Budapesti Hírlap, 1933. október(53. évfolyam, 223–248. szám)
1933-10-01 / 223. szám
2 Hasznos tudni, hogy Schmidthauer természetes idLiLiLB keserűvize a gyomor és bélbetegek páratlan gyógyvize. ritmusának felélénkítésére eredményesen törekedtek. A belső gazdasági és pénzügyi intézkedések mellett azonban nem hanyagolódott el a külföldi gazdasági kapcsolatok ápolása sem. Úgyszólván az egész esztendőben folytatódtak a permanens tárgyalások a különböző országokkal, egyfelől a meglévő kereskedelempolitikai megállapodások kimélyítése, másfelől új megegyezések létesítése érdekében. Az eredmények megtalálhatók, hogy csak egy-két példára hivatkozzunk, az új osztrák szerződésben, az Olaszországgal létesített pótmegállapodásban, a német egyességben, ami megnyitotta ezt a piacot a magyar gabona előtt, a cseh kompenzációs megegyezésben, a román szerződésben, valamint a Svájccal létesített és a fizetési forgalmat könnyítő új klíringegyezményben, ami szintén új elhelyezési lehetőséget teremtett hazánk számára. Az egész kiviteli értékesítés szolgálatába állítódott az életrehívott és a külkereskedelmi szolgálatot ellátó szervezet. Ha utalunk még a díjszabási politikában végrehajtott fuvarmérséklésre, a mezőgazdasági termelésnek a piacokhoz igazodó átszervezését szolgáló értékes kezdeményezésekre, az újra megindított út- és hídépítő munkákra, akkor hozzávetőleges képet tudtunk felrajzolni az egy esztendő gazdasági és pénzügyi munkájának eredményéről, amivel karöltve haladt a szociális munka- és inségakció, ellátatlanok megsegítése és a munkaalkalmak teremtése. De legszemléltetőbben ez a messzetekintő gazdaságiés szociális munka két tényen mérhető le: az egyik a ma már mindenki által elismert értékálló pengőn, a másik pedig a társadalmi nyugalom csalhatatlan jelein. * A trianoni romokon, a világválság ingoványán kultúrát építeni annyi, mint a Karszt szikláin rózsaerdőt tenyészteni. A mi apostoli szegénységünkben, történelmi árvaságunkban szebbet, nagyobbat alkotni művészetben, tudományban, népnevelésben, mint a körülöttünk minden földi jóban dúskáló országok, a lehetetlennel határos. Olyan ez, mintha az oroszlánt kenyérmorzsán akarnánk meghízlalni. És mégis kell és mégis ott kell állnunk, sőt elől kell járnunk a nemzetek versenyében, mert csak a kultúránk, szellemi teremtő erőnk lehet az, amivel győzhetünk. Az új magyar kultúrpolitika mégis győzi, mégis bírja. Nem lehet ez másként, csak iigy, hogy fajtánk jövőjén csüngő halálos szerelmünkkel kultúrtevékenységünk fokozása érdekében örömmel vállalunk minden áldozatot. És csak könnyes hálával gondolhatunk azokra a martír-lelkekre, tudósokra, művészekre és néptanítókra, akik itt a trianoni romokon Nagy-Magyarország szent álmaitól fűtve teremtenek, alkotnak, nevelnek. Mindez, természetesen, csak olyan áldozatos és öntudatos kormányzati kultúrprogramm alapján lehetséges, amelynek fundamentuma a nemzeti érzésnek vallássá emelése, a hitnek és az erkölcsnek az emberiség életmentő lelki gyógyszerévé való avatása. A fanatikus hittel és az önfeláldozásig menő odaadással épülő új magyar kultúra a spártaiakra emlékeztet, akik a peloponesosi háborúban szabadon bocsátották az athéni foglyokat, akik Homéroszt ismerték, de felkoncolták, akik nem ismerték. Mi önmagunkat boncolnánk fel, ha a magyar kultúráért nem hozhatnánk a martíriumig menő áldozatokat. * B. H. 1933. OKTÓBER 1. VASÁRNAP Rádiószózatában mondta Gömbös Gyula: — Csodavárással ne ámítsátok magatokat. Utunk mereditek, sziklás, tövises út, de érzem, tudom, hogy elvezet a célhoz. Még mindig az út elején vagyunk. Egy esztendő munkája a magyar élet pillanatnyi szükségleteit elégítette ki, a legfenyegetőbb veszedelmeket hárította el és