Budapesti Hírlap, 1925. augusztus (45. évfolyam, 171–194. szám)

1925-08-20 / 186. szám

W2. augusztus 20. (186. sz.) Budapesti Hírlap LÓVERSENY. A Szent István-dij. A béke­ ünnepén legnépszerűbb ünnepe Volt a magyar túrinak a Szent István-dij napja. A városligeti versenypályán gomoly­­gott az ünnepi élet, a főváros sportközön­­sége összevegyült a vidéki érdeklődők ez­reivel s ebben a kavargó áradatban, mint díszes keretben, a mesteri festmény, emel­kedett ki a Szent István-dij izgalmas ver­senye. A háború azonban elhalványította en­nek a kedves ünnepnek a színét is, a lóver­senyek kikerültek az alagi pályára s a Szent István-dij körül is szű­kebbé vált­a ■keret. A versenyek letaszított királya azonban most visszafoglalja trónját. Az új verseny­­térség első Szent István-díja fényben, szín­ben és értékben méltó lesz a múltakhoz, a magyar turf reneszánszához és ahhoz a nagy érdeklődéshez, amely ismét a kísére­tébe szegődött. Nemcsak népes mezőny sorakozik fel az 1800 méteres verseny startjához, de olyan jó társaság is, amely beillenék bármelyik klasszikus versenynek a keretébe is. A leg­jobb osztály képviselői közül Mutatós, In­gram, Sachertorta és Koppány neve dísze­leg az indulóknak a listáján, a középklasz­­szist pedig Pimpo, Pignouf, Vak Bottyán és Tandi képviseli. A különböző évjáratoknak ez az érdekes találkozója méltán kelti föl a legszélesebb körben az érdeklődést, mert egészen bizo­nyos, hogy a verseny csak a legtüzesebb küzdelem után fog eldőlni. A klasszisnak minden körülmények között való hívei Mutatós, Sachertorta és Ingram közé he­lyezik a verseny kimenetelét, akik-.pedig a kisebb súlyozás alapján alakítják ki vé­lekedésüket, Pignoufban vélik a Szent Ist­­ván-díj nyerőjét. A magunk részéről az előbbi fölfogáshoz csatlakozván, azt hisszük, hogy a győztes­nek Sachertotát é­s Ing­ramot kell megverni s ez a szerencsés leginkább Mutatós lehet Érdekes ,szép versenyek övezik a Szent István-díj napjának nagy eseményét. Je­löltjeink: I. Bergére—Katrinca. . II. Andromeda—Viglegény. III. Sachertorta—Ingram—Mutatós. IV. Lázadó—Mac Mahon. V. Liborius—Paraszt. VI. Édesbabám—Picikém. )( Batthyány Elemér gróf kilépett a Lo­­varegyesület választmányából. A Magyar Lovaregyesület kedden éjjel választmányi ülést tartott s miként máskor is, az ülés csendes lefolyásúnak ígérkezett. Nem is hallatszottak ki vitázó hangok a Nemzeti Kaszinónak a lovaregyesületi választmányt magában fogadó terméből, pedig valóban szenzációsnak mondható esemény játszó­dott le benne. Csendben, emóció nélkül, csaknem egészen hangtalanul. A tagságra történt ajánlásokat tárgyalták s a­mikor egy ismert űrlovasnak a fölvételére került a sor, a választmánynak a többsége a beik­tatás ellen szvazott. Erre Batthyány Elemér gróf, a Magyar Lovaregyesületnek sok év­tizeden át volt elnöke s a lóversenyügynek jelenleg is hűséges támogatója, lemondott a választmányban viselt tagságáról. A pátri­árka korában lévő grófnak ez az elhatáro­zása nagy feltűnést keltett a mágnás világ­ban, a társkörökben pedig tudni vélik, hogy Batthyány Eemér gróf lépése megindí­tója lesz egy folyamatnak, a­melynek be­következésére már régebbi idő óta lehetett számítani. Az ügy fejleményeit most feszült érdeklődéssel várják a főváros előkelő tár­sadalmában és a turf világában egyaránt. )( ü ügetőverseny: A budapesti augusztusi ügetőverseny szerdán lefolyt hatodik napjá­nak eredménye: I. Kőkuti Dénes Also Reaper (114) hajtotta Novák első, Csalavér (12) második, Aranka (6) harmadik. Tot.: 10:22, 13, 16.