Budapesti Hírlap, 1934. július (54. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-01 / 146. szám

4 Háromnegyedfis lenvászon-kabát, fehér ___ Háromnegyedes marocaine- és flamisol-kabát Sxiivet kabát nyersszínű, mosható Esőköpeny angol fazonban, övvel 12.50 Sport- és útiruhák, kosztümök, délutáni ruhák készen és mérték után. Kovácsevics Milenkó IV., Petőfi Sándor utca 3 matmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmMt A kancellár beszéde a müncheni rohamosztagosokhoz BERLIN, jún. 30. Szombaton délre már elült a politikai vihar. Hitler kancellár Wiesseeből jövet viszszaérkezett Münchenbe. Déli 12 órakor a kancellár már fogadta a nemzeti szocialista rohamosztagok vezérkarának Münchenbe rendelt főcsoportvezetőit és nagy beszédet tyartott előttük. Azzal kezdte szavait, hogy továbbra is tántoríthatatlan közösségbenérzi magát az S. A.-val, egyúttal azonban a leghatározottabban kijelenti, hogy mostantól kezdve könyörtelenül kiirtja és elpusztítja a fegyelmet nem tartó, engedetlen elemeket. El fognak tűnni a beteges természetű egyének is. — A nemzeti szocialista rohamosztagokban teljesített szolgálat becsület és megtiszteltetés, — folytatta Hitler kancellár, — ezért a becsületért és megtiszteltetésért tíz- és tízezer nemzeti szocialista rohamosztagos hozott súlyosabbnál súlyosabb áldozatokat. Elvárja minden S. A.-osztag parancsnokától, hogy méltónak bizonyul ezek van! Nem tudom ugyan, hogy miért nyugodt, de nyugodt! — Na és ha Pista nincs ott, — kérdeztem a helyzet magaslatára emelkedve, — akkor nem nyugodt anyuka? . . . Mert ezt viszont nem értem! . . . — Jaj dehogynem! ő nyugodt! De Pista olyan szamár és túlzott! És azt nem szeretném főleg, ha anyukám megtudná, hogy hazudtam Pistának! ... Ez őt is nyugtalanítaná! ... De hát nem tehettem mást! Ugye nem tetszik haragudni? — Dehogy fiacskám! Dehogy! ... De most már legalább nekem mondja meg, hogy hol volt? Vagy nem lehet? Nagyot nevetett: — Jaj de édes! . . . Nem bizony! Nem lehet! . . . Egyelőre! Majd egyszer! Talán ! ... De most még nem! . .. Hát pá! És nagyon, nagyon köszönöm! Hát ennyiben vagyunk! Most itt ülök hamis tanúnak maszkírozva és egyetlen reményem, hogy talán mégsem fog sor kerülni a tanúskodásomra. Közben pedig azon a rejtélyen töröm a fejemet, hogy anyuka miért olyan nyugodt, ha Mártuka Pistukával van és miért nyugtalan, ha . . .? Az Ördög érti! Nem a mai fiatalokat! őket már én is értem! Mert ők olyanok, mint mi voltunk! És tiltakozom is ellene előre, hogy ebből az írásból bárki vádat olvasson ki ellenük! Nem, nem! A mai fiatalokkal nem volna semmi baj. Baj csak a mai öregekkel van. Ők azok, akiket nem lehet érteni! Vagy csak én nem értem őket? Ezzel vígasztalom magam. Mart, bár az én nemzedékemről van szó, mikor a mai öregeket emlegetem, mégis azt mondom, hogy én nem vagyok öreg. Nem öreg vagyok, hanem régi fiatal! B. H. 1934 JÚLIUS 1, VASÁRNAP hez az áldozatokhoz és mintaképe lesz osztagában a nemzeti szocialista erényeknek. A kancellár kitért beszédében a „szerencsétlen, beteges természetű Rohm kapitány személyére is és rámutatott arra, hogy éveken keresztül ő volt az, aki állandóan fedezte Rohm kapitány személyét és védelmébe vette őt a súlyosabbnál súlyosabb támadásokkal szemben. Ami azonban legutóbb történt, az már több volt a soknál. Minden emberi és baráti érzelemnek meg kellett szűnnie s amikor eljárt Rohm kapitánnyal szemben, nem gondolt másra, csak arra, hogy a nemzeti szocialista mozgalom és a nemzeti szocialista állam üdve és java fölötte áll minden személyi érzésnek. — Azokat, akik bármilyen okból is vagy bármilyen érzülettől vezéreltetve új felfordulást akarnak proklamálni, — fejezte be Hitler kancellár beszédét, — utolsó szál emberig kiirtjuk és minden ilyen megmozdulást csírájában