Budapesti Hírlap, 1931. május (51. évfolyam, 98–121. szám)
1931-05-17 / 110. szám
1930. MÁJUS 17. VASÁRNAP B.H. Lebontják a „Blumenstöckli“-t írta Gergely István ön filusztrációval a Budapesti Hírlap vasárnapi képes mellékletén Rövidesen ismét belevág a romboló csákány olyan budapesti házba, amely stílusánál és múltjánál fogva szorosan összefügg a régi Budapest polgári történetével. A Józseftér 1. sz. alatt levő épületet, amelyet Pollack M Mihály, aNemzeti Múzeum lángelméjű tervezője alkotott, lebontatja háziura, a Hitelbank, hogy most már intézetének teljes frontját a Gróf Tisza István utcáig kiépíthesse. Ezt a házat a benne lévő Zum Blumenstöckl, magyarul: A virágbokorhoz címzett vendéglőről rontott németséggel Blumenstöckli-nek nevezték el, így hívja még ma is a már teljesen megmagyarosodott Budapest. A Bachkorszak alatt csupán kis vendéglő, melyet Krivovszkytól később Förster Mátyás, a mai Försterek elődje vett át 1871-ben, tehát hatvan esztendő előtt, az akkor huszonhét esztendős Gundel János, az új tulajdonos kibővített, átépített és az akkori stílusnak megfelelőleg európai színvonalra emelt. Törzsasztalokból klubbok Akkor még nem voltak klubok és a különböző vendéglők törzsasztalainál jöttek öszsze az egyivású emberek. A Kis pipába az írók és művészek bohémvilága járt, a Pilseni sörcsarnokban a közös hadsereg tábornokait és tisztikarát láthatta a söröskancsó mellett virzsimázva, a Nemzeti Színház művészgárdája és közönsége a Szikszay-ba tódult, az éppen megnyílt Operaházi pedig Petánovits új vendéglőjébe (ma Párisi Áruház), ahol negyven krajcárért hideg halból, sültből, tésztából, sajtból, gyümölcsből álló menüt adtak, a tőzsde közönsége a Braun-féle vendéglőbe gyűlt össze a Wurm-udvarban, később a mai Dunapalota helyén, a vidékről érkező dzsentri a Pannónia-szálló cigánybandája mellett mulatott, az öngyilkossá lett Ment-nél, aki hoszszú hajával és szelid szakádéval valami parnasszusi költőnek festett, vidéki kiskereskedők, utazók és a Deák tér környékén élő kispolgárok étkeztek úgy a pincében, mint a földszinten. Az arisztokrácia kizárólag a Nemzeti Kaszinóba járt, a szállók éttermében csupán idegenek ültek a fehér asztal mellett, később azonban egyes politikai frakciók a hotelekben találkoztak, így például a szászok a Vadászkürtben, a horvátok a régi Hotel Continental-ban. Gundel bácsi József-téri vendéglője különleges találkozóhelye volt a patrícius világnak: nagykereskedők, gyárosok, a különféle vasút- és hajózási társaságok akkor még német hivatalnoki és műszaki kara, nemkülönben a bankvilág előkelőségei. Akkoriban csupán a Lánchíd bonyolította le a közlekedést Pest és Buda között és a József tér sokkal inkább útba esett, mint manapság. Itt találkozott Pest és Buda, sőt mondhatni: a Dunántúl a Dima és Tisza közével. Én már csak az ősz Gundel bácsira emlékszem: zömök, élénkmozgású férfiú volt, akinek örök fekete Ferenc József-kabátja fölött III. Napóleon stílusában pompázott a hátraszegett nemes fej; valóban, a selymesen hátraomló, fehérhajú, fehér kecskeszakállú, félig romantikus, félig katonás jelenség úgy hatott, mint valami francia lovastábornok civilben. A Gundelvendéglő törzsasztalaiból számos klub keletkezett. Légrády Tivadar