Budapesti Hírlap, 1932. június(52. évfolyam, 119-143. szám)

1932-06-15 / 131. szám

10 KOICAZPASIIC A földbérlőszövetkezetekkel,az átalaku­­lással és a szövetkezeti feladatokkal foglalkozott a szövetkezeti kongresszus Beöthy László elnöki beszéde az OKH közgyűlésén Az Országos Központi Hitelszövetkezet köte- l­­ékébe tartozó 1022 községi és körzeti hitel-­­­szövetkezet, melyeknek működési köre az or­szág 2656 községére terjed ki, kedden, a Köz­telek nagytermében tartották ezidei országos kongresszusukat, melyen megvitatták a hitel­szövetkezeti mozgalom és a magyar mezőgazda­ság összes időszerű kérdéseit. A kongresszuson a pénzügyminiszter és a földmívelésügyi mi­niszter kiküldöttei is részt vettek. A kongres­-­szuson elsősorban Beöthy László v. b. t. t.-t, az OKH újonnan kinevezett elnökét üdvözölték, majd Kru­ger Aladár képviselő tartotta meg előadását a földbérlős sö­vetkez­etekről. Indítvá­nyára a kongresszus egyhangúlag kimondotta, hogy a földbérlő-szövetkezetek megalakítását or­szágszerte szükségesnek tartja és pedig oly mó­don, hogy a szövetkezetek képesek legyenek az okszerű gazdálkodásra, a beszerzés és az érté­kesítés megszervezésére s a földtulajdonosnak minden olyan garanciát megadhassanak, amit a nagybérlők nyújtani tudnak. Krúdy Ferenc ny. főispán, a szövetkezetek és az átalakulás kérdésével foglalkozott. Meg­állapította, hogy a szövetkezetek közérdekű át­alakító tevékenysége napjainkban nyert különös jelentőséget. Ebben az irányban a szövetkezetek már eddig is nagy szolgálatot tettek a köz­gazdaságnak. Rámutatott arra is, hogy kizáró­lag a szövetkezeti hálózattal lehet a standardi­zált és tervszerűen összegyűjtött mezőgazdasági termények exportját megoldani. Határozati ja­vaslatában a szövetkezeti jognak a részvénytár­sasági jogtól elkülönített olyan reformját sür­gette, mely egy központi szövetkezeti hitel­ellátó szerv életrehívását és az összes szövetke­zeti ágak egészséges együttműködését tenné le­hetővé. Végül Schandl Károly dr., az OKH alelnök­­vezérigazgatója foglalkozott külön előadásban a hitelszövetkezeti mozgalom időszerű kérdései­vel. Rámutatott arra, hogy a hitelszövetkezetek a jelenlegi nyomasztó válságban becsülettel megállták helyüket, s a falusi népben meg­őrizték a magyar pengő iránti bizalmat. A hitelszövetkezetek takarékbetétállományában a bankzárlat óta visszaesés következett be ugyan, ez azonban kizárólag a falvakban uralkodó el­szegényedésnek és pénzhiánynak tulajdonítható. A válság ellenére szépen fejlődött azonban a hitelszövetkezetek üzletrésztőkéje és tartalék­­alapja, úgy, hogy a hitelszövetkezetek tisztán társadalmi eredetű saját tőkéje ma közel negy­venmillió pengőt tesz. Megcáfolta a hitelszövet­kezeti hálózat ellen felhozott különböző váda­kat, s így különösen kimutatta, hogy úgy az intézet, mint a vidéki hitelszövetkezetek a leg­minimálisabb kamatkülönbözettel dolgoznak. In­­dítványára a kongresszus kimondotta, hogy a hitelszövetkezetek összes gazdasági és erkölcsi tőkéiket az összeomlás ellen védekező nemzet­nek felajánlják, s minden lehetőt elkövetnek a veszélyeztetett falusi nép megmentésére, mind gyengébbé válik, ami azután eltolódást hoz létre a társadalom vagyon­megoszlásának kívánatos rendjében és pedig a végletek felé, amely folyamat, ha ennek útját nem álljuk, idővel oda vezet, hogy lassan kint csak két szél­sőséges véglettel, a gazdagokkal és a szegé­nyekkel találjuk magunkat szemben. Ez azt jelenti, hogy lassan kint eltűnik a kis- és közép­­vagyon, betöltetlen marad az a nélkülözhetet­len szerep, mely ezekre úgy szociális, mint gaz­dasági szempontból vár és mely abban áll: ezt a két végletet áthidalni és ezáltal közöttük az összeütközést elkerülni, vagy legalább is csök­kenteni.