Budapesti Hírlap, 1926. május (46. évfolyam, 98–120. szám)

1926-05-13 / 107. szám

­ Filmszínészek versenye­­ a Corvin Színház, Kamara és Kertmozi­ban Öt világhírű filmművész indul ma versenybe a sikerért. Indulók: Harry Liedtke, Laura la Plan­te, Norman Kerry, Frank Mayo és Mildred Harris. — Furcsa randevú (e­gy kacér fruska vidám kalandjai) KF.RT. KAMARA és CORVIN. A­, alvó vőlegény (Egy hálókocsiellenőr utazása a szerelem körül), KAMARA, KERTMOZI. Kelet árnya (Történet a forró szenvedélyek honából) CORVIN SZÍNHÁZ, XI­I, f­i 4c J.I., CORVIN SZÍNHÁZ: fél 6, fél 8, fél 10. KAMARA : fél 5. Premier ma csütörtökön! * Előadások kezdete: kertmozif«is,m 10.-----------------------------------­ * (A Csókos asszony) e heti egyetlen előadása, holnap, pénteken este van a Vá­rosi Színházban. * (Két magyar újdonság szenzációs si­kere) hódítja meg a közönséget. A Seybold és a a1 alvó férj váltakozva tölti meg a Víg­­színház nézőterét.Az előadások sorrendje: Csütörtök: .Az alvó férj. Péntek: Seybold. Szombat: Az alvó férj. Vasárnap és hétfő: Seybold. Mindkét előadás a Vígszínház tökéletes művészi produkciója. * (Bajazzók — Parasztbecsü­let) — va­sárnap délután — Városi Színház — mér­sékelt helyárak. SZÍNHÁZ és mozi Budapest, csütörtök, 1926 május 13. Színházak: Operaház: Walkür (7). (Bérletszünet 42. sz.) Nemzeti Színház: D. u.: A vén gazember (3); este: A Zlid (128). Nemzeti Színház Kamara Színháza: D. u.: Egy pohár víz (3); este: Lili (8). Városi Színház: D­­.: A denevér (a karsze­­mélyzet jutalomjátéka, 3); este: Paganini (V18). Vígszínház: Az alvó férj (7,8). Magyar Színház: Párizsi kirakat (V28). Király Színház: D. u.: Május, Varázskeringő (vizsgaelőadás, 3); este: A királyné rózsája (V,8). Renaissance Színház: Az ártatlan Don Juan (V28). Fővárosi Operett­színház: Andersen meséi (Nedbal Oszkár balett-vendégjátéka, 7,8). Belvárosi Színház: Darázsfészek (V28) Andrássy-uli Színház: „Az elérhetetlen asz­szony“ (Biller Irén, Lukács Pál, Kabos Gyula), „Grenadin", „Kupeczky", „Hol van Stigiic?", „A sárkány". Kökény, Békeffi Radó Sándor és Radó Teri magánszámai (V.9) Vasárnap és ünnepnap 11 -'e4 és '/■$) Forgács Rózsi Kamaraszínháza a Teréz­ ki­ri­ti Színpadon 18 órakor­ vígjáték-est. Kabarék: Royal Orfeum (Terézkörúti Színpad vendég­játéka), „Madame Lulu", „Ji Jenő", „Ta­vaszi hangulat", „Milánót fogtam" ('/,9; Kis Komédia: Die Kalabriasparthie stb. (8) Cirkusz: Relctow-Cirkusz minden előadásban Cliff Aeros. Mozik: Capitol Filmpalota. (Telefon: József 43—371. A rózsák madonnája (Szerelm) 1.1 lék, 10 felvonásban. A főszerepben: Viola Dana és Monte Blue). Cirkusz Albany (Filmjáték, 7 felvonásban A főszerepben: Margeret­ Schleg, Knud Almar) Előadások kezdete hétköznap 5, 7, 9, vasárnap '7, 7,6, ’/28, 7/10 órakor. GofiVlis( Furcsa randevú (Vígjáték, 8 fel-A?z.t­ivíz­vonásban. Főszereplő: Laura La Plante). Kelet árnya (Filmregény, 7 felv. Fősz. Norman Kerry, Mildred Harris). Elő­adások csill. és hétköznapokon V26, Zs8, VslO, vasárnap 7s4, V26, 7:8 és V210 órakor. J­AMARA Furcsa randevú (Vígjáték, 8 fel­­vonásban. Főszereplő: Laura La Plante). Az alvó vőlegény (Vígjáték, 8 felv. Fősz. Harry Liedtke). Előadások kezdete csütörtökön és vasárnap 7,5, 7,7, 8, 10 órakor; hétköznap 7,6, 8, és 10 órakor. Mozgókép Otthon: (Telefon: Lipót 982—82). ■V vénkisasszony titka (Fox világattrakció, 8 felvonásban. A főszerepben: Sians Mie­­rendorff, Marcella Albany). Aranyrablók (Kalandortörténet, 7 felvonásban). Előadá­sok kezdete 4, 6, 8, 10 órakor. Omnia (József-kiírul Sl Tel. József I—25) Válóperes hölgy (Vajda Ernő világhírű víg­játéki­ filmen. Főszerepben: Florence Victor és Matt Moore, 8 felvonásban). Alvó vőle­gény (Vígjáték attrakció, 7 felvonásban Főszerepben: Harry Liedtke). Előadások kezdete hétköznap és vasárnap V26, V28, Való órakor. Orion: (IV., Eskü­ u. 1. Telefon: J. 150—01). A bánatos utca (Hugo Bettauer nagy regé­nye). Nagy burleszkverseny: Buster Keaton a technika csodája, Sziámi és Miami, Asz­­szony a csatahajón. Előadások kezdete V2C, 7s8. Való órakor. Szombattól kezdve az Orionban nyári szünet! Uránia. (Rákóczi-út. Telefon: József 121—35). A vénkisasszony titka (Fox világattrakció, 8 felvonásban. A főszerepben: Haris Mie­­­rendorf, Marcella Albany). A legrosszabb asszony (Társadalmi dráma, 7 felv. A fő­szerepben: Anna Q. Nilsson, Lewis Stone és Mary Astor). Előadások kezdete hétköz­nap 5, 7,8, ’/11­0, vasárnap 7,4, V26, */*8. Vslő órakor. „UFA" Filmszínház (Teréz-körut 60 Telefon: L. 921—32 és L. 921—83, Nyugati p. a szemben). Híradók. Tinta Matyi a varieté­ben. Nyeregben (Egy magyar fiú kalandjai a nagy­világban. Főszereplő: Verebes Ernő). Ö-Ó Ollyt (Harmath Imre filmszkeccse Játsszák, éneklik és táncolják Szokolay Olly és Dénes Oszkár). A princ (Képek egy nép­­szerű ifjú angol herceg életéből. Címsze­replő: Richard Barthelmess). Előadások kezdete szerdán, a premier-napon 2 előadás 7 és V210 órakor; hétköznapokon V26, 7,8 és 7,10 órakor; vasárnap 7,4, 7,6, 8 és 10 órakor. A szfifoáasak e heti műsora, Magy- kir. Operaház: Péntek Hunyadi László (IX. ifjúsági elő­adás) (Bérletszünet 43. sz.) Szombat Az álarcosbál (Palló Imre fellép­tével). (Bék­és - sorozat 28. sz.) Vasárnap: A nürnbergi mesterdalnokok (Bérletszünet 44. sz.) Nemzeti Színház: Péntek: Marién. Szombat: A peleskei nótárius. Vasárnap délután: A híd; este: Marién. Kamara Színház: Péntek: Elzevir. Szombat: Ember tervez ... Vasárnap délután: Lili; este: Szivárvány, özvegy Varga Abrisné: Az ökör. Városi Színház: Péntek: Csókos asszony. Szombat: Paganini. Vasárnap délután: Parasztbecsület — Ba­­jazzok; este: Paganini. Vígszínház: Péntek: Seybold. Szombat: Az alvó férj Vasárnap: Seybold. Király Színház: Péntek: A királyné rózsája Szombat: A királyné rózsája. Vasárnap délután: Régi jó Budapest, este: A királyné rózsája.­­ Magyar Színház: Péntek: Párizsi kirakat. Szombat: Dr. Szabó Juci. Vasárnap: Párizsi kirakat. Hétfő: Párizsi kirakat (25-ödször). Fővárosi Operett Színház: Péntek: Andersen meséi Renaissance Színház: Péntek: Az öngyilkos élete. Szombat: A szerelem és a halál játéka. Vasárnap: Erde (Ex: Bü­hne vendégjátéka). Belvárosi Színház: Péntek: Darázsfészek. Szombat: Darázsfészek. Vasárnap: Darázsfészek. Andrássy úti Szinház: „Az elérhetetlen asszony"­­BUler Irén, Lu­kács Pál, Kabos Gyula), „Grenadin". „Ku­peczky". „Hol van Sliglic?" „A sárkány" Kökény, Békeffi, Radó Sándor és Radó Teri magánszámai. A mm moziszenzációk. OMNIA KJtarPTT | ifitfHlfo legötletesebb Siln­­­­y JUiCUlsiiV vígjáték újdonsága fíz alvfi vfilepén­y ROYAL-APOlLO OMNIA Vajda Ernő világhírű vígjátéka A főszerepben: Florence Victor (Paramount-mestermű­) ROYAL-APOLLO Ricardo Cortez STC: I szerelem bolondja 1926 május 13. (107. sz.) Budapesti Hírlap KÖNYVESHÁZ. „ Aratás. “ — Székely (Nuszbek) Sándor köl­teményei. — Jó másfél évtizeddel ezelőtt a M. Tud. Akadémia A­ddoseíg-pál­yáza­tának bíráló­bizottsága nagyon meleg szavakkal ajánlta megjutalmazásra a Sámson cimü költői elbeszélést, amely mű­ — mint a jelentés hangoztatta — „tele költői szépséggel, nyelve gazdag, verselése csupa ritmus,­­ csupa zengzet. . .