.71 2.46 *) Részletek szerzőnek a Irugy. Jogos jégyében a minap tartott előadásaiból 1879—100S. eszközölt beruházások,korona fejenként: Kölcsönökből 198.5 345 252 21-25 120.5 Községi alapok jövedelmeiből 150.0 51.9 .105.3 62.70 20.0 Kölcsönök kamataira és törlesztésére fordíttatott, korona fejenként: 1908-ban 7.27 895 12.92 8.06 8.45 Ezekhez hozzáfűzöm, hogy Temesvár közművei (1908-ban: gázgyár, elektromos mű, elektromos közúti vasút, vágóhíd és hűtőmü) 1908-ban fejen kint kert* 11 korona tiszta, fölösleget eredményeztek (a közművek létesítésére felvett kölcsönök tőkeferésin és összes kiadásain felül). Szembeötlő, hogy a helyes közüzemi politikát követő Temesvár 31 év alatt a községi alapok jövedelmeiből (értsd közüzemeinek tiszta jövedelméből) 100 koronát tudott fejenként a város fejlesztésére harminc év alatt beruházni, míg Arad és Székesfehérvár kétszer akkora pótadókulcs mellett csak ez öszeg törtrészét tudta a községi alapok jövedelmeiből fedezni. (Villamos mű és gázgyár vállalati kézben, közúti vasút Aradon vállalati kézben, Székesfehérváron pedig nem volt.), Temesvár város fényes példa arra, hogy a magyar közigazgatás kereteiben, magyar közigazgatási tisztviselőkkel egyetlen egy erélyes kéz milyen eredményeket érhet el Illő dolog, hogy ez alkalommal is hazánk e korán elhunyt nagy polgármesterének, Telbisz Károlynak sírjára az elismerés és hála koszorúját helyezem. Megemlítem még példaképpen azt is, hogy a Kolozsvár város tulajdonában levő és vállalkozónak bérbeadótt elektromos mű üzembehelyezése óta az 1906 juli 15-től 1917 dec. I1-ig terjedő időben 2.338.736 korona tiszta jövedelmet eredményezett, melyből a város összesen 1.206.307 koronával részesedett. Bécs város elektromos műveibe 1903-tól 1917-ig összesen 139 millió kötét ruházott Ez idő alatt a mű a pénztári fölöslegekből — az összes kiadások és tőketerhek fedezése után — beszolgáltatott a város pénztárába nyereség címén 99 millió koronát és értékcsökkenési alapra 58 millió koronát. Azt, amit helyes kezeléssel Temesváron, Kolozsváron stb- el lehetett érni, azt el lehet érni egyedül is, csak utánozni kell a példát. Ezt annál inkább kell hangoztatnom, mert tapasztalásom szerint a magyar közigazgatási tisztviselő általános műveltség és tehetség dolgában vetekedhetik bármely nyugati nemzet hivatalnokaival. A fent közölt táblázat, melyet számos hasonló példával kiegészíthetnék, világosan mutatja, hogy a legtöbb magyar város régi pótadó és fogyasztási adópolitikája, valamint közüzemi politikája teljesen hamis volt. Nézzük most már, melyek azok a sürgős teendők, melyek a mai törvénykifizólássi rendszer kereteiben a kormány és törvényhatóságokra és községekre háradtak, ha a magyar városok gazdasági helyzetének javulását akarjuk biztosítani. A gyakorlati élet, a külföldi és belföldi tapasztalás megadja erre a feleletet. Városaink háztartási ügyeinek nyilvántarttását, pénzkezelését szigorúan kereskedelmi szellemben, a kettős könyvelés elvei szerint kell szervezni. Az évi zárószámadások, mérlegek és nyereségvesztesés, számlák a kettős könyvelés elvei szerint készítendők, egységes séma szerint Ezek, valamint a kimutatások alapján egységes és pontos statisztikát kell szigorúan követelni. Csak egységes statisztika eredményeinek kritikai, rendszeres összehasonlítása adhatja meg a kormányhatóságoknak az érdemleges ellenőrzés reális alapjait. Ilyen egységes, korrekt statisztika híján a kormányhatóságok és városok gazdasági helyzetét érdemlegesen összehasonlítani nem is lehetett. A kormányhatóságoknak gondoskodniok kell a közigazgatási tisztviselők kellő közgazdasági továbbképzéséről. Kötelező tanfolyamok a fővárosban és a vidéki városokban, vándorelőadások, közigazgatási tisztiselőknek közüzemekbe szolga áttételre, tanulásra való kirendelése, mindmegnnnyi szükséges nevelő intézkedés. Egységes közüzemmű programnak megszerkesztésére a kormányhatóságoknak kell a kezdeményezést megtennie. Ily egységes tervezettel szerves öszszefüggésben oldandó meg a községek pénzszükségleteinek kérdése is. Meg kell adni a magyar városoknak kivétel nélkül azt a jogot, hogy hasznos befektetésekre tőkét községi kötvények kibocsájtásával szerezhessenek. Ilyen kibocsájtási jogot a városok eddig csak nagyritkán kaptak. Ez volt egyik fő oka a lassú fejlődésnek. A kormányhatósági és törvényhatósági felügyeletben részt kell adni a hatóságokon kívül álló szakértőknek is és ily módon kell biztosítani a gyakorlati élettel való állandó kapcsolatot. A közművek vállalatok gyanánt külön cégjegyzéssel szervezendők. A vezetéssel megbízott vezérigazgató vagy bizottság felelőssége és jogai a törvényhatóság közgyűlésével szemben teljesen azonos módon szabályozandók, mint ahogy a kereskedelmi törvény a részvénytársulati igazgatótanács hatáskörét szabályozza. Az Északamerikai Egyesült Államok, Kanada, valamint az angol anyaország legújabb törvényhozói intézkedései valóságos iskolapéldák arra, hogy imaképp oldhatjuk meg a közüzemek problémáját. Ilyenek például a „Federal Watenpowe- Act“ (1921. március 3.), „The power Comission Act of Onntario“ (R. S. O. 1914), „The Hydroensctric Railway Act“, 1914, ugyancsak a kanadai Onitario tartományban, az „Electric (Supply) Act“ 1919 Angolországban. Végre megemlítem az olasz törvényhozás bölcs intézkedéseit az olasz városok közműveinek érdekében: „Léggé tálla municipalizzacione dei publici Servizi. 