Budapesti Hírlap, 1925. január (45. évfolyam, 1–25. szám)
1925-01-23 / 18. szám
■■■■■■■■ lb26 január 2.'1. US $/.) ßucAi-üSTi HiaiAP9 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (Kossuth, mint hadtudományi író.) A Magyar Történelmi Társulat ma délután Csonki Dezső elnöklésével ülést tartott, amelyen Gyalokay Jenő ezredes Kossuth Lajosról, mint hadtudományi íróról tartott előadást. Elmondotta, hogy Kossuth a szabadságharc után állandóan foglalkozott Magyarország fegyverrel való felszabadításának gondolatával és a külföldi államokban behatóan tanulmányozta a hadsereg szervezetét. Amerikában Kossuth összegyűjtötte tapasztalatait és több tanulmányt írt a hadseregre vonatkozó kérdésekről. A tanulmányok között a legérdekesebb az, amely Magyarország önálló hadseregével foglalkozik. Kossuth szerint a hadsereg százharmincöt gyalog-, negyvenöt vadász zászlóaljból, harminc lovas ezredből, hetvenöt ütegből, öt műszaki zászlóaljból állott volna, összesen kétszázhúszezer emberrel és ötszázkilencvenöt ágyúval. Ezután részletekbe menően foglalkozik a felállítandó önálló magyar hadsereg szervezetével. Az előadást, amelyet nagyszámú közönség hallgatott végig, élénken megtapsolták. (A mérnöki rendtartás első nyomai Magyarországon.) Lósy-Schmidt Ede ma este a Magyar Mérnök és Építészegyesületiben előadást tartott, a melyen eredeti kutatások alapján a helytartótanácsnak 1773-tól 1787-ig kiadott s a mérnöki képesítés, alkalmazás, nyilvántartás, dijazás kérdéseit szabályozó rendeleteit és egy 1780-ból származó eskümintát mutatott be tanulmány alakjában. Ez a mérnöki rendtartás a legelső és a legrégibb nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon, amelyet egyetemet végzett mérnökökre vonatkozóan valaha is kiadtak, itt, Pesten állították fel ugyanis 1782-ben a legrégebbi mérnökegyetemet, az Institutumfermetrico-llydrotechnikamot, a mellyel a flárisi Ecole Protechnique-t s vele az egész világot 12 évvel előztük meg s igy termő. Pénzt, fát és szenet takarít meg, ha háztartásában kizárólag a 99.270 tiszta alumíniumból készült „PlEMI MUIK fölösSÉIVEIIEl használja 5 Könnyen tiszti halak, lúgban kilörve megtartják eredeti matt ezüst színüket, tartósak, higiénikusak, olcsók ! 20 db mezőit kosztét 1,100.000 K részletre is! Régi hasznait alumínium edényeit megfelelő ! ráfizetéssel BPaEAlO“ edényeinkre becseréljük trREM08 minden edénybe bevésve! Áru- és GépkeresHedsfini Társaság IV., Személynek utca 16. Telefon: 91-07 * szélesen annak a rendtartásnak is, amely ezekre az egyetemet végzett régi mérnökeinkre vonatkozik, a legrégebbinek kell lennie. Saänhäss (Stuart Mária százhuszonötödször.) Jászai Mari és P. Márkus Emilia fölléptével vasárnap délután a Stuart Mária kerül színre, mérsékelt helyárakkal a Nemzeti Színházban- Az előadás egyben jubiláns előadás is lesz, mert százhuszonötödször szerepel Schiller tragédiája a Nemzeti Színház színpadán. * (Az Ezüstlairodalom Imitulatóját) szombaton fél nyolc órakor tartják meg a Vígszínházban. Paul Crévaldy négyfelvonásos színműve csupa rendkívül szép és hálás művészi feladatot juttat a szereplőknek, különösen Varsányi Irénnek, Gombaszögi Fridának és Gaál Franciskának, továbbá Kürti Józsefnek, aki ezúttal lép fel először a Vígszínházban és Dénes Györgynek. Kende Paula, Kész Rózsi, Litkey Irén, Székely Lujza és Földényi László is érdekes alakokat visznek a színpadra. (A Délibáb) a Vígszínház legújabb sikere, e héten még csak pénteken kerül színre. Legközelebbi előadását az Ezüstlakodalom bemutatóestéi után tartják meg. * (A Nórás kapitánynak még csak négy előadása lesz) a Fővárosi Operettszínházban. Az utolsó két előadást vasárnap délután és este tartják meg. .. (. ..Hatló, Amerika!