“ Az Akadémia oda is ítélte ennek a méltán feldicsért munká-­­­n­ak a száz arany jutalmat, s a felbon­­­­tott jeligés levélkéből Nuszbek Sándor,­­ törvényszéki jegyző neve tűnt elő. Már akkor sem volt ez a név egészen­­ ismeretlen az irodalomban, sőt már ko­szorú is övezte, mert a szegedi Dugonics Társaságnál is nyert volt jutalmat Nusz­bek Sándor, Hófehérke című költői el­beszélésével, s azonkívül még egy vers­kötete jelent m­ár meg, Délibábok cím alatt. Azóta a kis törvényszéki jegyzőből je­les ügyész lett, — amint ma nevezik: ügyészségi alelnök — mint költő pedig szintén nagyot emelkedett a ranglétrán. A Budapesti Hírlap jóformán azt is mond­hatja: a mi poétánk ő, a mi kedves poétánk, kinek talán legtöbb verse itt, a mi lapunkban jelent meg, sokszor meg­hatva, néha éppenséggel könnyezésig megindítva olvasóinkat, akik — tudjuk — nemcsak politikai erkölcsökben, hanem irodalmi ízlésben is a régi tisztes hagyo­mányokat követik. Ezeknek a hagyomá­­s­­ivóknak ápolója — nem közönséges hi­­vatottsággal — Székely-Nu­szbek Sándor, aki most a Budapesti Hírlap kiadásában , megjelent Aratás címen verskötetének minden darabjával, és pedig köztük egy csomó rendkívül kedvessel és nagyon ér­tékessel, megint csak arról tesz meggyőző bizonyságot, hogy lehet valaki igen jó, érdekes költő, eredeti egyéniség, friss­ hanggal, képein eleven uj színekkel, — ha nem akar is minden áron más modor­ban írni, mint a régi jelesek, ha kifejezé­seiben nem nyálkáskodik, nem ideg­en­­szerűsködik és mondanivalóit, szive tiszta érzéseit egészen érthető nyelven adja elő. Ezekben már vázoltuk is az Aratás író­jának költői képét. A lélek, mely őt lan­tolásra késztette, úgy látszik apai örök­sége. „Költőlelkű édes Apám áldott em­lékezetének" — ezt a dedikációt írta az első lapra a finom érzésű szerző és az Üzenet című, nagyon kedves, meleg hangú költeményben megkapóan rajzolja­­ meg a falusi szülői ház csendjét, derűs­­ boldogságát, gyászos veszteségeit. .. pipa­­■ tórium című finom hangú versből pedig még jellegzetesebben domborodik ki képe az édesapának, aki nemcsak jó gazda és vidám cimbora volt, hanem jól tudta for­gatni az író tollát és a festő ecsetjét is. Ebből a kedves körből emelkedett ki az Aratás poétája, költői virágmezejének gaz­dag termését nyújtva igazi gyönyörűségül nekünk. Verseit néha nemes, erőteljes­­ páthosz szárnyai ragadják, mint például I .A magyar, meg a Rab magyarokhoz cí­­műeket, mely utóbbiból élénken edződik lelkünkbe ez a kép: Lelkem vijjogó vad viharmadár, A reménységéi, omló sziklavázán . .. Máskor pedig valami végtelenül bájos hang ejti meg szívünket, a könyv olva­sása közben: például a Dal a nótáról, a Virágos erkélyek, a Pesti galambok, az Ósdi ének, A te szemed, az­ Ezt a virágot címüekben. Igen szép gondolat kristályo­sodik a Keleti rege címü hosszabb köl­teményben. Rendkívül finom költői lélekre vall a Pasztell címü vers. Megragadóan kedvesek a Kis­lányomnak és az Őszi sej­telmek címüek. Lehetetlen könnyezetlenü­l hagyni a Valaki meghalt cimü verset, melyet Kacsóh Pongrác emléke ihletett, s a Tanay Frigyes­nek, a felejthetetlenül kedves színésznek halálakor írottat. Itt­­ott költői