Budapesti Hírlap, 1936. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-21 / 16. szám

É * (Ybl Ervin a dán művészetről.) A Ko­­penhágában megjelenő Dagens Nyheder nagy dán újság január 18-i számában Ybl Ervin, a Budapesti Hírlap művészeti kri­tikusa, a dán napilap szerkesztőségének felkérésére hosszú cikket írt a Budapesten rendezett dán képzőművészeti kiállításról. A cikk címe „A budapesti kiállítás magyar szemmel nézve”. A dán közvéleményt ugyanis érdekelte, hogy miképpen gondol­koznak Magyarországon művészetükről. * (Az Új Magyar Zeneegyesület kamara­estje.) A Fodor Zeneiskola hangversenyter­mében hétfőn az Új Magyar Zeneegyesület érdekes bemutató estet rendezett a mai zene hazai és európai képviselőinek műveiből. Sok tehetség, még több kísérletezés — ez az összkép, amitt ez a modern zenei revü mutat. Alapos felkészültség jellemzi a műsoron sze­replő zenészeket, de kiforrott egyéniség csak egy van köztük: Honegger Artúr. Az ő klari­nét-zongora szonatinája három rövidre sza­bott tételben ugyanannyi kestős, megkapó impresszionista színekben hullámzó hangu látkép. Lajtha László már a beérkezettek kö­zül való, régebbi hegedű-zongora szonatinája a szélső tételekben formatökélyével, jól pergő kontrapunktikus szólam­vezetéssel, a közép részben nemes melódikájával tűnik fel. A na­pokban elhunyt Alban Berg négy klarinétda­ra­bja-csuna nyomott, szertetépett hangulatú vázlat, költői gondolatok, amelyek nem fej­lődnek formaegészekké. Az angol Elisabeth Macondy kéziratos műve két hegedűre igen markáns tematikájú, expresszionista zene Jemnitz Sándor szólóhegedű szonátája ra­gyogó hangszertechnikával készült, lendüle­tes, színes újdonság. Kuti Sándor zongora szvitjében sok mért­ékos külsőség ellenére in­kább a francia Debu­ssy-iskola követőjére is­mertünk. A pomnás előadógárda mind­ egyes tagját melegen tanfolta a" túlnyomán" zenészekből álló hallgatóság. Külön kiemel­jük a kiváló Pártos Ödönt, Váczi Gyulát Földes Andort, Salgó Sándort és Deutsch Jenőt. (s. g.) 1036 JANUÁR 21. KEDD B. H. SZIHAJI Sauer és Gravina Liszt-estje A Liszt Ferenc­ Társaság alapja javára A Liszt-év egyik ünnepi nagy estéje volt hétfőn. Gravina Gilbert gróf vezényelte a Budapesti Hangversenyzenekart. A műsor első száma ,,Ce qu’on entend sur la mon­­tagne”, utolsó száma pedig a „Mareppá" című­ szimfonikus költemény volt. Gravina grófot már első itteni szereplése alkalmával is kitűnő muzsikusnak ismertük m­eg, aki éppen Liszt alkotásaiba mélyed el a legna­gyobb szeretettel és közvetlen megértéssel. Nagyon jól érvényre hozta a mester szerze­ményeinek különleges stílusát, szárnyaló lendületét és barokk pompáját, tempóban, ritmusban, dinamikában egyképpen kifejező és változatos felfogásával. Az este nagyobbik szenzációja mégis a közreműködő volt: Sauer Emil. A Liszt-ver­seny alkalmával neheztelve utazott el Buda­pestről, de a magyar közönséggel való régi barátsága legyőzte ezt a neheztelést. Amikor ma jól ismert, szikár alakja megjelent az emelvényen, percekig tartó taps fogadta, és amikor felcsendült az A-dúr zongoraverseny lírai témája, Sauer meleg, daloló zongora­hangján, megint azonnal elfogta a hallgató­kat ennek a sajátos egyéniségnek a szug­­gesztív varázsa. Alig számít az a tény, hogy a hetvenedik éven jóval felül, élettani csoda ez a zongorázás, amely sohasem veszít ere­jéből, lendületéből, színeiből. Mert az, amit Sauer kihoz a hangszeréből, abszolút szép­ség. Ahogyan a zongorae­rseny hangmozaik­jának dús ornamentikájából kiragyogott a témák dallama, hol nehéz, tömör, érces fény­nyel, hol pedig a magas oktávok kékesüst csillogásával, a hagyon önkénytelenül ma­gával ragadta a karmestert és a zenekart temperamentumának forró sodrásába: a kö­zönség minden tárgyilagossága szubjektív lelkesedéssé vált. A szünet után zenekar nélkül játszott Sauer. A „Petrarca-szonett" nemes pátosza, a „Valse oubliée” elegáns és szellemes agogikája, a „Consolation" (Des­­our) bensőséges dala és a XIX. rapszódia tö­kéletesen átérzett magyaros ritmikája és virtuóz hangzása után a zsúfolt terem kö­zönsége körülvette az emelvényt és viharos tapssal kért ráadást. Volt is, egész sereg, köztük a Liebestraum és a Walse noble. És a közönség, amelyet legnagyobb részében Sauer régi rajongói alkottak, elégedetten ál­lapította meg, hogy „Suer még mindig a régi.’