Budapesti Közlöny, 1868. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1868-04-01 / 76. szám

12. §. A választásra vonatkozó egyéb rendszabá­lyokat a földmivelés-, ipar és kereskedelmi minis­zer állapítja meg. 13. §. A kamara élén állanak : egy elnök és két alelnök, mely utóbbiak egyike a kereskedelmi, má­sika pedig az iparosztálynál elnökösködik, és szük­ség esetében az elnököt havonként változó sorrend szerint helyettesíti. A kamara összes bel- és kültagjai saját kebelük­ből választják 5 évre az elnököt. A két alelnököt az illető osztály külön-külön választja szintén öt évre saját kebeléből. Ez idő letelte után mind az elnök, mind az alel­­nökök újra választhatók. 14. §. Az elnököt és két alelnököt a minister erő­síti meg. Ha kilépés vagy halálozás által egyik vagy másik hely üresedésbe jönne, a kamara azon­nal pótválasztást tart. 1­5. §. Az elnök a kamara törvényes képviselője, ő vesz át minden beadványt, valamint ő írja alá a titkárral együtt a kiadványokat, közléseket stb.; ki­jelöli a tanácskozási tárgyakat és azok sorozatát, gondoskodik a kamara határozatainak és a miniszer rendeleteinek végrehajtásáról, valamint a kamara hatáskörének fentartásáról. 16. §. A kamara mindkét osztálya saját alelnöké­­nek elős ülése alatt, külön tárgyalja az elnök által hozzá utasított ügyeket, és véleményét az elnökség­hez juttatja. Határozat csak mind a két osztály tag­jaiból álló közös ülésben hozathatik. A kamara ülései nyilvánosak. 17. §. Rendes (közös) ülést a kamara minden hó­ban legalább egyszer tart­ rendkívüli ülést, vala­­lamint osztályüléseket és szaktárgyalásokat, az elő­forduló szükség szerint az elnök, osztályüléseket az alelnök is hívhat össze. Közös ülés 6 kamarai tagnak, 6 osztályülés 3 osztálytagnak az elnökhöz írásban benyújtott ki­­vonatára is tartandó. 18. §. Érvényes határozat hozatalára legalább 12 szavazatképes tag jelenléte szükséges. A határoza­tok a jelenlévő szavazók viszonylagos szótöbbségével hozatnak. Egyenlő szavazatok esetében az elnök szavazata dönt. Egyes tag kivonatára a külön­vélemény is jegyző­könyvbe iktatandó. 19. §. Ha a többség felterjesztést határozott a miniszerhez, a jelenlévő szavazók legalább egy­ne­gyedének kivonatára a külön­vélemény is a felter­jesztéshez csatolandó. 20. §. A határozatok foganatosítására és egyéb munkák teljesítésére a kamara egy, a kereskedelmi és ipar­ügyekben jártas, rendes fizetéssel ellátott titkárt nevez ki, a szükséges segéd­­személyzettel együtt. 21. §. A közös, valamint az osztályülések minden tárgyalásairól rendes jegyzőkönyvek vezettetnek, melyek az elnök, illetőleg alelnök és titkár által alá­­írandók, és a­mennyiben közérdekű tárgyakat tar­talmaznak, közzéteendők. 22. §. Azon kamarai beltag, ki a kamara ülései­ben 6 hónapi időköz alatt részt nem vett, és kima­radását nem igazolta, a kamarai tagok sorából kiterültetik, s helye a 6-ik §-ban kijelölt módon töltetik be. 23. §. A kamara maga állapítja meg ügyrendjét, mely a ministernek jóváhagyás végett bemutatandó. 24. §. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minis­ternek jogában áll a rendes- és osztály­ülésekre kép­viselőt kiküldeni, ki mindenkor szót kérhet, de szavazattal nem bír. A miniszer továbbá, ha szük­ségesnek ítéli, a kamarát fel is oszlathatja, mely esetben a rendes működési évekből még hátralévő időre, legfeljebb 3 hó alatt a kamarát újra megvá­lasztatja. 25. §: A kamarák hivatalos levelezései mind a hatóságokkal, mind egymás között posta­ bérmente­sek. A bélyeg-kötelezettségre nézve a kamarák állása a közhatóságokével egyenlő. 26. §. Évi költségvetését maga a kamara készíti el, és terjeszti fel helybenhagyás végett a földmive­lés-, ipar- és kereskedelmi miniszerhez. 27. §. Az egyes kamarának tulajdon­bevételei által nem fedezhető költsége a minister által a ke­rületbeli kereskedők és iparosok részéről fizetett jövedelmi s személy­ kereseti országos adó arányá­ban megállapítandó kulcs szerint, az illető kamarai kerület mindazon kereskedőire és iparosaira vette­tik ki, kik e kerületben választási joggal bírnak. A behajtás az országos adóval egyidőben s ugyanazon állami közegek által fog történni. Ezek a behajtott Törvényjavaslat a Nagyváradról Eszékig s a Baranyavárról Vil­lányra vezetendő vasutak építése tárgyában. 