Budapesti Hírlap, 1927. február (47. évfolyam, 25–47. szám)

1927-02-23 / 43. szám

1927 február 23. (43. sz.) Budapesti Rir­apu­ IRODALOM ÉS MŰVÉSZET UFA URÁNIA OMNI A C­APITOL K­ Prológust mon­d: Az Ufában Pécsi PROLONGÁLTUK! Blanka, Az Omn­ában ,­örnyey Paula, A Capitolban Fehér Artúr Az Országos Magyar Dalosszövetség közgyűlése Az Országos Magyar Dalosszövetség­­va­sárnap délelőtt 10 órakor tartotta közgyű­­lését a központi városházán. A közgyűlésen Sipőcz Jenő dr. polgármester elnökölt.­­ Megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy­­ a Dalosszövetség sorsdöntő óráit éli és a­­ mai közgyűlésnek a lefolyásától a szövet-­­­ség léte, vagy nemléte függ- Vör Ervin­­ miniszteri titkár tolmácsolta a vallás, és­­ közoktatásügyi miniszternek az üdvözletét. Áttérve a napirendre, Miklós Ferenc dr. a szövetég ügyésze előadásában elfogadták­­ a közgyűlés ügyrendjére vonatkozó sza­bályzatot, majd az 1926. évre vonatkozó­­ évi jelentést tárgyalták Csermely titkár elő-­­ adásában. Az évi jelentéshez Purebl Győző­­ dr. tanácsos, kerületi elnök szólalt fel.­­ Csermely titkár bemutatta a soproni­­ országos dalosverseny rendezése ügyében­­ felmerült panaszok és vádak megvizsgálá-­­­sára kiküldött bizottság jelentését. Ezut­átt az elnökségiében intézett tám­a­­­­dások ügyében lefolyt vizsgálat eredményét­­ jelentették be, amelynek tárgyalására az­­ elnöklést Frülyni­z Mátyás országgyűlési­­ képviselő vette át. A közgyűlés elfogadta a­­ benyújtott határozati javaslatot. A határoz­­­zat kimondása után újból meghívták a kéz­­­ gyűlésre Sipőcz Jenő dr. polgármester el-­­­lnököt, akit Frishwirth Mátyás üdvözölt a­­ szövetség tagjai nevében és min­dannyiuk legnagyobb tiszteletéről, elismeréséről és hálájukról biztosította őt. Sipőcz Jenő dr. polgármester meleg szavakban mondott­­ köszönetet a bizalomért. Gerlóczy Béla dr. alelnök­ tette meg eze I után jelentését a szegedi dal­­verseny elő-­­­készítéséről s a közgyű­lés kimondotta, hogy a dalosversenyt augusztus 13., 14. és 15.­­ napjain tartják meg. Tóth Béla dr., Szeged városának főjegyzője tolmácsolta Szeged üdvözletét és meghívta a Szövetséget a szegedi dalosversenyre. Végűl tisztújítás volt, amelyen a hivatalos lista ment­­ke­resztül és a közgyűlés az uj­­mán megvá­lasztott tiszt Hearnalk. Sipőcz Jenő dr. pol­gármesternek és társainak ünneplésével ért véget. * (Operaház.) Wagner Rikard évtizedes h­agamóniája az operaszínpadon a nér­met Wagner-stílus mellett megteremtette az olasz és a francia Wagner-énekes­­színjátszást. Mindaz a különbség, ami a latin és germán temperamentum, az olasz­francia parlando és a német deklamáció között és e nemzetek muzsikájának vérmér­sékletében mutatkozik, sokszorosan jelent­kezik ezekben a Wagner-ábrázolásokban. Természetesen a német­­Wagner-stílus, aho­gyan a Mester személyes Útmutatása nyo­­­­mán kiformálódott, ahogyan az immár­­ megdönthetetlen bayreuthi tradíciók őrzik,­­ adja vissza legjobban — a német fölfogás­­ szerint — e muzsika szellemét. De azok a szépségek, melyek Wagner alkotásaiban rejtőznek, más után is megközelíthetők. Sok német színpadon hallottam Trisztán és holdét, de