Budapesti Hírlap, 1927. december (47. évfolyam, 273–297. szám)
1927-12-22 / 290. szám
12Budapesti Hírlap 27 d december 22.(290. s*) Repold Károlynak is két interpellációja ♦olt. Az egyikben karácsonyra amnesztiát kért a korai sütés miatt megbüntetett pékek számára, a másikban a luxusadó eltörlése iránt kért fölterjesztést a kormányhoz. Az utolsó interpelláló Kiss Menyhért volt, aki közvetetlen autóbusz-összeköttetést sürgetett a Városliget és a Széna tér között. Valamennyi interpellációt kiadták a polgármesternek. Ezután még Vajna Ede és Purébl Győző dr. tanácsosok egy-egy, Lamotte Károly tanácsos pedig négy régebbi interpellációra adta meg a választ. A közgyűlés a válaszokat tudomásul vette. Az elnök a közgyűlés tagjainak boldog ünnepeket kívánt és a közgyűlést berekesztette. A kormány megadta a fővárosi nyugdíjasok, özvegyek és árvák karácsonyi segélyét A fővárosi közigazgatási és tanügyi alkalmazottak karácsonyi jutalmának szétosztását már megkezdték, a nyugdíjasok, özvegyek és árvák karácsonyi segélyét azonban csak ma délelőtt engedelmezte a belügyminiszter. Az idő rövidségére való tekintettel a karácsonyi segélyt a nyugdíjasok, özvegyek és árváknak nem postán küldik meg, hanem személyes jelentkezésre fizeti ki nekik a központi pénztár. Erre való tekintettel az elnöki ügyosztály ezúton közli az érdekelt nyugdíjasokkal, özvegyekkel és árvákkal, hogy pénteken és szombaton, december 23. és 24-én a Budapesten lakók személyesen jelentkezzenek a segélyösszeg átvétele végett a központi pénztárban, ahol a kiutalás a hivatalos órák alatt 9 órától délután egy óráig történik. Azoknak, akik a jelzett napokon a központi városházára személyesen fel nem jöhetnek, vagy vidéken tartózkodnak, az ünnepek után postán fogják a segélyt elküldeni. Úgy értesülünk, hogy a segély a régebbi nyugdíjasoknál, az özvegyeknél és árváknál egy havi nyugdíjösszegnek, az újabb nyugdíjasoknál pedig félhavinak felel meg. A belügyminiszter jóváhagyta az óbudai új élelmiszerpiac építési költségeit. A közgyűlés, mint ismeretes, már korábban elhatározta, hogy a Flórián téren és a környező utcákban lévő összezsúfolt jelenlegi piacot a Kórház utcai régi temető helyére telepíti át, ahol erre a célra 187 négyszögöl területet hasítottak ki. A belügyminiszter a pénzügyminiszter meghallgatása után most arról értesítette a főváros tanácsát, hogy a piac áthelyezéséhez, illetve az új piac megépítéséhez hozzájárul és az építkezés költségeit a húszmillió dolláros külföldi kölcsön terhére engedelmezi. Az építkezés 559.000 pengőbe kerül. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Bemutató az Operaházban. S milyen érdekes drámai muzsikál irím,s valaki hozzá, a hallgatói élvezésében minda este az Operaház kriszkindlit adott közönségének. Ez a közönség jól viselte magát már az évad kezdete óta, mindig szorgalmasan megtöltötte a színházat, akármilyen volt is az előadás, úgy hogy nem érdemelte meg azt a szomorú angyalfiát, amilyennel a mai kettős bemutató meglepte. Az első újdonság magyar dalmű, vagy ahogyan szerzői: Törzs Jenő és Siklós Albert nevezik: misztérium. Címe: A hónapok háza. Fura. cím, de még furább a tartalma. Szimbótista drámát akar adni, amikor a szimbótista rekvizitumok már régen az irodalmi lomtárba kerültek. De nem is ad drámát, csak novellát. Nem értjük, hogy Törzs Jenő, ez a tehetséges, kiváló színész, éppen a színpadot nem ismeri és egy fáradt, zavaros képsorozattal reméli, hogy megihleti a zeneköltőt és leköti a közönség érdeklődését. A tüdőbeteg festőnek hat hónapra jósolta életét az orvos. Felesége remeg érte, de a férjet is balsejtelem kínozza. Úgy érzi, hogy eljött az ideje és mennie kell. Gyötrő rémlátomásait titokban vászonra vetette: rozoga, szörnyű házban öreg, szakállas vének ülnek, a Hónapok, és várják, mikor szólítja