* * (Op.) * (Szereplőváltozás az „Érett­ségi”-ben.) Az Érettségi’’ hétfői előadásán a Pesti Színház­ban Szalay tanárnő szerepét Orsolya Erzsi játszotta. A kitűnő művésznő, aki eddig több­nyire drámai szerepekben aratott sikert, a szigorú vénkisasszony-tanárnő figurájához is volt érdekes, jellegzetes szint talált. A kö­zönség sokszor a függöny elé szólította ki­tűnő szereplőtársaival együtt. * (Borsos István József festőművész­­ha­lála.) Borsos István József festőművész és rajztanár január 19-én 31 éves korában el­hunyt. A fiatal és tehetséges művész tanul­mányait a budapesti Képzőművészeti Főis­kolán végezte. Kiegyensúlyozott akt-kompo­­zícióval, finomtónusú csendéleteivel, tájké­peivel és érdekes felfogású arcképeivel köz­ismert művésze volt a kiállításoknak és szá­mos kitüntetést is nyert. Halkszavú piktúrája a külföld érdeklődését is fölkeltette. Korai ha­lála egy fölfelé ívelő művészpályát szakított ketté. Temetése január 32-én, szerdán, dél­után fél 4 órakor lesz a farkasréti temető halottasházából. Az elhunytban Borsos Endre dr. közigazgatási bíró, a budai ref. egyház gondnoka, fiát gyászolja. ŰVÉSZET A pesti operettszínházak válsága Díszletező sztrájk miatt hétfőn nem tartott előadást a Király Színház A Király Színház vezetősége és a műszaki személyzet között legutóbb fölmerült anyagi kérdéseket sikerült békés úton elintézni és a színház tovább folytatta üzemét. Vasárnap estig A víg özvegy című operettet játszották naponta két, vasárnap három előadásban. Hétfőn azonban a műszaki munkások azzal a kéréssel fordultak az igazgatósághoz, hogy ezután előre kérik esedékes gázsijuk kiuta­lását. A színház nem teljesítette a műszaki személyzet kérését, mire a munkások beszün­tették a díszletezést. A hétfő délutánra egybegyű­lt közönségnek a függöny előtt Vámos Hugó, Snitz Artúr helyettese bejelentette, hogy az előadást nem árt­ja meg a színház, a jegyek árát vissza­fizetik. Az előadás elmaradt, sőt az esti elő­adást sem tarthatták meg. A munkások maga­tartása miatt tehát a színészek s a zenekar tagjai is elestek keresetüktől A színház mind­azonáltal reméli, hogy kedden új munkások beállításával tovább folytatható üzemét. Kedden délelőttre egyébként próbát írtak ki a február első felében bemutatásra kerülő új Kellér—Kardos—Má­­rcus-operettből, A cso­dahajó­­ból, amelynek főszerepeit Harmath Hilda, Somogyi Nusi, Kertész Gábor, László Andor és d'Arrige Kornél játsszák. A pró­bát Tihanyi Vilmos főrendező vezeti Szünetel a Royal Színház Hétfőn a Royal Színház is bezárta ideig­lenesen kapuit és az Ezüst meny­asszony című operett további előadásait beszüntette. A szín­ház vezetősége és az Ezü­st menyasszony sze­replői közös elhatározással vették le a da­rabot a játékrendről. A színház legközelebbi újdonságát, a Mesebeli herceg-et ugyanis, amelynek január 8-án lett volna a bemuta­tója, magasabb érdekek szem előtt tartásával ezidő szerint nem hozhatják színre s így este is próbálni akarják a soron következő újdon­ságot: Huxley zenés vígjátékát, a ,f Nagy­­takarítás“-t, mely a bécsi Scala-színház műsordarabja volt. A rigai magyar iparművé­szeti kiállítás megnyitása RIGA, jan. 20. Vasárnap délelőtt a rigai városi művé­szeti múzeum helyiségeiben ünnepélyesen megnyitották a magyar iparművészeti kiállí­tást. Megjelent Skujenieks helyettes minisz­terelnök, Balodis tábornok hadügyminiszter, Ekis pénzügyminiszter, Einbergs közleke­désügyi miniszter, a diplomáciai testület sok tagja, az egyetem és