Budapesti Hírlap, 1931. augusztus (51. évfolyam, 173–196. szám)
1931-08-06 / 177. szám
A mandula gyakori veszedelmei (A Budapesti Hírlap orvos-munkatársától.) Legkellemetlenebb gyermekkori emlékeim közé tartozik, amikor évről-évre a legsúlyosabb tünetek között mandulagyulladásban betegedtem meg. Nagy lázam volt, nem tudtam nyelni, nem kaphattam a kedvelt ételeimet és két-három hét múlva legyengülten, lesoványodva kelhettem föl az ágyból. Néha olyan komoly tüneteket mutatott a megbetegedés, hogy öreg háziorvosunk, a kedves Kocsis doktor bácsi egy fiatalabb kollégáját is elhívta magával, komolyan tanácskoztak, valami eszközzel nyúltak a torkomba, amitől persze rettenetesen féltem és a következő napokon tudtam csak meg, hogy diftériától féltettek. Nagy volt a megkönyebbülés, amikor kiderült, hogy nem lesz diftéria belőle, sőt nemsokára a láz is kezdett alábbhagyni. Ahogy ma visszagondolok ezekre a nem éppen kellemes epizódokra, hálát kell adnom az Istennek, hogy egyéb bajom nem maradt utána. A torokfájás, vagy amint szakszerűbben nevezzük, mandulagyulladás oly gyakori, majdnem mindennapi betegség, hogy a legtöbb ember kézlegyintéssel megy el mellette. Semmiség. Nem érdemes vele foglalkozni. Minden gyerek átesik rajta. Persze, aki szenvedi, az nem tartja ilyen jelentéktelen apróságnak, pedig szenvedik elég sokan, gyermekek és felnőttek egyaránt. Kétféle mandulagyulladást ismerünk, úgamint a hevenyés és az idősült formáját, amelyek között néha nehéz megvonni a széles határvonalat. Mind a két alak gyakran előfordul úgy gyermekeknél, mint felnőtteknél. Tünetei, amelyeket a laikus is jól ismer, néha rendes nagyságú, de többnyire megnagyobbodott mandulák, amelyek pirosas színűek, idősült gyulladásnál sárgás hegeket látunk a hepehupás felszínen, már gyengenyomásra is genny ürül a rajta lévő mélyedésekből. Az állkapocs alatti mirigyek meg vannak nagyobbodva és nyomára fájdalmasak. Az egyszerű, szövődmény nélküli mandulagyulladás is kellemetlen kísérő tünetekkel jár: nehezen nyelünk, torkunk fáj, a nagy mandula nehezíti a légzést is és nem ritkán mandula körüli tályog keletkezik a gyulladással kapcsolatban. Ha most még hozzászámítjuk azokat a nem ritkán föllépő szövődményeket, amelyek a mandulagyulladást kísérni szokták, igazán nem tarthatjuk ezt a megbetegedést olyan ártalmatlan csekélységnek, mint ahogy sokan gondolnák. Megfigyelték, hogy, különösen idősült mandulagyulladással kapcsolatban, feltűnő gyakorisággal jelentkeztek egyes belső betegségek, úgymint az ízületek gyulladása, vesegyulladás, a szív hevenyés, lobos megbetegedése, szívbelhártyagyulladás, szívizom gyulladás, szívburokgyulladás, ritkábban a vitustáncnak nevezett idegbaj, izomfájások, idegzsábok, elhúzódó lázas állapotok, sőt általános fertőzési tünetek is. Ezeknek az összetalálkozásoknak a jelentőségét kutatva, azt a magyarázatot találták a legvalószínűbbnek, hogy a fertőző anyagok, amelyek a külvilágból könnyűszerrel juthatnak a szájüregen át a mandulák felületére, megbetegedett manduláknál nem állanak meg ott, hanem vagy maguk a baktériumok, vagy mérges termékeik bejutnak a vérpályába, mivel a mandulák természetes nyirokszűrő szerepe a gyulladás következtében nem működik kellőleg. Maga a mandulagyulladás is különös változást okoz az egész szervezet