“ bemutatója a Fővárosi Operettszínházban.) Hónapokig tartó és arányaiban rendkívüli előkészületek után a jövő héten, pénteken, január 30-án mutatja be a Fővárosi Operettszínház új revüjét, amelynek címe Halló, Amerika! Az előkészületeket a színház régi, kipróbált erőinek támogatásával Jack Haskell vezeti, aki egyik legelső, elismert mestere az ilyen nagyszabású revük beállításának és akit Newyorkból szerződtetett a színház. A megszokott zenés műfajoktól teljesen eltérő, újszerű, eredeti énekes és táncos látványossággal fog most megismerkedni közönségünk. A legkiválóbb magyar írók írták azokat azapró komédiákat, amelyek összekapcsolják a dalok, táncok, felvonulások és tömegjelenetek sokaságát, a kápráztatóan színes és fényes képek oly sorozatát, amilyet nálunk még nem láttak. Az eredeti amerikai rajzok után és részben Málnai Béla tervei szerint készült ragyogóimb ragyogóbb díszletek sűrű változással tündöklő keretét adják az egyes jeleneteknek. Minden jelenetben a magyar operettjátszás, az ének- és táncművészet legkiválóbb képviselői lépnek föl. Köztük vannak Péchy Erzsi, Biller Irén, Fejes Teri, Szokolay Oly Halmay Tibor, Tolnai] Andor, Újvárt] Lajos, Békeffy László, Sarkadi Aladár, Ferenc.]] Károly, Pártos Gusztáv, Latabár Kálmán, Bálint Béla, Pataky Ferenc, Radócz Ferenc, Győző Lajos, .Hozzájuk csatlakoznak Lara Collins, Edna May, Constance Carpenter, Albert Wayne, London népszerű tánchírességei, továbbá a tizenhat „Baskell-girl“, akik nevezeteségei voltak a legsikeresebb londoni revüknek és most először lépnek fel a kontinensen. A Fővárosi Operettszínház kórusát és tánckarát olyan létszámra emelték, amilyen magyar színpadon még nem volt együtt. Faragó Géza és több külföldi revü tervrajzai nyomán száz meg száz modern öltözék fantasztikus festői jelmez készült. Megerősítették a zenekart is, amely Marton Géza vezetésével játssza az új magyar kompozíciókat, valamint a legdivatosabb és legszebb külföldi dalokat és táncokat. A Halló, Amerika! jegyeit most szombaton kezdik árusítani. A bemutató előadás öszszes jegyei már elkeltek. AZ ÖRÖK ÁROM, ÍRTA PEKÁR GYULA. Vár és változó kézzel, változó századokon át hűségesen tovább rója a szent árbóctörzsre az egyre jobban bontakozó jövendőt. Künn a kunyhó alatt tovább hömpölyög az Ázsiából áradó nagy emberár. Meg-megállnak a rokonnépek: kazárok, bolgárok, szabarok, be-bekopogtatnak az utugurok, bessenyők, kulugorok . . . Attilát kérdik, a szent örökséget emlegetik. A kenyerestársak ámulnak: — Ezek se? . . . Szent Akom, hát mégse szólsz? Mikor jön el már az igazi örökös? —• Eljön. Látom már. Közeledik . . . S rejtelmesen teszi még hozzá: — Nékem megmonda tot s feil is róttam: nem a tiz ugorok, nem a harminc, nem a kilenc ugorok az igaziak ... az öt ugorok, a hat ugorok, se! Az igazi örökösök, hét törzsök, heten jönnek ... És én érzem, a szent dobocskám egyre pergi: jönnek már. Holdak, évek, emberöltők . . . Egy balzsamos tavaszi hajnalon a kenyerestársak a bűvös dob hatalmas pörgésére riadnak. Mire felszedelődzködnek s kinéznek, akkorra Akom ünnepi díszben van már és mintha csak eszét vesztette volna, romboló kézzel bontja, dönti a szentély kis, kontyos kunyhóját: — Segitsetek! Megjöttek! Most győznek a közeli Alpárnál. Mindjárt itt lesznek! A szent uóctörzs az Égatya szabad napja alatt a Földkisasszony zöld ölén fogadja őket . . Lázban a kis koldustelep. A hű kenyerestársak a délibábban nézik a csata folyását. Aztán látják, amint vágtatva jönnek a győzők a rónán torony iránt. Akom a karját zárva, mosolyog: — Én hívom őket. ...