Budapesti Közlöny, 1868. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1868-05-20 / 117. szám
Angol ügyek. A felsőház f. hó 5-diki ülésében egyebek közt herczeg St. Albans kérdi, hogy minő értesítések érkeztek a külügyministériumhoz az egyiptomi rabszolga-kereskedésre, s abban európaiaknak is állítólagos részvétére vonatkozólag. Azon állításra utalván, melyet az egyiptomi alkirály múlt júliusban Párisban egy küldöttség előtt nyilvánított, hogy t. i. ő óhajtaná a rabszolgaság megszüntetését, de nem képes ellenőrséget gyakorolni az abban részes európaiak fölött. A szónok kétségét fejezi ki ezen vád alapossága iránt, s óhajtja a kormány nézeteit megtudni ezen tárgy iránt. Malmesbury lord azt válaszolja, hogy ezen tárgy iránt semmi levelezés sem változott, azonban lord Stanley a consulokat oda utasító, hogy használják föl befolyásukat a rabszolgaság meggátlása végett. Az alsóházban Armstrong ügyvéd kijelenté, hogy f. hó 25-kén oly indítványt terjesztene elő, mely szerint „ő felsége kormányának helyzete ellenkezik a képviseleti kormányzat elveivel, felforgatja az alkotmányos közigazgatást, s nem fér össze a parliament jellemével s méltóságával.“ Erre Knox ezredes Gladstonetól s a háztól engedelmet kért azért, hogy helytelenül tulajdonított az előbbinek valamely nyilatkozatot. Mire Gladstone biztosítja az ezredest az iránt, hogy ő meg van róla győződve, hogy az ezredes nem akart szándékosan hamis idézettel lépni föl a ház előtt. Sir C. O’Logen azon tényre hívja föl a ház figyelmét, hogy Izlandban egyetlen állandó királyi lakhely sem létezik, s a koronához oly fölirat intézését indítványozza, melyben kifejtetnék, hogy a korona előnyére, Izland jó kormányzatának előmozdítására, s az ottani féltékenység s elégületlenség megszüntetésére szolgálna, ha ő felségének Izlandban állandó székhelye volna, s melyben a királynő biztosíttatnék az iránt, hogy a ház bármely, e czélból teendő lépésekre szívesen közre fogna működni. Disraeli elismeri, hogy a nép s fejedelme közti személyes viszonyokból szükségkép igen üdvös befolyásnak kell erednie. Ezért az indítvány czéljaival való teljes rokonszenvét s azon reményét fejezi ki, hogy azok számára idővel gyakorlati hatály fog adatni, azonban különböző okokból arra kéri O’Loghlent, hogy jelenleg ne sürgesse indítványát. Miután Gladstone szintén rokonszenvét fejezi ki az indítvány czéljai iránt, s annak visszavonását ajánló, Sir C. O’Loghlen visszavonja indítványát. Erre Bouverie, Disraeli azon nyilatkozatára vonatkozással, hogy jövő őszszel az új választójogokhoz lehetene fordulni, a választók bejegyzése iránti törvényekre hívja föl a figyelmet. Azt állítja, hogy lehetetlen a bejegyzési műveletet akkér megrövidítni, hogy a föloszlatás az ősz elején eszközöltethessék. Azt kérdi a kormánytól, hogy minő lépéseket szándékozik tenni a szavazók bejegyzése végetti rendes idő megrövidítése végett. A főállamügyész kimutatja, hogy ezen művelet, noha némi nehézségekkel jár, de mégsem lehetetlen. A választói névsort teljesen el lehet készítni oct. 20-ig s ama hó végén általános választás eszközöltethetik. Miután még Croniers Godsmid némely észrevételeket tettek, McLaren a Skótországban eszközlendő bejegyzési műveletet kifejtvén, kimutatja, hogy ott semmi nehézséggel sem járna, az általános választást november első keddi napján eszközölni, s bizonyosan Angolországban is ugyanily szorgalommal lehetne eljárni. Erre lord Howard azt kérdi az államügyésztől, ha váljon a sorsjátéki törvényben kijelölt büntetések a tisztán jótékony czélokra történő sorsjátékok tekintetében is alkalmaztatni fognának- e. Mire