Budapesti Hírlap, 1935. július (55. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-14 / 158. szám
1S35 JUXJÜS 14, VASABNAP B. H. SZIHIIAI ŰYÉSZET Fedák Sári hazaérkezett Az Amerikából visszatért művésznő a kelenföldi pályaudvaron leszállt a vonatról és azonnal pestszentlőrinci házába autózott Budapest közönsége, mint jelentettük, szombatra várta haza Fedák Sárit, amikorra a kiváló művésznő jelezte érkezését rokonainak és barátainak. A bécsi vonat este hét órakor futott be a keleti pályaudvarra. Már félórával a vonat érkezése előtt igen sokan gyűltek össze a pályaudvar előcsarnokában. Ugyanazzal a vonattal, amelyen Fedák Sári utazott, száz amerikai magyar tért vissza az óhazába, s így, amikor a vonat befutott, egy rezesbanda is megszólalt a pályaudvaron. A sínek mellett, a perronon újságírók, fotográfusok, s a kitűnő művésznő bizalmas barátai várták Fedák Sárit Kürthy Sárival és leányával élükön. Amikor a vonat feltűnt a távolban, Kürthy Sári az égre nézett, ahol a párás levegőben a felhők fölé ívelődött a szivárvány. — Nézzétek! — mondta Kürthy Sári. — Szivárvány Zsuzsa vonata fölött! Amikor a vonat megérkezett, akkor derült ki a meglepetés. Fedák Sári jól ismert arca nem jelent meg a vasúti kocsi ablakában, hiába várták barátai és a közönség. A művésznő leszállt a kelenföldi pályaudvaron, ahol senki sem várta. Autóba ült és hazament a pestszentlőrinci villába, édesanyjához. A kelenföldi pályaudvaron azonban nem egyedül ült autóba Fedák Sári. Egy kislányt hozott magával Amerikából, a tizenhatéves Jerábek Boriskát. Ennek a kislánynak a nagynénje tanította valaha a kitűnő művésznőt írniolvasni a beregszászi iskolában. Fedák Sári Amerikában találkozott volt tanítónőjének unokahugával, magához vette , hazahozta a pestszentlőrinci villába. Fedák Sári és kis védence a Bremenen keltek át Európába. Bremerhavenben szálltak ki a hajóból és onnét utaztak haza egyenesen Budapestre. Teljes tizenhárom napig tartott az út. Fedák Sári egyelőre pestszentlőrinci házában piheni ki az út fáradalmait. Pillanatnyilag semmi határozott terve nincsen. Néhány napos pihenése után fog nyilatkozni legközelebbi művészi szándékairól, amelyekről most még semmit sem hajlandó mondani. A kitűnő művésznő — akit, mint megírtuk, a los angelesi bíróság felmentett és tisztázta minden ellene emelt vád alól, — egészségesen, jó erőben tért vissza hosszú amerikai tartózkodásáról. Hazatérését egyforma örömmel vette tudomásul a színházi világ és a közönség. A magyar Jedermann az esztergomi dóm előtt Pünkösti Andor újszerű rendezésében az állatkerti szabadtéri színpadon előadott Hoffmannsthal-misztérium nagy sikere érdekes tervre indította a kitűnő rendezőt. Mint ahogy Salzburgban a dóm előtt játsszák a Jedermannt, olyan formában szándékszik színrehozni Pünkösti Andor a magyar miliőbe inszcenált Akárkit, az esztergomi dóm előtt. A dóm előtti tér kitűnően megfelel az előadás céljainak. A templom hatalmas homlokzata pompás hátteret nyújt a misztérium előadásához. A nézőtér számára pedig elegendő hely van a dóm előtt. Nem okozna nagyobb nehézséget ezen a szabad térségen tribünöket felállítani. Ilyenformán egy-egy ünnepi előadáson sokezer ember nézhetné végig a magyar Jedermannt. Hír szerint, Pünkösti Andor, a darab rendezője és Kiss Ferenc, a magyar Akárki címszereplője, a hét elején Esztergomba utaznak és kihallgatást kérnek Serédi Jusztinián hercegprímástól az esztergomi előadás terve ügyében. Igen valószínű, hogy Serédi hercegprímásnak semmi ellenvetése sem lesz a terv ellen, hiszen a Jedermann ünnepi előadása a katolicizmus ügyét is szolgálja, s a nézők seregére lelkiekben igen erős nemesítő hatást gyakorol. A nagyszabású esztergomi ünnepi előadást