ellenálló és reagáló képességében. Ez©k a következményes belső betegségek elmúlhatnak, azonban feltűnő gyakorisággal kiújulnak mindaddig, amíg a mandulák gyulladásos állapota fennáll. A betegségek közötti összefüggést bizonyítja igen sok esetben, hogy a beteg mandula eltávolítása után a következményes megbetegedés gyorsan elmúlik és nem jelentkezik újból. Természetes, hogy ahol a belső megbetegedés szervi elváltozást okozott, az, már nem fog elmúlni, mint például a szívbelhártya lábja után visszamaradó billentyűhiba. A mandulák betegségokozó és fenntartó szerepének ismerete alapján egy időben irtó hadjárat indult meg a mandulák ellen. Mint mindenben, úgy a gyógyítás tudományában is vannak, uralkodó áramlatok, egy időben igen sok mandulaműtétet végeztek. Tekintve azonban, hogy ez nem olyan jelentéktelen kis műtét, mint némelyek gondolják, hiszen, hogy mást ne mondjunk, az operált néha két kilónál is többet veszít a testsúlyából, mert vért veszít, nem eszik, rosszul alszik, néhány napig láza van, fennáll az utóvérzés veszélye, szóval mindenképpen komoly beavatkozás számba megy, az utóbbi évekbbn minden egyes esetben komoly mérlegelés tárgyává teszik, hogy elvégezzék-e a műtétet, még ha maga a beteg kéri is erre az orvost. Maga a mandula gyulladása még nem elég ok a műtétre, csak ha többször megismétlődik és ha belső bajt tart fenn, tartjuk megokoltnak a mandulák eltávolítását, de akkor sem minden esetben. Heveny fertőző megbetegedés, szívbaj, vérszegénységre való hajlam, súlyos vérszegénység, fehérvérűség, előrehaladott kór mindmegannyi tiltó körülmény, amelyek mellett a modern orvos nem operál. Ilyenkor a két rossz közül a kisebbik rosszat kell választani, a fennálló mandulagyulladást következményeinek veszélyével együtt, ahelyett, hogy az egyéb okokból legyengült szervezetet a műtét veszélyeinek engednénk kitenni. A mandulagyulladásoknál a főbaj rendesen a betegség elhanyagolásából és komolyan nem veréséből származik, K. M. dr. . n B.H. 1931. AUGUSZTUS 6. CSÜTÖRTÖK IRODALOM, MŰVÉSZET Mikor halt meg Kazinczy? Hegyaljai Kiss Géza dr. református lelkész írja a Budapesti Hírlapnak: A Budapesti Hírlap augusztus 1-iki számában olvassuk, hogy augusztus 22-én van százéves fordulója Kazinczy Ferenc halálának. Ez tévedés. Kazinczy halála napját hiteles adatok alapján augusztus 23-ára kell tenni, mint a legtöbb életrajzában olvassuk is. Ez a helyes! A tévedés Toldy Ferenctől ered, aki a Magyar Nemzeti Irodalom Története című munkája II. kötetének 18. lapján (Pest, 1872) azt írja, hogy Kazinczy 1831-ben augusztus hó 22-én halt el. Ezzel szemben ténynek kell elfogadnunk, hogy a nagy úttörő augusztus 23-án esett áldozatul a kolerának. Ezt bizonyítja halotti levele is. A felsőregmeciev. református egyház akkori lelkipásztora, Sztdlóczy István ugyanis így jegyezte be Kazinczy Ferenc elhunytát az anyakönyvbe: Halottas Tabella. A F.Redemetzi és Mikóházi Ref. Ekklésiábem az 1831. esztendőben. Sorszám: 32. Napja a halálnak: Aug. 23. Napja a temetésnek: Aug. 23. A megholtnak neve: T. Kazinczy Ferenc Ur. A megholtnak életideje: 70 esztendő. Halálos betegsége: Cholera. Temetkezésének módja: Oratioval. A Halottas Tabella hiteles másodpéldánya megtalálható a Zemplén vármegyei levéltárban, a 293. polcon, 54. szám alatt. Közölte is Dongó Gyárfás