megalapozta a jövő alkotásait. Igaza volt a miniszterelnöknek : eddig is tövises utat jártunk, de sértetlenül, fokozódó energiákkal, emelkedő lelkesedéssel jutottunk el az első stációhoz. Most pedig a nemzet, amely a lelki tespedésből olyan frissen tudott felemelkedni, bízva néz a jövőbe, mert tudja, hogy vezérének erős keze és kemény akarata biztos révbe juttatja. Káprázatos álma van a hívő léleknek az első esztendő fordulóján. Ahogy körülnéz a történelem gyorsított filmjében száguldó életen, mintha minden oldalon napok kelnének, fényes napsugarak kúsznának fel a magyar glóbuszra. Itt az igazság feltámadása, ott a magyar kultúra reneszánsza, amott a gazdasági élet örvendetes gyógyulása. A reménység sugarai járják át a lelkünket és ezek a reménysugarak ránkparancsolják, mint egy esztendő előtt Gömbös Gyula tette velünk, álmatag, beteg lelkekkel . Ennek a nemzetnek felemelt fővel kell állania a világtörténelem kapujában, hogy megtegye kötelességét önmagával és az emberiséggel szemben. Ez a nemzet — most már bizonyos — felemelt fővel fog állani a világtörténelem kapujában. A nemzeti egység országos megszervezése hatalmas lépésekkel halad előre Marton Béla országgyűlési képviselő vidéki körútja Gömbös Gyula nemzeti mozgalma, az ország népének egy táborba szervezése alig pár hónapja indult meg. Maga a miniszterelnök volt az, aki elsőnek kereste fel az ország nagyobb városait s fanatikus hittel hirdette a nemzeti egység szükségességét, az összefogásban és öszszetartásban rejlő nemzeti erő fontosságát és hívta a nemzeti egység táborába az ország lakosságát A miniszterelnök körútja után rövidesen megindult a szervezés országos munkája Marton Béla képviselő, a nemzeti egység főtitkárának vezetésével és ez a munka azóta szünet nélkül folyik. Elsősorban a képviselők, majd a megyékben, kerületekben, járásokban és városokban megalakított szervezetek végezték ezt a munkát, amelynek eredménye nem is maradt el. Ma már közel négyezer magyar község sorakozik fel a nemzeti egység hatalmas táborában s minden községben átérzik, meggyőződéssel hirdetik Gömbös Gyula politikáját, amely létrehívta a nemzeti egységet, a kormányprogramm alapokmányának, a Nemzeti Munkaterv célkitűzéseinek megvalósítására. Ez a néhány hónapos szervezési munka olyan eredményt ért el, amire a magyar politikai életben nem találunk példát, s talán csak a külföldi nemzeti mozgalmak sorában találjuk meg mását. Tudjuk, hogy a magyar társadalom, a falu és népe eddig szervezetlen volt. Ha jött a képviselőválasztás, fellángolt a pártok megszervezése, egy cél, a képviselő megválasztása érdekében. A magyar falu döntötte a voksot, s azután, mikor lezajlott a választás, elültek az indulatok, a szenvedélyek s velük együtt elcsendesedett újabb néhány esztendőre a szervezkedés mozgalma is. Ma az új politika új eszközökkel, új módszerekkel hagyja maga mögött ezeket az általános hiányokat. Ma a nemzeti egység megszervezése, az ország lakosságának egy táborba tömörítése nagy lendülettel készíti elő a nemzetet a boldogulásra, a jobb jövőre. Ma nem kis célokért történik ez a munka és nem is kis időre szól. És ma a szervezési munka párhónapos eredménye nem csupán a négyezer falunak táborba hívása, hanem elsősorban a nép széles rétegeinek meggyőzése arról, hogy az ország mai helyzetében a nemzeti társadalom céltudatos összefogása az egyetlen mód arra, hogy egy új nemzetépítő és nemzetformáló politika programjában lefektetett feladatok közös erővel megoldhatók legyenek. A párhónapos szervezési munka eredményeit most vizsgálta meg Marton Béla országos főtitkár s több közleményünkben hírt is adtunk már országos körútjának főbb eseményeiről. Marton Béla augusztus közepétől szeptember végéig