­­ II. Gyarmati Dénes Léva (3) tojt Maszár I. első, Gyöngyvirág (6) második, Ángyó (4) harmadik. Tot.: 10:21, 23, 13, 10. III. Résztvevő hiányában elmaradt. IV.Józsefvárosi ist. Jóvan hajt. Felser eső,*Kerülő (5) harmadik. Tot.: 10:16, 13, 11. V. Liget ist. Filemont (2 r.) hajt. Novák első, G. R. S. (3) második, Keszkenő (12) harmadik. Tot.: 10:16, 10, 13. VI. Vencsellői ménes Patyolat (114 r.) hajt. Cassolini első, Resert (6) második, Amice (4) harmadik. Tot.: 10:23, 13, 18, 14. VII. Pusztaberényi ménes Imm­a­r(2) hajt. Seager első, Babam (2­1.) második, Bremer (2) harmadik. Tot.: 10:62, 25. 11. Bookmakerek fogadó Irodái: IV. Kossuth Lajos-utca 14. Vili, Rákóczi-út 51. VI., Andrássy-út 45. sz. VI., Váci-út 1. sz. Legközelebbi versenynap: augusztus 20. TÖRVÉNYSZÉK. Elnapolták a Győrffy-Pikler-ügy tárgyalását. Az orgoványi bünpör katonai főtárgyalá­­sán Győrffy László dr. hadbiró őrnagy a ta­ntiképpen beidézett Francia Kiss Mihálytól ezekkel a szavaikkal búcsúzott kihallgatása után: —■ Isten vele Mihály! Akkoriban erős támadások történtek a miatt, hogy a hadbíró egy a szélső politi­kai pártokhoz tartozó erősen exponált em­bertől ilyen baráti módon vett búcsút. Pik­ter Emil szociáldemokrata képviselő a par­lamentben szóvátette az ügyet és Győrffy Lászlót el is helyezték Győrbe. A hadbíró nem hagyta válasz nélkül Pikier Emil par­lamenti felszólalását és így nyilatkozott az újságírók előtt: — Pikier Emil képviselő a mentelmi jog biztos fedezékéből köpköd felém. Pikier erre a nyilatkozatra egy hétfői lapban válaszolt, melyben egyebek között azt mondja: „Én a m­ai szociáldemokrata népgyűlésen kijelentettem, hogy lemondok a mentelmi jog adta előnyökről és a gyűlé­sen még erősebb kritikában részesítettem Győrffy kijelentéseit, amennyiben leszö­geztem, hogy Győrffy hadbíró egy többszö­rös gyilkossal, Francia Kiss Mihállyal szo­lidaritást vállal, és őt becsületes embernek jelentette ki, aki barátságára méltó.“ ,,Meg­kívánom még jegyezni, hogy sehol a vilá­gon nem szokásos az, hogy a tárgyalást­­vezető bíró egy tanútól hasonló módon bú­csúzzon el és iránta érzett rokonszenvét ily feltűnően fejezze ki." Az ügyészség álláspontja szerint a tényál­lítások valóság esetén okok lehetnek bűn­vádi, vagy fegyelmi eljárás megindítására, ezért az ügyészség Pikter Emil ellen felha­­talmazásra hivatalból üldözendő sajtó út­ján elkövetett rágalmazás vétsége dle­én in­­dított eljárást. Ma tárgyalta ezt az ügyet a büntető törvényszéken Töreky Géza dr. tör­vényszéki másodelnök tanácsa. A vádlott kihallgatása után a védő előter­jesztette indítványát és nyilatkozott arra, hogy a honvédelmi minisztérium a felhatal­mazás megadásával elkésett és így a bűn­­cselekmény tulajdonképpen elévült. Győrffy hadbíró az incidens után több újságíró előtt azt mondta, hogy: — Igenis azt állítom, hogy Francia Kiss Mihály derék és becsületes magyar ember, aki száz hasonló jó magyar emberrel a bű­nös Budapest minden erkölcstelenségét el­söpörné. Kérte a védő erre a körülményre nézve Szirmai Rezső, Pataj Sándor dr. és Arányi Lipót hírlapírók és több tanú kihallgatását. Kérte továbbá Francia Kiss Mihály ellen