Géza az Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez 1909. évi folyama 348. lapján. Kazinczy születésének időpontja 1759 október 27. Betöltött éveinek száma tehát 71. Hogy a temetés a halálozás napján történt, annak az a magyarázata, hogy a Kossuth Lajos elnöklésével működő részbizottság a közegészségvédelmi szempontból a ragályos halottak legsürgősebb eltakarítására adott ki már régebben rendeletet. Az augusztus 23-iki haláleset emlékezetéhez, ragaszkodott az elhunyt családja is. Kazinczy fia, Lajos, akit mint honvédtábornokot végeztek ki Aradon 1849 október 25-én, 29 éves korában, ezt írja önéletrajzában: „Első gyermekkori éveim igen kellemesen teltek el addig, míg az én jó atyám az 1831-iki cholerában augusztus 23-án el nem halt. Ekkor érzettem én olyan szörnyű szívbeli fájdalmat, amilyet sohasem, mert előttem láttam azt a kedves kiszenvedett arcot és előttem láttam az én angyali jóságú anyámat, amint kezeit tördelve siratta azt az embert, aki neki életében a boldogságot megadta és akinek lelke az ő lelkével teljesen összhangzott". A kolera betegségébe ez a Lajos is beleesett, aki akkor 11 éves volt. Őt azonban az édesanyja, mint Kazinczy Ferenc feljegyezte, mindennapi rendes orvosságával meggyógyította. Kazinczyné, Török Zsófia grófnő, valóságos jó angyala volt a falu betegeinek, és a ragály az ő betegek körüli szolgálata révén lopózott be az író családjába. Kazinczy Ferenc halála előtt 8 nappal kezdte írni utolsó kéziratát Az orosz cholera Zemplénben címmel. Kazinczy még augusztus 21-én is bent járt Ujhelyben a levéltárban. Mikor meghalt, nyomorúságban özvegye azért könyörög a vármegyének, hogy boldogult férje napidíját, augusztus 21-ig fizessék ki 10 ezüst garassal számítva. Ha ő még 21-én hivatalában volt, akkor valószínűbb, hogy a gyilkos kór is csak két nap múlva, 23-án végzett vele. El kellett ezeket mondanom a fent jelzett híradással szemben, hogy Kazinczy halálának 100-1kk fordulóját ne használjuk fel egy tévedés megörökítésére. * (A Magyar Királyi Operaház). jövő évadja szeptember közepén kezdődik. Az igazgatóság kéri, hogy a régi betűjű sorozatukban megmaradó bérlői augusztus 31. és szeptember 3-ika, a bárminemű cserét óhajtók szeptember 4-ike és 8-ika, az újonnan bérlők pedig szeptember 9-ike és 11-ike között szíveskedjenek bérleteiket megváltani. * (Háromezer kamaraelőadás.) Alapi Nándor Országos Kamaraszínháza csütörtökön, augusztus 6-án, tartja háromezredik előadását a debreceni Csokonai-színházban. A jubileumra a Színpártoló Egyesület a város notabilitásaiból rendezőbizottságot választott. A csütörtöki előadásra már minden jegy elkelt. Megjelennek az ünnepségen az Országos Színészegyesület részéről Géczy István író, Mészáros Sándor a Nemzeti Színház képviseletében és résztvesznek az ünnepségen Miskolc, Győr, Sopron, Nyíregyháza képviselői is. Színrektrül Pirandello Minden jóra fordul című tragikomédiája és a Tavasz, Mészáros Sándor vidám kamarajátéka- Vándorlásunk címmel Alapi igazgató erre az alkalomra könyvet adott ki, amely felöleli az utolsó tíz esztendő színházi krónikáját. A könyvhöz Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter írt bevezető emléksorokat. * (Darvas Lili a Kammerspielében.) Október második felében a bécsi Kammerspielében színrekerül Lengyel Menyhért