Budapesti Hírlap, 1936. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1936-01-21 / 16. szám
É * (Ybl Ervin a dán művészetről.) A Kopenhágában megjelenő Dagens Nyheder nagy dán újság január 18-i számában Ybl Ervin, a Budapesti Hírlap művészeti kritikusa, a dán napilap szerkesztőségének felkérésére hosszú cikket írt a Budapesten rendezett dán képzőművészeti kiállításról. A cikk címe „A budapesti kiállítás magyar szemmel nézve”. A dán közvéleményt ugyanis érdekelte, hogy miképpen gondolkoznak Magyarországon művészetükről. * (Az Új Magyar Zeneegyesület kamaraestje.) A Fodor Zeneiskola hangversenytermében hétfőn az Új Magyar Zeneegyesület érdekes bemutató estet rendezett a mai zene hazai és európai képviselőinek műveiből. Sok tehetség, még több kísérletezés — ez az összkép, amitt ez a modern zenei revü mutat. Alapos felkészültség jellemzi a műsoron szereplő zenészeket, de kiforrott egyéniség csak egy van köztük: Honegger Artúr. Az ő klarinét-zongora szonatinája három rövidre szabott tételben ugyanannyi kestős, megkapó impresszionista színekben hullámzó hangu látkép. Lajtha László már a beérkezettek közül való, régebbi hegedű-zongora szonatinája a szélső tételekben formatökélyével, jól pergő kontrapunktikus szólamvezetéssel, a közép részben nemes melódikájával tűnik fel. A napokban elhunyt Alban Berg négy klarinétdarabja-csuna nyomott, szertetépett hangulatú vázlat, költői gondolatok, amelyek nem fejlődnek formaegészekké. Az angol Elisabeth Macondy kéziratos műve két hegedűre igen markáns tematikájú, expresszionista zene Jemnitz Sándor szólóhegedű szonátája ragyogó hangszertechnikával készült, lendületes, színes újdonság. Kuti Sándor zongora szvitjében sok mértékos külsőség ellenére inkább a francia Debussy-iskola követőjére ismertünk. A pomnás előadógárda mind egyes tagját melegen tanfolta a" túlnyomán" zenészekből álló hallgatóság. Külön kiemeljük a kiváló Pártos Ödönt, Váczi Gyulát Földes Andort, Salgó Sándort és Deutsch Jenőt. (s. g.) 1036 JANUÁR 21. KEDD B. H. SZIHAJI Sauer és Gravina Liszt-estje A Liszt Ferenc Társaság alapja javára A Liszt-év egyik ünnepi nagy estéje volt hétfőn. Gravina Gilbert gróf vezényelte a Budapesti Hangversenyzenekart. A műsor első száma ,,Ce qu’on entend sur la montagne”, utolsó száma pedig a „Mareppá" című szimfonikus költemény volt. Gravina grófot már első itteni szereplése alkalmával is kitűnő muzsikusnak ismertük meg, aki éppen Liszt alkotásaiba mélyed el a legnagyobb szeretettel és közvetlen megértéssel. Nagyon jól érvényre hozta a mester szerzeményeinek különleges stílusát, szárnyaló lendületét és barokk pompáját, tempóban, ritmusban, dinamikában egyképpen kifejező és változatos felfogásával. Az este nagyobbik szenzációja mégis a közreműködő volt: Sauer Emil. A Liszt-verseny alkalmával neheztelve utazott el Budapestről, de a magyar közönséggel való régi barátsága legyőzte ezt a neheztelést. Amikor ma jól ismert, szikár alakja megjelent az emelvényen, percekig tartó taps fogadta, és amikor felcsendült az A-dúr zongoraverseny lírai témája, Sauer meleg, daloló zongorahangján, megint azonnal elfogta a hallgatókat ennek a sajátos egyéniségnek a szuggesztív varázsa. Alig számít az a tény, hogy a hetvenedik éven jóval felül, élettani csoda ez a zongorázás, amely sohasem veszít erejéből, lendületéből, színeiből. Mert az, amit Sauer kihoz a hangszeréből, abszolút szépség. Ahogyan a zongoraerseny hangmozaikjának dús ornamentikájából kiragyogott a témák dallama, hol nehéz, tömör, érces fénynyel, hol pedig a magas oktávok kékesüst csillogásával, a hagyon önkénytelenül magával ragadta a karmestert és a zenekart temperamentumának forró sodrásába: a közönség minden tárgyilagossága szubjektív lelkesedéssé vált. A szünet után zenekar nélkül játszott Sauer. A „Petrarca-szonett" nemes pátosza, a „Valse oubliée” elegáns és szellemes agogikája, a „Consolation" (Desour) bensőséges dala és a XIX. rapszódia tökéletesen átérzett magyaros ritmikája és virtuóz hangzása után a zsúfolt terem közönsége körülvette az emelvényt és viharos tapssal kért ráadást. Volt is, egész sereg, köztük a Liebestraum és a Walse noble. És a közönség, amelyet legnagyobb részében Sauer régi rajongói alkottak, elégedetten állapította meg, hogy „Suer még mindig a régi.’