Budapesti Hírlap, 1928. június(48. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-19 / 137. szám
1928 június 19. (137. sz.) Budapesti Hírlap Tőkés Anna egyszerre két színházhoz szerződött A Magyar Színház energikusan föllép ellene Színházi körökben nagy feltűnést keltett az a hír, hogy Tőkés Anna, a Nemzeti Színház kitűnő művésznője, vasárnap délben a Magyar Színházhoz szerződött. A pályáján gyors ívelésben előrehaladt művésznő úgy találta, hogy az a magasabb gázsi, amelyet a Nemzeti Színháznak a következő évadra módjában lett volna számára biztosítani, nem felel meg igényeinek és ezért vasárnap délben megjelent a Magyar Színház irodájában, ahol egy évre szóló szerződést írt alá és hozzájárult Faludi Jenő dr. igazgatónak ahhoz a kéréséhez, hogy a következő évre szóló szerződésének megkötésénél a Magyar Színháznak opciója legyen. Alig vált ismeretessé Tőkés Anna szerződése a Magyar Színházzal, az érdeklődést újabb momentum fokozta. Az történt ugyanis, hogy Tőkés Anna hétfőn délben megjelent a Nemzeti Színházban és ott is aláírta szerződését. Hevesi Sándor dr. igazgató, aki tudott a művésznőnek a Magyar Színházzal kötött szerződéséről, teljesen Tőkés Anna belátására bízta az elhatározást és így hétfő dél óta Tőkés An *nna egyszerre két színháznak a tagja. Tekintettel arra, hogy a kollektív szerződés, amely a Budapesti Színész Szövetség és a Budapesti Színházigazgatók Szövetsége között fennáll, nem engedi meg, hogy egy színész egyszerre két színháznak legyen a szerződött tagja, kétségtelen, hogy Tőkés Anna a Magyar Színházzal szemben szerződésszegést követett el. A kollektív szerződés megszegése mind a szerződésszegést elkövető művésznőre, mind a szerződő színházra nézve súlyos következményei lehetnek s ezért színházi körökben nagy érdeklődéssel tekintenek az ügy fejleményei elé. A Magyar Színház részéről azt a hírt kapjuk, hogy a színház, igenis, élni fog a kollektív szerződésadta jogaival. Dohnányi-interjú egy párizsi színházi napilapban A Comoedia című párizsi színházi napilapban a első oldalon interjú jelent meg, amelyet a színházi napilap munkatársa folytatott Dohnányi Ernővel Párizsból Londonba való elutazása előtt. — A zenei szellem, — mondotta a többi között Dohnányi, — ugyanolyan, mint mindenütt másutt, Párizsban, Milánóban és Londonban ismer meg az ember. Mindenütt valóságos kis háború folyik a kritikusok kisebbsége és a közönség többsége között. Az előbbiek védik, az utóbbiak pedig elfordulnak a haladó muzsikától, fis pedig azért, mert egyikük sem érti meg. Ebben a zavarban pedig az igazi muzsikusok, a valódi művészek tovább dolgoznak és megírják azt, amit éreznek, új emberek tűnnek föl, hogy diadalokat arassanak. Ez utóbbiak közé három nagyon értékes zeneírónk tartozik — folytatta Dohnányi — Hubay Jenő, Bartók Béla és Kodály Zoltán. Dohnányi ezután Hubayról beszélt, akinek tanítványai közül megemlítette Szigetit és Vécseyt, azután Bartókról és Kodályról. Megállapította, hogy a francia iskola nagy befolyást gyakorol Budapesten. — Ne higgyék azonban — állapította meg, — hogy mi a külföldi zenének vagyunk adófizetői. Olyan művészeink, mint Bartók és Kodály, bebizonyították a zenei világ előtt, hogy minekünk valóban nemzeti, valóban autochton muzsikánk utan. A mi népzenénk egész Európában egyike a leggazdagabbaknak és legeredetibbeknek. Zeneszerzőink számára végtelen forrást nyújtanak. Elmondotta még Dohnányi, hogy a londoni Queenshallban való Vendégszereplésük után a filharmonikusok fonográffelvételeken vesznek részt, azután pedig Scheveningenben, Kölnben, Fleidelbergben, Münchenben, végül