tartó vidéki útján az összes megyékbe ellátogatott, úgyszólván minden választókerületet fölkeresett, rengeteg városban, községben győződött meg a szervezési munka eddigi eredményéről. De Marton Béla nem csupán beutazta az országot, hanem számos nagygyűlésen és értekezleten, zászlóbontáson és szervezési összejövetelen vett részt, mindenütt előadást tartott s fáradságot nem ismerő munkával és kitartással hirdette a nemzeti egység szükségességét, a mozgalom lényegét és feladatait. Tapasztalatai alapján megállapítható, hogy Gömbös Gyula nemzeti mozgalma hatalmas lépésekkel haladt előre e fáradhatatlan szervezési munka nyomán. A magyar társadalomban a kölcsönös megértés mindinkább kifejlődik, az összetartás szelleme erőteljesen hódítja meg azta falusi népet, amely "eddig alig figyelt föl az eseményekre, fásultan és közönyösen haladt el az országos mozgalmak mellett. Ma a falu népe mindjobban és öntudatosan veszi ki részét a nemzetépítői munkából. Marton Bélát fáradságos, de nagyszerű körútján Dukai-Takács Géza és Zsindely Ferenc képviselők kísérték el és nagy buzgalommal segítettek az országos főtitkárnak. A tiszavidékén sohasem lehetett elalkudni a nemzeti gondolatot Csongrád megye lelkes bizalomnyilvánítása főispánja iránt Egyhangúlag visszautasították a Népszava támadását SZENTES, szept. 30. (Tudósítónk telefonjelentése.) Csongrád megye törvényhatósági bizottságának szombat délelőtt féléves rendes közgyűlésén napirend előtt szólásra emelkedett vitéz Baskay Gyula törvényhatóságii bizottsági tag és szóvátette azt a durva támadást, amit a Népszava intézett a vármegye közszeretetben és köztiszteletben álló főispánja, Farkas Béla ellen. Vitéz Raskay Gyula éles szavakkal utasította vissza a Népszava támadását és a törvényhatósági bizottság kitörő lelkesedése közepette biztosította a főispánt a megye közönségének tiszteletéről, szeretetéről és ragaszkodásáról.. Farkas Béla dr. főispán az alábbi beszédben mondott köszönetet a törvényhatósági bizottságnak személye mellett megnyilvánult lelkes állásfoglalásáért: — A közéleti férfiúnak, politikusnak, aki az élen és elől jár, szüksége van arra, hogy a társadalom, amelynek vezetésére el van hivatva, nehéz harcok idején szeretetéről és bizalmáról biztosítsa őt. Csongrád megye nemes közönségének mai megnyilatkozását nagyrabecsülöm és nagyra értékelem, mert ebben, az ősi színmagyar vármegyében a bátor szó mindig megtalálta útját a lelkekhez és itt a Tisza vidékén sokasét lehetett elalkudni a nemzeti gondolatot.Engedjék meg azonban, hogy túl a bizalom és szeretet megnyilatkozásán, úgy vegyem a törvényhatósági bizottságnak megnyilatkozását, amely engem ösztönöz, sarkal, bátorít és erősít, hogy továbbra is haladjak az úton, amelyen eddig haladtam és amely út szerény megítélésem szerint el fog vezetni a nemzeti gondolat dicsőségéhez. Ezután kijelentette a főispán, hogy a Népszava támadásával nem törődik. Ennek a lapnak eszméi, a szocializmus, kommunizmus és marxizmus lejáróban vannak, az öntudatra ébredt magyarság szívében nem talál megértésre a Népszava hangja és annak szellemi irányítói. Ezután így folytatta Farkas Béla: Büszkeséggel és felemelkedett lélekkel állok önök előtt, mint Magyarország miniszterelnökének, vitéz Gömbös Gyulának egyszerű harcosa és kato nála, az ő eszméjében, gondolatvilágában rátaláltam a magam lelkére és az útra, melyen nekünk haladnunk kell. Még fanatikusabb erővel fogok küzdeni fajtámért, a magyarságért, mert hisz mindnyájunknak az a célunk, hogy Magyarországot felemeljük és elvezessük egy szebb és boldogabb jövőbe. A főispánt beszéde végeztével ismételten forró ünneplésben részesítette a törvényhatósági biizottság, amely Raskay indítványát egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Tanácskozás a miniszterelnöknél Gömbös Gyula miniszterelnök ma délelőtt 0 órakor fogadta Kozma Jenő képviselőt, az egységes községi polgári párt elnökét, akivel várospolitikai kérdésekről hosszabb ideig tanácskozott. Kozma Jenő a miniszterelnökségről való eltávozásakor elmondotta az újságíróknak, hogy a miniszterelnökkel összhangban fogják a főváros ügyeit tovább vinni, annál inkább is, mert árnyalati különbség sincs politikájuk között Egy pártra törekszenek és megtalálják a módját, hogy jóindulatú és meggyőző összefogás következzék be a fővárosban. Kánya Kálmán külügyminisztert a Krisztus-rend nagykeresztjével tüntették ki LISSZABON, szept. 30. A hivatalos lap jelenti: Kánya Kálmán magyar külügyminisztert és Khuen-Béderváry Sándor grófot, a magyar külügyminiszter állandó helyettesét a Krisztus-rend nagykeresztjével tüntették ki. Ugyanezt a kitüntetést kapta Dollfuss osztrák kancellár, valamint Sembeck gróf lengyel külügyi államtitkár is. Benes cseh külügyminisztert a Szent Jakab-rend nagykeresztjével tüntették ki. A nemzeti egység társasvacsorája a Ferencvárosban A Nemzeti Egység Pártjának ferencvárosi szervezete társasvacsorát rendezett, amelyen Usetty Béla ismertette az országos és a fővárosi politikai helyzetet. Az őszi kampány megindítása azt jelenti, hogy újra fáradhatatlan munkához kell látnia a törvényhozás minden tagjánakés minden becsületes polgárt meg kell nyerni a miniszterelnök táborának. Nem vagyunk hajlandók — úgymond — minden ok nélkül régi, kipróbált vezetőket félreállítani és senkit hátha nem támadunk. A Vásárpénztár ügyét egyesek igyekeznek a mi pártunk ellen kiélezni. Kikérjük magunknak a fölényeskedő és leckéztető hangot, amelyet egy sajtóorgánum a Vásárpénztár botrányával kapcsolatban Kozma Jenő ellen megüt. Vállaljuk a politikai felelősséget, amely velünk szemben egyetlen mulasztást, vagy szabálytalanságot sem állapíthat meg. Eisetty Béla végül hangoztatta, hogy egységesen áll a párt legfőbb vezére, Gömbös Gyula mellett, hogy a miniszterelnök sikerrel tölthesse be a nemzet érdekében vállalt filléz misszióját. Starhemberg herceget feljelentette becsületsértésért Schumy volt miniszter BÉCS, szept. 30. Érdekes politikai becsületsértési per van készülőben a Heimwehr országos vezére, Starhemberg herceg ellen. Schumy volt földmívelésügyi miniszter, az osztrák gazdaszövetség ismert vezére, aki a Dollfuss-kormány rekonstrukciójánál — mint ismeretes — a gazdaszövetség másik vezérével, Winkler alkancellárral együtt kimaradt a kormányból, megbízta a gazdaszövetség ügyészét, hogy indítson becsületsértési pert Starhemberg herceg ellen, mert a herceg legutóbbi kufsteini beszédében súlyosan sértő kijelentéseket tett a Landbund-párt vezetőiről. Starhemberg herceg ezt a kufsteini beszédet közvetlenül a Dollfuss-kormány rekonstrukciója előtt tartotta s rendkívül hevesen támadta benne a Landbund vezéreit, akik vissza akarják vinni Ausztriát az „átkos parlamentáris demokrácia" útjára. Miután Starhemberg herceg személyi élű támadásokat is intézett a beszédben a gazdaszövetség vezérei ellen, a gazdaszövetség most a politikai konzekvenciák után a büntetőjogi következményeket is le akarja vonni. 1 . (Hazahozzák Bacsányi János hamvait.) A Petőfi Társaság kezdeményezésére Bacsányi Jánosnak, a szabadságeszmék jeles költőjének hamvait Linzből hazahozzák. Most alakult meg a hamvak hazaszállítását intéző bizottság, melyben a Petőfi Társaság elnökségén kívül Vértes József tanár, Tapolca város főjegyzője, a Balatoni Társaság nevében pedig Vályi Nagy Géza, a Petőfi Társaság tagja vesznek részt. A hamvakat a Dunagőzhajózási Társaság által felajánlott hajón fogják hazaszállítani.