Budapesti Hírlap, 1937. április (57. évfolyam, 72-97. szám)
1937-04-01 / 72. szám
1937 ÁPRILIS 1, CSÜTÖRTÖK 1ts. u. FRANCO Spanyol-Marokkóba repült LONDON, márc. 31. Az Evening News tangeri levelezője megerősíti azt a hírt, hogy Franco tábornok Spanyol-Marokkóba érkezett. A levelező szerint Franco tábornok repülőgépen érkezett Ceutába négy magasrangú tiszt kíséretében. A meghiúsult tejuani összeesküvés PÁRIZS, márc. 31. A párizsi lapok kimerítő részletességgel tárgyalják a tetuani lázadást. Tetuan a spanyol nemzeti haderők egyik legfontosabb marokkói támpontja s itt állomásozik Franco tábornok légiflottájának legtöbb repülőraja is. A zendülésben a tetuani repülőtér nyolcvan pilótája vett részt, akiknek az volt a tervük, hogy a nagypéntekre virradó éjszaka hatalmukba kerítik a repülőtéren állomásozó valamennyi repülőgépet és átpártolnak a köztársasági kormányhoz. Elsősorban a bombavető repülőgépeket akarták kézrekeríteni, bombázni akarták Tetuant és a nemzeti flotta legnagyobb marokkói kikötőjét, Ceutát, onnan pedig Valenciába akartak repülni. A lázadást az utolsó pillanatban hiúsították meg. Csütörtök este tíz órakor az idegenlégió osztagai megszállták a repülőteret és letartóztatták a zendülésben résztvevő nyolcvan pilótát. Még az éjszaka folyamán összeült a haditörvényszék és harminc lázadót halálraítélt. A kivégzést nagypénteken hajnalban hajtották végre. Kémkedés miatt elítélt francia táncosnő BARCELONA, márc. 31. A népbíróság a felkelők javára folytatott kémkedés címén húsz évi fegyházra ítélte Jeanne Constance Georges francia táncosnőt, aki Barcelonában Vera Verenitch néven szerepelt. I Olaszország nem küld önkénteseket Spanyolországba RÓMA, márc. 31. Alfieri sajtó- és propagandaügyi miniszter fogadta a külföldi sajtó képviselőit s az újságírók kérdéseire válaszolva, a többi között kijelentette, hogy Olaszország egyáltalában nem szándékszik Spanyolországba önkéntes csapatokat küldeni. Az olasz felfogás Spanyolország szempontjából egyáltalán nem változott meg és Olaszország továbbra is a teljes semlegesség betartása mellett foglal állást. Ha azonban a többi kormány továbbra is megszegi a semlegességi kötelezettségeket, az olasz kormány is kénytelen felfogását újra átvizsgálni. Nem lehet tűrni, hogy a spanyolországi semlegességet egyoldalúan mindig azok az államok szegjék meg, amelyek a valenciai kommunista kormány pártján vannak. A továbbiakban kijelentette a miniszter a külföldi sajtóban elterjedt hírekkel kapcsolatban, hogy az olasz önkéntesek magatartása Spanyolországban teljes mértékben megfelel annak a hangulatnak, amely a külföldi önkéntesek harcmodorát jellemezni szokta. Ami azonban az olasz önkéntesek óriási és eltúlzott veszteségeit illeti, megállapítható, hogy az olasz elesettek száma nem haladja meg az egykét százat. Lindbergh ezredes Athénben ATHÉN, márc. 31. Lindberg ezredes és felesége Rhodos szigetéről repülőgépen ideérkezett. Az Interparlamentáris Unió konferenciájának magyar tagjai Rómában RÓMA, márc. 31. Az Interparlamentáris Unió római tanácsi és bizottsági ülésére az Unió magyar csoportja részéről Rómába érkeztek Láng Boldizsár báró vezetésével Antal István, Esterházy Móric gróf, Görgey István, Gratz Gusztáv, Lakatos László, vitéz Somogyváry Gyula országgyűlési képviselők, Szterényi József báró felsőházi tag és Szászy István, az Unió magyar csoportjának főtitkára. A tárgyalások Carton de Viart volt belga miniszterelnök vezetésével csütörtökön kezdődnek meg az olasz szenátus palotájában. „Magyarország a rend és nyugalom szigete“ A Wiener Zeitung cikke BÉCS, márc. 31. A magyarországi belső helyzetről a „Wiener Zeitung” vezércikkben a következőket írja: — Magyarország belpolitikai helyzete ingalengésszerű mozgásban van. Ezt nem lehet megfékezni merész beavatkozással, hanem csupán nyugodt kézzel. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy Darányi éppen a kellő időben vette át nehéz hivatalát. Amíg Európa többi részét lázas hideglelés emészti, addig Magyarország a rend és nyugalom szigete maradt. Az utórezgéseket Darányi idáig le tudta csillapítani. Bizonyos, hogy ezeket a jövőben is leküzdi. Élénkül a politikai élet A parlament húsvéti szünete végefelé jár. A jövő héten — április 8-án, — ismét összeül a képviselőház. A csütörtöki első ülésen Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter az 1937—38-as költségvetés benyújtása kapcsán elmondja költségvetési expozéját. " Tekintve, hogy a költségvetés bizottsági tárgyalása előreláthatóan hosszabb időt vesz igénybe, a képviselőház ülését egy-két hétre ismét elnapolják, úgy hogy csak április 20. táján indulhat meg a parlament nagy szezonja, a budget-vita. Politikai körökben úgy hírlik, hogy a képviselőház megnyitása előtt értekezlet lesz a Nemzeti Egység Pártjában, ahol a parlamenti expozét megelőzően a pénzügyminiszter ismertetni fogja a párttal a költségvetést. A költségvetés képviselőházi bemutatása és a plenáris vita megindulása közti időben a Nemzeti Egység Pártján./: képviselőtagjai megkezdik azt a felvilágosító munkát, amelynek célja, hogy az ország választóközönsége tisztában legyen a Nemzeti Egység Pártja, illetőleg az általa támogatott kormány célkitűzéseivel, valamint arról, ami ebből a programból szociális, gazdasági, kulturális és politikai téren megvalósult. Valószínűleg maga Darányi Kálmán miniszterelnök is felhasználja ezt a rövid parlamenti szünetet arra, hogy képviselői beszámolót tartson kerületében, Balatonfüreden, ahová az utóbbi hónapok felfokozott kormányzati munkálatai miatt nem volt alkalma ellátogatni s tájékoztatni választóközönségét a magyar bel- és külpolitika aktuális kérdéseiről. Darányi Kálmán miniszterelnök egyébként szakadatlanul folytatja tárgyalásait a magyar politika és közélet vezető egyéniségeivel. Miközben az összes minisztériumokban a legnagyobb körültekintéssel és a mai kor ütemének megfelelő ütemben folynak a törvényelőkészítő munkálatok, amelyekről úgyszólván napról-napra referálnak a miniszterelnöknek. Darányi Kálmán reggeltől estig tartó munkaidejéből napról-napra kihasítja azt a néhány órát, amelyet arra használ fel, hogy a magyar élet vezetőegyéniségeivel átbeszélje az ország vezetését érintő problémákat. Szerdán délelőtt a referensek meghallgatása után fél 12 tájban Albrecht királyi herceg kocsija állt meg a szentgyörgytéri palota előtt. Darányi Kálmán miniszterelnök több mint fél óra hosszat tanácskozott a királyi herceggel, majd fél 1 tájban Esterházy Móric gróf látogatását fogadta, aki most érkezett meg hosszabb külföldi útjáról és szerzett tapasztalatairól számolt be a miniszterelnöknek. A kisantant és a nagyhatalmak A Temps a három utódállam módosult külpolitikájáról PÁRIZS, márc. 31. A „Temps” vezető helyen a kisantant külpolitikájával foglalkozik. A kisantantállamok egymás közötti kapcsolataiban a látszat ellenére sem következett be lényeges változás — írja a lap. — Ezzel szemben a kisantant és az európai nagyhatalmak viszonya eléggé mélyreható módosuláson ment át, ami a nagyhatalmak erőviszonyaiban beállott eltolódásoknak tudható be. A kisantant annak idején azért jött létre, hogy tagjait megoltalmazza a magyar követelésekkel szemben. Ez az alakulat csakis Párizsban, valamint a Népszövetségnél