Az angyal című új színdarabja, amelyben vendégként Darvas Lili játssza a női főszerepet. * (A Magyar Színház kilakoltatási pere.) Megemlékeztünk arról a perről, amelyet Szende Péter Pál dr. ügyvéd és a Magyar Színház Részvénytársaság indítottak Juhi Marcell dr., a Magyar Színház bérlője ellen. A zárgondnok és a részvénytársaság ugyanis rögtöni hatállyal fölmondott Juhi Marcellnek azon a címen, hogy szerződésszerű kötelezettségeinek nem tett eleget. Annak idején Gecsey királyi járásbíró tárgyalta az ügyet, aki előtt Pongrácz Jenő dr., Juhi Marcell ügyvédje azt fejtegette, hogy a felmondás nem szabályszerű, súlyos formahibákban szenved, ezenfelül érdemi okokból sem áll meg a kereset, mert Judi mindama kötelezettségeknek, amelyek őt a szerződés szerint terhelik, eleget tett. Határozathozatalra Gecsey bírónál nem került a sor, mert a bíró szabadságra ment és az ügy tárgyalásának folytatását szeptemberre tűzte ki. A zárgondnok és a Magyar Színház Részvénytársaság kérvényt adtak be a központi járásbíróság elnökéhez, hogy Gecsey bíró akadályoztatása folytán más bírónak osszák ki a darabot. Minthogy a lakásügyi csoport bírái közül csak Korbély Géza járásbíró nincs szabadságon, neki osztotta ki a központi járásbíróság elnöke a Magyar Színház kilakoltatási perét. Korbély járásbíró az iratok átvétele után kitűzte a tárgyalást. Szerdán kézbesítették Szende Péter Pál ügyvédnek és Pongrácz Jenő ügyvédnek, Judi Marcell képviselőjének a bíróság végzését, mely szerint a tárgyalás augusztus 12-ik napján déli 12 órakor lesz. Színházi körökben érdeklődéssel várják az ügy kimenetelét és az a vélemény, hogy augusztus 12-én sem kerül ítéletre a sor, mert az ítéletet hosszú bizonyítási eljárásnak kell megelőznie. * (Magyar zeneszerző dalai külföldön.) Vannay János nagykanizsai zenedei igazgatónak, a tehetséges magyar zeneszerzőnek finom muzsikájú dalai legutóbb Varsóban, Lahtiban, Oslóban (Norvégia), Svalandburgban (Dánia), Stuttgartban kerültek bemutatásra jónevű énekesek műsorában. A budapesti rádió hangversenyein is sűrűn szerepelnek. A dalok szövegét Hegyaljai Kiss Géza írta és Jássay Margit fordította németre. A Fannay—Hegyaljai-dalok I. és II. füzete Bárd Ferenc kiadásában jelent meg. * (Ódapályázat a sárospataki főiskola jubileumára.) A sárospataki református főiskola közeljövőben tartandó jubileumára a rendezőség oda pályázatot, hirdetett. A beérkezett verseket most bírálta meg a bizottság, amelyben helyet foglaltak: Horváth János dr. egyetemi tanár, Harsányi Zsolt, Áprily Lajos, és Kovák Sándor, a sárospataki gimnázium tanára. Az első díjat Szabó Ílászló amerikai franklini ref. lelkész, a második díjat Szigetiiy Ferenc sajószentpéteri református lelkész kapta. Dicséretben részesítették másik két vers szerzőit, Makay Kálmán alsóvadászi református lelkészt és Gulyás József dr. református főiskolai tanárt. FILM Nyugati vándorok A Nyugati vándorok ,mintegy száz esztendővel ezelőtt indultak útnak Amerika keleti részéből nyugatnak, hogy új hazát keressenek. A hosszú és küzdelmes út fáradtságát, izgalmát, szépségét kívánta megörökíteni a For-filmvállalatnak ez, az idei szezonban első, nagyszabású filmje, amelyet ma délelőtt a Kamara Mozgóban mutattak be a szakközönség előtt. Ma, amikor az expedíciós filmek divatját éljük, bizonnyal