Budapesti KISZ Élet, 1979 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 1. szám
MOZGALMUNK A KISZ Budapesti Bizottságának ülése A KISZ Budapesti Bizottsága 1974-ben megtárgyalta és elfogadta a „Jelentés a dolgozói KISZ-szervezetekben végzett elszámoltatás tapasztalatáról” című anyagot, amely a munkásifjúság, körében végzett KISZ építő tevékenység fővárosi helyzetelemzése alapján kiemelt feladatként határozta meg körükben a KISZ tömegbefolyásának növelését. E fontos témára tért vissza a testület 1978. május 19-i ülésén, s fogadta el az alábbi anyagot: A szervezettség és a KISZ-tagfelvétel alakulása a munkásifjúság körében, a KISZ Budapesti Bizottsága, 1974. évi határozata alapján. 1974-ben a fővárosi dolgozói terület KISZ-szervezeteinek döntő többségében — 3091 alapszervezetben — és valamennyi irányító KISZ-szervben sor kererült elszámoltatásra. Ennek során 275 089 fiatal adatait dolgoztuk fel, így átfogó képpel rendelkeztünk a munkásfiatalok szervezettségéről. Mindez lehetőséget biztosított arra, hogy meghatározzuk szervezeti feladatainkat. Ennek végrehajtása során gondot jelentett, hogy a KISZ Budapesti Bizottsága nem készített átfogó feladattervet a munkásifjúság körében a KISZ tömegbefolyásának és szervezettségének növelésére, mivel azt az akkor előkészítés alatt álló KB határozattól tettük függővé. A KISZ Központi Bizottsága 1975. április 18-i „A munkásifjúság körében végzendő időszerű feladatok” című határozatát követően — az akkori állásfoglalás értelmében — nem készült feladatterv, azt csak az alapszervezetek dolgozták fel. A konkrét feladatok és felelősök hiányában az 1974-ben feltárt problémák, hiányosságok nagy részét nem oldottuk meg. Az ifjúmunkások jelentik — fővárosi szinten több mint 90%-ban — a munkásosztály utánpótlását. Munkásfiataljaink között növekedett a szakmunkások — elsősorban az érettségizett szakmunkások — száma, csökkent a segédmunkásoké. Javult politikai aktivitásuk, különösen azokon a területeken, ahol jelentős a műszaki fejlődés, javult a munka szervezettsége, tisztázottak a termelés és gazdálkodás távlatai. A munkássá válás folyamata a pályaválasztással kezdődik és a szakmunkásképző intézetekben, szakközépiskolákban folytatódott tanulmányokon keresztül vezet a munkahelyi beilleszkedéshez, az ifjúmunkássá váláshoz. A szakmunkásképző intézetekben a politikai nevelőmunkát sem a pedagógusok, sem pedig az ott működő KISZ- szervezetek nem végzik megfelelően. A KISZ-szervezetek munkája függvénye az — általában kislétszámú — iskolai pártszervezetek irányító segítő ellenőrző tevékenységének, valamint annak, hogy milyen az adott iskola kapcsolata a bázisüzemekkel. Az e tekintetben kedvezőtlenebb helyzetben levő iskolákban a KISZ munkája sok esetben csak a feltétlenül szükséges szervezeti kérdésekre szorítkozik. Ezeken a helyeken a fiatalok politikai arculatát elsősorban családi környezetük határozza . Tapasztalataink elemzése, értékelése A KISZ Budapesti Bizottsága 1974. évi határozata végrehajtásának értékelése, a jelenlegi helyzet konkrét elemzése érdekében reprezentatív statisztikai felmérést végeztünk, valamint 30 kiemelt üzemben vizsgálatot folytattunk a KISZ-tagfelvételek alakulásának témakörében. A statisztikai adatfelvételt és a helyszíni tapasztalatgyűjtést a nagyüzemek, a kereskedelem, szolgáltatás és szövetkezetek területén végeztük. Az ifjúmunkások körében végzett tömegpolitikai munka tapasztalatai I.