a főállamügyész kifejti, hogyha a törvény megsértetik, szokásban van keresetet indítni, a sorsjáték czéljának tekintetbevétele nélkül, és ezen szokástól ezentúl sem fognak eltérni. Olasz ügyek Andrea bibornok közrészvétet keltett haláláról a „France“ így ír. Andrea bibornok, épen akkor, midőn a pápától engedélyt kapott, hogy Eaux-Bonnesba menjen, gyógyvizet használandó, Rómában 14—15-ke közti éjjelen hirtelen meghalt. Az események, melyek ez egyházi fejedelem utolsó éveit nevezetessé tették, ellenállása a szentszéknek, önkéntes száműzetése, fényes állása, melyet nevével, szerencséjével, tehet 1468 ségével vívott ki; a magas rendeltetés, melyre pártfelei hivatottnak tárták; alázatossága, visszavonultsága, melyben élt Rómába visszatérése után, a végzetes halál a perczben, midőn IX. Pius felhatalmazta, hogy uj utazást tegyen ; mindez a bibornok életének különös jellemet s fájdalmas érdeket kölcsönöz. Német ügyek. Berlinben azt állítják, hogy Vilmos királynak Napóleon császárral és Sándor czárral való összejövetele biztosítva van. Az összejövetel július vagy augustusban Potsdamban fogna történni. A „Zukunft“ szerkesztője, dr. Weiss Guidó 17-én fogságából elbocsáttatott, s örömmel üdvözöltetett. F. hó 18-án ment végbe a hirlapirói gyűlés elnökségének megválasztása. Az elnökségbe megválasztattak: Biedermann, a „Deutsche Alig. Zig“, Lehmann, a „Magazin für die Liter, des Ausf.“ szerkesztője, s Gross, a „Wanderer“ tulajdonosa. Berlinben a vám-parliament f. hó 18-diki ülésében Bamberger indítványa alkalmából a hesserii adóegyenlőtlenség megszüntetése iránt, heves vita után, melyben a württembergi követ, K. Neurath a vita meddőségét sajnálattal constatírozza, a dél-németek szerződéshez való hűségét hangsúlyozza, azoknak Berlinben való barátságos fogadtatását elismeri, és Volk az Éjszaka Dél közti egyezkedés szellemében beszél, s mindkettőnek czélját ugyanazonos gyanánt jelöli ki. Bamberger módosítványa nagy többséggel elfogadtatik. Az Austriával kötött kereskedelmi szerződés véglegesen helybenhagyatott. Orosz ügyek. A „Naesziela“ (a hét) orosz lapnak — ha a szt.pétervári belügyministériumnak hitelt adhatni — azon rész szokása van, „hogy Oroszország gazdászati s társadalmi viszonyait rosz színben állítja fel,ami e lapot arra viszi, „hogy a munkás és birtokos osztály közt ellenséges hasonlatokat tesz,a miért is a belügyminiszer atyailag meg akarván javilni, első megintésben részeltető. Egy más orosz lap, a „ Journal de Saint-Petersbourg“, az első bíróság által felfüggesztésre ítéltetett. A senatus megváltoztatta ez ítéletet, kimondván az ítéletben, hogy e kivételes mérték alkalmazásában nagyobb óvatossággal kell eljárni, s csak kivételes és nagyon sürgős esetben kell alkalmazni. Amerikai ügyek New- Yorkból f.h. 7-ről kelt tudósítások szerint, a canadai hatóságok a fent lapok terjesztését megtiltották. A mexicói congressus a halálbüntetést eltörlötte. Vera Cruzban azon hír terjedt el, hogy Mexicóban fölkelés ütött ki, s hogy Juarez megszökött. ANew-York-Heralda szerint Fessenden oly törvényes véleményzést készített, melyben előadatik, hogy különböző republikán senátorok egyetértenek aziránt, hogy a biztosok érvei s bizonyítékai nem igazolják az elmarasztalást, s hogy Stanton esete nem esik a hivatalviselési törvény körébe. Elrendeltetett, hogy Dél-Carolina törvényhozótestülete f. hó 12-én üljön össze. Hírszerint adó fog kivettetni a politikai okokból a munkától fölmentett négerek segélyzése végett. Schofield, tábornok a richmondi polgármestert elmozdítá állásától, s utódot nevezett ki helyébe. Canadai tudósítások szerint, a