elfojtunk. Hitler Berlinben BERLIN, jún. 30. Hitler Adolf birodalmi kancellár szombaton este tíz órakor visszatért Berlinbe. Kíséretében volt Göbbels dr. birodalmi miniszter, akit Hitler pénteken Godesbergbe rendelt s azóta Hitler kíséretében volt. Hitlert a repülőtéren Göring porosz miniszterelnök és Fritz dr. birodalmi belügyminiszter fogadta. Tömegével érkeznek a hűségnyilatkozatok BERLIN, jún. 30. Az egész birodalomból, így Königsbergből, Kölnből, Magdeburgból, Majna-Frankfurtból, Oldenburgból, Münchenből stb. hűségnyilvánítások érkeznek Hitler Adolfhoz. a Nemzeti Munkahét a magyar szellemi munka bemutatója lesz Gömbös Gyula miniszterelnök a munkahét kulturprogramjáról • József és József Ferenc királyi hercegek a nagybizottság díszelnökei A Társadalmi Egyesületek Szövetsége nagyszabású kulturális programot valósít meg a szeptember 29. és október 7. között rendezendő Nemzeti Munkahét keretében. A magyar képzőművészetnek, zenének és irodalomnak olyan magas színvonalú ünnepi eseményeit készíti elő, amely az ország kultúráját van hivatva dokumentálni ország-világ előtt. A TESz a magyar művész- és irodalmi világ kiváló reprezentánsait kérte fel az ügy érdekében közreműködésre, akik a megbízatást elvállalták és máris megkezdték a kultúrprogram előkészítő munkálatait. Ezeknek irányítását maga Baross Gábor, a TESz országos elnöke vállalta, aki tevékenyen részt vesz a rendezés munkálataiban. A programot bemutatták Gömbös Gyula miniszterelnöknek, aki beható figyelemmel tanulmányozta a kultúreseményeknek tárgysorozatát és a legnagyobb megelégedését nyilvánította az elgondolás felett. Gömbös Gyula a kulturális részt találóan határozta meg:— A munkahét kulturális programja legyen a magyar nyelvterület szellemi munkájának bemutatója. A miniszterelnök hozzájárulása után megalakították a kulturális nagybizottságot, amelynek díszelnöke: József királyi herceg és József Ferenc királyi herceg, ügyvezető elnök Ugrón Gábor. Az irodalmi albizottság elnöke: Pekár Gyula, előadója: Harsányi Zsolt, a szépművészeti bizottság elnöke: Petrovics Elek, előadója: Paur Géza, a zenei albizottság elnöke: Dohnányi Ernő, előadója: Papp Viktor, az iparművészeti albizottság elnökségét maga József Ferenc kir. herceg vállalta, aki mellett Szablya János fog ügyvezető alelnökként működni, a népművészeti albizottság elnöke: Zichy István gróf, előadója: Viski Károly lett. A bizottságok értekezletet tartottak, amelyen elhatározták az előkészítő munkálatok sorrendjét. HEGYALJAI HÉT SÁTORALJAÚJHELYEN SÁTORALJAÚJHELY, jún. 30. Ez az egykor lüktető életű, ipari és kereskedelmi gócpont — Trianon óta — szomorú sorsra jutott. Életrevalóságát bizonyítja, hogy a megpróbáltatások csak megacélozták erejét és elszántan vívja harcát az életéért, a jobb magyar jövendőbe vetett fanatikus hite reményében. Élniakarásának első, látható megnyilatkozása, a „Hegyaljai Hét“, melyet holnap,, július elsején nyit meg Tormay Géza államtitkár; a jobb jövő reményének pedig nagyszerű szimbóluma az a hatalmas Irredenta Országzászló, mely holnaptól kezdve ott leng már a trianoni határhegyen. Orbánt Kálmán dr. polgármester — akit hivatalában kerestünk fel — a városháza ablakából mutatja, a kialudt vulkán kráterének helyén, a Szár-hegyen emelt, nyolc méter magas bástyaszerű építményt. Több, mint kétszáz köbméter terméskövet használtak fel hozzá. Az árboc tizenkét méter, ezen lesz a hatalmas, a határon túl is messze látszó Irredenta Országzászló, az elszakított magyar testvérek szívbeli vigasztalására. A zászlóavatás, az első nap programjának legkiemelkedőbb pontja. Urmánczy Nándor mondja az ünnepi beszédet. Az első napon lesz a „Felvidéki Egyesületek Szövetségének“ országos gyűlése a vármegyeház dísztermében. A hét minden napjára jut többféle