és Károly asztaltársasága alapította meg a Lipótvárosi Kaszinót, fel is hurcolkodott a ház első emeletére, ott maradt mindaddig, míg saját palotájába nem költözött. Leghosszabb életű asztaltársasága a Szerecsen-asztal volt, amely nevét egy szerecsen-fejet ábrázoló gyűjtőperselytől nyerte. Jó sörivó patríciusok voltak a „Szerecsenek“, akik később két polgári kaszinót alapítottak. A patrícius vendéglős A Blumenstöckli lelke Gundel János volt, fia annak a korszaknak, amikor minden iparban polgári erény uralkodott. A vendéglő megfelelt elnevezésének: vendéglő volt, ahol vendég voltál, a szó teljes értelmében vendég, szemefénye a házigazdának, aki a hiú háziasszony önérzetével ügyelt a ház márkájára, akár ételről, akár italról volt szó. Budapesten fogalommá vált a Gundel név, szinte primadonnaszerfi népszerűségnek örvendett János úr, mindenki ismerte, amikor az utcán haladt, akár fel se kellett tenni a kalapját, állandóan köszönt és köszöntötték őt. Patrieiusszámba ment a társaságban, presbitere egyházának, lelkes magyar ember, tökéletesen beszélte nyelvünket, pedig csak rövid tizenöt esztendő választotta el a pillanattól, hogy Magyarországba került. 1857 egy augusztusi estéjén egy tizenhárom éves bajor fiú lépett a bécsi hajóról a pesti partra, zsebében harminc forinttal és nagybátyjának, Tierr Georg Gaertner király utcai vendéglősnek a címével a zsebében. Az ansbachi pék elárvult fia, aki papi pályáról álmodozott, a magyar fővárosba jött pincérnek és néhány nap múlva a Winter Bierhausban, a riégi Zenéig Óra és a Komlóskert között — talán éppen azt a széket porolta le, amelyen nem is olyan régen Petőfi Sándor ült. A piccolóból nagyon hamar pincér, főpincér, majd szállodai üzletvezető lett és itt, körünkben, pár esztendő alatt tökéletesen megtanul — a magyar nyelven kívül — franciául, angolul és olaszul. Életének Biedermayer-romantikája egy gyermekszerelem volt, amelyből később életének tartalma lett. Piccolo korában beleszeretett a Kommer vendéglős-dinasztia hatesztendős leányába, feleségül is vette, frigyüket áldás is kísérte, mind e mai napig. Fiának, Gundel Károlynak tizenkét gyönyörű gyereket adott az Ég. A konyha költője Gundel János idejében a művészek is törzsvendégei voltak a Blumenstöcklinek, festők, szobrászok, építészek, zenészek, színészek. Liszt Ferenc, aki a közeli Tigris-szállóban szokott megszállni, gyakorta tért be néhány korsó kulmbachi, salvátor, avagy müncheni Bock-sörre. Ezeket a söröket az öreg Gundel vezette be Budapesten. Mikszáth, Kálmán, aki később az István, főherceg-szállóba is kö- Mikszáth Kálmán költészetén keresztül máris belépett a halhatatlanságba Gundel bácsi, mint részese ama korszaknak, amikor a nagy palóc nemcsak az irodalomban játszott szerepet, hanem a politikában is. Mikszáth meséli, hogy miképpen tudott imponálni még Szilágyi Dezsőnek is a grand seigneur vendéglős. Pongrác gróf tábornok, később a magyar parlament tagja a borok királya gyanánt tisztelte a Chevalier de Montrachet nevű burgundi márkát, folyton azt itta és ajánlotta barátainak. — Fogadjunk, — Ivódott vele egyszer Szilágyi Dezső — hogy a Gundel kocsisbora különb, mint a te franciád. Különben is: mégsem ismernéd a mását, ha nem látod a