őket az Idő. Az asszony elindul, hogy megkeresse a kegyetlen öregeket és elkönyörögje tőlük férje életét. Hasztalan ígéri nekik felkét testét, a Hónapok engedelmeskednek az Idő szavának. Az asszony önkívületben az Időnek kezd csengeni, aki azonban tovarohan. Mikor az asszony ájulásából magához tér, ismét otthonában van. Virrad már, az orvos jelenti, hogy férje megmérgezte magát. Megállította az Időt. A cselekmény magva a festő képe, amint megelevenedik az asszony álomlátásában. Rövid lélegzetű novellatémának megjárja, de a terjengős színpadi beállításban széthull és szimbólumai értetlenül maradnak. A keret modern miliőben történik, viszont a Hónapok jelenése magyar népmesei álom akarna lenni. A Hónapok falusi kocsmaasztalnál szürkén-subában nyakalják a bort és forgatják az ördög bibliáját. Mit keres itt ez a Háry János-hangulat? Maga a szimbólum, az elmúlás és az idő okozati összefüggése minden költőiség nélkül kerül elénk, szürke józanságban. Siklós Albert, a zeneszerző, a magyar muzsika legérdemesebb és legszerényebb munkásai közé tartozik. Nem tagja semmiféle klikknek és öndicsérő érdekszövetkezetnek, nagyságát nem harsonázzák borzas ifjak, de komoly munkával és rendületlen kitartással munkálkodik a magyar muzsika jövőjén. Nemcsak mint alkotó, hanem mint tanítóművész is. A fiatal magyar zenésznemzedék tőle tanulja a hangszerelés művészetét. A Hónapok háza muzsikája költői lelkű, finom ízlésű és nagy tudású művész alkotása. Ez a szövegkönyv azonban a legerősebb tehetséget is próbára teszi. Akárdig zavarni fogják a jelképcsökevények, amelyek sohasem tudnak költői szárnyalásra lendülni. Siklós zenéje komor tónusos, néhány szépírai részlettel és fokozással. Külön dicsérettel kell említenünk zenekarát, melynek ragyogó a színpompája. Ismételjük újból: a szövegkönyv gyarlóságaival azonban nem tud megbirkózni. Ezért néhol egyhangú. Mikor a színfalak mögül az Idő szócsövön bekiáltja hazafi Veras Jánost megszégyenítve: Január gyere már azilyen Fafner-paródiával mit tudjon kezdeni. A közönség iparkodott a szövegből csak a költői alapgondolatot, a muzsikából a friss színeket és meleg közvetetlenséget élvezni. Így aztán feledve a zavaró momentumokat, az újdonságot szívesen fogadta és a szerzőket többször a függöny elé hívta a főszereplőkkel, Marsalkó Rózsival, Farkas Sándorral és Komáromi Pállal, akik mindannyian művészetük legjavát nyújtották, úgyszintén Fleischer Antalt, a kiváló karmestert, aki a kényes, nehéz darabot lelkiismeretes gondossággal tanította be és vezényelte. . A Hónapok háza levegőjét anakronizmusnak érezzük. Mit mondjunk akkor Csajkovszky ötven év előtt írott balettjéről, a Diótörőről. Az olyan operaigazgatás, amely ilyen balettbemutatókat ad, sokszoros anakronizmus. A balett ma éli virágzás korát. Legalább húsz művét sorolhatnánk fel, amelyek külföldön mindenütt nagy sikert arattak. Micsoda szerencsétlen gondolat éppen az orosz balett vendégszereplése után egy ilyen elavult, elfelejtett újdonságra pénzt és fáradságot pazarolni? Az újdonság szövege Hoffmann meséje, a muzsikája pedig Csajikovszkynak talán leggyengébb alkotása. Nyilván ezt honorálta az Operaház bemutatója. Ilyen stílustalan. minden koreográfia díjjával levő balettelőadást még nem láttunk Budapesten. Ezihez képest a Mályvácska valóságos remekmű volt. Sajnáljuk Pethő Imrét, a derék karmestert, aki a darab betanításával és temperamentumos vezénylésével érdemes munkát végzett. Ez a bemutató alkalmas lehet az operai statisztika megjavítására, de az amúgy is leromlott művészi színvonalat csak még inkább leszállítja. d. e. Magyar tudós német munkája. (hgh.) A német tudomány karácsonyi könyvpiacán, a nagyhirű tübingiai J. C. B. Mohr-cég kiadásában olyan mű jelent meg, aminőről a napisajtóban ritkán szoktak tudomást venni. A munka címe: A görög-keleti regényirodalom a vallástörténet világosságában, szerzője pedig — s ez a körülmény teszi nálunk nagyobb körök figyelmére érdemessé a tekintélyes filológiai kötetet. — Kerényi Károly dr., a budapesti tudományegyetemnek fiatal, de már néhány év óta igen jónevű magántanára, aki elsősorban vallástörténeti búvárkodásával vonta magára a hazai s a külföldi tudós körök érdeklődését. Az előttünk fekvő munka nem tudományos „export-Cikk“, aminővel nem egyszer találkozunk: nem magyar problémákban gazdag könyvnek magyar áldozatok árán kiadott fordítása, hanem minden dicséretet megérdemlő bátor kezdés. Ez az ifjú magyar tudós, aki tudománya mellett a német nyelvet is megtanulta, jól tudván, hogy ilyen természetű kutatás hazánkban legfeljebb ha tíz embert érdekel, németül írta meg könyvét és német szerzőként vitte a legjelesebb külföldi kiadók egyikéhez. Hogy szigorú kritika ellenére nagyterjedelmű könyve, ime, díszes köntösben megjelenhetett, ez nemcsak szerzőjének fényes dicsérete, hanem a magyar tudományosságnak is büszkesége és eseménye. Kerényi neve mellett ennyi az, ami a nagyobb közönséget érdekli e könyv megjelenésében. Olyanok, akiket az irodalmak története, az ókor vallásainak élete, a Kelet tarka mesevilága és a hellenisztikusrómai regénynek és motívumainak fejlődésvonala is foglalkoztat, nem fognak ezentúl más vezetővel ehhez a bonyolult nyelven már megjelent tartományhoz közeledni, csak Kerényi könyvével. Eduard Rohde-nek — a német filológia egyik legnagyobb alkotójának — ötven év előtt írt Görög regénye ezzel a magyar szellemű német művel — emlékké vált. Minden nagyobb történeti tárgy nemzedékenként megköveteli a vele foglalkozó „standardmunká“-nak felülvizsgálatát s a magyar klasszika-filológiának megvan az elégtétele, hogy az ókori regényről alkotott legújabb szemléletű magyar. Ilyenkor azt szokták mondani, hogy a leghangosabb propagandánál is többet ér a legcsöndesebb cselekedet. Ha ez nemcsak közhely, hanem igazság is. Kerényi okos, szép, szorgalmas és kelemesen olvasódó könyvének hasznát végső soron a magyarság fogja látni. * (Házitündér.) Dickens bájos karácsonyi történetét újította fel a Nemzeti Színház Kamaraszínháza ma este nagyrészben új szereposztással. Kiss Ferenc szerepét Odry Árpád játszotta, nagy művészettel és gonddal rajzolva meg plasztikusan Peerybingje fuvaros alakját. Különösen a darab utolsó jelenetében keltett nagy hatást. Somogyi Erzsi szerepét Radó Mária játszotta. Igen közvetetlen, friss és lendületes volt a szépen beszélő, talentumos, fiatal művésznő játéka. Egyedüli kifogásunk az, hogy egyes jelenetek során — tudatosan vagy tudatlanul — beszédben, modorban szinte kopirozta elődjének egyéniségét. Bertát, a vak lányt Tatsy Mária játszotta. A vendégszereplő művésznő szóban lévő szerződtetését nem hisszük, hogy ettől a fellépésétől tette volna függővé a színház, noha jártéka igen finom, bensőséges volt, de ez a szerep nem adott módot erőpróbára. Új szereplő volt még Rózsahegyi Marica, aki May szerepét játszotta kedvesen. A régi szereplők közül különösen Sugár Károly aratott nagy sikert. A gonosz Tackleton figurája, mióta utoljára láttuk, színekben gazdagabb lett és kitűnően érzékeltette játékával a darab meseszerű levegőjét. A közönség sokat tapsolt a színészeknek: a már felsoroltakon kívül Rózsahegyi Kálmánnak, Halmy Margitnak, Forgács Antalnak és az egyre fejlődő Vándory Margitnak. (M. J.) * (Szerepváltozás az Operaházban.) Az Operaházban a ma, csütörtökön este színrekerülő Lohengrin címszerepet Pilinszky Zsigmond betegsége miatt Leiter Hubert énekli. * (Zongoraest.) Ungár Imre zongoraművész vak. De az ő zenei érzéke több és nagyobb dolog, mint a vakok megszokott muzikalitása. A zene az ő külön világa, amelyben nemcsak él, hanem lát is. Látja a hangokat, amelyek az