kereshetett támogatást és éveken át szükségszerűen azt a politikát kellett folytatnia, amelyet Benes, Titulescu és Jesuics neve jelöl meg. De a helyzetben változások álltak be. Németország és Olaszország ereje megnövekedett. Másrészt Anglia távolinak és részben lefegyverzettnek tűnt fel, úgy látszott továbbá, hogy Franciaország többféle politikai irányváltozás között habozik és belső viszályai kétséget támasztottak erkölcsi egysége és európai helyzetének megvédelmezésére irányuló akarata tekintetében. Végül pedig a Népszövetségi egyre határozatlanabbnak és terr^’ö, ^Vebbnek tűnt fel. Délkelet-Európa állásai úgy vélték, hogy az új helyzet új e .pereket és bizonyos mértékig új politikát követel meg. Jesuics és Titulescu letűnt a színről és Jugoszlávia gazdaságilag Németországhoz közeledett, politikai téren pedig megkezdette Olaszországgal azt a kacérkodást, amely a minapi egyezményre vezetett. Romániában a németbarát elemek befolyása megnövekedett, maga Csehország pedig lemondott arról, hogy eleve elzárkózzék a Németországgal való megegyezés gondolata elől. Mindez a változás nem egy nap alatt ment végbe. A Temps nézete szerint egyébként a kisantant-államok új politikája csak kényszerhelyzet következménye. Olaszország és Németország továbbra is igen veszélyes szomszéd a kisantant-államok számára és a két nagyhatalom egyike sem adhatja meg nekik azt a biztonságot, amelyet az erős és teljesen önzetlen Franciaországgal való szoros szövetkezés a Népszövetség keretei között nyújtott nekik. Délkeleteurópában ezt át is látták. Azok a diplomáciai építmények, amelyeket ott mostanában összeeütnek, inkább csak átmeneti tákolmányok jellegével bírnak, amelyek csupán a legsürgetőbb szükségletek kielégítésére szolgálnak és nem alkalmasak arra, hogy a béke és a biztonság számára hosszú időre hajlékot nyújtsanak. Ha — amire nincs sok kilátás — a Népszövetség tekintélye hirtelen megerősödnék és főképpen, ha Franciaország anyagi erejének és erkölcsi összetartásának messzehangzó módon jelét adná, kétségtelen, hogy a délkeleteurópai hatalmak azonnal visszatérnének ahhoz a politikai irányvonalhoz, amely megfelel igazi érdekeiknek. Egyébként távolról sem lehet rossznak minősíteni azt, ami diplomáciai téren jelenleg Délkeleteurópában végbemegy. Franciaország sohasem törekedett hegemónia iránt ezen a vidéken. Párizs régóta óhajtotta az olasz-jugoszláv közeledést és most csak örvendhet annak, hogy ez a közeledés megvalósult. De Franciaország sértetlenül fenn akarja tartani a kisantanttal fennálló kapcsolatait és úgy véli, hogy ezeknek a kereteknek meglazítása sem a kisantant-államok, sem a béke érdekeit nem szolgálná. Biztosak vagyunk arról, — fejezi be a Temps, — hogy a jelen pillanatban sem Belgrád, sem Bukarest, sem Prága nem szándékozik meglazítani ezeket a kapcsolatokat és jórészt Franciaország szilárdságától függ, hogy a kisantant-államok kitartanak-e továbbra is e politika mellett. A kisantant új paktumterve megvalósíthatlan RÓMA, márc. 31. A Stefani-iroda diplomáciai szerkesztője írja: Az angol sajtóban ma reggel megjelent hírek szerint a kisantant három állama új paktumról fognak tárgyalni, amely mindegyiküket kötelezné, hogy önműködően segítségére menjen a többieknek, ha vétlen támadás érné őket. Értesüléseink alapján úgy tudják, hogy ez paktumterv komoly nehézségekkel még nincs osztálysorsjegye, siessen venni vagy rendelni! súlyt helyez arra, hogy állandó jó érzése és reménysége legyen, rendeljen azonnal egy sorsjegyet, nem nyert eddig osztálysorsjegyen, ne csüggedjen, ne adja fel a reményt, mert a szerencse forgandó. Itt is