butéliát... Az öreg generális megharagudott, de tartván az oroszlántól, veszteg maradt. Legközelebb Szilágyi Dezső megkérte Gundelt, hogy háromféle borból keverjen össze valami keveréket egy Chevalier de Montrachet-butéliában, mert cselt akarnak vetni az öreg Pongrácnak. — Ezt nem tehetem, uraim, — szabadkozott az ősz vendéglős — nem járulhatok hozzá, hogy tréfát űzzenek egy vendégemmel. A borokat, amennyiben megrendelik, rendelkezésükre bocsátom, oda önthetik ahová akarják, de engedelmet, engem méltóztassék kihagyni a játékból. Szilágyi Dezső hátraszegte a fejét, villogó szemmel végignézett az engedetlen Gundelen, majd erőteljesen megrázta jobbját, szólván ekként: — Ön nemcsak nagyszerű vendéglős, jó Gundel uram, de tetőtől-talpig gavallér is. Lett a Blumenstöckli festője Később, mint az István-szállónak művészlelkű tulajdonosa stílszerűen kidíszítette a Mikszáth-szobát, ahol a költő barátaival: Szilágyi Dezsővel, Radó Kálmán vasvármegyei főispánnal, a Csáky- és Pongrálc-grófokkal, Darányiékkal, Kemény Jánossal, Vörös Lászlóval, sőt nem egyszer Tisza Kálmánnal és Tisza Istvánnal is vacsorázgatott. Ma már senki sem él ebből a társaságból. A vászonra vetett szénrajzokat, Mühlbeck műveit Latinovics Pál vásárolta meg és most a palóc-karrikatúrák valahol Jugoszláviában hirdetik a régi magyar világ politico-literaturai humorát. A Blumenstöckli nagyterme számára Lotz Károly az Életöröm című hatalmas vásznát festette meg ajándék gyanánt. A festőfejedelmet tudniillik szoros barátság fűzte Gundel Jánoshoz. Ez a halhatatlan alkotás bekormozva, a felismerhetetlenségig bepiszkítva, azonfelül kontárkéztől restauráció céljából átfestve Horváth Nándor tulajdonába került, aki a Szépművészeti Múzeum híres restaurátorával, Beer tanárral teljesen restauráltatta, majd a mestermunkát a magyar államnak ajándékozta. A magyar bor Botondja A Blumenstöckli vendéglősének nevéhez fűződik a szakmának világviszonylatban is fontos diadala. Gundel János az 1885-iki országos kiállítás keretében megszervezte mint elnök, azt a borászati kiállítást, amely borunkból keresett kiviteli cikket csinált. Mint a magyar pince Botondja, ő verte be hordóink számára a Nyugat kapuját. Továbbá, ő illesztette be a nemzetközi relációba a magyar szállodások egyesületét, amivel megnyitotta országunk számára az idegenforgalom nagyobb lehetőségeit. Az Akadémia, Kisfaludy és Petőfi Társaság ünnepi lakomáihoz az öreg Gundel bevitte fiait és áhitatos tisztelettel mutatta nekik a tudomány és irodalom jeleseit. Különösen becsülte Gyulai Pált, mert a nagy kritikus — erdélyi ember lévén! — hozzáértéssel becsülte a jó falatot, a nemes kortyot és minden véleményét színes szavakkal tudta megindokolni. Gundel bácsi nem esett ama vendéglősök hibájába, akik társalgásukkal sorra minden asztalnak terhére esnek. Állandóan szalvétával a karján föl-alá sétált a Blumenstöckli termeiben, mindenkit kiszolgált, mindenkit üdvözölt, de nem szokott tischlizni. Csupán Heinrich Gusztáv jókedvű társaságában, ahol az egészséges szellemesség a vaskosabb tréfától sem riadt vissza, szerepelt nemcsak mint vendéglős, de mint kedves cimbora is. Amikor sógorának, Kommer Ferencnek átadta a népszerű Blimenstöckli-vendéglőt, hogy jómaga az