* * (Op.) * (Szereplőváltozás az „Érettségi”-ben.) Az Érettségi’’ hétfői előadásán a Pesti Színházban Szalay tanárnő szerepét Orsolya Erzsi játszotta. A kitűnő művésznő, aki eddig többnyire drámai szerepekben aratott sikert, a szigorú vénkisasszony-tanárnő figurájához is volt érdekes, jellegzetes szint talált. A közönség sokszor a függöny elé szólította kitűnő szereplőtársaival együtt. * (Borsos István József festőművészhalála.) Borsos István József festőművész és rajztanár január 19-én 31 éves korában elhunyt. A fiatal és tehetséges művész tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. Kiegyensúlyozott akt-kompozícióval, finomtónusú csendéleteivel, tájképeivel és érdekes felfogású arcképeivel közismert művésze volt a kiállításoknak és számos kitüntetést is nyert. Halkszavú piktúrája a külföld érdeklődését is fölkeltette. Korai halála egy fölfelé ívelő művészpályát szakított ketté. Temetése január 32-én, szerdán, délután fél 4 órakor lesz a farkasréti temető halottasházából. Az elhunytban Borsos Endre dr. közigazgatási bíró, a budai ref. egyház gondnoka, fiát gyászolja. ŰVÉSZET A pesti operettszínházak válsága Díszletező sztrájk miatt hétfőn nem tartott előadást a Király Színház A Király Színház vezetősége és a műszaki személyzet között legutóbb fölmerült anyagi kérdéseket sikerült békés úton elintézni és a színház tovább folytatta üzemét. Vasárnap estig A víg özvegy című operettet játszották naponta két, vasárnap három előadásban. Hétfőn azonban a műszaki munkások azzal a kéréssel fordultak az igazgatósághoz, hogy ezután előre kérik esedékes gázsijuk kiutalását. A színház nem teljesítette a műszaki személyzet kérését, mire a munkások beszüntették a díszletezést. A hétfő délutánra egybegyűlt közönségnek a függöny előtt Vámos Hugó, Snitz Artúr helyettese bejelentette, hogy az előadást nem ártja meg a színház, a jegyek árát visszafizetik. Az előadás elmaradt, sőt az esti előadást sem tarthatták meg. A munkások magatartása miatt tehát a színészek s a zenekar tagjai is elestek keresetüktől A színház mindazonáltal reméli, hogy kedden új munkások beállításával tovább folytatható üzemét. Kedden délelőttre egyébként próbát írtak ki a február első felében bemutatásra kerülő új Kellér—Kardos—Márcus-operettből, A csodahajóból, amelynek főszerepeit Harmath Hilda, Somogyi Nusi, Kertész Gábor, László Andor és d'Arrige Kornél játsszák. A próbát Tihanyi Vilmos főrendező vezeti Szünetel a Royal Színház Hétfőn a Royal Színház is bezárta ideiglenesen kapuit és az Ezüst menyasszony című operett további előadásait beszüntette. A színház vezetősége és az Ezüst menyasszony szereplői közös elhatározással vették le a darabot a játékrendről. A színház legközelebbi újdonságát, a Mesebeli herceg-et ugyanis, amelynek január 8-án lett volna a bemutatója, magasabb érdekek szem előtt tartásával ezidő szerint nem hozhatják színre s így este is próbálni akarják a soron következő újdonságot: Huxley zenés vígjátékát, a ,f Nagytakarítás“-t, mely a bécsi Scala-színház műsordarabja volt. A rigai magyar iparművészeti kiállítás megnyitása RIGA, jan. 20. Vasárnap délelőtt a rigai városi művészeti múzeum helyiségeiben ünnepélyesen megnyitották a magyar iparművészeti kiállítást. Megjelent Skujenieks helyettes miniszterelnök, Balodis tábornok hadügyminiszter, Ekis pénzügyminiszter, Einbergs közlekedésügyi miniszter, a diplomáciai testület sok tagja, az egyetem és a