kitartás a fontos! szereti a nyerési esélyeket és önbizalmát fokozni akarja, ne mulassza el e figyelmeztetést megszívlelni, nem óhajt résztvenni az új sorsjátékon, küldje azonnal vissza a kapott sorsjegyet, különben kárt és veszteséget okoz. gazdag szeretne lenni, ne mulassza el sorsjegyét az április 10-én kezdődő húzás előtt kifizetni. találkoznék, elsősorban a bizonytalanság miatt, amelyet a bolsevizmus veszedelmes politikai játéka Európában teremt. Valóban tudjuk, hogy míg a kisantantállamok egyikét szövetségi kötelékek fűzik Moszkvához, a két másik állam egyike nem ismeri el a bolsevista kormányt, míg a másiknak komoly okai vannak arra, hogy ne engedjen területére kommunistákat. Ezek a nyugtalanságok, amelyeket a bolsevisták szövetsége idézett elő, jogosulttá teszik a mélységes kételyt, lehet-e olyan egyezményt kötni, amely önműködő beavatkozást tartalmaz. A közös érdekeknek ez nem felelne meg. Krofta cseh-szlovák külügyminiszter átutazott Budapesten Krofta cseh külügyminiszter szerdán délben Belgrádba utazott, hogy részt vegyen a kisantant külügyminisztereinek csütörtökön kezdődő konferenciáján. A külügyminisztert Jina dr. kabinetfőnök és a kisantant állandó tanácsának főtitkára, Spacek dr. kiséri. Krofta külügyminiszter több mint egy hétig lesz távol, mert a kisantantkonferencia után is Jugoszláviában marad és megvárja Benes elnököt, aki a jövő hét elején érkezik a jugoszláv fővárosba. Budapestre huszonöt perc késéssel, szerdán este, háromnegyed tizenkettőkor érkezett a vonat, amelyhez Krofta külügyminiszter különkocsija elő tolva volt. A csehszlovák állami kocsi ablakait lefüggönyözték, mert Krofta külügyminiszter és kísérete aludt, amikor a vonat befutott a Keleti pályaudvarra. A budapesti cseh-szlovák követ a határig elébe utazott a külügyminiszternek. Krofta kilügyminiszter kocsija egy órahosszat töltött Budapesten. Német válasz Krofta beszédére BERLIN, márc. 31. A „Deutsche Diplomatisch-Politische Korrespondenz” foglalkozik Krofta cseh külügyminiszter reichenbergi beszédével, melyben Krofta azzal vádolta a Csehországban élő német kisebbséget, hogy nem viselkedik lojálisan a kormány irányában. A miniszter azonban beismerte, hogy a cseh kormány támogat minden olyan törekvést, amely a szudétanémetekből jó cseh állampolgárokat akar faragni. — Nehéz megérteni, — írja a lap, — miért akarja megtagadni Krofta a német kisebbségtől a vérrokon népekkel való együttérzés jogát, amikor ő olyan népnek a képviselője, amely a múltban igen gyakran hangoztatta ezt a jogot. — Annál csodálatosabb ez, mert ezek a németek elismerten nem kívánnak mást, mint hogy Németország és Csehország között tartós, barátságos és bizalomtól áthatott viszony alakuljon ki. Hogy a németek eme kívánsága mennyiben mondható „lojálisnak”, erre nézve Krofta kifejezetten a cseheknek tartja fenn az önkényes ítéletet és így szerinte a cseheket illeti meg a döntés arról, vájjon korlátozni kell-e, vagy sem a cseh elem előrenyomulását Csehország németlakta részében. Fölösleges bizonyítani, hogy ez az álláspont nem egyeztethető öszsze azoknak a kisebbségi kötelezettségeknek a szellemével, amelyek Csehországban fennállanak. Ilyen alapelvekkel semmiesetre sem lehet előbbrevinni a megbékülés gondolatát és ezen az úton haladva, a félreértést és bizalmatlanságot nem hogy kiküszöbölnék, hanem még jobban megerősítik. Ma már lassanként megértik a szükségét annak, hogy a jószomszédi viszony biztosításának előfeltétele a körülményekkel számoló igazságos kisebbségi védelem. Ezt a szükséget éppen a napokban ismerték el kifejezetten Olaszország és Jugoszlávia szerződésében.