ő elképzelésében egyéni életet élnek — s ebből az ő külön világából mutatott meg ma a hallgatóságának egynéhány megkapó, megindító képet. Különösen Chopin líráját tolmácsolta melegen és bensőséggel. Mozartot is helyesen értelmezte, Beethoven g-dúr Rondojának váltakozó hangulata pedig kitűnően fejezte ki a szerző tréfás haragját „az elgurult garas“ miatt. A közönség nagy rokonérzéssel fogadta a művész bemutatkozását és melegen ünnepelte őt. * (Hiábavalók voltak a támadások a Filmipari Alap ellen.) A Filmipari Alap felügyelő bizottsága december 20-án ülést tartott, melyen az elnöki bejelentések során foglalkozott azokkal a támadásokkal is, amelyek az Alap működése ellen az utóbbi időben elhangzottak. E támadások egyik burkolt, de félreismerhetetlen célja az volt, hogy éket verjen egyfelől Pekár Gyula, az Alap elnöke, másfelől a felügyelőbizottság többi tagjai közé, ami megbonthatta volna azt a belső harmóniát, mely az Alap fennállása óta annak minden irányú tevékenységében kifejezésre jutott s mely nélkül békés, egyetértő működés nem is képzelhető. Éppen azért Pekár Gyula elnök a leghatározltabban kijelentette és hangsúlyozta, hogy minden irányzatos beállítással szemben, közte és az Alap tagjai közt az Alap minden, ügyére és elhatározására nézve teljes egyetértés volt és van. Azok a célzatos híresztelések, hogy bizonyos szerződéskötéseknél egyáltalában vagy pedig nem kellő időben volt tájékoztatva, alaptalanok. Ellenkezőleg ő az állásával egybekötött irányító szerepet az Alap minden akciójában érvényesítette és ehhez képest vállalja és osztja is a felelősséget az Alap többi tagjaival együtt valamennyi szerződésért. Egyben bejelentette, hogy nyomban a célzatos támadások után ugyanazt illetékes helyen is hangsúlyozta. Közölte végül, hogy a kormány illetékes tényezői az elhangzott vádakkal szemben megállapították, hogy a filmipari alap működése úgy politikai, mint gazdasági szempontból teljesen kifogástalan volt s az Alap mindenkor híven szolgálta a gondjaira bízott célt és érdeket. Az elnök bejelentését a felügyelőbizottság egyhangúlag örömmel vette tudomásul s őt legteljesebb bizalmáról biztosította. Ezután a felügyelőbizottság a jövő évi munkaprogramjával foglalkozott, majd időszerű kérdéseket tárgyalt. * (A szó lelke.) Az Aquinói Szent Tamás Társaság ma este felolvasó ülést tartott Notter Antal dr. egyetemi tanár elnöklésével. Az ülésen Aiszthleitner József dr. egyetemi tanár a szó lelkének, vagyis jelentésének rendszeres tanulmányozásáról tartott előadást filozófiai, illetően lélektani nézőpontból. A hallgatóság az előadást nagy tetszéssel fogadta .Ezután Dénes Valériának az intuícióról legutóbb tartott előadása felett indult élénk vita, amelyet Kiss János dr. prelátus, egyetemi professzor vezetett be. * (A Gárdonyi Társaság kulturestje.) Az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság december 28-án este fél 9 órakor a Ferenc József Tanítók Háza üléstermében a karácsonyi tanítói gyűlések alkalmából, a vidéki tanítóság tiszteletére műsoros kulturestet rendez a következő műsorral. Megnyitó. Mondja Simon Lajos elnök Fragopagia. Elbeszélés. Irta és felolvassa Móra István. Dalok. Énekli a szerző: Murgács Kálmán dalköltő, a Társaság tagja. Költemények Irta és felolvassa Havas István, a Társaság tiszteleti elnöke. Zongoraszám. Előadja Tibai Takács Emma zongoraművésznő. Elbeszélés. Irta és felolvassa Péczely József, a Társaság rendes tagja. Dalok. Ének, a szerző: Murgács Kálmán dalköltő, a Társaság tagja. Költemények. Irta és felolvassa Móra László, a Társaság főtitkára. * BÁRKI INGYEN SZEREZHETI MEG A MŰVELT MAGYAR CSALÁD ÉVTIZEDEK ÓTA KEDVELT NAPTÁRÁT, A KINCSES KALENDÁRIUM-01 HA ELŐFIZET A Budapesti Hírlap-A KÖNYVKERESKEDÉSEKBEN NEM CSAK A BUDAPESTI HÍRLAPRA VALÓ ELŐFIZETÉS ÚTJÁN KAPHATó! ralin