egyik sem mérkőzhetett a szenvedély hőfokában a milánói Scala Toscanini előadásával. Sok rossz Lohen­­s­rin-előadást láttam, de olyan rosszat se­hol, mint a párisi Nagyoperában, viszont ma Lilán itt hallhatjuk a legtökéletesebb Walkürt. Az olasz-francia Wagner-stílus-­­ nak egyik legkiválóbb képviselője, Marcell Journet lépett föl ma este Hans Sachs szerepében. Nem tudjuk, kinek az agyából pattant ki ez az ötlet, de mindenképpen teljesen elhibázott. Jou­rnet, bár túl van művészete delén, a legnagyobb kultúrájú énekesek közé való, akik az utolsó évti­zedben nálunk megfordultak. Ám egész iskolája, éneklésmódja merő ellentéte mindannak, amilyennek Hans Sachs fra­zeológiáját ismerjük. A nehézkes, darabos, suszterköltő, mássalhangzóktól roskadozó frázisai súlyosan döngenek. Hans Sachs zenei profilja kemény, sokszor érdes és ellágyulásaiban is mindig férfias alakot mutat. Journet csodálatos mezzavocés, lágyságtól olvadozó magánhangzókkal ékes olasz deklamációja, mely sokszor parfü­mös, vagy édeskés, sehogysem illik Wag­ner elképzeléséhez. Hans Sachs Valójában a németség inkarnációja.. Ha meghamisít­juk alakját, akkor oda az egész darab ódon, német tónusa. A Wagner-szerepek közül Journet­nek hasonlít­hatatlanul na­gyobb sikere lett volna W­otán szerepében. Ma este a közönség, bár fölismerte Journet nagyszerű kvalitásait, hűvösen hallgatta produkcióját, mely a budapesti publikum szemében joggal stílustalannak tetszhe­­tik. (h. e.) * (Bach —Handel-est.) Lindberg Helge énekművészete akkor a legnagyobb, ami­kor Bach és Händel­ áriárcat énekel. Nem csupán azért, mert ebben a stílusban any­­nyira otthon van, mint nagyon kevesen az énekesek közül, hanem azért is, m­ert itt érvényesül legjobban jellemző vonása, hogy teljesen érintetlenül hagyja az érzéki hatásnak azokat a lehetőségeit, melyek a zenében,­­ különösen pedig az énekben rejlenek. Az ő énekében csak a lélek és a szellem hat és viszi a hallgatóságot mély­ségekbe és magasságokba. Bach: Mein Jestt, was für Seelenweh kezdetű korálja mélységes áhítatot sugárzott; az O Ewigkeit du Donnerwort kantatéból vett részlet megéreztette a halá­l szépségét, s a Der zufriedengestellte Aeolus mint a friss tava­szi szél zúgott át a sziveken. A Handel­­áriák közül a Frohsinn und Schwermut oratóriumból vett ária gyöngéd és tiszta szépsége ragadta el legjobban a hallgató-­­ságot s természetesen a ráadások között kétszer elénekelt Grazie Signor, amelyben Lin­dberg művészetének minden vonása érvényesül. A­ ráadásokból még egy hang­verseny kitelt volna; a közönség rajongva ünnepelte a bőkezű művészt. (Op.) * (Hangvrseny.) A Zeneakadémia nagy­termében ma este érdekes hangverseny volt. Indig Alfréd hegedűművész, külföldön élő hazánkfia, tartotta hangversenyét Loe­­wepsohn gordonkaművésszel és Rotters német zeneszerzővel és zongoraművésszel. Az estét Boccherini gordonka-szonátája vezette be. Előadásában Loewensohn a nemes és szép hangszer igazi művészének bizonyult nagy és nemes tónusánál és elő­adásának lélekteljességével. Indig Alfréd Stravinszkynaly egyi­k, hegedűre és zongo­rára írt darabjában, valamint Rotters két művének előadásában