Szent István-hetére tervezik. * (Strauss Richárd nyugdíjba ment.) Strauss Richard dr., a Birodalmi Zenekamara elnöke, korára és egészségi állapotára való tekintettel azzal a kéréssel fordult Goebbels dr. birodalmi miniszterhez, hogy mentse föl a Kamara elnökségétől és a német zeneszerzők egyesületének elnöki tisztségétől. Goebbels dr. eleget tett Strauss Richard kérelmének és sajátkezű levelében legmelegebb köszönetét fejezte ki a zeneszerző eddigi munkásságáért. Strauss Richard utódjává Raabe Péter dr. főzeneigazgatót nevezte ki Goebbels miniszter a Zenekamara elnökéül, míg a Zeneszerzők egyesületének új elnöke Graener Pál dr. zeneszerző lett. • (KÍNAI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA EURÓPÁBAN.) Vincenc Hundhausen tanár, aki a pekingi egyetem egyik előadója és számos kínai irodalmi mű fordítója, nemrégiben színházat alapított Pekingben. A színház társulata jövő évben Európában vendégszerepel. Hundhausen tanár számos darabot is lefordított és átdolgozott a pekingi német színpad javára és ezekkel a régi kínai darabokkal jön a színtársulat jövő évben Európába. A kínai színház előreláthatólag Budapestre is ellátogat. * (A KÖZÖMBÖSSÉG ÖLI MEG A SZÍNHÁZAT) — mondta Lenormand, a világhírű francia szerző a Párizsban legutóbb megtartott nemzetközi írókongresszuson. — A mai színház mindössze a szórakoztatást szolgálja és a lélek benső kívánságainak kiegyenlítését figyelmen kívül hagyja. Ezért fordul el a közönség a színháztól, amely ma már nem része az életnek, csak fölös cifraság. A francia közönség mintha már ott tartana, hogy el tudja képzelni Párizst színház nélkül s ezért nem is igyekszik megmenteni a színházat. A „mai” színházzal szemben igaza is van a publikumnak és ezért kell harcot hirdetni a színház mai formája ellen. Emberi és költői színházra van szükség, amely ideálokat képviseljen s akkor a közönség és a színház majd ismét megtalálják egymást — fejezte be mondanivalóját Lenormand. * (Székelyhidy Ferenc dr. és Zathureczky Ede a Zeneművészeti Főiskola tanárai.) A kormányzó Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztsére a Zeneművészeti Főiskola tanáraivá nevezte ki Székelyhidy Ferenc doktort, a neves tenoristát, az Operaház örökös tagját és Zathureczky Ede hegedűművészt. A két művész szombaton délelőtt ünnepélyes keretek között tette le a hivatali esküt, amely után beiktatták őket. * (Ivogün Mária megválik a színpadtól.) Ivogün Mária, a világhírű koloratúrénekesnő — aki az elmúlt évadban a berlini Operaház tagja volt, elhatározta, hogy visszavonul mindennemű művésztevékenységtől. Elhatározásának az oka — mint Münchenből jelentik — egy baleset volt, amely teljes megvakulással fenyegette a művésznőt. A baleset veszedelmes következményeit azonban elkerülte a művésznő, de elhatározását szerencsés felgyógyulása sem tudta megváltoztatni. * (A Comédie Francaise igazgatóválsága.) Franciaország első színházának élén előreláthatólag rövidesen változás lesz. A színház anyagi helyzete annyira súlyos, hogy esetleg be kell zárni a kapuit. Az igazgatóság elbocsátááokat és fizetőredukciót tervez. Tonia Navar megvált a színháztól, amely még inkább nehezíti a Comédie Francaise helyzetét. A színészek közül többen hasonló lépésre készülnek. Az igazgatót, Emile Fabret okolják a színház rossz viszonyaiért és távozását kívánják. Ebbéli kívánságukat a francia sajtó is támogatja, amelynek híradásai nyomán Párizs közönsége élénk érdeklődéssel kíséri a Comédie Francaise válságát. A karmesteri pulpitus nagy varázslóinak kezéről, gesztusáról írt jellemző sorokat az egyik bácsi lap munkatársa. A karmester ugyanis, amikor a pulton áll, mindazokkal a rekvizitumokkal rendelkezik, amelyeket a régiek