pedig Zürichben játszanak. Körútjuk, — úgymond — legalább három hétig fog tartani. * (A Kék róka az Országos Kamara Színház előadásában.) A Nemzeti Színház Kamaraszínházában vasárnap este az Országos Kamaraszínház együttese adta elő Herczeg Ferenc pompás vígjátékát a: „Kék rókám‘-t, mely csak nemrégiben szerzett dicsőséget a magyar irodalomnak egyik előkelő párizsi színpadon. Az Országos Kamaraszínház kitűnően összeválogatott, ambiciózus kis társasága néhány év óta szerepel a nagyobb vidéki városokban. Ahol csak megjelent, őszinte, hogy sikert aratott. Ez az együttes a tiszta Színházi kultúra szolgálatába szegődött. Műsorát a legjobb darabokból állítja össze és Alapi Nándor, az igazgató, mindent elkövet, hogy az igazi, magas színpadi művészetet megismertesse a magyar vidékkel, nagy műgonddal csiszolta ki társasága előadásait, úgy hogy ma már hiánytalan élvezetet nyújt lelkes színészeinek nagy nívóig fejlesztett művészmunkája. Erről a vasárnap esti előadáson a főváros közönsége is örömmel győződhetett meg. A „Kék róka“ Herczeg Ferenc híres, ragyogóan szellemes vígjátéka a nemes kamarajáték stílusában került előadásra. A párizsiakat is meghódító, izgalmasan érdekes színjáték minden finom árnyalata megelevenült a szívvel-lélekkel jászó együttes gondos, kiforrot előadásában. Különösen nagy sikere volt a fiatal Mágori Máriának, aki Cecile ne héz szerepének minden fordulatát bravúrosan aknázta ki, teljesen beigazolva nagyrahivatott tehetségét. Alapi igazgató — ki sikerrel, hozzáértéssel rendezte a darabot, — a professzor szerepét kedvesen, meleg színekkel keltette életre. Mátray József és Pető Endre is derekasan megállották a helyüket. Dalmay Emmy járult még hozzá igen ügyes játékával az együttes nagy sikeréhez. Az előadást Pünkösti Andor tartalmas, érdekes konferansza vezette be. A budapesti közönség meleg elismerő tapsa a fővárosban is fémjelezte az Országos Kamaraszínház eddigi nemes sikereit. * (Az Operaház pályázata dalműszövegre.) A magyar királyi Operaház igazgatósága pályázatot hirdet megzenésítésre alkalmas, egész estét betöltő dalműszövegre. A szöveg tárgyának magyar vonatkozásúnak kell lennie, írója azonban a kor és a műfaj szempontjából anyagát szabadon választhatja meg. Az igazgatóság a megzenésítésre legalkalmasabbnak ítélt szöveget 4000 (négyezer) pengővel díjazza. A pályázat titkos, tehát a — gépírással előkészítendő — kéziratot, a szerző nevét és címét rejtő lepecsételt jeligés levél kíséretében kell a „M. kir. Operaház titkári hivatala“ címre küldeni. A pályázat határideje 1928 december 31. * (A Nemzeti Színház Szent Istváné nete.) Szent István napjára az idén a Nemzeti Színház is megnyitja kapuit és három estére terjedő ünnepi előadás-sorozatot rendez. A nemzeti motívumokat erőteljesen hangsúlyozó műsor a következő lesz: Augusztus 19-én Herczeg Ferenc Ocskay Brigadérosa, 20-án Petőfi—Bakonyi—Heltai—Kacsóh János vitéz-e, 21-én Hegedűs Lóránt Kossuth-ja. * (A Nemzeti Színház évadzáró előadása.) Szombaton, vasárnap és hétfőn egy Shakespeare-darabbal és két klasszikus magyar színjátékkal fejezte be nagysikerű évadját a Nemzeti Színház. Szombaton „Az ember tragédiája“ került színre, ezúttal Szabó Margit játszotta Évát és Lehotay Lucifert. Szabó Margit az örökasszony hálás szerepében nagy drámai erőt árult el és különösen kitűnt kifejező arcjátékával, míg Lehotay jóval mögötte maradt annak a klasszikus luciferi színvonalnak, amelyet annyi nemes hagyomány teremtett meg az ország első színpadán. Vasárnap a „Szentivánéji álom“ előadásában gyönyörködött a telt nézőtér. Hétfőn este Herczeg