igazolta be ismét, hogy a hegedűnek kiváló mestere. A nagy­számú közönség Indiget társaival együk melegen ünnepelte. * (Az Uránia Tudományos Társaság be­olvadt a Szabad Líceumba.) Az Uránia Tudományos Társaság fél 5 órakor választ­mányi ülést tartot Lukács György v. b. 1.1. elnöklése mellett, amelyen kimondták, hogy az Uránia Társaság, mint külön működő irodalmi társaság megszűnik és beleolvad a Szabad Líceumba. Lukács György dr. elnöki megnyitójában kifejtette, hogy két tudományos társaság fenntartása, amely parallel működik a tudományok népszerű­sítése érdekében, ma kissé luxoriózus és ezért helyesnek tartja, ha ez a két tudo­mányos intézmény fuzionál. Finnig Gábor, az Uránia Társaság főtitkára s­zámolt az eddigi működésről, betérje a pénz­­­ügyi jelentéseket, amelyeket a választmány egyhangúan tudomásul vett és jóváhagyott. Ezután több hozzászólás után a választ­mány kimondotta a csatlakozást a Szabad Líceumhoz, amely átveszi az Uránia Tár­saság kiadásában megjelenő Uránia című folyóirat további kiadását és fenntartását. * (Dienzl Oszkár- em­lékhangverseny.) A Dienzl Oszkár emlékére rendezendő hang­versenyen a következők­ működnek közre: Farkas kine prológust mond. Dienzl dal­ciklusát, énekit: Sándor Erzsi, Medek Anna, Marschalkó Rózsi, Relle Gabriella, Róna Józsefné, Mende Erzsi, Gervay Erzsi és Farkas Sándor. Dienzl kurucnóta átírásait énekli­­Medgyaszay Vilma és Palló Imre. Dienzl bölcsődal-duettjét éneklik Relle Gabriella és Marschalkó Rózsi. Telmányi Emil hegedűművész Kodály, Beethoven és Brahms szerzeményeit, Itoncz János he­gedűművész Dienzl fonódalát, Kerpely Jenő cellóm­űvész Dienzl Bacchanáliát és Chan­son erotique-ját, Herz Ottó dr. pedig Dienzl zongoraszerzeményeit já­tsza. A kíséretet Kósa György és Herz Ottó dr. látja el. A hangverseny fél 9 órakor kezdődik a Vi­gadóban. * (A Magyar Barlangkutató Társulat közgyűlése.) A Magyar Barlangkutató Tár­sulat ma tartotta első rendes közgyűlését Cholnoky Jenő elnöklésével. Az elnöki meg­nyitóban Cholnoky professzor rövid vissza­pillantást vetett a Társulat megalakulása óta kifejtett munkásságra, s további kuta­tásokra és kitartásra buzdította a társulat tagjait. Az elnöki megnyitó után Kadié Ottokár dr. főtitkár részletesen beszámolt a Társulat 1926. évi működéséről, kifejtette, hogy legfőbb törekvésük, hogy látványos barlangjainkkal megindítsák az idegenfor­galmat, amelynek jövedelméből a barlan­gok tudományos kutatását reméli fedez­hetni. A múlt évben végzett kutatások közül különösen fontosak a csákvári, Barácháza, a diósgyőri Büdöspest, Kecskebarlang, Mexikói barlang és az Aggteleki Baradla­­barlang felásatása. A társulat képviseltette magát a laichingeni barlangtani kongresz­­szuson, ott érdekközösséget kötött a német barlangkutatók szövetségével és kijárta, hogy az 1927. évi kongresszus Magyaror­szágon legyen. A titkári jelentés után a közgyűlés pártfogókul választotta Eszter­­házy Móric, Hadik János, Klebelsberg Kunó és Széchenyi Aladár grófokat, a magyar barlangügy legkiválóbb pártfogóit. Tiszte­leti tagok lettek: Bock Hermann, gráci mű­szaki tanácsos, Kyrle György dr., a bécsi barlangtani intézet