képzőművészeti főiskola rektora. A hölgyek közül sokan magyar, vagy lett nemzeti viseletben jelentek meg. A megnyitó ünnepség Virza költőnek, a közoktatásügyi minisztérium művészeti és kulturális osztályfőnökének, a lett-magyar egyesület elnökének beszédével kezdődött, aki hangoztatta, hogy ezen a kiállításon nem egyes művészek szólnak a látogatókhoz, hanem az egész magyar nép, amely magas kultúrát fejlesztett ki, és amely évszázadokon át védőbástyája volt az egész európai civilizációnak. A Helsinkiből érkezett Karl József dr. követségi titkár a magyar kormány nevében köszönetet mondott a lett kormánynak a kiállítás szervezése körül tanúsított előzékenységéért. Szablya János kormányfőtanácsos, a magyar iparművészeti társulat ügyvezető alelnöke szólalt fel ezután. — Nekünk magyaroknak — úgymond — ünnep a mai nap, mert eljöhettünk Európa egyik legrégibb nemzetének fiaihoz, akik nemzeti sajátságaikat minden idegen uralom ellenére is megőrizték. Sok évszázadon át a lett népnek a legsúlyosabb harcokat kellett vívnia, hogy létét és népi sajátságait megóvhassa. Mi magyarok benőségesen meg tudtuk érteni a lett népet, mert mind a máig hasonló szenvedéseken kellett keresztülmennünk. Skujenieks helyettes miniszterelnök válaszában utalt arra, hogy ez a kiállítás kétségtelenül közelebb hozza egymáshoz a két népet. A megnyitó ünnepség befejeztével a közönség megtekintette a kiállítást, amely minden tekintetben nagy sikert ígér. A magyar iparművészeti kiállítás rendezősége vasárnap este ünnepélyes vacsorát adott. A kiállítás alkalmából a lett rádió vasárnap délután magyar zenét adott, majd Pelse tanár és Szablya János felolvasásokat tartottak a magyar népművészetről. * (Ruszkay Gyuláné és Sárközy Elemér kiállítása.) Vitéz nemes Ruszkay Gyuláné festő, művésznő és nádasdi Sárközy Elemér festőművész, a Kossuth Lajos utcaiMűterem félemeleti termeiben gyűjteményes kiállítást rendeznek, amely január 32-én, szerdán, délután 5 órakor nyílik meg. A közönség számára a kiállítás január 23-án, csütörtökön, nyílik meg és február 5-ig marad nyitva. * (Hadrik Anna jubileumi estje.) Widmar Antonio, a budapesti olasz követség sajtóattaséja, Az ember tragédiád kiváló olasz fordítója vezeti be Hadrik Anna jubileumi estjét január 27-én, hétfőn, fél 9 órakor a Zeneakadémia nagytermében. A jubileumi estén fellépnek Taksonyi Piroska, Staudach Alfonz báró, Földváry Olga, Herz Ottó dr. és Jeney Zoltán. Jegyek Rózsavölgyinél kaphatók. Megnyitották a finn éremművészeti kiállítást Vasárnap délelőtt nyitották meg a Nemzeti Múzeum dísztermében a finn reprezentatív éremművészeti és szőnyegkiállítást. A megnyitáson Hómon Bálint vallás- és közoktatásügyi minisztert — aki betegsége miatt nem jelenhetett meg személyesen — ifj. Wlacsics Gyula báró államtitkár képviselte. Ugron Gábor a Magyar Éremművészek Egyesületének nevében üdvözölte Onni Tálas finn követet, rámutatva, hogy ez az első hivatalos finn művészeti kiállítás Budapesten. Onni Tálas az üdvözlésre válaszolva, megemlékezett arról, hogy az egy hónappal ezelőtt Finnországban rendezett magyar éremművészeti kiállítás a magyar művészet magas fejlődési fokáról tett bizonyságot, s a finn művészek a magyar művészek finnországi látogatását kívánják viszonozni ezzel a kiállítással. Ifj. Wlassics Gyula báró a beteg vallás- és közoktatásügyi miniszter üdvözletét tolmácsolta, s azzal a reménnyel nyitotta meg a kiállítást, hogy az a finn nemzet kultúrájának megismerését és értékelését nagyban elő fogja mozdítani. Ezután az államtitkár és kísérete a finn követ vezetésével megtekintette a kiállítást. Heti hangverseny naptár Kedd: Damokos László zongoraestje, VI. 8 Szerda: Eugen Magid hegedűestje, ZA. V19 A Zeneművészeti Főiskola első zenekari hangversenye, ZA. V6. Csütörtök: A Karál Kamaratársaság kantátaestje, Schiltz, Buxtehude és Bach műveiből, ZA. V19. Ascher Oszkár estje, ZA. Kanaraterem,A9. Szombat: Jazz-est Len Baker zenekarával ZA. ?18. Vasárnap: A VI. filharmóniai hangverseny főpróbája, ZA. ? 