Budapesti Hírlap, 1935. február (55. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-10 / 34. szám
19 Magyar est Szombaton este magas művészi színvonalú műsoros estét rendeztek a katonaírók, költők,zeneszerzők és művészek, a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Az est fővédője vitéz József királyi herceg tábornagy volt. A termet megtöltötte az előkelő közönség, amelynek soraiban jelen volt a miniszterelnök képviseletében Kazy Károly báró, József királyi herceg, Lázár Andor igazságügyminiszter és neje, Somkuthy József altábornagy, vezérkari főnök, Metz Rudolf lovag altábornagy, Révay Kálmán altábornagy, Bovoy István gyalogsági tábornok, Stojanovits Dömfi tábornok, vitéz Zách Emil tábornok és mások. A tartalmas műsor a Himnusszal kezdődött, amelyet Sugár Viktor ny. tüzérőrnagy, a budavári koronázó Mátyás-templom karnagya adott elő orgonán. Krasznai Krasznay Béla ny. százados, a Magyar Est főrendezőjének bevezető beszéde után Konok Tamás százados aggodűszámokkal, Bocsor Elemér légügyi főellenőr saját költeményeinek előadásával, Pongrácz István százados zongorajátékai aratott meleg sikert. Nagy tetszést kelteettek a magyar táncok, amelyeket három pár adott elő. Vitéz József kir. herceg hazafias érzéstől áthatott szép költeményeit vitéz Garamszeghy Sándor, a Nemzeti Színház örökös tagja szavaira gyújtó hatással. Petii Kató operaénekesnő Figedy-Fichtner-dalokat énekelt a Mária Terézia-honvédek zenekarának kíséretével, amelyet a dalok szerzője vezényelt. CselényiJózsef Nack Győző honvédfőhadbiztos hangulatos dalait énekelte, Veres Lajos cigányzenekara kíséretével. Sajgó Győző törzsorvos drámai költeménye, vitéz Rózsás József százados melodrámája, Zelinváry Andor hadnagy dalai, Bánlakis Eta előadásában, vitéz nárai Náray Antal dalai és Apatini Farkas Ferenccel együtt komponált Cinka Panna szvitje, Pataky Kálmán tüzérfőhadnagy, a bécsi Opera művészének énekszámai és vitéz Borkő István ezredes történelmi zeneelőadása egészítette ki a műsort, melynek mindé© száma zajos sikert aratott. * (A Tamás Galéria kiállítása.) Kádár Béla festőművész és Gádor István szobrászművész mutatja be újabb alkotásait az Akadémia utca 8. alatti helyiségben. Kádár Béla festői nyelvének legnagyobb értéke a művész finom ízlése, előadásának delikát érzelmessége. Igaz, hogy az Ecole de Paris modorosságaitól nem tud szabadulni, a szemben lévő alakok arcainak rajza még most is a profilábrázolásoknak felel meg, a kompozíció kedvéért sok áldozatot követel a motívumtól, de kétségtelen, hogy ezekkel szemben határozott értékeket is nyújt lágy tónusokat kedvelő, egymásba áramló színfoltokkal élő, érzékeny rajzú művészete. Kompozíciói most képszerűbbek lettek, kevésbbé alkotnak ornamentális jellegű foltokat, kevésbbé alkalmasak ezüstszürke expresszionista rokokó interieurek dekorálására, viszont valamivel közelebb jöttek a valószerűséghez. Aktjain a karokat mindig a testhez szorítja, hogy ne bontsák meg ennek lágyan hullámzó körvonalait. Bármennyire különcködő Kádár művészete, egyes képeinek benső szépségét, lelkeket idéző misztikumát meg kell állapítanunk. Gádor István most fejlődik keramikusból kisplasztikussá. Szobraiban már nem a groteszkséggel mulattat, hanem összefoglaló, sommás formaadásával jellemez. Figurális jelenetekkel, városképekkel díszített, színes csempéiben új ábrázolási lehetőségek stíluseredményeit mutatja be. Y. E. * (A Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás.) Hómon Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a