megindított bűnügyet, továbbá Győrffy László hadbírónak ebből az ügyből szár­mazó fegyelmi ügye iratainak az ismerteté­sét, Csáky Károly gróf hadügyminiszter ta­­núkénti kihallgatását, valamint a miniszter­nek Gömbös Gyula azon interpellációjára adott válaszát, amely felszólalásban Göm­bös azt kérte, hogy a honvédelmi miniszter vonja vissza Győrffy hadbíró áthelyezésére vonatkozó intézkedését. Mert erre az inter­pellációra Csáky gróf azt válaszolta, hogy nem vonhatja vissza az áthelyezést, mert Győrffy hadbiró bíróhoz nem méltó mó­don viselkedett a kérdéses alkalommal. Moldoványi Géza dr. ügyészségi alelnök a maga részéről sem ellenezte a valódiság bizonyításának elrendelését és kérte Győrffy László sértett tanúként való kihallgatását is A bíróság rövid tanácskozás után úgy dön­tött, hogy az elévülési indítványt elutasítja, ellenben elrendeli a valódiság bizonyítását arra a körülményre nézve, hogy Győrffy hadbíró szolidaritást vállalt-e egy többszö­rös gyilkossal és hogy Franczia Kiss Mi­hályt becsületes embernek jelentette-e ki. Elrendelte Győrffy hadbiró, valamint Szír­­mai Rezső, Pataj Sándor dr. és Arany Li­pót hirlapirók kihallgatását is. A védelem által benyújtott többi indítványt a bíróság elutasította. Töreky elnök a tárgyalást ez­után elnapolta. Az alkalom szüli a jó tanácsot! Azt tanácsoljuk Önnek: Ne mulassza el megtekinteni az augusztus 14-én Budapesten, a ■Városligetben (Széchényi-sziget) megnyílt kertészeti kiállításon az UNGHVÁRY LÁSZLÓ faiskolai r.-t. pavilonját és kis kertjét Feltétlenül kérje és ingyen kapja UNGHVÁRY LÁSZLÓ faiskolai r.-t. most megjelent vaskos, képes árjegyzékét. Vegye tudomásul, hogy Feren­ciek­ tere 3. sz. alól áthelyezte UNGHVÁRY LÁSZLÓ faiskolai r.-t. pazar berendezés­sel ellátott városi irodáját V­áci­ utca 35. Te­g­ő­n­ József 152-07. 1. 2. 3. Batitz Gyula képviselőt felmentették az izgatás vádja alól. A királyi ügyészség sajtó útján elköve­tett izgatás bűntette címén bűnvádi eljá­rást indított Batitz Gyula szociali­sta kép­viselő ellen, azért, mert az Építő Munkás című lapban A parlament porondján cím alatt megjelent cikkében a munkásosztályt a polgári osztályok ellen gyűlöletre iz­gatta. Az ügyészség a cikk egyéb kitételei mellett azt kifogásolta, hogy a következő kifejezések foglaltattak az inkriminált cikkben: „Új hang, uj lendület vonul be a dunaparti kupolák alá, ahonnan minded­dig száműzték a munkásosztály képvise­lőit. A példátlanul brutális hajsza, a csendőrszuronyok, a rohamsisakok, a köz­­igazgatási erőszakosságok ellenére is na­gyobb számmal kerültek be a szociálde­mokrata párt képviselői, mint amennyire számítottak. Három kemény esztendő múlt el felettünk és e három esztendő a bestiá­lis erőszak sötét ideje volt. A közszabadsá­­got lábbal tiporták, különítmények garáz­dálkodtak, pusztulás, rombolás, gyűlölkö­dés mindenütt. A dolgozó munkából élő emberek életnívója lesülyedt az állati élet alá. Az ország népe megundorodott az erő­szak re­ndszerétől Nyugalmat, boldogulást, munkát, fejlődést, kultúrát akar és ez az akarat elég erős volt, hogy szembeszálljon a kormány akaratával ott is, ahol elbukott és elég erős lesz, hogy érvényesüljön az erőszak ellenében. Az akaratnak ebben az elsöprött erejében benne van a kurzus iránti gyűlölet és elkeseredés, amely a vá­lasztások után a kurzus ikertestvére, az egységes párt ellen éleződött ki.