a képzőművészeti fő­iskola rektora. A hölgyek közül sokan ma­gyar, vagy lett nemzeti viseletben jelentek meg. A megnyitó ünnepség Virza költőnek, a közoktatásügyi minisztérium művészeti és kulturális osztályfőnökének, a lett-magyar egyesület elnökének beszédével kezdődött, aki hangoztatta, hogy ezen a kiállításon nem egyes művészek szólnak a látogatók­hoz, hanem az egész magyar nép, amely magas kultúrát fejlesztett ki, és amely év­századokon át védőbástyája volt az egész európai civilizációnak. A Helsinkiből érkezett Karl József dr. követségi titkár a magyar kormány nevé­ben köszönetet mondott a lett kormánynak a kiállítás szervezése körül tanúsított elő­zékenységéért. Szablya János kormányfőtanácsos, a ma­gyar iparművészeti társulat ügyvezető al­­elnöke szólalt fel ezután. — Nekünk magyaroknak — úgymond — ünnep a mai nap, mert eljöhettünk Európa egyik legrégibb nemzetének fiaihoz, akik nemzeti sajátságaikat minden idegen uralom ellenére is megőrizték. Sok évszázadon át a lett népnek a legsúlyosabb harcokat kel­lett vívnia, hogy létét és népi sajátságait megóvhassa. Mi magyarok benőségesen meg tudtuk érteni a lett népet, mert mind a máig hasonló szenvedéseken kellett keresz­tülmennünk. Skujenieks helyettes miniszterelnök vála­szában utalt arra, hogy ez a kiállítás két­ségtelenül közelebb hozza egymáshoz a két népet. A megnyitó ünnepség befejeztével a kö­zönség megtekintette a kiállítást, amely minden tekintetben nagy sikert ígér. A ma­gyar iparművészeti kiállítás rendezősége va­sárnap este ünnepélyes vacsorát adott. A kiállítás alkalmából a lett rádió vasárnap délután magyar zenét adott, majd Pelse ta­nár és Szablya János felolvasásokat tartot­tak a magyar népművészetről. * (Ruszkay Gyuláné és Sárközy Elemér ki­állítása.) Vitéz nemes Ruszkay Gyuláné festő, művésznő és nádasdi Sárközy Elemér festő­művész, a Kossuth Lajos­ utcai­­Műterem félemeleti termeiben gyűjteményes kiállítást rendeznek, amely január 32-én, szerdán, dél­után 5 órakor nyílik meg. A közönség szá­mára a kiállítás január 23-án, csütörtökön, nyílik meg és február 5-ig marad nyitva. * (Hadrik Anna jubileumi estje.) Widmar An­tonio, a budapesti olasz követség sajtóatta­séja, Az ember tragédiád kiváló olasz fordí­tója vezeti be Hadrik Anna jubileumi estjét január 27-én, hétfőn, fél 9 órakor a Zene­­akadémia nagytermében. A jubileumi estén fellépnek Taksonyi Piroska, Staudach Alfonz báró, Földváry Olga, Herz Ottó dr. és Jeney Zoltán. Jegyek Rózsavölgyinél kaphatók. Megnyitották a finn érem­művészeti kiállítást Vasárnap délelőtt nyitották meg a Nem­zeti Múzeum dísztermében a finn reprezen­tatív éremművészeti és szőnyegkiállítást. A megnyitáson Hómon Bálint vallás- és közoktatásügyi minisztert — aki betegsége miatt nem jelenhetett meg személyesen — ifj. Wlacsics Gyula báró államtitkár kép­viselte. Ugron Gábor a Magyar Éremművészek Egyesületének nevében üdvözölte Onni Tálas finn követet, rámutatva, hogy ez az első hi­vatalos finn művészeti kiállítás Budapesten. Onni Tálas az üdvözlésre válaszolva, meg­emlékezett arról, hogy az egy hónappal ez­előtt Finnországban rendezett magyar éremművészeti kiállítás a magyar művészet magas fejlődési fokáról tett bizonyságot, s a finn művészek a magyar művészek finn­országi látogatását kívánják viszonozni ez­zel a kiállítással. Ifj. Wlassics Gyula báró a beteg vallás- és közoktatásügyi miniszter üdvözletét tol­mácsolta, s azzal a reménnyel nyitotta meg a kiállítást, hogy az a finn nemzet kultúrá­jának megismerését és értékelését nagyban elő fogja mozdítani. Ezután az államtitkár és kísérete a finn követ vezetésével megtekintette a kiállítást. Heti hangverseny naptár Kedd: Damokos László zongoraestje, VI. 8 Szerda: Eugen Magid hegedűestje, ZA. V19 A Zeneművészeti Főiskola első zenekari hangversenye, ZA. V6. Csütörtök: A Karál Kamaratársaság kan­tátaestje, Schiltz, Buxtehude és Bach művei­ből, ZA. V19. Ascher Oszkár estje, ZA. Ka­­naraterem,­­A9. Szombat: Jazz-est Len Baker zenekarával ZA. ?18. Vasárnap: A VI. filharmóniai hangverseny főpróbája, ZA. ? 