érdekesség: kiállítások, versenyek, előadások, a Zempléni bokréta bemutatása, kirándulások és este díszelőadások a városi színházban. Remélik, hogy a város békeforgalma tér vissza, a „Hegyaljai Hétre". Várják az ünnepi és a filléres vonatokat, Budapest, Eger, Miskolc, Nyíregyházáról. A vendégek kényelméről a legjobban gondoskodtak. Az ünnepségekbe többféleképpen kapcsolódik be a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének helyi csoportja. Magyar estét rendez, részt vesz a háziipari kiállításon, melyen az eredeti, ősi népviseletű cigándi MANSz-csoport is képviselve lesz; a MANSz Leányköre pedig — a kis MANSz — felkutatta a városban az elszállásolásra alkalmas lakásokat, számszerűit négyszázat.* Ellenséges szándék mindent elvehet tőlünk, csak önbizalmunkat és hitünket nem. Azt a hitet mely erős akarattal a romokon és új életet teremt. Ilyen teremtő hittel beszélt Orbán Kálmán dr. polgármester városa jövőjéről. Bízunk benne, — mondotta, — hogy Sátoraljaújhely visszanyeri régi helyét, amelyre múltjánál fogva predesztinálva van. Kell, hogy az ország megismerje a mi gyönyörű hegyvidékünket, hogy belekapcsolódjunk az idegenforgalomba. — Hiszen, aki megismeri városunkat, újra és újra felkeresi. Sőt új vendégeket hoz. A múlt évben egy német vonat jött hozzánk, az idén már három van bejelentve és valószínű, hogy a negyedik is beérkezik. Sátoraljaújhely fekvése elragadó. Hegyeink szépségéről tanulmányokat írtak. Cholnoky a peremhegy belső lábánál húzódó utat a világ egyik legszebb sétaútjának mondja. Ivóvizünk páratlan, a levegő gyógyhatású, a lakosság vendégszerető, hisszük, hogy mindig többen lesznek, akik hozzánk kívánkoznak, ha üdülést, felfrissülést keresnek.* A város közepén húzták meg a trianoni határt. Békebeli napi száz vonata helyett alig néhány maradt. Lakosainak száma négyezerrel csökkent, hinterlandja teljesen elveszett, borát nem értékesítheti a régi módon, két országútján beszüntették a vámszedést is, mert a vámszedó fizetését sem hozta meg és még nyáron is inségmunkáról kell gondoskodni a munkanélkülieknek. De talán az a bizakodás, ami a vezetőséget és a lakosságot új élethetőségek keresésére serkenti, átsegíti a várost a legnehezebb időkön, éppen azért, mert a saját erejéből szeretne felmelkedni, az adottságokból tőkét teremteni. Meg kell említenünk, hogy a minden életerejétől elvágott Sátoraljaújhelyen nincsen koldus, mert a szegényügyet egri mintára rendezték kitűnően. Azt is jólesően tapasztaltuk, hogy a társadalmi élet vezető asszonyai, mély, szociális érzéssel karolják fel a segítségre szorulókat. A főispán felesége, levelei Kozma Györgyné, Wolkenstein Ernőné és mások, sokat áldoznak és fáradoznak a szegényekért, a nőegyesületek, élükön a MANSz-szal, számtalan szegényen segítenek. De a volt főispánná, Széll Józsefné, MANSzelnök korában alapított és szociális érzésével s tetteivel fenntartott Gyermekotthon, melyben most is huszonkét árvát nevelnek, — anyagi gondokkal küzd. Napközi otthonát — kétszáz gyermeket gondoztak benne — ideiglenesen be kellett szüntetni. Reméljük, megoldást találnak erre a kérdésre is és a nagyszerű Gyermekotthon a jövőben is zavartalanul védheti a gondozás nélküli gyermekeket. * Sátoraljaújhely ma a küzdelmes idők türelempróbás napjait éli. De van remek hegyvidéke, pompás vize, levegője, strandja, van hegyaljai szőlője, „folyékony arany" bora, dolgos népe és sok életrevaló terve. Ezért reméljük, hogy erős akarattal a jószándékú terveket valóra válthatja. A.V. Vízvezetékké váljon-e a badacsonyi forrás? Nagy problémává nőtt a badacsonyi forrás, amelyet újabban a vízvezeték csövei közé kívánnak szorítani. Ez a forrás teszi kellemessé a nyári kirándulóknak szigeti lelket gyönyörködtető útját, amely történelmi emlékek között vezet. A