És aztán végre eljön az öt század óta várva-várt nagy perc. Fenn a Kunhalmon, a régi szentélydombon, a régi helyén áll a Nagyúr zászlóárbocának a szent törzse, — mellette az Örök Akom. És boldog szemmel néz le a halom köré csengve-bongva véres karddal odaözönlő magyarság ezreire. Elöl a vezérek heten, legelöl arannyal futtatott vasingben, keleti fényű csatapompában maga Álmos fia. Néz, hosszan mered a csengős taláros sámánra, — a mellette álló dalra is Akomra mutat: — Ő az, fejedelem, az Örök Akom! Ő hívott ide. Akom bólint: — Igen, én, Csabafia Edömén, — én hívlak immár tizenöt emberöltő óta. Fejedelem, a várva-váró szent várakozás vagyok én, ki most végre beteltem. "Attila ősöd jussát őriztem számodra. — Azért jöttem, — szól a fejedelem, — hont foglalni! — A hont visszafoglalni, — emeli szavát Akom, — itt a nagy örökség ebben a szent árboctörzsben, benne az ország, a szent folytonosság. Átadom s véle az Attila honát neked. Vedd át az árboctörzset s a Nagyur zászlaja helyett tűzd bele a magadét ... Álmos fia lóról száll, leveszi sisakját s illetődötten ballag fel a dombra. Megöleli Akomot s letérdel véle a cédrus törzshöz. Népe is nyeregből törren s ájtatosan nézdegél, a miről a messze Ázsia mélyén álmodtak, itt van végre Hannivár helye, itt trónolt a Nagyúr! És itt lesz a feltámadás ... A fejedelem ezalatt a rótt írást nézi, — végig mennek a sok múlttá lett jövendölésen, s megállnak az utolsóelőtti rovásnál. Ez a mát illeti: a jövő itt épp most válik jelenné... Álmos fia megszólal: — És ez az utolsó? Akom arca elborul: — Ne kérdezd, fejedelem. Ne e mai örömnapon! Majd máskor. — Olvasd. Akarom. komoran olvassa: — „És ezután három emberöltő múlva Árpád unokája elégeti az Attila szent ár bodürzsét. És nem lesz több Akom. De Akom azért élni fog . . .“ Álmos fia az írásra mered. Aztán elmosolyodik: — Az egyszer tán hamis Akom vagy... — Ne mondd, fejedelem, fajdul Akom, — ezt mondja nekem nagyharaggal a Nagyur Attila is. Kétszer figyelmeztettem őt hiába: Catalanu s az utolsó násza előtt... Neked is megmutatom a jövőt, — azért, hogy isteni kegyből megmásíthassad . . . A fejedelem felkelés népéhez fordul: — Itt e legyen az erdőisten Tápió védelme alatt szentélyt emeltek Attila ősünk szent árboctörzse fölé. S az Örök Akom régi lakát is fölépítitek . . . Holdak évek, emberöltők ... — Áll a szenély s immár magyarból ájulva él mellette az Örök Akom. A régi Akom, de nem jó többé: a jövendő nem szól hozzá. S ő egyre csak azt az utolsó írást olvasgatja. Hozzá a fejedelmi unokákat számolgatja... Nagy töprengve igy ül egy nap, midőn zaj kél ott künn zenebena. Sámánjai rémülten rontanak be hozzá: — Uram, végünk! Jönnek, jönnek! Ellenségek, de magyarok. Lándja van náluk, de kereszt a végében. Akom kilép. A fáklyás és csákányos seg már ott áll; a füstön át hosszú fekete s barna csuhák bontakoznak. — kötél a erekak körül, a fejek borotváltak, az arak rajongók. Szigorú, de egyszersmint mélységes sajnálattal néznek Akomra: — Krisztus urunk nevében! . . . Térj • • * meg, pogány, térj meg, — vesd el, tagadd meg add ki ördöngős bálványodat . . . , Király úr, fölséges István királyunk parancsolja! A csákányosok egyre közelebb hatolnak. — Eressz! Utolsó e pogány bálvány a keresztény magyar földön . . . pusztuljon, elégetjük! Akom támolyogva állja el az ajtót. A füstön át a közelgő sereg közepén aranykorona csillan, alatta gondteli homlok, hosszú szakállas búsarc. A király... Az Örök Akom ránéz: — Oh jaj, hiába a szent kiváltság, a jövő mégis csak mindig másnrhatlan marad! Ne engedd, király, ne tedd, ne égesd el a néped múltját! Múltjával a jövőjét is elégeted. Az eljövendő, utánunk jövő testvérek nem ismernek ránk többé. De nem folytathatja. Egy az ajtónak szánt csákány őt is éri. Akom összerogyik. Mire révedező szemét még egyszer felveti, már máglyán ég a cédrustörzs ott a lépcsők