Ferenc hatalmas történelmi szomorújátékának, az „Árva László király“-nak elhangzása után csapódott össze a kárpit utoljára ebben a szezonban. Az utolsó helyig megtelt a színház lelkes közönséggel, amely mély megindultsággal figyelte a gyönyörű dikciójú, megrázó erejű magyar dráma fordulatait. Herczeg Ferenc maga is végignézte az előadást és amikor a közönség felfedezte, viharos ovációkkal ünnepelte a költőt. A szereplők közül Cs. Aczél Ilona, S. Vág Szeréna, Környey Paula, Abonyi, Bartos és Vray érdemelték ki pompás játékukkal a viharosan megismétlődő tapsokat. * (Titkos Ilona a „Yes“-ben.) A színházak június végi ritka vendége. Zsúfolt nézőtér fogadta vasárnap este a Yes című pompás francia operett felújítását és Titkos Ilona első fellépését hosszabb betegsége után. Valóságos premierhangulat áradt el színpadon és nézőtéren s vége-hossza nem volt az újrázásoknak. Titkos Ilona egyéni bájjal és ötletességgel játszotta ezúttal is a kis párizsi manikűrösleányt s Yvain finom dalait ízlésesen, illúziót keltve adta elő. A többi szereplő: Törzs Jenő, Kertész Dezső, Dénes György, Z. Molnár, Berky Lili, Gombaszögi Ella, Szokolay Öri s főleg Huszár Károly (Pufi) és Sarkadi Aladár bőségesen gondoskodtak a közönség szórakoztatásáról, s a vidám hangulat fenntartásáról. Előrelátható, hogy a Vés változatlanul nagy érdeklődés mellett folytatja nagyszerű pesti karrierjét. * (Strindberg-bemutató.) (Az Országos Kamaraszínház előadása.) Hétfőn este Strindberg „Húsvét“ című modern misztériumával ismertette meg az Alapi Nándor-féle staggione a budapesti közönséget. Északnak ez a fanyar, de nagy és szimbolikus erejű költője nagyon ellentétes elemekből: a börtön és a javítóintézet nyomasztó levegőjéből, virágillatból, biblikus áhítatból, hisztériás sikoltozásból, férfi-energiátlanságból és asszonyi keménységből szőtte ennek az önkényesen kieszelt, de részleteiben hatalmas lelki perspektívákat felnyitó színművét. A bűnös apáért bűnhődő fiú vergődése, a társadalom kiközösítésétől és bosszújától való és szinte patologikus félelem burkolja két felvonáson keresztül idegeinket, hogy aztán a megorlásnak nem a szelleme, hanem csak a mumusa, mint jóságos lélek leplezze le magát. Húsvét misztériuma, a nagyhét mélységes szomorúsága közli át a lélekdrámát, amely a feltámadás glóriájában szabadul fel. Strindberg túlságosan sok filozofikus mondással, aforizmával tűzdelte meg az elvontságok határmesgyéjén játszó cselekményt, ami az élvezhetőség rovarjára megy. Az Országos Kamaraszínház drámai együttesének két legerősebb tehetsége, Peéri Piri és Miskey József nagyon hálás szerepben mutatkozott be. Peéri Piri kissé „bajorgizisen“ összeszorított fogakkal és hangmodulációkkal kitűnően érzékeltette egy exaltált, látomásos fiatal leány idegéletét. Miskey József egy gonosznak vélt öregembert szólaltatott meg sok melegséggel, megkapó színezéssel, úgyhogy nyílt színen is tapsot kapott. Finomtónusú játékukért elismerés illeti Mágori Dórát és Mihályi Máriát. Mátrai József az egyéniségétől láthatóan távolálló szereppel küzdött, de Pető Endrével együtt mindent megtett a strindbergi hangulat szolgálatában. (—1 —ő). * (Hangverseny.) Pethö Imréné hangversenyénekesnő és Pethö Imre operaházi karmester növendékei tegnap szépen sikerült hangverseny kertében számoltak be haladásukról. A legnagyobb tetszést Adler Magda aratta a Pillangó kisasszony nagy áriájával, melyben értékes orgánuma és gondos iskolája teljes hatással érvényesült. A férfiak közül Pál Jenőt dicsérhetjük, akit már le is szerződtetett a prágai Deutsches Theater. A Rigoletto nagy áriáját énekelte