harmadik Nemzeti Képzőművészeti Kiállítást a székesfővárossal és az Országos Magyar Képzőművészeti Társulattal egyetértőleg március 1-tól április 22-éig rendezi a Műcsarnokban. A kiállításon részt vehet bármely magyar képzőművész, három, eddig még ki nem állított alkotással. A beküldés határideje a szobrászati alkotásokra vonatkozólag március 4-ike, hétfő 9—2-ig; a festészeti, grafikai és építészeti alkotásokra vonatkozólag március 5-ike A—K betűig, március 6-ika L—Z betűig. A beküldéshez szükséghez nyomtatványok a Műcsarnok titkári hivatalában február 20-ától kezdve 1 pengőért rendelkezésre állanak. A miniszter külön meghívót sem a művésztestületekhez, sem az egyes művészekhez nem intéz, hanem ezúton hívja meg egyesületekre és irányzatokra való tekintet nélkül az egész hazai művésztársadalmat. Ezen a kiállításon történik az állami aranyérmeknek, és a fővárosi díjaknak, kiadása, és ugyanazon a kiállításon bonyolítja le az állam és a főváros vásárlásainak zömét. * (A Nemzeti Zenede igazgatójának jubileuma.) Kladivkó Vilmos, a Nemzeti Zenede igazgatója és tanára az idei tanévben töltötte be szolgálatának negyven éves jubileumát. Az országos nevű pedagógus keze alól világhírű művészek és kitűnő muzsikusok hosszú sora került ki. Volt és jelenlegi növendékei felléptével február 17-én hangversenyt rendez tiszteletére a Nemzeti Zenede. B» Ht 1985 FEBRUÁR 10, VASARNAp * (Kresz Géza kitüntetése.) Megírtuk, hogy a kormányzó a kultuszminiszter előterjesztésére az Országos m. kir. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolai rendkívüli tanári címet adományozta Kresz Gézának, a kiváló hegedűművésznek. Kresz Géza kitüntetése osztatlan megelégedést és örömet keltett a magyar muzsikus világban, mert a kitűnő hegedűművész évek sora óta rendkívüli értékű kultúrpropagandát végez a magyar kultúra érdekében külföldön. Amikor Kresz Géza Hubay Jenőnél, majd Sefcsiknél, a híres prágai professzornál, Ysayenál és Thibaud-nál elvégezte zenei tanulmányait, előbb az esztendei zenekar hangversenymestere, majd a bécsi Tonkünstler-Orkester koncertmestere lett, később pedig a bukaresti konzervatórium professzora. Itt állandó tagja volt Carmen Sylva, a román anyakirálynő híres kvartettjének.. Bukarestből Berlinbe került Kresz Géza, ahol a leghíresebb berlini konzervatórium tanára, majd a filharmonikus sok koncertmestere lett Nikisek Artúr rezsimje alatt Berlinben kapta a meghívást, hogy vállalja el a legnagyobb torontói konzervatórium tanári állását. Itt a torontói egyetem védnöksége alatt vonósnégyest szervezett, amely ma is leghíresebb vonósnégyese Északamerikának és mind Kanadában, mind pedig az Egyesült Államokban igen nagy sikereket arat és évente több, mint 120 hangversenyt ad. De mint szólista is sokat szerepel Kresz Géza Amerikában feleségével, Drewett Nórával, az ismert zongoraművésznővel együtt. Nagy érdeme, hogy műsorán és szimfonikus zenekarának koncertjein is állandóan szerepelnek a nagy magyar zeneszerzők, Dohnányi, Bartók, Hubay, Kodály művei, ami a magyar kultúrpropaganda szempontjából igen nagy jelentőségű. Kresz Géza egyébként Európában is működik, mint kiváló hegedűpedagógus, esztendők óta ő vezeti a salzburgi Mozart.eum, hegedűiskoláját.. Az idén is vissza fog térni Európába a tavasszal és akkor nemcsak Salzburgban fog tanítani, hanem nálunk, a Zeneakadémián is és hangversenyt is ad Budapesten. * (Az utolsó szerep próbái ). A Nemzeti Színházban szombaton kezdődtek meg Zilahi Lajos új