1913. ápr. 30. E törvények valóságos tárházai a közigazgatási és kormányzói bölcsességnek; mindenki meríthet belőle. Nem hallottam, hogy kormányhatóságaink, vagy töményhatóságaink e nagyszabású törvényekkel foglalkoztak volna, vagy az ott lefektetett egy Örök-éjjel nem borul rád* Bánt a lecke, bánt? Okulj hát, Mondj bűnbánva „mea culpa“A. Mert Kain bűnébe estél: Azt nyered, mit nem kerestél, Hát tanuld meg, kincs, a testiér. Félre hát a gyűlölettel, A mi bántott, mind feledd el, Fogj kezet rokon feleddel, S gyermek a jövő reménye, Legyen mindig szemed fénye, S mint a tengerek fövénye. De hazádban is hazátlan, Testvértelen és barátlan, Meg ne törj a szolgaságban. Hogyha kell cseréld meg arcod, Tűrve, titkon vidd a harcot, Ezzel órád el nem alszod. Nézz nyugodtan jóra, rosszra, Szabadságod visszahozza Hanem év, az évek hossza. Dies irae! Hallod, hallod, Messze, mint a vészharangot, A boszúra hivő hangok Eljön e nap, a Haragnap, De koporsót nem a rabnak, Néfiem, nem neked faragnak. Ősi földed nem lesz préda, Kit pokolnak körme véd ma, Reszkessen a caluk, a céda... A magyar ég nagyon sötét ideig, De megjön ismét fényes virradatja, S a Kárpátoktól le az Adriáig, Az örömhírt, nagy Isten, népem atyja, Egyik harang másik harangnak adja. A csúnya leány. Irta: Dánielné Lengyel Laura. Réges-régen sok száz évvel ezelőtt rengeteg erdő belsejében laktak a gonosz tündérek. A gonosz tündérek, kik azonban szépek voltak, mint az álomlátás, selymes szőke hajuk a földet söpörte és kék szemükben maga a mennybolt fénylett. Esténként kiültek a fák alá és énekelni kezdtek édes szerelmi dalokat, hogy a ki férfi azt meghallotta, elvesztette az eszét, csak rohant-rohant a hang után, míg rá nem talált a gonosz tündérekre, kik azonban szépek voltak, mint az álomlátás.A tündérek aztán igen istentesen dolgokat műveltek. Apró, finom, hegyes tűkkel szürkülték a férfiak szívei, míg csak élet volt benne. Azután ott hagyták feküdni holtan és kacagtak rajta, hogy miért volt olyan gyönge? És a férfiak arcán a halálos dermettség mellett is édes mosoly ült, talán még holtan, elvérzett szívvel is a tündérekről álmodoztak, kik szépek voltak mint az álomlátás, kiknek aranyhaja a földet söpörte és a kinek szemében maga a mennybolt kékje fénylét!. Lakott az erdő másik szélén egy csúnya lány, psuma ,volt nagyon, még a fák levelei is aztsusogták utána: óh, de csúnya vagy. A csúnya lány gyakran hallotta bent énekelni a verseket a szépségről a szépséghez, mely gyilkol, pusztít, de azért mégis áldott Vonagló sávos férfiak halálra sebzett szívvel írtak dalokat a gonosz tündérekhez és nem érik a fájdalmas sebeket, csak a szőke csillogó hajat látják, mely a földet söpri és a kék szemekben gyönyörködnek, melyekben a mennybolt kékje fénylik. És a csúnya lány gyakran leselkedett a gonosz tündérek ablakán. Irtózatos dolgokat látott ottan. Hogy csókolják a férfiak a tündérek lábainak nyomát. Azokét a tündérekét, kik kacagva pusztítják el őket. Látta ott a tündérkirálynőt, ki éppen most gyötrött halálra egy szép, erős, magas férfit és a férfi minden kínzásra csak azzal felelt: •— Szép vagy... Szeretlek... Boldog vagyok’, hogy meghalhatok ér' ' . . Végre már nem tudott beszélni a férfi. Két kezét összekínzott vérző szívére szorítva feküdt ott mozdulatlanul. A tündér mikor látta, hogy már nem mozdul, tovább dobta lábával és azt mondta: — Gyönge volt, gyáva volt, miért hagyta magát? Aztán kiment a szobából és otthagyta a férfit a földön. A csúnya lány pedig álarcot csinált magának és bement az elalélt férfihoz. A jótékony álca elfödte arcának csúnyaságát, csak déli termete és hosszú, szép selymes fekete haja látszott ki. És aztán gyógyitgatta füvekkel, kezének simogatásával, lelkének jóságával. Mikor a férfi kinyitotta szemét halkan, megindult hangon kérdezte: Ki vagy te szépséges tündérasszony?— Nem vagyok szép, felelt a leány szomorúan, — az álca csak azért van az arcomon, hogy ne taszíts el magad mellől és megtűrjél a közeledben, míg meggyógyítalak.