12. A Székesfővárosi Zenekar német estje, VI. 5. 17 MA ELŐSZÖR FARSANGI ESTÉK TERÉZKÖRUTI SZÍNPAD szenzációs új műsora mon Béla, Vaszary Piroska. T. 265-54. Konferál: Békeffi László. Fősz.: Sára- Mécs Alajos előadása Japánról Mécs Alajos, a kitűnő író és újságíró, aki három esztendőt töltött távol Keleten és bejárta Japánt, Kínát, Mandzsúriát, vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg előadását Japánról az Urániában. Az előadást érthető nagy érdeklődés előzte meg ég az előkelő közönség zsúfolásig megtöltötte az Uránia Színházat. Mécs Alajos színes, vetített képekben és hangos filmen mutatta be Japánt. Az egyes évszakok szerint ismertette ezt a természeti fekvésében csodálatos, hagyományaiban, modern kultúrájában annyira érdekes és az európai szellemtől merőben különböző országot. Mécs Alajos az apró és jellemző dolgokon keresztül igyekezett föltárni ennek a különös népnek érzelmi és gondolatvilágát, hogy megismertesse velünk szokásait, erkölcsét, mindennapi életét és azt a félelmetes erőt, amely ezt a népet nemcsak életszemléletében, hanem politikai felfogásában is alig néhány évtized alatt a világ egyik legnagyobb hatalmasságává tette. Mécs Alajos alig két órás előadásában teljes és tökéletes képet adott Japánról. Az idők szelleméhez alkalmazkodott, amikor szakított a régi száraz és csupán, szakembereket érdeklő előadási modorral és a lehető legkönnyedebb, legközvetlenebb formában konferált, ízes, humorral átitatott, mindvégig lebilincselően érdekes előadásával valósággal elragadta a közönséget. Percenként megújuló viharos taps jutalmazta találó megjegyzéseit, szellemes jellemzését és brilliáns megfigyeléseinek sokszor rakétaszerűen robbanó kifejezését. Színes vetített képekben és filmen láthatta a közönség a távoli Japánt, a cseresznyevirágos tavaszt, a rizstermő nyarat, a krizantémumot virágbaborító őszt és a két méteres hóval beköszöntő telet. Irodalom, művészet, tudomány, sport, sajátos japán kultúra, japán hasonlatosságra átformált európai civilizáció; az első szigetlakók ma is álló monumentális templom-remekétől a tokiói felhőkarcolókig elvonult és megelevenedett a nézők előtt mindaz, amit a természet és az emberi szellem a földnek ezen a részén az idők folyamán alkotott. Mécs Alajos tudományos felkészültsége és ismereteinek gazdagsága lehetővé tette, hogy előadásával nem csupán tájékoztatást és szórakozást nyújtott, hanem az igazi Japán első tökéletes bemutatásával és megismertetésével, művészi előadásával felejthetetlen élményt szerzett a közönségnek. Az előadás iránt olyan nagy arányú érdeklődés nyilvánult meg, hogy az Uránia igazgatósága tárgyalást kezdett Mécs Alajossal egy nagy előadás-sorozat megtartására. (6) Magid hegedűestje holnap 7. fél 9. Jegyek Rózsavölgyinél, Bárdnál. (Szász.) * (ünnepi Liszt-hangverseny.) A Középponti Katolikus Kör az Országos Liszt Ferenc Társasággal együtt január 33-án, csütörtökön, este 6 órakor ünnepi Liszt-hangversenyt rendez. Novágh Gyula bevezetője után Molnár Imre dr. mond ünnepi beszédet, míg a zenei részben Basilides Mária, M. Hír Sári, Eysen Irén, Kerpely Jenő és Országh Tivadar működnek közre. * (Olcsó helyáru esti előadás az Operaházban.) Vasárnap, jan. 26-án nemcsak a d. u. 3 órakor kezdődő Hári János, hanem az esti Magyar ábrándok és Sylvia is népszerű helyárakkal kerül előadásra. A HM János főszereplői Nagy Izabella mint vendég és Palló Imre. (Wagner Rienzl-jének bemutató elődása) a Városi Színházban holnap, szerdán, e hónap 22-én este fél 8 ómkor. Rendezi Erhardt Ottó dr. Vezényel Márkus Dezső. A címszerepet énekli Rockstroh Hans, a berlini opera hőstenorja. Wágner ezen első művének előadása iránt általános az érdeklődés.