­­ De nem csak ez tűnik el, hanem eltűnik, vagy aláhanyatlik az emberiség legnagyobb vív­mánya­, a kultúra is, mert ott, ahol csak gazda­gok állanak a szegényekkel szemben, kultúráról, a szó nemesebb értelmében beszélni nem lehet. A kultúrának igazi értéke csak ott van, ahol ez nem egyes kiváltságos osztályok privilégiu­mát képezi, hanem a társadalom minél széle­sebb rétegeinek válik közkincsévé, ami ez eset­ben azáltal válik lehetetlenné, mert éppen ezen szélesebb rétegeknél fog hiányozni a szükséges anyagi eszköz kultúrszükségleteik kielégítéséhez. Ezt az áldatlan folyamatot tehát meg kell állí­tani azzal, hogy a gazdaságilag gyengébbek mellé állva, igyekezzünk őket felvilágosítani és meggyőzni arról, hogy nekik egy hatalmas erély áll rendelkezésükre, mellyel, ha élni tudnak, a versenyt az erősebbekkel szemben is sikerrel fel­vehetik. Ez az erő a gazdasági tömörülésben áll, ezt a gondolatot, az önsegély alapján való együttműködés gondolatát valósítja meg a szö­vetkezeti eszme, s ez adja meg ennek az eszmé­nek úgy gazdasági, mint szociális prominens je­lentőségét. Az OKH közgyűlése A szövetkezeti kongresszus után az Országos Központi Hitelszövetkezet tartotta meg rendes évi közgyűlését, mely az igazgatóság jelentésé­nek letárgyalásán kívül az alapszabálymódo­­­tás tárgyában határozott, majd az igazgatóság tagjai közé választotta Teleki Tibor grófot és Krúdy Ferencet, a felügyelő bizottság tagjaivá pedig Tomcsányi Gyula dr. földmívelésügyi mi­niszteri tanácsost és Tarkas Béla dr.-t, Cson­­grád megye főispánját. A közgyűlésen Beöthy László elnökölt, ki üd­vözölve a megjelenteket, többek között így szólt: — A szövetkezetek jelentőségének mérlegelé­sénél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a szövetkezetekre tisztán gazdasági szem­pontból nézett tevékeny,­egükön túlterjedőleg további és pedig etnikai hivatás is vár, még­pedig az: levinni a köztudatba egy magasabb erkölcsi gondolatot, bevinni és szolgálni azt a gondolatot, hogy a gyengébbet az erősebbel szemben segíteni kell. Ez az elgondolás adja meg az egész szövetkezeti mozgalomnak tulaj­­­don­képpeni jellegét, ez az, mely a szövetkeze­tek működését tisztán gazdasági alapokról gaz­daságerkölcsi alapokra fekteti át, jelezve szá­munkra azt az irányt, melyben haladnunk kell. A gazdasági tevékenység, ha ezt elemeire bont­juk, nem más, mint egymáss­al­­szemben álló egyéni érdekek állandó küzdelme gazdasági ér­vényesülésünkért. Minden küzdelemben az erő­sebbik győz. Ez azt eredményezi, hogy a gazda­ságilag erősebb fokozatbsan mind erősebbé, a gazdaságilag gyengébb viszont fokozatosan . A határidős búza tovább drágult, a kész­búza újra olcsóbbodott. A budapesti termény­­tőzsdén ma tovább folytatódott az a különös ár­alakulás, amely mind nagyobb kört teremt a készbúza és a határidős búza ára között. A jú­niusi búza ma, bár meglehetősen lanyhán indult, az üzleti idő végéig 12 filléres áremelkedésre tett szert, a készbúza árát pedig ugyanakkor 20—30 fillérrel leszállították. Tegnap és ma tehát a jú­niusi búza és a készbúza árszintje között 78 fil­­lérnyi eltérés keletkezett. Hogy várjon ez mire vezet, annak csak a spekuláció lenne a megmond­hatója. Nyilván megszorult júniusi kötelezettsé­gek tulajdonosai fizetik meg ennek az árát, — de még így sem érthető teljesen ez a meglepő helyzet. — Az októberi búza 2 fillérrel zárult magasabban, mint tegnap. — A rozs határidős piaca üzlettelen volt, júniusra 12,70 pengős zár­latot állapítottak meg, kötés nélkül. — A tengeri zárlatai némi emelkedést tanúsítanak. Júliusra a szombati árhoz képest, jövő májusra pedig a tegnapihoz képest is 10 filléres áremelkedés je­lentkezett.