igazgatója, Wiegers Frigyes, a német barlangkutatók szövetsé­gének elnöke, Obermaier Hugó dr., mad­ridi egyetemi tanár, Breuil Henrik R abbé, a párisi ősembertani intézet tanára, Perkó András, az adelsbergi barlang igazgatója­­ és Gorjanovic Károly zágrábi egyetemi tanár, a krapinai­i barlang kuta­tója. A Magyar Barlangkutató Társulat címe: Budapest, VII., Stefánia-út 14. E. * (Bartók m­­majátéka egy prágai szín­házban.) Prágából jelentik: Szombaton mutatták be a Neues Deutsches Theater­­ben Bartók Béla pantomimijét, A­­ csodála­tos mandarin-t. A darabot együtt adták Dohnányi Pierette fátyol a című pantomim­jével, amely már régebben szerepelt a színház műsorán és most újonnan tanult­­ták be. Bartók alkotása rendkívül mély hatást tett és viharos tetszést aratott- Az egész sajtó kiemeli Bartók újszerűségét, zsenialitását és tudását és­­ Stravinszkyhoz hasonlítja. * (Cholnoky Jenő dr.) egyetemi tanár .4 kereskedő ember címmel folytatja .4? ember tragédiája című nagyérdekű elő­­adásciklusát csütörtök délután fél 4 óra­kor az Urániában. * (Novák Béla dr.) nyugalmazott királyi törvényszéki bíró Tulajdonképi válópe­rek és azok különféle esetei címmel foly­tatja Házasság és házassági kérdések II. aktuális előadássorozatát szombat délután fél 4 órakor az Urániában. Színház* * (A Te csak pipálj Ladányi) nagy­ si­kere az első három előadás zsúfolt néző­terének lelkesedése s az elővételi pénztár valóságos ostroma a kö­vetkező előadá­sokra bizonyítja, hogy Csathó Kálmán új vígjátéka ugyanolyan­ nagy és teljes sikert aratott, mint előző színpadi műve. A Te csak pipálj Ladányi ezen a héten szerdán, pénteken és vasárnap este szerepel még a műsoron, természetesen változatlanul ab­ban a kitűnő előadásban, mint a bemuta­tón, Rózsahegyi Kálmán, Cs. Aczél, Ilona, Bajor Gizi, Gömöry Vilma, Vaszary Pi­roska, Gál Gyula, Petheő Attila, Tímár Jó­zsef és Bartos Gyula alakításával a fősze­repekben. * (A Diktátor sikere.) Egyre fokozódó érdeklődés fogadja Jules “Romáim Diktá­torának előadásait. A tökéletes ensemble Odry Árpáddal a címszerepben és Kiss Ferenc, Váradi Aranka, Palágyi Lajos, Tőkés Anna, Mátrai Erzsi, Mihály­ff­y Béla és Gabányi László alakításával a többi főbb szerepekben, teljes sikerre vitték az érdekes és nagyhatású drámát, amely ezen a héten szerdán, pénteken és vasárnap este szerepel a műsoron. * (Shakespeare-matiné a Kamaraszín­házban.) A Nemzeti Színház Kamaraszín­házában vasárnap délelőtt 11 órakor Sha­kespeare-matiné lesz, amelyet a Kisfaludy­ Társaság Shakespeare-bizottsága rendez a Nemzeti Színház közreműködésével. A mű­sor első száma Hevesi Sándor­ előadása Shakespeare és a színházi divatok címmel, utána a Romeo és Júlia erkély-jelenetét adják elő Márkus Emilia és Mihályffy Ká­roly, majd Ferenczi Zoltán tart előadást a Szeget szeggel-ről, amely a most folyó Shakespeare-ciklusban kerül színre ma­gyar színpadon először és végül a Szeget szeggel egyik jelenete Tasnádi Ilonával és Palágyi Lajossal. E Shakespeare-matrid helyárai egyébként is mélyen leszállíttat­­tak, de a Nemzeti Színház Shakespeare­­ciklusának bérlői még ezekből a mérsékelt helyárakból is bérletük felmutatása