Budapesti Hírlap, 1932. június(52. évfolyam, 119-143. szám)
1932-06-15 / 131. szám
10 KOICAZPASIIC A földbérlőszövetkezetekkel,az átalakulással és a szövetkezeti feladatokkal foglalkozott a szövetkezeti kongresszus Beöthy László elnöki beszéde az OKH közgyűlésén Az Országos Központi Hitelszövetkezet köte- lékébe tartozó 1022 községi és körzeti hitel-szövetkezet, melyeknek működési köre az ország 2656 községére terjed ki, kedden, a Köztelek nagytermében tartották ezidei országos kongresszusukat, melyen megvitatták a hitelszövetkezeti mozgalom és a magyar mezőgazdaság összes időszerű kérdéseit. A kongresszuson a pénzügyminiszter és a földmívelésügyi miniszter kiküldöttei is részt vettek. A kongres-szuson elsősorban Beöthy László v. b. t. t.-t, az OKH újonnan kinevezett elnökét üdvözölték, majd Kruger Aladár képviselő tartotta meg előadását a földbérlős sövetkezetekről. Indítványára a kongresszus egyhangúlag kimondotta, hogy a földbérlő-szövetkezetek megalakítását országszerte szükségesnek tartja és pedig oly módon, hogy a szövetkezetek képesek legyenek az okszerű gazdálkodásra, a beszerzés és az értékesítés megszervezésére s a földtulajdonosnak minden olyan garanciát megadhassanak, amit a nagybérlők nyújtani tudnak. Krúdy Ferenc ny. főispán, a szövetkezetek és az átalakulás kérdésével foglalkozott. Megállapította, hogy a szövetkezetek közérdekű átalakító tevékenysége napjainkban nyert különös jelentőséget. Ebben az irányban a szövetkezetek már eddig is nagy szolgálatot tettek a közgazdaságnak. Rámutatott arra is, hogy kizárólag a szövetkezeti hálózattal lehet a standardizált és tervszerűen összegyűjtött mezőgazdasági termények exportját megoldani. Határozati javaslatában a szövetkezeti jognak a részvénytársasági jogtól elkülönített olyan reformját sürgette, mely egy központi szövetkezeti hitelellátó szerv életrehívását és az összes szövetkezeti ágak egészséges együttműködését tenné lehetővé. Végül Schandl Károly dr., az OKH alelnökvezérigazgatója foglalkozott külön előadásban a hitelszövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseivel. Rámutatott arra, hogy a hitelszövetkezetek a jelenlegi nyomasztó válságban becsülettel megállták helyüket, s a falusi népben megőrizték a magyar pengő iránti bizalmat. A hitelszövetkezetek takarékbetétállományában a bankzárlat óta visszaesés következett be ugyan, ez azonban kizárólag a falvakban uralkodó elszegényedésnek és pénzhiánynak tulajdonítható. A válság ellenére szépen fejlődött azonban a hitelszövetkezetek üzletrésztőkéje és tartalékalapja, úgy, hogy a hitelszövetkezetek tisztán társadalmi eredetű saját tőkéje ma közel negyvenmillió pengőt tesz. Megcáfolta a hitelszövetkezeti hálózat ellen felhozott különböző vádakat, s így különösen kimutatta, hogy úgy az intézet, mint a vidéki hitelszövetkezetek a legminimálisabb kamatkülönbözettel dolgoznak. Indítványára a kongresszus kimondotta, hogy a hitelszövetkezetek összes gazdasági és erkölcsi tőkéiket az összeomlás ellen védekező nemzetnek felajánlják, s minden lehetőt elkövetnek a veszélyeztetett falusi nép megmentésére, mind gyengébbé válik, ami azután eltolódást hoz létre a társadalom vagyonmegoszlásának kívánatos rendjében és pedig a végletek felé, amely folyamat, ha ennek útját nem álljuk, idővel oda vezet, hogy lassan kint csak két szélsőséges véglettel, a gazdagokkal és a szegényekkel találjuk magunkat szemben. Ez azt jelenti, hogy lassan kint eltűnik a kis- és középvagyon, betöltetlen marad az a nélkülözhetetlen szerep, mely ezekre úgy szociális, mint gazdasági szempontból vár és mely abban áll: ezt a két végletet áthidalni és ezáltal közöttük az összeütközést elkerülni, vagy legalább is