Badacsonynak a Balatonra néző lejtőin csobog a forrás. A hegy fele magasságáig szőlő, azután erdő borítja a lejtőt, majd sziklatornyok szegeződnek az égnek. A legtetején kilátóhely van. Az úgynevezett Kisfaludy turistautón érünk el a kilátóig. Valamikor a kétoldalt elterülő szőlőbirtok között szekérút volt ez, amely az erdőben gyalogútként folytatódik. A 90-es években nyilvánították az érdekelt birtokosok hozzájárulásával turistaútnak és bocsátották a kiránduló közönség rendelkezésére. A forrás az oka annak, hogy a turisták ezt az utat választották, mert friss vize a nyári melegben lépten-nyomon üdüléssel szolgál. Az út különben történelmi nevezetességű helyeket érint, mint például a régi Szegedy-házat, amelyben Szegedy Róza és Kisfaludy Sándor szerelme szövődött. A ház most öröklés útján Hertelendy Gáborné tulajdona. Innen alig száz lépésre feljebb áll a most Esterházy herceg tulajdonában lévő Kisfaludy-ház, amelyben annak idején Kisfaludy Sándor időzött. A régi Szegedyház háta mögött az út másik oldalán fakad meredek útpartból a Kisfaludy-forrás, amelynek csobogása sok szép költeménynek megírására ihlette a költőt. A turistautat, mint a balatoni körút egyik nevezetes kiágazását most építik át úgy, hogy ezeket a történeti helyeket a közönség autóval is megközelíthesse. Az átépítés költségeit részben az állam, részbe az érdekelt szőlőbirtokosok viselik. Regényesen szép és kellemes a Kisfaludy,forrás környezete. Friss vizét a távolabbi lakásokba is elviszik. Keresztülfolyik Hertelendy Gáborné szőlőjén, azután az út mellé kerülve halad a Balatonba. A Kisfaludy-forrás romantikáján kívül rendkívül fontos a szőlőbirtokosok számára. Nyolc szőlőbirtok használta rendszeresen a vizét, így érthetően beleszólásuk is van a vízfolyás megváltoztatásába. Ám az érdekeltek egy része vízvezeték céljaira akarja felhasználni a vizet. A kultúrmérnöki hivatal készített is egy tervet, amely szerint a forrást elzárnák, vizét tartányba gyűjtenék, ahonnan a vízvezeték főcsövébe kerülne. A forrás helyett tehát vízcső vezetne a turistaút mentén s a csőből kapnának az érdekeltek egy-egy csatlakozóhelyet. A főcsövet alulról elzárnák és a fölöslegben összegyűlő vizet az eddigi úttól eltérően vezetnék a Balatonba. A hegylakók és a kiránduló közönség számára egy-egy önműködően záródó kifolyó csapot tervezett a mérnökség. Vízvezetékké változna át a forrás és a patak és ezáltal tönkremenne a Szegedy Róza házhoz tartozó turistaút mellett fekvő kis virágoskert, kipusztulnának a vízfolyás mentén sortálló hatalmas jegenyék, amelyek fokozzák a táj szépségét, elveszne az út mellől a víz frissítő ereje és a Kisfaludyforrás hangulatos helye sivár közkúttá változna. Az érdekelteket nemrégiben öszszehívták és ezek, Hertelendy Gáborné kivételével, hozzá is járultak a forrás vízvezetéki metamorfózisába, azonban a költségeknek csak felét jegyezték, azt is kilenctized részben három érdekelt. A költség másik felét a vármegyétől, vagy más közpénztárból, mint amilyen a Balatoni Bizottság, remélik megkapni, nyilván a közérdekű beállítás alapján. Végül a tervet a törvényszerű engedélyezési eljárás útjára terelték. A forrás lezárásával azonban Badacsony elveszítené szépségének és a kirándulások vonzóerőinek egyikét, pedig a Badacsony fekvése, geológiai alakulata, növényzetének szépsége egyaránt indokolttá teszi, hogy a Balaton idegenforgalmának egyik központja legyen. A turizmus természeti szépségeket keres és nem leli örömét a megrendszabályozott természetben. A tisztaság kérdése nem igen jöhet szóba, mert házi használatra a birtokosoknak vannak kútjaik. A vízvezeték legfeljebb az esetleges parcellázásit tehetné előnyösebbé, ez viszont nem közérdek. A Balatonkörnyék társadalma nagy érdeklődéssel várja a hatóságok döntését.