megkívántak a varázslóiktól: a csodálatos kezeket és a varázspálcát. A közönség várakozó feszültséggel figyel a karmester kezében felemelkedő vezénylőbotra, s amikor az meglendül, a termet betölti a zengő muzsika. WILHELM FURTWANGLER keze, mintha külön egyéniség lenne, a zenekar fölött szinte önálló életet él. Függetlenül a birtokosától, diktálni, építeni kezdi a harmóniák dinamikáját s életre varázsolja a zeneművet, amelyet vezényel. Parancsoló gesztusai előrajzolják a levegőbe a kottalapokra írt zenét, s a zene tulajdonképpeni lelkét. A kezéből sugárzik a zenemű élete a zenekarba, amely engedelmeskedve, hallhatóvá teszi a közönség számára a műbe rejtett titkokat. De Furtwangler keze nemcsak a zenekar, hanem a hallgatóság fölött is uralkodik. A nézők sokszor negyedórákon át nem tudják levenni tekintetüket erről a varázslatos két kézről. BRÚNÓ WALTER kezének mágiája másféle. Brúnó Walter tanítja a zenekarnak és az énekkarnak mindazt, amit játszani, vagy énekelni kell. Ez a két oktató kéz a zeneművek legmélyebb rejtekeit magyarázza meg a zenekar számára. Sugárzó tanítása majdnem testileg érezhető. A keze mintha idomulna a stílushoz, amelyet vezényel. Mintha átváltozó képessége lenne. Például, amikor Mozartot dirigál, ujjai úgy mozognak, mintha a zeneszerző korának architektúráját, a barokk leglényegét építenék újra. Amikor Bruckner gótikus hitű műveit vezényli, ismét másképp mozog a keze. Ha a modern francia zenét, mondjuk Ravelét vezényli, keze az enervált idegesség titkait árulja el. Brúnó Walter keze értelmezi a vezényelt muzsikát. ARTURO TOSCANINI keze hadvezér a zenekar felett. A zenekar ellenvetés nélkül veti alá magát ennek a félelmes kéznek, amelynek vezénylete alatt a legtökéletesebben szólal meg a muzsika. Váratlan, félelmes parancsokat ad Toscanini keze, s csak amikor már teljesítette a parancsot a zenekar, akkor világlik ki, hogy ez a parancs vezetett legbiztosabban a győzelemre. Minden ideg reszket a kezében, mely egy hipnotizőr erejével hat. Bayreuthban a zenekritikusok a zenekar egyik sarkában helyezkednek el, hogy közvetlen közelből lássák Toscanini kezének munkáját. S egyikük rövidesen elhagyta a helyét, mert ezeknek kezeknek félelmes erejű hatalmát nem bírta elviselni. DOHNÁNYI ERNŐ kezének vezénylési csodáit nyugodtan ide sorolhatjuk a világhírű karnagyokról szóló megemlékezések közé. Dohnányi tévedhetetlen keze a legmélyebb átélésű idegéletet reprezentálja a zenekar élén. Kezéből a mű átélésének művészi élvezete és a kompozíció által lángragyújtott művészlélek lobogása sugárzik. Amikor Beethovent vezényli, finom ujjai, amelyeknek idegeiben a zongora művészete által kiváltott finom remegések és billentések tükröznek, mintha egy gigantikus zongorán keltenék életre a legnagyobb zenei zseni legmélységesebben emberi szenvedéseit és szenvedélyeit . (Több, mint ezren szerepelnek a Szegedi Szabadtéri Játékok együttesében.) Szegeden lázas munka folyik a Dóm téren, munkások százai ácsolják a Fogadalmi templom kőterrasza előtt a hétsíkú színpadot, amelyen több, mint ezernyi statisztéria fog játszani a legnevesebb színművészek mellett. A jövő héten megkezdődnek a próbák Az ember tragédiájából, Bánffy Miklós gróf főrendező, valamint Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán operaházi rendezők irányítása mellett. Ugyancsak megkezdődnek a próbák a Parasztbecsületből és az újszegedi uszodában épített víziszínpadon a Glaukos című olasz tragédiából. VARÁZSPÁLCA és mágikus kezek a zenekar fölött 19 13" Csak Kálvin tér 7. A BUDAPESTI HÍRLAP telefonszámai: 444—04. 4441—07. 444—05. 444—08. 444—06. 444—09. 1000 lőerő. 100% biztonság 10 óra it őmegtakarna? ledül álló kényelem * REWIOGÉPEN a WÖRTHI MALEKL