csökkenteni. De nem csak ez tűnik el, hanem eltűnik, vagy aláhanyatlik az emberiség legnagyobb vívmánya, a kultúra is, mert ott, ahol csak gazdagok állanak a szegényekkel szemben, kultúráról, a szó nemesebb értelmében beszélni nem lehet. A kultúrának igazi értéke csak ott van, ahol ez nem egyes kiváltságos osztályok privilégiumát képezi, hanem a társadalom minél szélesebb rétegeinek válik közkincsévé, ami ez esetben azáltal válik lehetetlenné, mert éppen ezen szélesebb rétegeknél fog hiányozni a szükséges anyagi eszköz kultúrszükségleteik kielégítéséhez. Ezt az áldatlan folyamatot tehát meg kell állítani azzal, hogy a gazdaságilag gyengébbek mellé állva, igyekezzünk őket felvilágosítani és meggyőzni arról, hogy nekik egy hatalmas erély áll rendelkezésükre, mellyel, ha élni tudnak, a versenyt az erősebbekkel szemben is sikerrel felvehetik. Ez az erő a gazdasági tömörülésben áll, ezt a gondolatot, az önsegély alapján való együttműködés gondolatát valósítja meg a szövetkezeti eszme, s ez adja meg ennek az eszmének úgy gazdasági, mint szociális prominens jelentőségét. Az OKH közgyűlése A szövetkezeti kongresszus után az Országos Központi Hitelszövetkezet tartotta meg rendes évi közgyűlését, mely az igazgatóság jelentésének letárgyalásán kívül az alapszabálymódotás tárgyában határozott, majd az igazgatóság tagjai közé választotta Teleki Tibor grófot és Krúdy Ferencet, a felügyelő bizottság tagjaivá pedig Tomcsányi Gyula dr. földmívelésügyi miniszteri tanácsost és Tarkas Béla dr.-t, Csongrád megye főispánját. A közgyűlésen Beöthy László elnökölt, ki üdvözölve a megjelenteket, többek között így szólt: — A szövetkezetek jelentőségének mérlegelésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a szövetkezetekre tisztán gazdasági szempontból nézett tevékeny,egükön túlterjedőleg további és pedig etnikai hivatás is vár, mégpedig az: levinni a köztudatba egy magasabb erkölcsi gondolatot, bevinni és szolgálni azt a gondolatot, hogy a gyengébbet az erősebbel szemben segíteni kell. Ez az elgondolás adja meg az egész szövetkezeti mozgalomnak tulajdonképpeni jellegét, ez az, mely a szövetkezetek működését tisztán gazdasági alapokról gazdaságerkölcsi alapokra fekteti át, jelezve számunkra azt az irányt, melyben haladnunk kell. A gazdasági tevékenység, ha ezt elemeire bontjuk, nem más, mint egymássalszemben álló egyéni érdekek állandó küzdelme gazdasági érvényesülésünkért. Minden küzdelemben az erősebbik győz. Ez azt eredményezi, hogy a gazdaságilag erősebb fokozatbsan mind erősebbé, a gazdaságilag gyengébb viszont fokozatosan . A határidős búza tovább drágult, a készbúza újra olcsóbbodott. A budapesti terménytőzsdén ma tovább folytatódott az a különös áralakulás, amely mind nagyobb kört teremt a készbúza és a határidős búza ára között. A júniusi búza ma, bár meglehetősen lanyhán indult, az üzleti idő végéig 12 filléres áremelkedésre tett szert, a készbúza árát pedig ugyanakkor 20—30 fillérrel leszállították. Tegnap és ma tehát a júniusi búza és a készbúza árszintje között 78 fillérnyi eltérés keletkezett. Hogy várjon ez mire vezet, annak csak a spekuláció lenne a megmondhatója. Nyilván megszorult júniusi kötelezettségek tulajdonosai fizetik meg ennek az árát, — de még így sem érthető teljesen ez a meglepő helyzet. — Az októberi búza 2 fillérrel zárult magasabban, mint tegnap. — A rozs határidős piaca üzlettelen volt, júniusra 12,70 pengős zárlatot állapítottak meg, kötés nélkül. — A tengeri zárlatai némi emelkedést tanúsítanak. Júliusra a szombati árhoz képest, jövő májusra pedig a tegnapihoz képest is 10 filléres áremelkedés jelentkezett. A készárupiacon a búza bejelentett forgalma 21 vagont tett, árat, mint említettük, 20—30 fillérrel apasztották. Rozsból egy másfél vagonos kötést jegyeztek fel, ára nem módosult. A zab olcsóbb lett 20—25 fillérrel, a tengeri pedig tíz és fél vagonos forgalom közepette 10 fillérrel drágult. — A malmok a liszt árát nem változtatták meg. — Magyar Ruggyantaárugyár R.T. Az igazgatóság elhatározta, hogy a július 2-án megtartandó közgyűlésnek az elmúlt üzletévre 1.