elött. És rajta a máglyán a bűvös dobocska is. Utolszor perdül, aztán elhallgat. A szent törzs, az Attila árbocoszlopa azonban zúgva lángol tovább. Pattogó szikrái magasra röppennek s köröskörben tűzesőként szállnak vissza a földre. A haldokló nézi. Szeme utolszor csillan! — Hiába égetitek el! Én meghalok, meghal az Örök Akom, nem lesz több Akom... De majd feltámadok. Lelkem most elszáll, a pattogó szikrákban, de az a millió sok tűzmag mind visszaszáll a földbe. S majd ha egyszer sok, nagyon sok könny öntözi ezt a földet, Attila földjét, akkor az a millió tűzmag egyszerre mind kiköt a földben s a lelkekben. S én benne leszek különkülön minden egyes lélekben. S azok a lelkek igy végre egymásra ösenéznek rólam. S majd szót fogadnak nekem, mert tudni fogják, hogy fajuk lelke, én lakom bennük: én, az Örök Ákom . . . — Vége. — filmszínház, CSz Ora&alsfesslii RflM-TSH-TBH! premierje és a Gereon asszonyait. A Kamarában PIN-TIN-TIN, a nagy attrakció és Szokolay Öli, Takács László, Széles Adi személyes fellépése minden előadásban. A négylábú hős, a zseniális RIN-TINTIM világfilmje ma, pénteken kezdi meg diadalainak sorozatát Magyarországon. RV-77.V-77.V-nek, a nagyszerű farkaskutyának neve már ma fogalom Budapesten, aminek bizonyítéka, hogy a nap minden órájában tömegek sorakoznak a Kamara és az Uránia elővételi pénztárai előtt. A Kamarában zenés dramolett előzi meg a filmet, melyben Szokolay Öli a Fővárosi Operettszínhház művésznője. Takács László operaénekes és Széles Adi, a kis gyermekművésznő lépnek fel. Az Urániában a RIN-TIN-TIN mellett a Gorgon asszonyok című 8 felv. First National vígjáték kerül szinte első filmül, főszerepekben Corinne Griffith és Milton Sills. Előadások a Kamarában fél 5, V/7, 8 és 10 órakor, az Urániában 5, V/8 és Vsl0 órakor kezdődnek. RIN-TIN-TIN 6 felv. : Garyon asszonyok 7 felv. az Uránia mai RIN-TIN-TIN 6 felv. premier műsora. Garzon asszonyok 7 felv. A Corvin Színház mai premierje: Buster Keaton a tőzsdén! JA7 és 9 kor hl es 9 tor Heléna elrablása és Tréfa pusztulása klasszikius filmbemutató három előkelő mozgószínházban. Paris, Heléna, Menclaos, Akilles nevei a boldog békevilágba ringatnak vissza bennünket, amikor ezekkel a nevekkel az operettszínpadokon találkoztunk és a boldog, vidám hangulat emlékét hoztuk el magunkkal az életbe. Ezekkel a hősökkel és hősnőkkel most komolyabb, művészibb, tökéletesebb tomában és miliőben találkozunk. Homérosz Iliásza, a világirodalom legklasszikusabb és leghatalmasabb, örökké modern eposza elevenedik meg ma este az Omnia, Corso és Tivoli mozgószínházak közönsége előtt és a három előkelő fővárosi mozi ritka műélvezetet fog nyújtani publikumának. Tudjuk nagyon jól, hogy a közönség bizonyos idegenkedéssel fogadja azokat a filmeket, amelyek klasszikus miliőben játszódnak le, azonban Heléna, Paris és Menelaos története a legmodernebb társadalmi drámákkal egyenrangúan érdekes és izgalmas, Manfred Noa, a film modern szellemű rendezője pedig, a főhangsúlyt éppen erre a házassági drámára fektette és nem a star Tagera, a miliőre, amely azonban ennek ellenére hatalmas, nagyszabású és lenyűgöző. A legszebb férfiak és a legszebb nők, a német színészet első garnitúrája, játsszák a főszerepeket e filmben, amely Manfred Noának egy csapásra világhírnevet szerzett. Bizonyos, hogy a hatalmas filmattrakció az idei filmek versenyében a legelső helyek egyikére fut be. RIN-TIN-TIN 6 felv. Garzon asszonyok 7 felv. az Uránia mai RIN-TIN-TIN 6 felv. premier műsora. Garyon asszonyok 7 felv. MANFRED NOA a zseniális német filmrendező Szémévesen lép fel ma az OMNIÁBAN az általa rendezett Helena elrablása és Trója pusztulása című monumentális filmeposz mai, 6 és órakor kezdődő