Budapesti Közlöny, 1867. november (1. évfolyam, 194-218. szám)

1867-11-08 / 199. szám

A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE NOVEMBER 7-KÉN DÉLELŐTTI 10 ÓRAKOR AZ AKADÉMIA NAGY­TERMÉBEN. Elnök : Szentiványi Károly ; jegyző: Gajzágó Salamon. A minister padon : Gorove István, Hor­­vát Boldizsár és Lónyay Menyhért minister urak. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén: — Elnök jelenti, hogy a kir. ügyek igazgatójá­tól három kérvény érkezett, melyek egyike a mai napirenden lévő tárgyra, (Böszörményi képv. perbefoghatása ügyében kiküldött 10 es bizottság jelentése), a másik kettő a „Magyar Újságában újabban megjelent két czikkre vonatkozik. Az utóbbi kettő felolvastatván, igy szól: 3803/1867. Mélt. elnök ur! Böszörményi L. országgyűlési képviselő urnak felelős szerkesztősége alatt meg­jelenő „Magyar Újság“ czimű politikai lap folyó évi nov. hó 3 án kiadott s ide ./• alá tisztelettel fektetett 178-ik számában egy névaláírás nélküli vezérczikk jelent meg ezen felírással „Pest, no­vember 2.“ Ezen czikk egész iránya s több tételes a közbé­ke és csend erőszakos megzavarására irányzott lá­­zitást, nemkülönben a magy. kir. ministerium rá­galmazását tartalmazván, a sajtótörv. 9-ik és 10. §-ában foglalt vétségek tényálladékát állapítja meg, melyért esetleg Böszörményi L. ur is, mint a lap felelős szerkesztője, a sajtótörv. 33-ik § ér­telmében felelősséggel tartozik. Minthogy azonban a nevezett felelős szerkesztő ur egy hasonló esetben, mely iránt folyó évi oct. 31 és 3719. sz. a. egy külön kérvényt volt szeren­csém méltóságodhoz benyújtani, — a tanuzást meg­tagadta , kihallgattatása nélkül pedig az első sor­ban felelős szerző ki nem nyomozható; de más­részt a felelős szerkesztő, képviselői minőségénél fogva, a képviselőház előleges engedelme nélkül sem vizsgálat alá nem vonatkatik, sem vád alá nem helyeztethetik, annálfogva közvádlói tisz­temhez képest teljes tisztelettel fölkérem mél­tóságodat , kegyeskedjék ezen kérvényemet a képviselőház elé a végett terjeszteni, hogy a tisz­telt háznak előleges engedelmét kinyerhessem, miként Böszörményi L. országgyűlési képviselő ellen — a felelős szerkesztősége alatt megjelenő „Magyar Újság“ czimű lap idei 178-ik számában közzétett, fenn körülírt czikkben foglalt sajtóvét­ség miatt a vizsgálatot, s ennek eredményéhez képest a netáni közkeresetet is megindíthassam. A magas képviselőház által ez érdemben ho­zandó határozatot — a közlemény visszarekesz­­tése mellett — további hivatalos eljárás végett velem mielőbb közöltetni kérem. Ráth Károly, s. k. a kir. ügyek igazgatója, s a magy. szt. korona ügyvéde mint közvádló. 3719/1867. Méltóságos elnök ur! Böszörményi L. országgyűlési képviselő urnak felelős szerkesztősége alatt megjelenő „Magyar Újság“ czimű politikai lap folyó évi oct. hó 17-én kiadott, ide­­ alá csatolt 164-ik számában egy név­aláírás nélküli vezérczikk jelent meg ezen fölirás­­sal: „Pest,oct. 16.“, melyben a magy. kir. minis­terium a legkíméletlenebb kifejezésekben rágal­makkal illettetik, és Szini Károly, a sajtótörvény biztosítéki szabályainak meg nem tartása miatt elitélt lapszerkesztő irányában, az ítélet foganato­sítása körül állítólag követett eljárás s bánásmód alkalmából oly tényekkel vádoltatik, melyek Pest sz. kir. városa fenyitő-törvényszékének •//. alatti hivatalos jelentése szerint valótlanoknak bizonyul­tak , s melyekért különben is a magy. kir. kor­mányt a felelősség egyáltalában nem illetheti. A kérdéses czikkben foglalt s a sajtótörvény 10-ik §-ba ütköző eme vétség megtorlása miatt a sértett kormány határozata s meghatalmazása foly­tán folyó évi oct. hó 21-én a pesti esküdtszéki ke­rület bűnvizsgáló bírájához az előleges panaszbe­jelentést megtettem, minek következtében Böször­ményi L. úr, mint a lap felelős szerkesztője, e czikk szerzője iránt adandó fölvilágosítás végett a bűnvizsgáló biró által egyelőre tanúként meg is hivatott; azonban ő a hozzá intézett meghivásra törvényes