— P. osztalék kifizetését fogja javasolni. — Kik vesznek részt a hitelügyi ankéton. A földet terhelő tartozásokkal kapcsolatos kérdések megvitatásra összehívott szakértekezletre a képviselőház és felsőház számos tagján kívül a következő intézmények és egyesületeit kaptak meghívót: Országos Magyar Gazdasági Egyesület, Országos Mezőgazdasági Kamara, Magyar Gazdaszövetség, Földbérlet Országos Szövetsége, Budapeti Kereskedelmi és Iparkamara, Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete, Biztosítóintézetek Országos Szövetsége, Gyáriparosok Országos Szövetsége, Országos Hitelvédő Egyesület, Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés, Kereskedelmi Csarnok, Budapesti Ügyvédi Kamara, Országos Ügyvédszövetség és Budapesti Áru- és Értéktőzsde. Meghívást kaptak továbbá: a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzintézeti Központ, a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet, valamint négy altruista intézet. A szakértekezleten a miniszterelnök és az alárendelt szakminiszterek is részt vesznek. Meghívót kaptak azonkívül a Földteherrendező Országos Bizottság tagjai is. Csökkennek a földbérek.) Nagykőrös 10 ezer holdas pótharasztpusztai birtokán most folyik a haszonbérleti árverés. Eddig a 300 holdnál nagyobb részek évi béréül holdanként 10 pengőt ígértek, míg a kisbérlők átlagban 20—22 pengős holdankintó bérösszeget ajánlottak meg. Ezek a bérösszegek az eddigiekhez viszonyítva 510 százalékos bércsökkenést jelentenek. — A Magyar Közgazdasági Társaság közgyűlése. A Magyar Közgazdasági Társaság június 17-én délután 6 órakor a Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében tartja közgyűlését, amelyen különböző jelentések letárgyalása után megválasztják a tisztikar és az igazoló választmány tagjait. A gyűlésen Laky Dezső műegyetemi tanár „Adalékok a törvényhatósági városok háztartásához'* címmel Előadást tart. B. H. 1932. JÚNIUS 15. SZERDA A behozattali engedélyek ügyének intézését az érdekeltség törvényes képviseletére kívánja rábízni Kedden délután teljes ülést tartott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, amelyen a kereskedelmi minisztert Halász Tibor dr. osztálytanácsos, a pénzügyminisztert pedig Horányi miniszteri titkár képviselték. Éber Antal elnök meleg szavakkal tolmácsolta a kamara üdvözletét Weiss Fülöpnek abból az alkalomból, hogy a legmagasabb kormányzói kitüntetésben részesült, azután pedig beszámolt a Nemzetközi Vásár eredményéről és méltatta a vásár vezetőségének nagy érdemeit. Bejelentette, hogy az érdekeltség köréből kérték napirend előtt a behozatali tilalmak ügyének tárgyalását. Gyulay Tibor dr. főtitkár ismertette ebben az ügyben a kereskedelmi miniszternek a kamarához intézett leiratát, amely közli, hogy az engedélyek ügyében a döntés jogát a minisztérium magának tartja fenn, azonban véleményező bizottságokat állít fel, amelyeknek előadói közül hármat a gyáripari érdekképviseletek vezető tisztviselői, egyet pedig a kamara titkári karából jelölt ki és a bizottságokban jelentős helyet biztosít a kereskedelem és kézműipar kiküldötteinek. Madarassy-Beck Gyula báró hosszabb beszédben foglalkozott a behozatali tilalmi rendelettel. Kifejtette, hogy ez a kényszerűség következése, amely újra rálépni a velünk szemben a teljes pártatlanság biztosítást