jogos érdeklődésre tarthat számot ez a film, amelynek főszerepét a kitűnő Theo Schall játssza, Marion Lessing és A mohi Korff partnereként. A rendezés nehéz, egyben sikerült munkáját Raul Walsh végezte. A mindvégig németül beszélő filmet a színházat zsúfolásig megtöltő publikum nagy érdeklődéssel kísérte, sőt meg is tapsolta. r Filmszínházak műsora Fornin Finszínhísz (IV., Kossuth Lajos utca 18. Telefon Aut. 817—07 és 895—43. Ötödik hétre prolongálva: Bécsi via asszonyok. Vidám történet a régi császárvárosból. Rendezte Bogáry Géza, zenéjét Róbert Stolz. Főszereplő: Willy Forst. — Paramount Kanpos és Magyar híradó. Előadások szombat kivételével hétköznapokon 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor, szombat, vasár- és ünnepnapokon 4, 8, 8 és 10 órakor. Orion Simkás (Eskö-út 1. Tel.: Aut. 831—02 és 812—30): Az Erdészleány. Derett 10 felvonásban. Főszereplők: Oscar Karlweiss, Halmay Tibor, Paul Richter. — Miki rajzfilm. — Hiradó. — Előadások kezdete fél 6. fél 8. fél 10; vasárnap fél 4. fél 6. fél 8. fél 10. Radius-Metro Filmpalota (VI., Nagymező utca 22—24. Telefon: Automata 220—98. 292—50). A gyönyör gyermekei. (Lawrence Gray, Helen Johnson, Benny Rubin. — Kizárólagos joggal prolongálva: A levepó hősei. (Bleriottól Endreszékig.) — Bimbó hajóskapitány lesz. (Rajzos trükkfilm.) Metro-Goldwyn-Mayer világhiradó. — Jdapyar hiradó. Előadások 2—6-ig folytatólagosak, azután 6. 8. 10 órakor, vasárnap 1—4-ig folytatólagosak, azután 4. 8. 8. 10 órakor. A nézőtér 15 fokkal hűvösebb az utcánál. Ufu Filmszínház (Teréz körút 60. szám. Telefon: Automata 197—67 és Automata 197—68). Elvesztettem a babámat. Filmoperett 4 színpadi és 4 filmrészben. Fellépnek: Kun Magda, Sziklai József, Radó Sándor és Werbőczy fia. — Előadások kezdete hétköznap: fél 8 és fél 10 órakor, vasárnap és ünnepnap: fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. .. __. u . Itéletkivonat: A m kir. belügyminisztériumban szervezett kihágási Tanács, 1931. évi február bő 4. napján tartott ülésében hozott 565/1931. számú ítéletével Krakler Ferenc budapesti (VII. ker., Damjanich u. 38. sz. lakost, mint a MÁV. alkalmazottai Fogyasztási és Takarék Szövetkezete a ,.Konzum“ üzletigazgatóját, mesterségesen festett málnaszörpnek az előírt jelzés nélkül való forgalombahozatalával elkövetett s az 1895. évi XLVI. t.-c. 4 f-ába ütköző kihágás miatt, 10 (tíz) pengő pénzbüntetéssel, annak behajthatatlansága esetén 1 (egy) napi elzárással büntette és elrendelte, hogy a harmadfokú ítélet jogerőre emelkedése után közérdekű rendelkezéseket tartalmazó rövid kivonatban terhelt költségén a Budapesti Hírlap című napilapban egy ízben közzéteendő. Budapesten, 1931 július hó 17-én. Olvashatatlan aláírás, h. X. ker. elöljáró, rendőri büntető bíró. Hunyady Erzsébet: Télire való befőzések 124 recept. Ára 80 fillér. Budapesti Hírlap könyvesboltjában Vill., József körút 5. A Népszövetség legújabb kiadványai Journal Officies. XII évf. 5. szám. 1931. 757—1936. 9.— pengő. Évi előfizetés, 12 szám és index 74.— pengő. Restimé Mensuel des Travaux de la Société des Nations. Vol. XI. kötet. 5. szám. 1931 május. A Népszövetség munkásságának havi jelentése. A Tanács 63. ülése. 173—223 l. —.50 pengő. Évi előfizetés, 12 szám 5 — pengő. Bulletin Mensuel de Statistique. XII. évf. XII. kötet. 