színművének, Az utolsó szerepnek a próbák Az újdonság március elején kerül bemutatóra, a három főszerepben Bajor Gizi, Odry Árpád és Uray Tivadar fölléptével. * (A Munkácsy-Céh kiállítása és bálja.) A Munkácsy-Céh február 5-én tartotta választmányi ülését a Fészek-Klubban, Glatz Oszkár elnökletével. Az ülés egyhangú határozattal elutasította a Gedő Lipót, Perlőtt Csaba Vilmos és Botfai Hűvös Iván ellen beadott kizárási indítványt. Szentgyörgyvári Gyenes Lajos, a Céh főtitkára jelentésével kapcsolatosan elhatározta a választmány, hogy a sorsolással egybekötött reprezentatív kiállítását a Munkácsy Céhnek a Nemzeti Szalonban rendezi március 15-től április 8-ig. A Munkácsy-Bált pedig február 23-án rendezi a Fészek-Klubban. Heti hangverseny naptár Vasárnap: László Miklós szerzői estje, fél 9. Z. (Koncert.) — Kovács István zongoraestje, fél 9. Z. (Rózsavölgyi.) Hétfő: Bárdos Alice hegedűestje, fél 9. Z. (Koncert.) Kedd: Perras Margerita ária- és dalestje, 8. V. (Rózsavölgyi.) — Szedő Miklós dr. ária- és dalestje, fél 9. Z. (Bán.) Szerda: Waldbauer—Kerpely-vonósnégyes, 8. Z. (Koncert.) Péntek: Racbmaninoff zongoraestje, 8. V. (Koncert.) Szombat: Höhn Alfréd zongoraestje, fél 9. Z. (Koncert.) Vasárnap: VH. filharmóniai főpróba, délelőtt negyed 12. Z. (Koncert.) miRODALOM MSL.V ■' Az osztrák hegyek mosolygó mártírja Emlékezés Dolfuss kancellárra A világra szóló események gyors pergődében gyorsan felejt az ember s most félévvel Delifuss halála után szinte a legendák világából mosolyog felénk a szomszédország vértanúja s a középeurópai építőmunka vezéreinek legrokonszenvesebbike. A „mosolygó kancellár” azonban, aki hazája számára egész Európa szívét megnyerte, nemcsak a szeretetreméltóság fegyverével küzdötte végig életének sajnos, túl rövid, de annál csodálatosabb harcát, hanem mérhetetlen energiával is. A sors különös szabálya, hogy azok a nagy politikai úttörők, akiknek szívóssága előtt gyakran megdöbbenve hátrál meg a hivatásos politikus rutinja és akik teljes, soha nem lankadó bizalommal követik a tárgyi igazságot, az erkölcs parancsát, gyakran nádfedelű házacskákból indulnak útnak a karrier magasságai felé. Ilyen érdekes és lebilincselő életregény volt Dollfuss pályafutása is, akiről most egyik bizalmasa, Hans Maurer írt könyvet. A Magyarországon is tisztelt és népszerű kancellár halála körül tomboló politikai ellentétek még alig simultak el s ezért kissé túlságosan közel vagyunk a szomorú eseményhez, hogy történelmi ítéletet mondhatnánk ki az elmúlt év Ausztriája fölött. Maurer azonban elsősorban Dollflust a hazafit és Dollfust az embert írja le és ezzel bizonyára enyhíti azt a keserűséget, amelyet az osztrák pártoskodás szörnyű tette keltett. Egyetlenegy fizikai tulajdonsága volt a kancellárnak, amelyet a gyűlölet nevetségessé tudott tenni, szokatlanul kis termete. Pedig talán éppen ez volt az, ami szívósságát fokozta, elhatározásait megerősítette, akaraterejét megszabadította a gyáva gátlásoktól. Amidőn kisdiák volt — talán tízéves — a nagy vakáció alatt otthon szeretett volna ministráírn. A sekrestyés ismételten visszautasította a csöpp rajongót. Engelbert azonban nem nyugodott addig, amíg a plébános meg nem hagyta, hogy az egyik ministráns-köntöst szabják át kisebbre. Amikor a háború kitört, Dollfus Engelbert, akkor fiatal jogász, önként jelentkezett katonai szolgálatra. A mérce egy méter és ötvenegy centimétert mutatott. Kinevették. A kisember összeszorította a fogát és Bécsből Sankt-Pöltenbe utazott. Ott