Budapesti Hírlap, 1935. december (55. évfolyam, 274-297. szám)

1935-12-22 / 292. szám

14 pragmatikus módon tárgyalja az új, a nemzeti gondolatban tömör egységgé összeforrt, a népben rejlő erőket hatal­mas mozgásba hozó, dinamikus Olasz­országot, amely nem a tegnapi vagy teg­napelőtti Itália folytatása, hanem vissza­­ütés a régi, antik Rómára. Könyvének első­ fejezete egyenesen drámai érdekes­­ségű, amikor a fasiszta Olaszország meg­születésének előzményeit és körülményeit ismerteti. Azokat a napokat, amelyek alatt Olaszország a háborúban való győz­­tessége ellenére a politikai, szociális és gazdasági dezoláltság állapotában­ volt, kifelé és befelé egyaránt tétova kormány intézte sorsát s aláaknált*—■ bármely pillanatban elönthette a vörös áradat. Erről a veszedelmes, egész létét pusztu­lással fenyegető mélypontról az a bátor, elszántan céltudatos kis csoport mozdí­totta el Olaszországot, amely a Popolo di Roma, illetve annak szerkesztője, Benito Mussolini köré tömörült. Elmozdította úgy, hogy elébe vágott a készülő szocia­lista-kommunista forradalomnak azzal a forradalommal, amelynek életre-halálra menő küzdelem után döntő bekoronázó ténye volt a Marcia su Roma s diadalmas eredménye a nemzeti tekintély­állam, a fasiszta Olaszország. A további fejezetek­ben Villani ily címek alatt ismerteti a fasizmus alapjait, szerkezetét és intézmé­nyeit: Új világszemlélet, új állam; Munka és termelés a nemzet szolgálatá­ban; Az ifjú nemzedék; Közmunkák; A három Róma. (*­ Az én utam.) Tutsek Anna élete regé­nyét írja meg ebben a könyvében olyan egy­szerűen és természetesen, mint amilyennek őt magát egy élet irodalmán át megismertük. Életregényt írni a legnehezebb feladatok közé tartozik, mert az én természetes varázsa a legtöbb írót elragadja, az­­ilyen munkában nélkülözhetetlen Ura pedig úrrá lesz gondo­latok és történések fölött. Tutsek Annának ebben a szép könyvében sikerült mindezektől a ballépésektől és hibáktól megszabadulni, aminek lehetőségét megadta finom, szubtitis írásmodora,­ amelyet megnemesített az, hogy sokat írt életében, romlatlan és kedves lé­nyeknek, a fiatal leányoknak. Mintha ezt a könyvét is, amely tulajdonképpen memoir­­számba megy, nekik írta volna. Szinte töké­letes, de mélyen átérzett képét adja annak az eltűnt világnak, amelyre minden ember — aki ismerte — fájó szívvel gondol vissza. Beszél szülővárosáról, Kolozsvárról, majd ar­ról az­ útról, amelyet Kolozsvártól Buda­pestig, azaz a „Magyar Lányok” se­rkesztői asztaláig tett meg. A könyvet Singer és Wolffner adta ki díszes kiállításban. (n .t.) (*) Az Új Idők karácsonyi száma méltó megünneplése az Uj Idők jubiláris negyve­nedik esztendejének. A több, mint százol­dalas albumban felvonulnak az elmúlt negy­ven esztendő legkiválóbb írói. Szépirodalmi antológia az Uj Idők karácsonyi száma. Mikszáth Kálmán, Vajda János, Gárdonyi Géza, Gulácsy Irén, Bródy Sándor, Rákosi Jenő, Móra Ferenc, Zilahy Lajos, Harsányi Zsolt, Heltai Jenő, Pekár Gyula, vitéz So­­mogyváry Gyula, Zsigray Julianna, Ma­­tolcsy Andor legkiválóbb, legjellemzőbb írásait tartalmazza. Nyilatkoznak az Új Időkről a magyar élet legkiválóbbjai, élü­kön a kormányzónével, Herczeg Ferenc, Csathó Kálmán, Surányi Miklós, Császár Elemér, Kosáryné Réz Lola, Mühlbeck Ká­roly kézírását találjuk Herczeg