“ Az ügyészség által megindított bűnvádi eljárás alapján mára tűzött ki tárgyalást ebben az ügyben a büntetőtörvényszéken a jöveg­i­-tanács. A bíróság a tárgyalás megnyitásai után kihallgatta Batitz Gyula nemzetgyűlési kép­viselőt, aki azzal védekezett az ellene emelt vád ellen, hogy az inkriminált cikkben nem akart izgatást elkövetni. A cikk a kormány és a kormányzati rendszer egy­szerű­­kritikája volt. A perbeszédek elhang­zása után a bíróság Batitz Gyulát felmen­tette az ellene emelt vád alól azzal a meg­­okolással, hogy a cikk, bár túlzott mo­dorban és támadó éllel bírálta­ a kormány­­rendszer működését, tartalmában nem me­ríti ki az izgatás bűntettének tényálladé­­kát. Az ítéletben a­ vádlott megnyugodott. Moldoványi Géza dr. ügyészségi alelnök azonban felebbezést jelentett be. v A szerelmes liftkezelő. Nagy feltűnést keltett az a szerelmi his­tória, amely majdnem végzetes következmé­nyekkel járt és amely 1925 február 2-án zajlott le a Dunapalota előkelő, hűvös leve­gőjében. Király Mátyás, a Duna-szálló fia­tal liftese, szerelmre gyulladt Adám Erzsé­bet, a szálló szép szobalánya iránt, állan­dóan üldözte szerelmi ajánlataival és több­­izben kijelentette, hogy feleségül akarja venni. Ádám Erzsébet nem viszonozta az alig 19 éves fiú érzelmeit és elutasította házassági ajánlatával. Király Mátyást az elutasítás végleg elkeserítette s mikor látta, hogy minden kísérlet céltalan, elhatározta, hogy meg fogja ölni Ádám Erzsébetet. Feb­ruár 2-án a szobaasszony Ádám Erzsébetet leküldte borért. Király Mátyás felajánlotta, hogy le fogja szállítani liften a leányt és ha visszaérkezik, föl is viszi. Mikor a leány a borral visszaérkezett és a szerelmes lif­tes fölfelé szállította, újabb kísérletet tett a leánynál. Ádám Erzsébet az ajánlatot is­mét elutasította. Ekkor a fiú minden elő­zetes szóváltás nélkül zsebkésével mellbe­­szúrta a leányt, aki a súlyos sérülés követ­keztében közel két hónapig nyomta az 15 ágyat. A gyilkos merénylet elkövetése után Király Mátyás öngyilkossági kísérletet kö­vetett el, a karján elvágta az ereit, azon­ban csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A királyi ügyészség szándékos ember­, ölés bűntette címén indította meg az eljá­rást Király Mátyás ellen, akinek az ügyét ma tárgyalta a büntető törvényszéken a Varentfin­ tanácsa. A tárgyalás megnyitása után a­­bíróság kihallgatta Király Mátyás liftes­ fiút, aki az­zal védekezett, hogy halálosan szerelmes volt Ádám Erzsébetbe és az elkeseredés el­vette az eszét. Mélyen megbánta a bűncse­lekmény elkövetését, maga sem tudja meg­magyarázni, hogyan vetemedett rá. A bíró­ság előtt a sértett Ádám Erzsébet is vallo­mást tett s mindenképpen menteni igyeke­zett Király Mátyást. Előadta, hogy a szúrás olyan váratlanul érte, hogy azt sem tudta, mi történt vele; egyszerre csak melegséget érzett végigfolyni a testén s azután elvesz­tette az eszméletét. Körülbelül öt hétig ál­lott ápolás alatt. Már megbocsátott a szerel­­mes merénylőnek és kijelentette, hogy na­gyon szereti a Matyit s minden valószínű­ség szerint most már hozzámegy feleségül. A perbeszédek elhangzása után a bíróság szándékos emberölés bűntettének a kísér­letében mondotta ki bűnösnek Király Má­tyást s ezért hathónapi és tizenötnapi börtönbüntetésre ítélte, de az elszenvedett