nagynehezen benntartották és beosztották a legendáshírű császárvadász-ezredbe. Mosolyogtak rajta ott is, de a fölényes mosoly csakhamar a tisztelet és a baráti szeretet mosolyává változott, amidőn Dollfuss hadnagy úr 37 hónapi frontszolgálata során az ezred múltjához méltó tettekkel gazdagította az alpesi nép hőstetteinek gazdag csokrát A hajdani olasz front egyik legveszélyesebb szakaszát a régi harcosok ma is úgy hívják, hogy: Dottfuss-Scharte. A nagyrafuvatott fiatalember a forradalom kitörésekor a hősi legendák világából tanácstalanul és pénztelenül a bécsi utcára csöppent Egy idősebb hölgynél húzta meg magát udvari albérleti szobácskában és várta a jószerencsét. Beiratkozott az egyetemre és a mindennapi kenyér súlyos gondjaival küzdve, sokáig keresett állást, siker nélkül. A bécsi hazafias és keresztény diákszervezetekben hamarosan nagy szerepet játszott s szinte a véletlenen múlt, hogy az egyik diákegyesület dominusa maga mellé vette titkárnak, a ,s Bauembuttd”-ba. Itt kezdődött meg a háború utáni idők egyik legnagyobb politikai karrierje. Röviddel utóbb a mezőgazdasági kamarához került, majd Németországban járt tanulmányúton. Tehetsége, korlátlan munkabírása és nagy koncepciója csakhamar ismertté tették a nevét. A mezőgazdasági munkások társadalombiztosítása, a gabonakérdés rendezése és sok más országos jelentőségű intézkedés apja volt Dollfuss. Nem sokkal utóbb már a népszövetség agrárszakértője, a mezőgazdasági kamara igazgatója. 1930-ban az államvasutak élére hívták meg, ahol akkoriban hihetetlenül korrupt viszonyok uralkodtak. Itt kíméletlen kézzel teremtett rendet s gazdasági tudása, erkölcsi tisztasága, erélye csakhamar miniszteri pozícióba emelte. A névtelen kis jogászból alig több, mint egy évtized alatt Ausztria kancellárja lett Tegyük hozzá: a forradalom óta Ausztria első vaskezű kancellárja. Itt is a közjó önzetlen harcosa és a haza hűséges szolgája maradt. Hatalmas reform, munkájának végére a politikai gyűlölet revolvergolyói tettek pontot, de úgy látszik, hogy éppen tragikus vége hozta meg eszméinek győzelmét. Staurer könyvében rengeteg apró és színes történetet találunk Dollfussról, az emberről is, aki sohasem felejtette el egyszerű származását és büszkén nevezte magát kancellár korában is széntövetőnek. Végehossza nincs ezeknek az apró és megható történeteknek. Csak egyet-kettőt említünk meg. Amikor Dollfuss a hatalmas Gross Glocknerstrasse megnyitására készült, amely kormányának egyik legnagyobb közgazdasági vívmánya is, hatalmas csomagot fűzött össze szivarokból és cigarettákból, hogy minden munkást megajándékozhasson. Amikor a statáriális törvényszék a lázban égő terrorkorszakban első halálos ítéletét mondta ki egy gyújtogató felett, Dollfuss bezárkózott kancellári szobájába és imádkozott a szerencsétlen merénylő üdvösségéért. Amikor átlőtt nyakkal, orvosi és vallási segítség nélkül agonizált a kancellári hivatal divánján, ellenségeitől körülvéve, így szólt a körülötte szorgoskodó két bernilszorult altiszthez: — Fiúk, olyan jók vagytok hozzám ... így halt meg. Szomorúan, de gyűlölet és keserűség nélkül. Egy rövid, de nagy élet hazafiul és emberi nagysága tükröződik vissza ezekben az apró epizódokban. A hegyvidék népének mártírja köré fonódó kis legendák ezek- És a legendáknak hosszú életük, eleven erejük van. o. I. (*) A Gyóni Géza Irodalmi Társaság most tartotta Balogh István elnökletével a Pátria Klub dísztermében februári felolvasó ülését. Balogh István elnöki megnyitója és