5. szám. 1931. 181—2241. 1.75 pengő. Függelék: Mezőgazdasági termelés. Évi előfizetés, 12 szám 20.— pengő. Rapport Epidémiologique Mensuel de la Section d'Aygiene du Secrétariat. X. évf. 4. szám. 1931 április. 137—172 1. 1 75 pengő. A sárgaláz 1927—1931 elejéig. Évi előfizetés, 12 szám 20.— pengő. Bélévé Epidémiologique Hibdomadaire. VI. évfolyam. 23—26. szám. 1931 június. 331—386. Évi előfizetés, 12 szám 25.— pengő. Liste Mensuelle d'Articles Sélectionnés. III. évfolyam. III. kötet. 1931 június. 161—2001. 4.— pengő. Répertoire de Traités Internationaux et d'Actes Législatifs. II. évfolyam. 6. szám. 1931 jún. 53—64. 2.— pengő. Évi előfizetés: 12 szám 20.— pengő. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI SZAKOSZTÁLY Memorandum, sur le Commerce International et sur le Balances des Paiements 1927—29. II. kötet. 234 1. 7.50 prige. (Emlékirat a Nemzetközi kereskedelemről és fizetési mérlegről, az 1927—29. években.) — Úgyszólván teljes becslése a nemzetközi fizetségeknek, 29 állam a nemzetközi áru- és tőkeforgalmára vonatkoztatva , a fenti adatok kiszámításánál alkalmazott módszerek. Az általános rész összefoglalja a hosszú- és rövidlejáratú tőkék, kamatok és osztalékok, arany etc. nemzetközi forgalmát. Néhány jelentékenyebb állam arany- és árfolyamhullámzásának statisztikai adatai havi jelentések alapján lettek összeállítva és feldolgozva. Documents Sélectionnés sur la Distribution de l'Or soumis a la Célé de l’Or du Comité Financier. A Pénzügyi Bizottság arany-szakosztálya elé terjesztett adatok az arany eloszlásáról. 691. 2 grafikon és melléklet. Az arany legújabb áramlására négy memorandumot tartalmaz: Af falion: Az arany Franciaország felé való áramlásénak okai és hatása. Bruins: Az arany be- és kiáramlása 1921 óta. Gregory: Az arany be- és kiáramlásának oka Nagybritanniában 1925—29. Roberts: Az arany ■ be- és kiáramlása az Amerikai Egyesült Államokban az 1914—29. években és azok hatása. ' — Memorandum relatif au réglement pacifique des différends internationaux en matiere économique et plus particulierement en matiere commerciale et douaniere. Emlékirat a nemzetközi gazdasági, főképpen pedig kereskedelmi és vámdifferenciák békés elntézésére. 76.. 3.— P. Comptes Binduts de la Deuxieme Conférence Internationale en vued, d’une Action Économique Concertée. (Deuxieme session.) Egységes gazdasági akció tárgyában tartott második nemzetközi konferencia jelentése. (Második ülés.) 1931 március 16—18. 381. 2.— pengő. SZOCIÁLIS KÉRDÉSEK Comité de la Protection de VEnfance. Gyermekvédelmi bizottság. A hetedik ülés jegyzőkönyve. (Genf, 1931 április 14—20.) 581. 3.— P. JOGI KÉRDÉSEK Codification Progressive du Droit International, A Nemzetközi Jog fokozatos kodifikációja. Az egyes államok megjegyzései. I. sorozat. 101. —.50 pengő. LEFEGVEREZÉS A fegyver- és municiókereskedelem statisztikai évkönyve. 7. évfolyam. 1931. 438. 20.— pengő. AZ ÓPIUM ÉS EGYÉB ÁRTALMAS DROGÚAK FORGALMA A bódítószerek gyártásának korlátozása tárgyában tartott konferencia. A morfium, a diacetylmorfium és kokain nemzetközi kereskedelmének (1925—29) elemzése. II. rész. Általános elemzés. Morfium és Diacetylmorfium. 68 1. 3.— pengő. AZ INFORMÁCIÓS SZAKOSZTÁLY KIADVÁNYAI L’Année de la Société des Nations. (1929— 1930.) 208 1. 1.— pengő.