­­ A készárupiacon a búza bejelen­­tett forgalma 21 vagont tett, árat, mint emlí­tettük, 20—30 fillérrel apasztották. Rozsból egy másfél vagonos kötést jegyeztek fel, ára nem módosult. A zab olcsóbb lett 20—25 fillérrel, a tengeri pedig tíz és fél vagonos forgalom köze­pette 10 fillérrel drágult. — A malmok a liszt árát nem változtatták meg. — Magyar Ruggyantaárugyár R.­T. Az igazgatóság elhatározta, hogy a július 2-án megtartandó közgyűlésnek az elmúlt­ üzletévre 1.— P. osztalék kifizetését fogja javasolni. — Kik vesznek részt a hitelügyi ankéton. A földet terhelő tartozásokkal kapcsolatos kér­dések megvitatásra összehívott szakértekezletre a képviselőház és felsőház számos tagján kívül a következő intézmények és egyesületeit kaptak meghívót: Országos Magyar Gazdasági Egye­sület, Országos Mezőgazdasági Kamara, Magyar Gazdaszövetség, Földbérlet Országos Szövet­sége, Budapeti Kereskedelmi és Iparkamara, Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete, Biz­tosítóintézetek Országos Szövetsége, Gyáriparo­sok Országos Szövetsége, Országos Hitelvédő Egyesület, Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés, Kereskedelmi Csarnok, Budapesti Ügyvédi Kamara, Országos Ügyvédszövetség és Budapesti Áru- és Értéktőzsde. Meghívást kap­tak továbbá: a Magyar Nemzeti Bank, a­ Pénz­­intézeti Központ, a Földbirtokrendezés Pénz­ügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet, va­lamint négy altruista intézet. A szakértekezle­ten a miniszterelnök és az alárendelt szakmi­niszterek is részt vesznek. Meghívót kaptak azonkívül a Földteherrendező Országos Bizott­ság tagjai is.­­ Csökkennek a földbérek.) Nagykőrös 10 ezer holdas pótharasztpusztai birtokán most folyik a haszonbérleti árverés. Eddig a 300 holdnál nagyobb részek évi béréül holdanként 10 pengőt ígértek, míg a kisbérlők átlagban 20—22 pengős holdankintó bérösszeget ajánlot­tak meg. Ezek a bérösszegek az eddigiekhez vi­szonyítva 510 százalékos bércsökkenést jelen­tenek. — A Magyar Közgazdasági Társaság közgyű­lése. A Magyar Közgazdasági Társaság június 17-én délután 6 órakor a Kereskedelmi és Iparka­mara dísztermében tartja közgyűlését, amelyen kü­lönböző jelentések letárgyalása után megválasztják a tisztikar és az igazoló választmány tagjait. A gyűlésen Laky Dezső műegyetemi tanár „Adalékok a törvényhatósági városok háztartásához'* címmel Előadást tart. B. H. 1932. JÚNIUS 15. SZERDA ­ A behozatta­li engedélyek ügyének intézését az érdekeltség törvényes kép­viseletére kívánja rábízni Kedden délután teljes ülést tartott a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara, amelyen a kereskedelmi minisztert Halász Tibor dr. osz­tálytanácsos, a pénzügyminisztert pedig Horá­­nyi miniszteri titkár képviselték. Éber Antal elnök meleg szavakkal tolmácsolta a kamara üdvözletét Weiss Fülöpnek abból az alkalom­ból, hogy a legmagasabb kormányzói kitünte­tésben részesült, azután pedig beszámolt a Nemzetközi Vásár eredményéről és méltatta a vásár vezetőségének nagy érdemeit.­­ Bejelen­tette, hogy az érdekeltség köréből kérték napi­rend előtt a behozatali tilalmak ügyének tár­gyalását. Gyulay Tibor dr. főtitkár ismertette ebben az ügyben a kereskedelmi miniszternek a kamarához intézett leiratát, amely közli, hogy az engedélyek ügyében a döntés jogát a minisztérium magának tartja fenn, azonban véleményező­ bizottságokat állít fel, amelyeknek előadói közül hármat a gyáripari érdekképvise­letek vezető tisztviselői, egyet pedig a kamara titkári karából jelölt ki és a bizottságokban je­lentős helyet biztosít a kereskedelem és kézmű­­ipar kiküldötteinek. Madarassy-Beck Gyula báró hosszabb beszéd­ben foglalkozott a behozatali tilalmi rendelet­tel. Kifejtette, hogy ez a kényszerűség követ­kezése, amely újra rálépni a velünk szemben a teljes pártatlanság biztosítást nyer. Ilyen