12. A Székesfővárosi Zene­­­kar német­ estje, VI. 5. 17 MA ELŐSZÖR FARSANGI ESTÉK TERÉZKÖRUTI SZÍNPAD szenzációs új műsora mon Béla, Vaszary Piroska. T. 265-54. Konferál: Békeffi László. Fősz.: Sára- Mécs Alajos előadása Japánról Mécs Alajos, a kitűnő író és újságíró, aki három esztendőt töltött távol Keleten és bejárta Japánt, Kínát, Mandzsúriát, vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg előadását Japánról az Urániában. Az elő­adást érthető nagy érdeklődés előzte meg ég az előkelő közönség zsúfolásig megtöl­tötte az Uránia Színházat. Mécs Alajos színes, vetített képekben és hangos filmen mutatta be Japánt. Az egyes évszakok szerint ismertette ezt a természeti fek­vésében csodálatos, hagyományaiban, modern kultúrájában annyira érdekes és az európai szellemtől merőben különböző országot. Mécs Alajos az apró és jellemző dolgokon keresztül igyekezett föltárni en­nek a különös népnek érzelmi és gondo­latvilágát, hogy megismertesse velünk szokásait, erkölcsét, mindennapi életét és azt a félelmetes erőt, amely ezt a népet nemcsak életszemléletében, hanem politi­kai felfogásában is alig néhány évtized alatt a világ egyik legnagyobb hatalmas­ságává tette. Mécs Alajos alig két órás előadásában teljes és tökéletes képet adott Japánról. Az idők szelleméhez alkalmazkodott, ami­kor szakított a régi száraz és csupán, szakembereket érdeklő előadási modorral és a lehető legkönnyedebb, legközvetle­nebb formában konferált, ízes, humorral átitatott, mindvégig lebilincselően érdekes előadásával valósággal elragadta a közön­séget. Percenként megújuló viharos taps jutalmazta találó megjegyzéseit, szellemes jellemzését és brilliáns megfigyeléseinek sokszor rakétaszerűen robbanó kifejezé­sét. Színes vetített képekben és filmen láthatta a közönség a távoli Japánt, a cseresznyevirágos tavaszt, a rizstermő nyarat, a krizantémumot virágbaborító őszt és a két méteres hóval beköszöntő telet. Irodalom, művészet, tudomány, sport, sajátos japán kultúra, japán ha­sonlatosságra átformált európai civilizá­ció; az első szigetlakók ma is álló monu­mentális templom-remekétől a tokiói felhőkarcolókig elvonult és megelevene­dett a nézők előtt mindaz, amit a termé­szet és az emberi szellem a földnek ezen a részén az idők folyamán alkotott. Mécs Alajos tudományos felkészültsége és ismereteinek gazdagsága lehetővé tette, hogy előadásával nem csupán tájékozta­tást és szórakozást nyújtott, hanem az igazi Japán első tökéletes bemutatásával és megismertetésével, művészi előadásával felejthetetlen élményt szerzett a közön­ségnek. Az előadás iránt olyan nagy arányú érdeklődés nyilvánult meg, hogy az Uránia igazgatósága tárgyalást kezdett Mécs Alajossal egy nagy előadás-sorozat megtartására. (6) Magid hegedűestje holnap 7. fél 9. Jegyek Rózsavölgyinél, Bárdnál. (Szász.) * (ünnepi Liszt-hangverseny.) A Közép­ponti Katolikus Kör az Országos Liszt Fe­renc Társasággal együtt január 33-án, csü­törtökön, este 6 órakor ünnepi Liszt-hang­versenyt rendez. Novágh Gyula bevezetője után Molnár Imre dr. mond ünnepi beszédet, míg a zenei részben Basilides Mária, M. Hír Sári, Eysen Irén, Kerpely Jenő és Országh Tivadar működnek közre. * (Olcsó helyáru esti előadás az Operaház­­ban.) Vasárnap, jan. 26-án nemcsak a d. u. 3 órakor kezdődő Hári János, hanem az esti Magyar ábrándok és Sylvia is népszerű hely­árakkal kerül előadásra. A HM János fősze­replői Nagy Izabella mint vendég és Palló Imre.­­ (Wagner Rien­zl-jének bemutató elő­­dása) a Városi Színházban holnap, szerdán, e hónap 22-én este fél 8 ómkor. Rendezi Erhardt Ottó dr. Vezényel Márkus Dezső. A címszerepet énekli Rockstroh Hans, a ber­lini opera hőstenorja. Wágner ezen első mű­vének előadása iránt általános az érdeklődés.

Next