nyer. Ilyen körülmények között azonban különösen fontos, hogy az engedélyezés és a kontingensek felosztásának ügye olyan kézbe kerüljön, amelynél a telji pártatlanság biztosítást nyer. Ilyen szerve az érdekeltségnek törvényes képviseletében rendelkezésre áll. A kamara már ellátja mintaszerűen a devizaszolgálatot, ide tartozik az ezzel szorosan összefüggő behozatali engedélyek intézése is. Lehetetlen kiszolgáltatni a feldolgozó, a közép- és kézműipart, valamint a kereskedelmet a gyáripar egyoldalú és egyirányú ellenőrzésének s ettől tenni függővé a behozatali kérelmek érdemi eldöntésének alapját tevő ügy előkészítését. Határozati javaslatot terjesztett elő, amely kéri, hogy a behozatali ügyek előkészítése az érdekeltek törvényes képviseletének adassák át, a minisztérium ellenőrzése mellett s a döntés jogának a számára való fenntartásával. Ugyanilyen értelemben beszélt Vértes Emil, Dobsa László dr., Müller Antal képviselő és mások és a teljes ülés a határozati javaslatot egyhangúan elfogadta. Az adóhátralékok rendezéséről Fuchs Albert titkár terjesztett elő javaslatot, amelynek az a lényege, hogy a köztartozásokra történő befizetések elsősorban a folyó évi tartozásokra számolandók el, a hátralékok egyesítendők és lehetővé kell tenni az egyesített adóilleték és egyéb közteher-tartozásoknak öt év alatt részletekben való fizetését, valamint a behajthatatlan tartozások leírását. A kereskedelempolitikai helyzetet Székely Artúr dr. titkár ismertette, amely beszámolt a folyamatban levő szerződéses tárgyalásokról, az érvényesülő elzárkózásról és a devizagazdálkodás által teremtett nehézségekről. Benedek Sándor az exportkereskedelem önkéntes szindikalizálását sürgette. A társadalombiztosítás időszerű kérdéseiről Bertalan István dr. bemutatta a kamara javaslatát, amely a szociális biztosítás ügyeinek intézését a kereskedelmi minisztériumba kéri összpontosítani, szorgalmazza az önkormányzat jogkörének kiterjesztését és aMABI ama határozatainak végrehajtását, amelyek közül az egyik a régi járuléktartozásokra kamatamnesztiát akar adni és az öregségi alapokból 1,5 millió pengőt akar juttatni a kiskereskedelmi hitel céljaira. A teljes ülés foglalkozott még, Gyömrey Sándor referátuma alapján, a városi vámok ügyével és több kisebb kérdés megvitatása után véget ért. Vége van az ötéves orosz tervnek Londonból jelentik. A szovjet kormány, hivatkozással Szovjetoroszország árukivitelének rohamos hanyatlására, az összes gyárakat és ipari üzemeket behozataluk drasztikus csökkentésére szólította fel. A szovjet külkereskedelme a múlt évben 30 millió font passzív egyenleggel zárult, ami a külkereskedelmi forgalom 30 százalékának felel meg. A kartelbizottság vizsgálatot rendelt el több megokolatlannak látszó áremelés ügyében. A kartelbizottság Perényi Zsigmond báró elnökletével június 13-án ülést tartott, amelyen az elnök bejelentette, hogy a kereskedelemügyi miniszter a kartelbizottság és az árelemzőbizottság együttműködését biztosította. A kartelbizottság több megokolatlannak látszó áremelés ügyében vizsgálatot rendelt el és egyes, a karteltörvény rendelkezéseibe ütköző kikötéseknek a megállapodásokból való törlése iránt tett a kereskedelmügyi miniszternek előterjesztést. A bérlőhitel intézményes megoldásának napirendre tűzését határozta el a Magyar Földbérlők Szövetségének elnöki tanácsa. Pontonként letárgyalták a hitelügyi ankétkérdőpontjait és abban állapodtak meg, hogy az adósságokra nézve halasztást, a kamatteherre pedig könnyítést kell a bérlőknek igényelni. A bérlők hitelképességének fokozása céljából életbeléptetendő az ingójelzálog, továbbá azokból az előnyökből, amelyeket a járadékos fog élvezni a hitelkérdés