Pethes Béla főtitkári jelentése után kiváló sikerrel szerepeltek: Ádám Éva, Raffay Erzsi, Kanizsay E. László, Varságh János, Kárpáth Zoltán, Kabók Győző, Bekey Imre Gábor. (*) Mátrai Ferenc Béla: Balaton ... Tisztalelkű, könnyű kis versekkel töltötte meg kötetét Mátrai Ferenc Béla, amelyből tréfás, vagy érzékeny hangon az élet, a szerelem, a vidámság s a balatoni tájak derűs szeretete szól. Népdalszerű hangon verseli meg, több-kevesebb készséggel egy nyugalmas élet kis emócióit. (•) Háromszáznegyvenmillió betű. Negyvenévi fennállása alatt ennyi betű jelent meg a művelt magyar családok kedvelt lapjában, az Uj Időkben, lapjaival pedig huszonhétezer katasztrófa holdat lehetne befödni. Ezek az adatok mutatják, mint ahogy Berczeg Ferenc lapja, az Új Idők legújabb számába© közli, azt a rendkívüli elterjedtséget és kedveltségit, amelyet ez a képeslap a magyar közönség körében hangjával, magyaros szellemével, értékes közleményeivel és szép képeivel ki ki tudott magának vívni. Az eheti számnak is gazdag és változatos a tartalma. Két regényfolytatást is látunk benne, az egyiket Csathó Kálmán, a másikat Harsányi Zsolt írta, két olyan név, amelyhez a legnagyobb sikerek fűződtek eddig is. Elbeszélést írt Bányi Adorján, Babay József, Lázár István, művészeti cikket Lyka Károly, színházi kritikát Hámos György, verset: Varságh János, Juhász Gyula, Ölbey Irén. Szebbnél-szebb képek tarkítják a számot, amelyből nem maradtak ki Mühlbeck Károly humoros rajzai sem és a régóta kedvelt rovatok: Kézimunka, Kertészet, Gasztronómia, Szépségápolás, Szerkesztői üzenetek stb. Az Új Idők kiadóhivatala, Budapest, VT., Andrássy út 16. bárkinek szívesen küld díjtalan mutatványszámot. Előfizetési ára negyedévre 6 pengő 40 fillér, egyes szám ára 50 fillér. Szász Miklós rendezései: (Jegyárusítás Bárdnál és Rózsavölgyinél) Marian Anderson II. estje vasárnap, 17-én (V. fél 9). Első hangversenyén tombolva ünnepelték a csodahangú néger énekesnőt, kinek bemutatkozása kirobbanó sikerrel járt. Vasárnapi műsorán Gluck és Donizetti-áriák, Schubert, Rachmaninoff, Cserepnin, Csajkovszky és negro-spiritualdalok szerepelnek. Jegyek 2—8 P. A „Mínosz" jótékonycélú díszhangversenye 20-án, (7. fél 9.) elsőrangú műsorral. Fellépnek: Basilides, Beregi, Gárdonyi Lajos, Horváth László, P. Jámbor Ági, Kertész Edith, Ligeti Dezső, Rajna Alice, Salamon Béla, Zahler Erzsi, Zengő Ibolyka. P. Jámbor Ági zongoraestje 27-én, 7. fél 9. ♦ Händel ünnep 25-én Josua bemutató előadása. Sándor Erzsi, Fellner Ferenc dr., Kálmán Oszkár és Gergely Ilona. Vezényel Lichtenberg. (Koncert.) A „Viki" átütő sikere Bónyi Adorján elragadó, magyar levegőjű, pompás vígjátéka Ábrahám Pál kitűnő számaival, pénteken jut el táblás házak során a 25-ik előadás jubileumához. Évek óta nem volt ilyen igazán derűs, szeretetreméltó darabja a magyar színpadnak. Ez az egyhangú véleménye mindenkinek, aki látta a Vikit. Rökk Marika, a. .Viki” címszereplője, tüneményes pályája, legnagyobb sikerét aratja esténknt. Éneke, tánca, játéka egyaránt megkapóak és egyaránt igazolják, hogy igazi, új, nagy primadonnája színészetünknek. Az előadás fényét és sikerét biztosítják jeles partnerei, a Magyar Színház nagyságai: Törzs Jenő, Beregi Oszkár és egészen kivételes sikerével Gőzön Gyula, Berky Lili, Kertész Dezső, Vendrey Ferenc és a többiek. A fényes díszletek, Bura Sándr, cigányzenekara, a szakadatlan derültség és tans a legszebb estévé avatják a ,fViki"-t. Vasárnap délután a „Vadvirág” van műsoron Rökk Marikával.