reminiscenciára vélünk bukkan­ni — például A koldus címüben, mely mintha Byron Magány cimü remek ver­sének hatását mutatná — vagy a Bar­­carolá­ban és a Tubi levelet irt című meg­ható versecskében, mik a Szabolcska hangját ütik meg, anélkül azonban, hogy utánzásnak mondhatnák őket. De a kritikus voltaképpen sohasem ajánlhatja olyan melegen, olyan igazán a kedves költőt, mint amilyen hatással szól­hat mellette egy-egy sikerült munkája maga. Válasszunk hát ki az Aratás mo­solygó, színes bokrétájából egy virág­szálat s nyújtsuk azt izelitőül, mulatóba olvasóinknak. íme: BIBIS!... Most, hogy Marcsóka már elindult, Serényen tipeg balra, jobbra, S attól, ki most kezd járni, menni, Dehogy lehet rossz néven venni, Ha félve döccen, imbolyogva, Hogy háromszor is meggondolja, Amíg egy lépést tenni képes, S bár óvakodik minél jobban: Ez­ elborul, a buksi koppon, És eltörik az apró mécses! S ahol megüti, h­ogy tud fájni, Hogy panaszolja, mutogatja Az istenadta csöppnyi lányát Pogány az, aki meg nem szánja, És aki könnyezetten hagyja... Pedig hál Isten, van rá gyógyír, A patikába se kell menni. ..Bibis! Bibis!" — ahol mutatja, Megcsókolja az apja, anyja. S attól a csóktól nem fáj semmi! Ez apró kis tragédiákat Naponta látva, orvosolva, Úgy eltűnődöm, elmerengek: Hány folytatása lesz még ennek, Csak a jó Isten a tudója, Ezt meggyógyítja még a csókunk, De a jövőtől szinte félek . . . Mert mig a sziv utolsót dobban, Oh! hányszor bibis, hányszor koppon S hányszor nem ad rá írt az Élet! Krajcsovics-féle Uj Vukovári arctisztító kenőcs és bőrszépítő szappan (szeplő, himlőhely, májfolt, söm­ör stb. ellen.) Kapható mindenütt. Főraktár: Török József r.-f. Budapest, VI., ker., Király­ utca 12. 15 A hang egyszerűsége, a hangulat ked­vessége, az érzés tisztasága — ami ezt a versecskét, de az egész kötetet és íróját jellemzi: bizonyára megragadja olvasóink figyelmét is, s a jelen számunkhoz mellé­kelt megrendelő ív nyomán sokan meg fogják szerezni ezt a külső kiállításra is tetszetős könyvet, a mai magyar líra- ez egyik igazán kedves termékét. sz. k. * (A bakony—balatonvid­éki kőépitke­zés.) Összeállította Viski Károly dr. nem­zeti múzeumi őr. A magyar népművészet termékeinek szorgalmas kutatója. Viski Károly dr., a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának egyik kiválósága, összegyűj­tötte és a Néprajzi Múzeum most kiadta a Magyar Népművészet című pompás gyűj­temény XII. füzeteként a Bakony—Bala­ton vidéki kőépítkezés címmel ennek az ősi magyar vidéknek jellegzetes épület­tí­­pusait. A magyar népra­jzi tudomány nagy gazdagodását jelenti ez a kiváló érzékkel összeállított munka, melynek pompás raj­zait forgatva, megelevenednek előttünk a Bakonynak és Balatonvidéknek romanti­kus falvai. De nagy tanulságok is áradnak ki ezekből a képekből. Az itt bemutatott parasztházak, falu- és utcarészletek telts­­tele vannak régi magyar motívumokkal és igazat kell adnunk a tudós szerzőnek, amikor ismertetését azzal fejezi be, hogy ez a mű­ gyakorlati célját úgy érné el, ha a Balaton körül, nevezetesen a Veszprém— zalai oldalon, építtetők között nemcsak a­ parasztság szólaltatná meg a magyar föld­darab sajátos szellemét, hanem mások is megtisztelnék hozzáigazodásukkal. A Ba­laton mellett villákat tervezők nagy ha­szonnal és nagy tanulsággal forgathatják ezt a kedves összeállítást. A füzet a Nép­rajzi Múzeumban (X., Hungária­ körül 347.) 8 pengőért kapható.

Next