1. §. A magyar királyi közmunka- és közlekedési­­ ministerium által a Nagyváradtól Eszékig terje­­­­dendő s a nagyvárad-kolozsvári vaspályával egybe­­kötendő vasútnak, valamint a Baranyavárról Vil­lányra kiágazó szárnyvonalnak épitésére s üzletére nézve, az e czélra egyesült vállalkozókkal, 1867-ik év november 13-dikán kötött szerződés előterjesz­tetvén, ennek alapján: 2. §. Az egyetemlegesen kötelezett vállalkozók: név szerint a magyar hitelbank, a szabadalmazott cs. kir. ipar- és kereskedelmi hitelintézet, a darmstadti kereskedelmi és iparbank, Huber Sámuel, gróf Ká­­­­rolyi György, gróf Károlyi Sándor, Königswarter Móricz, báró Rothschild Anselm, Schey Frigyes, Schnapper Antal, Schossberger S. M. és fiai, báró Sina Simon, Todesko Hermann fiai, Trefort Ágos­ton. Wodiáner Albert és Wodiáner Móricz részére az engedély az 1. §-ban megnevezett vasutak építé­sére ezennel megadatik, azon kikötéssel, hogy a mun­kát a szerződés 5-ik pontjában megállapított határ­idők alatt megkezdeni és befejezni tartoznak. 3. §: A vállalkozók üzletjoga a vállalatra nézve, a­mennyiben az ország a szerződés 27-ik pontjában fentartott beváltási jogával élni nem akarna , a jelen törvény szentesítésétől számítandó 90 évre terjesz­tetik ki. 4. §. Az ország a vállalkozóknak e vállalat után, — a szerződésben e czélból szabályozott országos ellenőrzés épségben tartása mellett, — évenkint minden mértföld után 36,500 frfc ezüstben számí­tandó tiszta jövedelmet olykép biztosit, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a fennebbi biz­tosított összeget el nem érné, a hiányt pótolni tar­tozik. — Az ország által ezen garantia folytán fize­tendő összegek azonban mint évenkint négy százlo­­lival kamatozó előlegek tekintendők, melyek a vasúti­­ társaság által — a mint a pálya tiszta jövedelme a biztosított évi összeget meghaladja — azoknak és kamataiknak teljes törlesztéséig visszafizetendők. 5 §. Az 1. §-ban nevezett vasútvonalakhoz szük­­­­séges terület kisajátítása a fennálló törvények ha­tározatai szerint eszközöltetik. 6. g. Miután ezen vasútvonalak minél gyorsabb kiépítését az országos érdekek sürgetőleg megkí­vánják , a kisajátítási helyrajzi tervezet végérvé­­nyű megállapítása után , az abba fölvett területe­ken az építési munkálatok azonnal megkezdhetők. 7. §. Ezen területeken létező bárminemű építmé­nyeken azonban az építési vállalkozó, ez utóbbiak kisajátításának befejezte előtt, semmit sem változ­tathat. 8. §. Ha a kisajátítandó területnek állapota az építkezési munkálatok által oly változást szenvedett, hogy annak további minősége, a becsléskor fennálló állapot szerint, meghatározható nem lenne­­ a minő­ség a kisajátítás után a tulajdonosnál megmaradt és hasonmivelési ág alatt lévő részeknek és ezek hiá­nyában a szomszéd területeknek minősége szerint határoztatik meg. Mindkét félnek azonban jogában áll, hogy ha a kisajátított terület a fennt megjelöltektől különböző minőségű volt, ezt a polgári eljárásban meghatározott bizonyítékok által igazolni. 9. §. A kártalanítási összeg után azon időponttól kezdve, melyben a kisajátító által a kisajátított ingatlan tettleg birtokba vétetett, a kártalanítandó részére öt százaléknyi kamat jár. 10. §. Ha a vállalkozót a 4. §-ban érintett mun­kálatokban bárki erővel gátolná, az illetékes ható­ság a hatalom kárt azonnal elrendelni köteles. 11. §: A kisajátító köteles, mielőtt az építési munkálatokat megkezdené, a munka alá veendő terület után az adótelekkönyvekben felvett tiszta jövedelemnek húszszoros összegét tetszés szerint készpénzben vagy magyarországi közhitel-papírok­ Törvényjavaslat a m­agyar észak-kelet vasút kiépítése tárgyában. 1. §. A magyar észak-keleti vasút állam-kamat­­biztosíték mellett és engedélyezés útján rendeltetik kiépíttetni. 2. §. Az engedélyezendő vasút vonalai a követ­kezők : a) Debreczentől Szatmár-Németin, Tekeházán át Szigetig; b) Tekeházától Csapon át Kassáig; c) a b) alatti vonalból kiágazva Sátoralja Ujhe­­lyen át Zomborig; d) a b) alatti vonalból kiágazva Munkácsig. 