körülmények között azonban különösen fontos, hogy az engedélyezés és a kontingensek felosz­tásának ügye olyan kézbe kerüljön, amelynél a telji pártatlanság biztosítást nyer. Ilyen szerve az érdekeltségnek törvényes képviseleté­ben rendelkezésre áll. A kamara már ellátja mintaszerűen a devizaszolgálatot, ide tartozik az ezzel szorosan összefüggő behozatali enge­délyek intézése is. Lehetetlen kiszolgáltatni a feldolgozó, a közép- és kézműipart, valamint a kereskedelmet a gyáripar egyoldalú és egy­irányú ellenőrzésének s ettől tenni függővé a behozatali kérelmek érdemi eldöntésének alapját tevő ügy előkészítését. Határozati javaslatot terjesztett elő, amely kéri, hogy a behozatali ügyek előkészítése az érdekeltek törvényes kép­viseletének adassák át, a minisztérium ellenőr­zése mellett s a döntés jogának a számára való fenntartásával. Ugyanilyen értelemben beszélt Vértes Emil, Dobsa László dr., Müller Antal képviselő és mások és a teljes ülés a határo­zati javaslatot egyhangúan elfogadta. Az adóhátralékok rendezéséről Fuchs Albert titkár terjesztett elő javaslatot, amelynek az a lényege, hogy a köztartozásokra történő be­fizetések első­sorban a folyó évi tartozásokra szá­­molandók el, a hátralékok egyesítendők és lehe­tővé kell tenni az egyesített adóilleték és egyéb közteher-tartozásoknak öt év alatt részletekben való fizetését, valamint a behajthatatlan tarto­zások leírását.­­ A kereskedelempolitikai hely­zetet Székely Artúr dr. titkár ismertette, amely beszámolt a folyamatban levő szerződéses tár­gyalásokról, az érvényesülő elzárkózásról és a devizagazdálkodás által teremtett nehézségekről. Benedek Sándor az exportkereskedelem önkén­­tes szindikalizálását sürgette.­­ A társadalom­biztosítás időszerű kérdéseiről Bertalan István dr. bemutatta a kamara javaslatát, amely a szociális biztosítás ügyeinek intézését a keres­kedelmi minisztériumba kéri összpontosítani, szorgalmazza az önkormányzat jogkörének ki­­terjesztését és a­­MABI ama határozatainak végrehajtását, amelyek közül az egyik a régi járuléktartozásokra kamatamnesztiát akar adni és az öregségi alapokból 1,5 millió pengőt akar juttatni a kiskereskedelmi hitel céljaira.­­ A teljes ülés foglalkozott még, Gyömrey Sándor referátuma alapján, a városi vámok ügyével és több kisebb kérdés megvitatása után véget ért. Vége van az ötéves orosz tervnek Londonból jelentik. A szovjet kormány, hivat­kozással Szovjetoroszország árukivitelének roha­mos hanyatlására, az összes gyárakat és ipari üzemeket behozataluk drasztikus csökkentésére szólította fel. A szovjet külkereskedelme a múlt évben 30 millió font passzív egyenleggel zá­rult, ami a külkereskedelmi forgalom 30 száza­lékának felel meg. ­ A kartelbizottság vizsgálatot rendelt el több megokolatlannak látszó áremelés ügyé­ben. A kartelbizottság Perényi Zsigmond báró elnökletével június 13-án ülést tartott, amelyen az elnök bejelentette, hogy a kereskedelemügyi miniszter a kartelbizottság és az árelemző­­bizottság együttműködését biztosította. A kar­telbizottság több megokolatlannak látszó áreme­lés ügyében vizsgálatot rendelt el és egyes, a karteltörvény rendelkezéseibe ütköző kikötések­nek a megállapodásokból való törlése iránt tett a kereskedelmügyi miniszternek előterjesztést.