vizsgálati fogságnál a büntetést teljesen ki­­töltöttnek vette és Király Mátyást azonnal szabadlábra helyezte. Az ítélet kihirdetése után a fiatalok boldogsággal borultak egy­más nyakába és karöltve hagyták el a tár­gyalótermet. Az ítélet, miután abban a ki­rályi ügyész is megnyugodott, jogerős. " — Simon Endre gyilkosa a Kúria előtt. Luxics József munkanélküli napszámos 1923 júliusában bestiális módon meggyil­kolta Simán Endre dr. hirlapírót és özvegy édesanyját, özv. Simán Istvánnét, majd magához véve Simán Endre ruháit, távo­zása előtt az ágy alá helyezte az égő pet­róleumlámpát, hogy a lakást felgyújtva, eltüntesse bűncselekményének nyomait. A pestvidéki törvényszék gyilkosság és rablás bűntettében, valamint gyújtogatás kísérle­tében mondotta ki Luxicsot bűnösnek és ezért életfogytiglani fegyházra ítélte. Az Ítélőtábla halálra ítélte Luzicsot és ma tárgyalta a Kúria a bejelentett semmiségi panaszokat. A királyi Kúria szüneti taná­csa Bolgár Viktor dr. koronaügyészhelyet­­tes felszólalása után helybenhagyta a tábla által hozott halálos ítéletet, majd átalakult kegyelmi tanáccsá.­­ A bíróság m­egrágalmazásért elítélt ellenőr. Laibl Ágoston, a főv. vízműveknél alkalmazott ellenőr, ellen a kir. ügyészség felhatalmazásra hivatalból üldözendő rá­galmazás vétsége címén emelt vádat, mivel múlt év januárjában egy Maros­ utcai ven­déglőben többek jelenlétében azt ál­lította, hogy van egy bíróismerőse a lakáshivatal­ban, aki 10.000 koronáért minden ügyet kedvezően elintéz és általában a bírákról úgy nyilatkozott, mintha azokat 10—20.000 koronáért meg lehetne vesztegetni. A bün­tetőtörvényszék Töreky-tanácsa ma tár­gyalta Laibl bűnügyét és egy hónapi fog­házra és egymillió korona pénzbüntetésre ítélte a vádlottat.­­ Héthónapi súlyos börtönt kapott Jámbor tiszthelyettes. Jámbor Ernő tiszthelyettes bűnü­gyét Jánosdeák Már­ton hadnagy és társai bűnügyével együtt tárgyalta a bíróság, de a tár­gyalás utolsó előtti napján, mint jelen­tettük, Jámbor tiszthelyettes eltűnt és ezért ügyének tárgyalását a bíróság elkü­lönítette. A mai folytatólagos tárgyaláson Győrffy újpesti főorvos ,orvosszakértő ki­hallgatása után Jámbor védője tartotta­ meg védőbeszédét, kérte, hogy védencét mentsék fel a szándékos emberölés bűn­tettének vádja alól. Lerch Alfréd dr. szá­zados­ ügyész vádbeszédében pedig arra kérte a bíróságot, hogy mondja ki a vád­lottat a vádirat szerinti bűncselekményekre bűnösnek. Ezután a bíróság tanácskozásra vonult vissza és két óra felé hirdette ki ítéletét, amelyben Jámbor Ernőt több­­rendbeli könnyű és egyrendbeli súlyos testi sértés bűntettében mondotta ki bűnösnek, továbbá megállapította bűnösségét több­­rendbeli közhivatali minőségében elköve­tett hivatali visszaélés vétségében és ezért hathavi súlyos börtönbüntetésre ítélte. A­ bíróság az enyhítő körülmények mérlege­lésével nem rendelte el a vádlott lefokozá­sát és kitüntetéseinek megsemmisítését és a védő azon előterjesztésére, hogy Jámbor Ernő súlyos idegbajban szenved és álla­pota orvosi gyógykezelést igényel, elren­delte azonnali szabadlábra helyezését.­­Az ítéletben a vádlott megfaváskodott. Teherautó-tulajdonosok ha olcsóbbá akarják tenni Üzemüket, használjanak Goodrich az utak királya tömörgumi - abroncsot SZILÁRD BÉLA Lázár­ utca 14. sz.­­ Telefon 131—28. BRBsnHHnaBnnraHBBflnMni

Next