Ferenc szép­­irodalmi hetilapjában. A nagy író Rákóczi regényének remekbe készült részletét közli a jubiláris szám. A mai irodalom legkivá­lóbbjainak elbeszélései, versei teszik válto­zatossá a gazdag tartalmat. Lyka Károly, Ch­olnoky Jenő az Uj Idők húszkötetes lexikonáról nyilatkoznak. Nincs helyünk a rendkívül sok érdekes és változatos közle­mény felsorolására. Az Uj Idők karácsonyi albuma eseménye a magyar irodalmi élet­nek. Díjtalan mutatványszámot bárkinek küld a kiadóhivatal, Budapest, VT., And­­rássy­ út 16. Előfizetési díja negyedévre 6 pengő 40 fillér, egyes szám ára 50 fillér. (*) Koppány Erzsébet lázadása. Csiky Mária mélyérzésű, a nemes célokért való ideális munkát hirdető kedves regénye. Az a fiatal leányokból álló olvasóközönség, amelynek az írónő művét szánta, bizonyára meleg szeretettel kíséri el tragikus élet­­útjára Kis Koppány Erzsébetet, a kádár­mester negyedik gimnazista lánykáját, aki szebb és jobb életről álmodik, aki nem akar nyolcadmagával egy szobában aludni és egy törülközővel törülközni. Küzdelmeken, fáj­dalmakon, csalódásokon, nemes lelkesedése­ken, sok-sok munkán és álomrengetegen visz az útja, de mire eljut végső céljáig, be­teg kis szíve elfárad. A könyvet, amely gondos és szép munka, Singer és Wolfner könyvkiadó vállalata adta ki, a címlapot Török rajzolta igen tehetségesen. (W.) (*) Paul Bourget haldoklik. Párizsból je­lentik: Paul Bourget egészségi állapotában nem állott be javulás. Az orvosok továbbra is reménytelennek ítélik a­­ helyzetet, de egy­ben lehetségesnek tartják, hogy a haldoklás több napig is eltart. B.­H 1935 DECEMBER 22. VASÁRNAP Az új földesúr Bemutató a Pécsi- és Kamara­­mozgószínházakban Számtalanszor megírtuk már a magyar filmekkel kapcsolatban azt az óhajunkat, hogy a magyar filmgyártás hagyja el az ed­dig járt ösvényt és térjen új utakra. Te­gyünk le arról, hogy a budapesti aszfalt tör­téneteit meséljük el az embereknek, mond­junk le arról, hogy a kávéházban kitűnően ható szóviccekkel igyekezzünk mulattatni a moziközönséget. A magyar filmgyártásnak a magyar életet kell filmre vinnie, ha érvénye­sülni akar. A legutóbbi hetek bebizonyították, hogy igazunk van. Bebizonyította az, hogy az idén megjelent magyar filmek nem arattak olyan nagy sikert, amint azt az eddigi tapasztala­tok szerint várni lehetett, bebizonyította az, hogy egymásután kerültek elő komolyabb és súlyosabb témák és végül bebizonyította az a kitűnő magyar film, amelyet pénteken muta­tott be a Bécsi és a Kamara. Jókai Mórhoz fordultak a magyar filmgyártók és jól tették. Az új földesúr vitán felül a legjobb, legszebb, legtökéletesebb magyar film, amit eddig lát­tunk. Hunyady Sándor avatott, hozzáértő írói kézzel szedte jelenetekbe a regényt és sza­vaival megteremtette a lehetőséget ahhoz, hogy Gaál Béla rendező igazi magyar levegőt hozzon a mozik nézőterére. Ebben a drámá­ban egyetlenegy hibát, tévedést, vagy balfo­gást, de még gyenge momentumot sem lát­tunk rendezői munkájában. Bebizonyosodott az is, hogy tökéletes drá­mai színjátszó garnitúránk van filmre is. A legnagyobb szerep és a legnagyobb ala­kítás a filmben Csortos Gyuláé, aki Garam­­völgyi Ádámot játssza olyan meleg szívvel, olyan tökéletesen, olyan kimért, nagy gesz­tusokkal, ahogy Jókai elképzelte ezt a tölgy­fából faragott magyart. Az