rendezése folytán, a bérlőknek is megfelelő arányrészt kell juttatni. — A Vásárpénztár felszámolása. Amint már megírtuk, a főváros azt határozta, hogy a Vásárpénztárat beolvasztja a Községi Takarékpénztárba. A polgármester javaslata ennek a tervnek konkrét megvalósítására nézve most került nyilvánosságra. E javaslat szerint a Községi Takarékpénztár átveszi a főváros birtokában levő 386.749 darab vásárpénztári részvényt, amelyek egyenként 10 pengő névértékűek és így a részvénytöbbség birtokába jutván, megteszi a lépéseket a felszámolás végrehajtására s erre a célra összehívja a rendkívüli közgyűlést. A felszámoló bizottságban a pénzügyi osztály, a fővárosi ügyészség és a számvevőség képviselői foglalnak helyet. A tervezet rendelkezik a felelősség kérdéséről és a mutatkozó tiszta vagyon felosztásáról, valamint a főváros jogainak megőrzéséről is megfelelő értelemben határoz, a végrehajtást pedig a szükséghez képest a polgármester hatáskörébe utalja. — Ereky Károlynak és Karch Kristófnak, akiknek szerződése június 30-án lejár, ezen az időponton túl már nem veszik igénybe szolgálatait. — Egész évben zavartalanul dolgozott, terjeszkedett és nyerséggel zárt a Kisipari Hitelintézet. A Budapesti Kisipari Hitelintézet múltévi zárószámadása a legközelebbi, csütörtöki tanácsülés elé kerül. Az intézet mérlege 12 millió 489.263 pengő vagyont mutat fel, s a tiszta nyereség 82.167 pengő. Az igazgatóság jelentésében kiemeli, hogy a súlyos viszonyok ellenére a múlt esztendőben 6400 tételben 5.754.934 pengő új kisipari és kiskereskedelmi hitelt nyújtott az intézet. A hitelnyújtásra felhasználták a tőketörlesztéseket s az állandó tőkeforrásokat. A Kisipari Hitelintézet a rendeletek megengedett leglberálisabb alkalmazásával minden tekintetben legnagyobb mértékben segítségére volt a kisembereknek úgy a betétek visszafizetése, mint az esedékes törlesztések feltételeinek enyhítése tekintetében. Ebben az időben, amikor a hitelellátás csaknem teljesen megállóit, új hiteleket is folyósított, mert az volt a felfogása, hogy akkor teljesíti igazán hivatását, ha a legnehezebb időben áll teljes erejével a kisiparosság rendelkezésére. Hogy ehhez sem az állam, sem a város külön segítségét nem kellett igénybe venni, noha a felek túlnyomó része kénytelen volt a moratórium kedvezményével élni, bizonyítéka a Kisipari Hitelintézet alapos felkészültségének. A polgármester jelenti a tanácsnak, hogy az intézet zárószámadásait részletesen felülvizsgálta és a számszéki igazgató is külön vizsgálatot tartott és annak eredményéről készített jelentésében megállapította, hogy a számadások minden tekintetben rendben vannak. Érdekes újítás, hogy az igazgatóság tagjai sorába kerül a közgazdasági ügyosztály vezetője, azért, hogy az intézet ügyeit intéző közgazdasági és ipari ügyosztály, illetve a központi adminisztráció és az intézet között minél közvetlenebb kapcsolat létesüljön. A Kisipari Hitelintézet negyven fillér osztalékot fog fizetni. A Magyar Biztosítástudományi Társulat június 23-án délután 6 órakor a Mérnökegylet helyi-ségében tartja közgyűlését, amelyen Hegyi Gyula dr. a biztosítás gazdasági és szociális jelentőségéről beszél. Fizetésképtelenségek Kényszeregyesség Budapesten. A budapesti törvényszék ma elrendelte a csődönkívül kényszeregyességi eljárást Schuller József (gróf Zichy Jenő utca 32.) központi fűtés és bádogosüzlet ellen. Kényszeregyességek a vidéken. A pestvidéki törvényszéken Takler István budafoki szeszáru és borkereskedő, a kecskeméti törvényszéken Szilágyi Zsigmond és Szilágyi Mór kecskeméti cég tulajdonosa Szilágyi Mór bor, termény stb. kereskedő és bizományos ellen indították meg a kényszeregyeziségi eljárást. ______ *