­­ A bérlőhitel intézményes megoldásának napirendre tűzését határozta el a Magyar Föld­bérlők Szövetségének elnöki tanácsa. Ponton­ként letárgyalták a hitelügyi ankét­­kérdőpont­­jait és abban állapodtak meg, hogy az adóssá­gokra nézve halasztást, a kamatteherre pedig könnyítést kell a bérlőknek igényelni. A bérlők hitelképességének fokozása céljából élet­belépte­­tendő az ingójelzálog, továbbá azokból az elő­nyökből, amelyeket a járadékos fog élvezni a hitelkérdés rendezése folytán, a bérlőknek is megfelelő arányrészt kell juttatni. — A Vásárpénztár felszámolása. Amint már megírtuk, a főváros azt határozta, hogy a Vásár­pénztárat beolvasztja a Községi Takarékpénz­tárba. A polgármester javaslata ennek a tervnek konkrét megvalósítására nézve most került nyil­vánosságra. E javaslat szerint a Községi Taka­rékpénztár átveszi a főváros birtokában levő 386.749 darab vásárpénztári részvényt, amelyek egyenként 10 pengő névértékűek és így a rész­vénytöbbség birtokába jutván, megteszi a lépé­seket a felszámolás végrehajtására s erre a célra összehívja a rendkívüli közgyűlést. A felszámoló bizottságban a pénzügyi osztály, a fővárosi ügyészség és a számvevőség képviselői foglalnak helyet. A tervezet rendelkezik a felelősség kér­déséről és a mutatkozó tiszta vagyon felosztásá­ról, valamint a főváros jogainak megőrzéséről is megfelelő értelemben határoz, a végrehajtást pedig a szükséghez képest a polgármester hatás­körébe utalja. — Ereky Károlynak és Karch Kristófnak, akiknek szerződése június 30-án le­jár, ezen az időponton túl már nem veszik igénybe szolgálatait. — Egész évben zavartalanul dolgozott, ter­jeszkedett és nyerséggel zárt a Kisipari Hitel­­intézet. A Budapesti Kisipari Hitelintézet múltévi zárószámadása a legközelebbi, csütörtöki tanácsülés elé kerül. Az intézet mérlege 12 millió 489.263 pengő vagyont mutat fel, s a tiszta nye­reség 82.167 pengő. Az igazgatóság jelentésében kiemeli, hogy a súlyos viszonyok ellenére a múlt esztendőben 6400 tételben 5.754.934 pengő új kisipari és kiskereskedelmi hitelt nyújtott az intézet. A hitelnyújtásra felhasználták a tőke­­törlesztéseket s az állandó tőkeforrásokat. A Kis­ipari Hitelintézet a rendeletek megengedett leg­­lberálisabb alkalmazásával minden tekintetben legnagyobb mértékben segítségére volt a kisembe­reknek úgy a betétek visszafizetése, mint az ese­dékes törlesztések feltételeinek enyhítése tekin­tetében. Ebben az időben, amikor a hitelellátás csaknem teljesen megállóit, új hiteleket is folyó­sított, mert az volt a felfogása, hogy akkor tel­jesíti igazán hivatását, ha a legnehezebb időben áll teljes erejével a kisiparosság rendelkezésére. Hogy ehhez sem az állam, sem a város külön segítségét nem kellett igénybe venni, noha a felek túlnyomó része kénytelen volt a moratórium ked­vezményével élni, bizonyítéka a Kisipari Hitel­­intézet alapos felkészültségének. A polgármester jelenti a tanácsnak, hogy az intézet zárószám­adásait részletesen felülvizsgálta és a számszéki igazgató is külön vizsgálatot tartott és annak eredményéről készített jelentésében megállapí­totta, hogy a számadások minden tekintetben rendben vannak.­­ Érdekes újítás, hogy az igaz­gatóság tagjai sorába kerül a közgazdasági ügy­osztály vezetője, azért, hogy az intézet ügyeit intéző közgazdasági és ipari ügyosztály, illetve a központi adminisztráció és az intézet között minél közvetlenebb kapcsolat létesüljön. A Kis­ipari Hitelintézet negyven fillér osztalékot fog fizetni.­­ A Magyar Biztosítástudományi Társulat jú­nius 23-án délután 6 órakor a Mérnökegylet helyi-­­ségében tartja közgyűlését, amelyen Hegyi Gyula dr. a biztosítás gazdasági és szociális jelentőségé­ről beszél. Fizetésképtelenségek Kényszeregyesség Budapesten. A budapesti törvényszék ma elrendelte a csődönkívül kényszer­­egyességi eljárást Schuller József (gróf Zichy Jenő­ utca 32.) központi fűtés és bádogosüzlet ellen. Kényszeregyességek a vidéken. A pestvidéki törvényszéken Takler István budafoki szeszáru és borkereskedő, a kecskeméti törvényszéken Szilágyi Zsigmond és Szilágyi Mór kecskeméti cég tulajdo­nosa Szilágyi Mór bor, termény stb. kereskedő és bizományos ellen indították meg a kényszeregyezi­ségi eljárást. ______ *

Next