a jelenete, ami­kor könnyezni kezd Aladár öccsének haza­tértekor, megkönnyeztetett mindenkit és az egész nézőtér szűnni nem akaró tapssal ün­nepelte a művészt. Somlay Artur Anker­schmidt szerepében nagyon előkelő, nagyon úri, Rózsahegyi Kálmán a kasznár szerepében kedves, bájos, Jávor Pál viszont kissé pasz­­szív. A női szereplők közül boldog meglepe­téssel láttuk Egry Máriát, akiben a magyar filmgyártás — úgy érezzük — megtalálta a rég keresett naivát, nagyon jól beszélő szí­nésznőnek bizonyult Gordon Zita és hódítóan szép és elegáns Lázár Mária. Külön dicséret illeti Cray Tivadart, aki Straf Péter ellen­szenves szerepében szintén olyan alakítást nyújtott, hogy a filmgyártóknak fel kell rá figyelniök. A külső felvételek nagyon szépek, a tiszai árvíz izgalmasan művészi, a belső felvételek díszletei pazarabbak, mint bármely magyar filmen. Polgár Tibor és Ránky György zené­jének csak a diszkrét aláfestés szerepe jutott, de a finale zenei megoldása fölemelően hatott mindenkire. A Kamara külön díszelőadáson mutatta be a nagysikerű filmet, amelyet Gömbös Gyula miniszterelnök és Hómon Bálint kultuszmi­niszter is végignéztek. Rökk Marika ismét A cirkusz csillaga lett Rökk Marika — megállapíthatjuk — igazi nagy sikerét tulajdonképpen A cir­kusz csillaga című színdarabban aratta, amikor a budapesti cirkusz manézsésen bebizonyította, hogy nagyszerű színésznői tehetségén kívül sok minden egyebet is tud produkálni. Azután jött Bécs, jött Berlin, már szinte el is felejtette a buda­pesti közönség, hogy Rökk Marika a cir­kuszban épp oly kitűnően megállja a he­­­lyét, mint a színpad deszkáin és a lóháton épp oly biztonsággal táncol, mint a szín­falak között. De a filmemberek nem felejtették el és ezért, amikor Berlinbe szerződtették, olyan mese középpontjába állították, amelyben ismét mindent mutathat, mindent nyújt­hat, amivel A cirkusz csillagában Bu­da­pestet és Bécset meghódította. A Könnyű lovasság című Swppé-operettet készítették el számára és elvitték őt a berlini Busch­­cirkuszba, hogy itt újra mutassa meg, mit tud. És Rökk Marika olyan keretben kerül itt a közönség elé, amilyen ragyogó keret­ben még sohasem láttuk. A hatalmas Busch-cirkuszban készült felvételek a fény­pontjai ennek a filmnek, amelyben óriási balletkar középpontjában szerepel remek táncával Rökk Marika. Az Ufa Rökk Marika első berlini filmjét hozza karácsonyra és ezzel akar kedves­­kedni a magyar közönségnek, amely bizo­nyára szívesen fogadja a művészi kará­csonyi ajándékot: Rökk Marika visszaté­rését a cirkusz-manézsbe. Az új MAGYARORSZÁG megszületése Széchenyi István nevelte? fűződik MIKLÓS Széchenyi Istvánt belülről, a lelkén és vérmérsékletén, öröklött ösztönein keresztül nézi és rajzolja meg EGYEDÜL VAGYUNK című hatalmas regényében. MOST JELENT MEG. Három kötet. Ara 15 pengő. — Egész vászonkötésben, három kötetben 21 pengő, esélybőrkötésben, bibliapapíroson, egy kötetben 22 pengő. LISZT FERENC nagyszabású életregénye ZSOLT MAGYAR RAPSZÓDIA című új regénye, amely a Eisztei Emlékév értéke,maradandó pro­­dukti­um­a. A MOST MEGJELENT HARMADIK ÉS NEGYEDIK KÖTETTEL TELJES. Négy kötet. Ara 14 pengő. — Egészvászonkötésben, négy kötetben 22 pengő, egészbőrkötésben, bibliapapiroson, egy kötetben 22 pengő. SINGER ÉS WOLFNER IRODALMI INTÉZET R. T. KIABÁSA

Next