3. §. A Nagyváradtól Eszékig s a Baranyavárról Villányra vezetendő vasúti területek kisajátításáról rendelkező 1868-ik évi.... 1. czikkely 5., 6., 7., 8., 9. és 10. §§-nak intézkedései a jelen törvény tárgyát képező vasútvonalakra is kiterjesztetnek. 4. §. Az engedély tartama az engedély kiadása napjától számítandó 90 évben állapittatik meg. 5. §. Az engedélyesek kötelesek a vonatozási munkálatokat az engedély keltétől számítandó három hét alatt megkezdeni, az engedélyezett vonalak épí­tését az engedély keltétől számítandó hat hó alatt foganatba venni, s azokat, még­pedig a debreczen­­szatmár­németi-tekeháza-szigeti, és a tekeháza­­csap-zombori vonalakat az engedély keltétől számí­tandó három év alatt befejezni és a forgalomnak átadni. 6. §. Az engedélyesek úgy az építkezés helyes­sége és czélszerűsége, mint annak a kitűzött határ­­időkbeni befejezése biztosítására is megfelelő bizto­sítékot tartoznak nyújtani, — egyébiránt az építési részletes tervezetek a kormánytól helybenhagyott általános vonalozás alapján lesznek az engedélye­sek által készítendők, és a ministérium által, mely azokat megvizsgálandja, és szükség esetében módo­­sítandja, helybenhagyandók 7. §. A földtér beszerzését az engedélyesek a vasút egész hosszában csak egy­vágányu kiterje­désre tartoznak ugyan saját költségükön eszkö­zölni ; a­mennyiben azonban, tekintettel a jövőre, a ministérium czélszerűnek ítélendi a földterületet már most két­vágányu vasútra beszerezni, az en­gedélyesek erre egy méltányos és külön megállapí­tandó kárpótlás mellett köteleztetnek. 8. §: Egy második vágány letételére azon idő­ponton túl, midőn az állam­ kamat-biztosítékot többé igénybe nem veszik, az engedélyesek azonnal köte­lezve vannak, mihelyest a 2. §-ban körülírt vonalak bármelyikén annyira növekedett a forgalom, hogy az egész vonal mértföldenként 120,000 ezüst forint nyers (bruttó) jövedelmet mutat fel; ellenben az állam-kamatbiztosíték igénybevételének ideje alatt a forgalom növekedése esetében a ministérium bár­melyik vonalon kívánhatja a második vágány előál­lítását, mely esetben a részletek külön­ egyezség útján fognak az engedélyesekkel megállapíttatni. 9. §. A hitel- és szállítási díjszabásra nézve az állam-kamat-biztosítás igénybevételének egész ideje alatt a kormány döntő befolyást gyakorlandó árfel­emelés az engedélyesek által azután is csak a kor­mány egyenes beleegyezésével történhetik. . 10. §. Az engedélyezett vasútra, ennek megnyi­­■ tása napjától számítva, az engedély tartamáig min­­­­den évre mértföldenkint harminczhat ezer hatszáz ! (36,600) és törlesztési részlet fejében öt­száz (500), összesen tehát harminczhét ezer egy száz (37,100) ezüst forint tiszta jövedelmet az engedélyeseknek ; akképen biztosít az ország, hogy ha az évi tiszta jö­­­­vedelem mértföldenkint a fennebbi biztosított össze­get el nem éri, a hiányt pótolni tartozik. Azon összegek azonban, melyeket az ország az elvállalt biztosítás folytán az engedélyeseknek tize- 940 összegeket az illető kamarának közvetlenül szolgál- i tatják be. 28. §. A kamarák bevételeik­ és kiadásaikról ren­­­­des számadást vezetni s azt évenkint a minister elé­­ terjeszteni és közzétenni tartoznak. 29. §. Az uj kereskedelmi és iparkamarák meg­­alakultával, az ugyanazon helyeken eddig fennállott kamarák feloszlottaknak tekintendők, s összes va-­­­gyonuk az uj kamarákra száll. 30. §. Ezen törvény végrehajtásával a földmive- ■ lés-, ipar- és kereskedelmi miniszer bizatik meg,­ban, vagy a magyar földhitelintézet értékpapírjai­ban, azok értékét a pesti tőzsde árfolyama szerint számítva, azon törvényhatóság letéti pénztárába letenni, melynek területén a kisajátítandó ingatlan fekszik. 12. §. Egyébiránt az előterjesztett, s egy pél­dányban a törvényhozó­ test levéltárába leteendő szerződésnek minden egyéb pontjai is helybenha­­gyatván, a közmunka- és közlekedési ministérium megbizatik: az engedélyezési okiratot eme szerző­dés alapján az engedélyesek részére kiállítani, e törvényt végrehajtani, s felügyelni arra, hogy a szer­ződésben foglalt összes feltételek az engedélyesek által mindenben pontosan teljesítessenek.

Next