ok nélkül meg nem jelent, s ezzel a ta­núskodást tettleg megtagadta. Ily körülmények között a czikk szerzője kinyo­mozható, s felelősség alá vonható nem lévén, két­séget nem szenved, hogy a fennforgó esetben a sajtótörvény 33-ik §. szerint a lap szerkesztője, így tehát Böszörményi L. úr is tartozik felelős­séggel ; minthogy azonban a nevezett felelős szer­kesztő, képviselői minőségénél fogva, a képviselő­háznak előleges engedelme nélkül sem vizsgálat alá nem vonatkatik, sem vád alá nem helyeztet­hetik . közvádlói tisztemhez képest teljes tiszte­lettel felkérem méltóságodat, kegyeskedjék ezen kérvényemet a képviselőház elé terjeszteni, hogy a tisztelt háznak előleges jóváhagyását kinyerhes­sem , mikép Böszörményi L. országgyűlési képv. ur ellen, a felelős szerkesztése alatt megjelenő „Magyar Újság“ czímű lap 164. számában közzé­tett s fenn körülírt czikkben foglalt sajtó­vétség miatt a vizsgálat, s ennek eredményéhez képest a netáni közkereset is megindíttathassék. A tisztelt képviselőház által ez érdemben ho­zandó határozatot — a közlemény visszarekesztése mellett, további hivatalos eljárás végett velem mi­előbb közöltetni kérem. Pesten, 1867. évi oct. hó 31-én. Méltóságodnak alázatos szolgája Ráth Károly, s. k. a kir. ügyek igazgatója, s a magy. szt. korona ügy­véde mint közvádló, eredeti, a ki nem él e haza földjén, s kit ennélfogva felelősségre nem vonhatok. Ez okból tiszteletteljesen folyamodom méltósá­godhoz, hogy ezen, a közbejött iratok folytán szükségessé vált pót­nyilatkozatomat és kérése­met a magas képv­­ház elé terjesztem­, s korábbi kérvényem értelmében Böszörményi L. képviselő úr ellen a vizsgálat és eshetőleg perbefogás iránti engedélyt kieszközölni méltóztassék Kitűnő tisztelettel maradván méltóságodnak Pesten, 1867. nov. 4-én, alázatos szolgája Ráth­ Károly s. k. kir. ügyek igazgatója, s a magyar szent korona ügyvéde, mint közvádló. 2316 Elnök javasolja, hogy e két levél is azon 10 tagú bizottsághoz utasittassék véleményadás vé­gett, mely a közvádló első levelét tárgyalta. (He­lyeslés.) Madarász József képv. beleegyezik ebbe, de azt kívánja, hogy Böszörményi képviselő is jelen­hessék meg a bizottmány előtt s ott felvilágosítást adhasson. Kívánja, hogy ez is vétessék fel a hatá­rozatba. Perczel Mór képv. azt hiszi, hogy ha szüksé­ges lesz, a bizottság, úgy mint első alkalommal tette, most sem fogja elmulasztani, a képviselő urat meghívni. De ezt a határozatba fölvenni szükség­telen. (Helyeslés.) A két kérvény ennélfogva minden hozzátétel nélkül, véleményes jelentés végett a 10 tagú bizott­sághoz tétetik át. Olvastatik a közvádló következő levele: 3806/1867. Méltóságos elnök ur ! Folyó évi October hó 15-én 3514. sz. a. egy kér­vényt volt szerencsém méltóságodhoz benyújtani az iránt, hogy azon sajtóvétség tárgyában, mely a „Magyar Újság“ czímű politikai lap f. évi aug. 28-ik napján kelt 121 -ik számában elkövettetett, a vizsgálat és esetleg a vád alá vétel iránti enge­délyt Böszörményi L. képviselő úr, mint a „Ma­gyar Újság“ felelős szerkesztője ellen, a magas képviselőháztól kieszközölni méltóztatnék. E kérvényemben azon indokok közül, melyek Böszörményi L. képv. ur elleni vádra alapot köl­csönöznek, egyelőre csak azt emelem ki, hogy az elővizsgálat eredménye alaposnak tünteti ki azon vélelmet, miszerint a sajtóvétség tárgyát képező czikk a „Magyar Ujság“-ban a czikkirónak meg­bízása nélkül s igy akarata ellenére közöltetett. Azért emeltem ki különösen e ténykörülményt, mert az, ha valónak bizonyul be, eltekintve attól, hogy a beszámítást a fel. szerkesztő ellenében sú­lyosbítaná,— egymaga már megállapította volna a fel. szerkesztő elleni törvényes eljárást, mert a ki­emelt vélelem, miután Böszörményi L. ur az elő­vizsgálat folyama alatt, mint tanú, kihallgattatott s a czikkírótól vett megbízást, vagy levelet föl nem mutató, sem pedig arra nem hivatkozott, — a vizsgálati jegyzőkönyv nyomán teljesen indokolva volt. Miután azonban Böszörményi L. urnak időköz­ben a magas képű.