mel­lett 25 százalékos kedvezményt kapnak. :' * A győri ének- és zene­egyesület 80 éves jubileuma Győr városa február 20-án ünnepelte zen­eegye­s­ü­l­e­té­n­ek 80­ éves jubileumát. Az ünnepség délelőtt 10 órakor ünnepi nagy­­misével kezdődött, amelyen Frane­k Gábor székesegyházi karnagy vezetésével a zene­egyesület első karmesterének, világhírű ha­zánkfia, Ric­hter János atyjának egyik ze­nésmiséjét adták elő. Délelőtt 11 órakor Győr városa egész társadalmának, számos vidéki zeneegyesület és a bécsi Kaufmen­­nischer Gesangsverein impozáns küldött­ségének a bevonásával diszközgyű­lés volt a városház közgyűlési termében. Ez alka­lommal leleplezték a zeneegyesület jelen­legi elnökének felpéczi Petz Lajos dr. egész­ségügyi főtanácsos, főrendiházi póttagnak életnagyságú arcképét is, amelyet Gáspár Jenő festőművész festett. Petz Lajos dr. 15 éves elnökségéhez fűződik a zeneegye­sület újabb virágzásának fénykora. A díszközgyűlést a Flichter János szülő­házán elhelyezett emléktábla leleplezése követte. Délben 200 terítékes bankett volt a Royal szálló gobelin termében, délután pedig a vendégek megtekintették az ének és zeneegyesület székházában az elmúlt 80 év helyi vonatkozású zenei emlékeiből, képek, díjak, programok, stb. rendezett kiállítást. Majd a temetőben megkoszorúzták a zene­egyesület első karnagyának, Richternek sírját. Este a Lloyd zsúfolásig megtelt nagyter­mében fényesen sikerült hangversenyt ren­deztek, amelyen a jeles tehetségű és köz­kedvelt Szanyi Irma zongoraművésznő ze­nekari k­éret mellett a szokott fényes ké­szültséggel adta elő Grieg zongoraverse­nyét. A zenekar az egyesület 80 év előtti első hangversenyének műsorából újította fel a Zompa-nyitányt, bemutatta Hermaim László zeneiskolai igazgatónak, a zenekar jeles karnagyának ez alkalommal írt ünnepi zenéjét és Berlioz Rákócziját. Az énekkar Boldix Dezső dr. lendületes vezénylete mel­lett zenekari kísérettel adta elő Liszt Gau­­deamusát és Zichy közismert szerenádját. Az egyes számok után frenetikus tapsorban jutalmazta úgy a szólista művész, mint az ének- és zenekar, valamint a karmesterek m­unkáját. A hangverseny után a közönség továbbra is kitartott a helyszínen és kedélyes együt­tesben póthangversenyt kívánt, amelyet meg is kapott az est szereplőitől. Az utó­­hangverseny keretében nagy meglepetést és zajos tetszést keltett az egyesület Ősz elnö­kének, Petz Lajos dr.-nak művészi zon­gorajátéka. M­ai láng Ismerjetek önmagátokra! Véssétek meg a (Hmrtj Liedike — XenJ* Dosny) izgalmas filmregény 8 felvon­sban. Főszereplő : Marion Nixon Bemutatja csütörtökön a I Corvin, &EHiara és Qrwn Hangverseny. * (Miszha Elman) március 22-i hegedű­­estjére már csak néhány jegy kapható, ennélfogva előjegyzések csak 24 órára fo­gadtatnak el. (Harmónia.) * (Szikra Lajos) most érkezett meg Hol­landiából, ahol óriási sikereket aratott Február 24-i hegedűestjének műsorán a Glazunoff-koncert, valamint első előadás­ban Respighi, Pisper és Vivaldi-művek (utóbbi Respighi átírásában) szerepelnek.­­ (Harmónia.) RUDOLPH VALENTINO A LEGSZEBB FÉRFI • MENNY PORTÉN * HAZUDOM BIMBÓK..! ... DOUGLAS FAIRBANKS: PAPRIKA JANCSI

Next