férfias meleg hangon, sok kifejező erővel. A növendékeket Petheő Imre karmester kísérte zongorán. * (Táncvizsga.) Brada Ede táncakadémiája vasárnap tartotta vizsgai matinóját. A vizsgán harminchét táncszámban mutatkoztak be a tanítványok, akik között több nagyon tehetséges művészleánynyal találkoztunk, míg legtöbbjüknél zavaróan hatott a betanításnak az a szemmel látható hibája, hogy táncelőadása, hát alá kellett rendelni a zenének, így azután elveszett a táncprodukció önállósága. A tanítványok közül elsősorban két érett tehetséget kell kiemelnünk, Nádasdi-Baán Mignont és Kolozs Editet. Kolozs Edit először Harlekintáncban, azután Andor Tiborral, az Operaház szólótáncosával lépett föl, akivel keleti kettőst táncollt. Az első mozdulatokban megnyilatkozó mozgási készsége, bravúros technikája nyomáván meghódították a közönség érdeklődését. A kifejelésekben való gazdagsága, mozgásának feloldottsága, tiszta ritmikája majdnem egészen kiforrott tehetségről tettek tanúságot, akinek még csak az élet gyakorlatára van szüksége, hogy technikája utolérje képességeit. Nádasdi- Baán Mignon volt a másik sztár, aki szintén Andor Tiborral táncolt. Tavalyi feltűnést keltő fellépése után ismét nagy technikai készségről, finom ritmusérzékről tett tanúságot. Művészi produkciója komoly, nagy sikert aratott. A többiek közül feltűnt még Stolz Baba, Huszért Magda, Küibi Éva és a csöpp Krizbay Gizi, aki — nem úgy, mint többi hasonlókorú társnőcskéd — nem csak felnőtt démonoknál is kiadós nagy virágkosarakat kapott, hanem két csomag csokoládét is, mint elismerő hű kritikáját ügyes táncának. A milánói Scala második hete Az olaszok minden előadása ünnepi est Ma kedden a Tosca kerül színre Szerdán megismétlik a szenzációs sikerű Szevillai borbély előadását és a főszereplők a harmadik felvonásban hangversenyt adnak Ma, kedd: Tosca. (Iva Pacetti, Wesselowsky, Grandini.) Szerda: A szevillai borbély. (Salvi Galeffi, Wesselowsky.) (A harmadik felvonás énekleckejelenetében a három kiváló művész hangversenyt ad: Opera-áriák, olasz, spanyol dalok stb.) Csütörtök: Aida. (Iva Pacetti, Dal Monte, Palet, Grandini, Dominici.) Péntek: Bohémélet. (M. Laurenti, Lauri, Le Giudice, Grandini, Dominici.) Szombat: Galeffi búcsúestje. (Tullio Verona tenor bemutatkozása.) I. Bajazzok: II. Galeffi hangversenye. Tonio: Galeffi. (Szevillai, Álarcosbál, Trubadur-áriák, Olasz dalok.) Vasárnap: Tosca. (Francescho de Franceschi bariton bemutatkozása.) (Iva Pacetti, Wesselowsky, De Franceschi.) Az előadásokat vezényli: Antonio Votto. A milánói Scala Tosca előadása ma kedden este a Városi Színházban Tosca . Cavaradossi Scarpia Iva Pacetti Wesselowsky Grandini 11 legjobb párizsi előadás Budapesten Henry Bernstein és a Le Gymnase két estés vígjátéka a Magyar Színházban Június 26-án és 27-én este Párizs a Magyar Színház színpadán lesz. Ezen az estén Párizs legkülönb magánszínháza, a Gyminase premier-együttese eljátssza a Magyar Színház színpadán lesz. Ezen az estát, amelynek a címe: Tájékoztatásul közöljük a következőket: Le secret. (A titok.) 1. A vendégjáték meg nem hosszabbittatik; 2. Ez nem egy star vendégjátéka, hanem a legelső párizsi bulevardszínházegyüttes előadása; 3. Bernstein maga is jelen lesz az előadáson. Jegy elővételi díj nélkül már váltható. Az egész magyar sajtó egybehangzó elragadtatással állapította meg, hogy J2& 13 ® JANYA az utóbbi évek egész kivételes operett-sikere Honthy Hanna, Zilahy Irén, Petheő Attila, Sziklay József Góion Gyula felléptével színre kerül minden este 3/48-kor a Budai Színkörben Jegypénztár új telefonszáma: Automata 514—50