­házhoz intézett nyilatkozatá­ból, valamint magának a kérdéses czikk írójának is méltóságodhoz küldött leveléből kitűnik, miként ama fölemlített ténykörülmény a Böszörményi L. ur ellen szándékolt vád indokai közül elesett, közvádlói hivatalos állásomból folyó kötelességem­nek tartom kijelenteni, hogy Böszörményi L. kép­viselő úr ellenében e súlyosító ténykörülményt megszüntetettnek ismerem el , azonban magát a vádat föl nem adhatom. Föl nem adhatom azért, mert az 1848-ik évi 18-ik t. ez. 33. §-a világosan kimondja a nyilat­kozatban kijelölt felelős személyek, s igy a szerk. felelősségét az esetre, ha maga a czikkiró felelős­ségre nem vonathatnék; s mert a jelen esetben a sajtó vétség tárgyát képező czikk oly egyéntől Manojlovich Emil képviselő azt hiszi, hogy Kossuth Lajos levele s a közvádló imént felolva­sott újabb kérvénye folytán a helyzet annyira megváltozott, hogy nem volna correct, ha a ház ezek daczára a 10-es bizottság jelentését, mely ezen incidensek előtt készült el, azonnal tárgya­lás alá venné (Helyeslés). Indítványozza, hogy Kossuth levele és a közvádló újabb nyilatkozata új vélemény elkészítése végett a 10-tagú bizott­sághoz tétessék át. (Helyeslés.) Zichy Antal képviselő csatlakozik ezen indít­ványhoz, melynek elfogadása teljesen megfelel annak az óvatosságnak, melylyel a ház a jelen ügyet elejétől fogva tárgyalni kívánta.­ Az indítvány egyhangúlag elfogadtatik. Következik a kérvénybizottság előadása. E jelentést, mely vagy 100 ügyre terjed, egyik közelebbi számunkban közlendjük. Az ügyek majd kivétel nélkül figyelembe vétel, javaslattétel vagy intézkedés végett az illető szakministériumhoz té­tettek át. Azonban egyes ügyek tárgyalásakor történtek elvi érdekű felszólalások, melyeket a kö­vetkezőkben adunk : Árva megyei községek vasúti ügyben beadott egyik kérvényét Stefanides képvi­selő a kormányhoz ajánlólag kívánja áttétetni. Lónyay Menyhért pénzügyminiszer úr erre meg­jegyzi, hogy nem tanácsos valamely ügyet beható tárgyalás nélkül a kormánynak ajánlani, mert a parlamentáris ministériumra nézve az ily határozat majdnem kötelező, s így fontos ügyek kellő meg­vitatás nélkül döntetnének el. (Élénk helyeslés.) Kovách László és Bónis Sámuel képviselők szintén ily értelemben nyilatkoznak s a tárgyalt kérvény a kormányhoz egyszerűen áttétetni hatá­­roztatik. A tárgyalás további folyamában Gorove István, ipar- és kereskedelemügyi mi­niszer úr a kormány nevében és a házszabályokra hivatkozva utasíttatni kéri a házat, hogy üléseiben adandó felvilágosítások végett hívja meg a minis­­tériumot és tudassa vele üléseinek idejét és helyét. A ház az indítvány értelmében határozatot hoz. A kérvények legnagyobb része elintéztetik, egy része a holnap tartandó ülésre halasztatik. Elnök tudatja, hogy a kérvénybizottság tagjai kijelentették, hogy a folyó hónapra a bizottságba választást semmi esetre el nem fogadják és ennek folytán felszólítja a képviselőket, hogy a holnapi ülésbe hozzák el a választási szavazatokat. Ülés vége 2 órakor. Hibaigazítás. Deák Ferencz képv. tegnapi szá­munkban közlött beszédéből, ott, hol a szónok a vitára alkalmat adott tényeket elsorolja, tévedés­ből kimaradt e következő hely: „De mivel Eger városa nem politikai közható­ság , hanem Heves vármegye hatósága alatt áll, nem akarta a ministerium a megyei hatóságot sér­teni, hanem rendeletet küldött Heves vármegyé­hez, melyben megbízta, hogy Eger városának határozatát a ministerium meghagyásából semmi­sítse meg. Heves vármegye a kormány rendeletét nem tel­­jesíti, hanem felírt a ministeriumhoz és határo­zottan kijelentette ezt másodízben is hozott vég­zése által. A kormány ekkor kir. biztost küldött a megyéhez, ki — ha szükséges leend — a me­gyei bizottmányt ideiglenesen felfüggessze és a ministeri rendeletet foganatba vegye “ — A MISKOLCZI IPARSEGÉLYZŐ EGYLET bizottságot küldött ki, mely egy ipartanodának ottan leendő­­felál­­lítására az előintézkedéseket megtegye.

Next