István-szálló vezetését vegye át, nehezen búcsúzott el attól a helytől, ahol életének legszebb esztendeit tölthette el sikeres munkában. Most már szállodatulajdonos volt. Húsz év alatt nem utazhatott el vendég anélkül, hogy a ház gazdája el ne búcsúzott volna tőle. Nyári hajnal világosságában, zimankós tél fagyasztó szürkületében ott állt a szállodai omnibusz mellett, fekete Ferenc József-kabátban, cilinderrel a kezében. Amikor 1915 december hónapjában örökre behúnyta szemét, előkelő és kiterjedt családjával együtt az egész ország gyászolta a nagy magyar patríciust, az ansbachi pék árva fiát. Most el fog tűnni a föld színéről Pollack Mihály gyönyörű alkotása, leomlanak a régi, becsületes falak, ahol nagyapáink és apáink annyi vidám órát töltöttek borospohárral a kézben, avagy habzó söröskancsó mellett. Megint eltűnik egy darab a régi Budapestből, vette Gundelt) nem egyszer énekelte meg a Blumenstöckli kitűnő konyháját. Az öreg Gundelnek több kitűnő kreációja volt a konyhatudomány terén, egyik legkitűnőbb kreációját Mikszáth palóclevesének nevezte el a konyha költője, ama zamatos, tejfeles, paprikás irahúslevest, csipetkével és zöldbabbal. Ő hozta divatba a balatoni süllőt roston, ugyancsak nagy népszerűségnek örvendett bajor majoránnás kis kolbásza berántatlan káposztával és mindenféle változatban készült habfánkja. Barátjának, Palkovics mesternek találmányát, a rákpörköltet tökéletesbítette csirkemájjal, gombával és zöldborsóval ... Ah, bevallom, szomorú könnyek tódulnak szemembe, amikor e sorok írása közben visszaemlékezem mindeme nagyszerű kulináris gyönyörűségre!... Gundel kontra Szilágyi Dezső Minden eddigit felülmúló / / /I Megvettünk egy tömegben több ezer méter selymet és azt hétfőtől kezdve hihetetlen olcsó árban Árusítjuk. Ezen ritka alkalom érdemessé teszi, hogy ne csak a jelenlegi, hanem a későbbi szükségletét is most vegye meg. Néhány tájékoztató ár: Tiszta selymek: 11.90 Crépe de Chine imprimé eddigi ir 7.80............TMo.t P Mintás muszlinok és Georgeisek A ’o eddigi ir 12.80......TM......mo»t P Tiflisz eddigi ár 12.80 —»«»»«— 950 Marokin ,most P1050 Nyers selyem minden divatszinben eddigi ár 5.80moll P 420 Nyersselyem különféle színekben, 80 cm. széles...............P3 90 | Műselymek: Cipe de Chine minden létező színben ezelőtt 6,80 mont Pas Egyes színek _______p Marokin és mongol...........p Musdinik idei minták .................................................... P Georgellek legújabb minták P Dupion a legnagyobb divat, minden színben........... P Flaminga csodás szép, nehéz minőség............. P & BULEYTE : az összes divatszínekben 1.45 pengőtől 2.20 * 460 390 540 4.90 5.9° 420 0 nosely BinmaradÉkok az összes gyártmányokban (2—4 méterig) pengő Mindenkit kérünk, hogy lehetőleg kora délelőtt fáradjon hozzánk, mert a zavartalanabb, figyelmesebb kiszolgálás úgy jobban biztosítható. NEMZETI RUHAHÁZ Budapest, Vili., Rákkóczi út 7 (a Pannonia-száló mellel!) ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZÁLLÓ Budapest IV., Egyetem u. 5. Telefon: 865-69. LESZÁLLÍTOIT ÁRAK 1 100 modern kényelemmel berendezett szoba. A szobákban hideg-meleg folyóvíz. Lift. Kitűnő magyar konyha. Az étteremben KÓCZÉ GYULA és cly muzsik zenekara