tarantói hiberniantársulatnak több tagjai elfogattak a hatóságok által, s honárulási iratok fedöztettek föl náluk, köztük a massachusettsi fémeknek egy oly társulatától eredő iratok is, mely Worcesterben tartja üléseit. A Johnson elleni nagy államper különös befejeztetésre jutott. Egy Washingtonból f. hó 16 ról kelt távirat szerint, a senatusi törvényszék név szerinti szavazásnál, 19 szavazat ellenében visszautasítá azon kivánatot, hogy az elnök a vádirat 11. czikke iránt, mely a többi czikkek resuméjét képezi, vétkesnek nyilvánittassék. Erre máj. 26 ig elnapolá magát, a nélkül, hogy a többi czikkek fölött szavazott volna. Ezen határozatnál — szintúgy mint Jefferson-Davis perében is — úgy látszik, oly hallgatási politika követtetik, mely a jelen elnök, valamint a déli államok ex-elnökének feje fölött is folyvást Damocles kardját tartaná függve, anélkül, hogy őt valaha sújtaná. Miután már a vád főpontja iránt a fölmentés szellemében létesült egyetértés, a többi pontok fölötti szavazás most már csak formakérdés lehet. Mint Washingtonból f. hó 14-ről távírják, a képviselőház ama napon tartott pártszavazás által (az összes republikán tagok a rendszabály mellett szavazván) elfogadta azon javaslatot, melynélfogva Éjszak- , Dél-Carolina-, Georgia-, Alabama- L Louisianának megengedtetik, hogy a congressusba képviselőket küldhessenek, azon föltétel alatt, hogy előbb megerősítsék az alkotmányi módosítványt, s hogy sohase foszszák meg a szavazatjogtól a jelenleg szavazásra följogosított személyeket. Mint Madridból 17-ről jelentik, Girgenti gróf s neje Izabella infánsnő legközelebb Rómába s Bécsbe, később Párisba s Londonba fognak menni, s csak a nyár folytában fognak Madridba visszatérni. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA, Philosophia, törvény- és történettudományi osztályülés május 18-án, Kubinyi Ágoston tiszteletbeli tag elnöklete alatt. Inkább rendkívüli emlékünnepély, mintsem egy szokott egyhangúsággal lemorzsolódó osztályülés. Tagok és hallgatóság szokatlan nagy számmal jelentek meg, hogy végig hallgassák, miként üli meg az akadémia egyik nagyhírű néhai tagjának emlékezetét. Ipolyi Arnold rendes tag tartott emlékbeszédet Lonovics József igazgató-tag felett. Majdnem harmadfél óra hosszáig tartott a felolvasás, mely nyomról-nyomra követé az ünnepeltnek életpályáját, s ezzel kapcsolatban vázolta egyszersmind közéletünk és politikai viszonyaink fejlődését is, a miben Lonovics érseknek évtizedeken át tevékeny szerep jutott. Lonovics József született 1793. január 31-én Miskolczon, jó módú polgári családból, melynek rajta kívül még két tagja lépett a lelkészi pályára. Iskoláit, s az egri papnöveldében, mely akkor jeles tanárai által legnevezetesebb volt a hazában, a tanfolyamot szép sikerrel végezve, előbb az egyházmegye kormányzati hivatalainál kezdte meg működését, majd 1826-ban lelkészszé választatott Borsodmegyében Várkonyon. Ugyanezen év volt az, mely szónoki hírét megalapitá. Ugyanis Borsodmegye főispánja Klobusiczky meghalván, Lonovicsnak jutott részül emlékbeszédet tartani fölötte, s ezen emlékbeszéd oly hatással volt a megye rendjeire, hogy a megyei gyűlésen elhatározták kinyomatását, „nehogy a jeles és nagy tudományu emlékbeszéd nyomtalanul elenyészszen.“ Ezen idő óta mint megyei táblabiró tevékeny részt vett a vármegye közügyeiben, melyeket akkor oly férfiak vezettek, mint Palóczy László, Ragályi Tamás, gr. Reviczky főispán stb. Az 1830-diki országgyűlésen mint az egri káptalan küldöttje jelent meg s itt is csakhamar fölébreszté a figyelmet. Első szónoklatát valamely kevéssé jelentékeny kérdésnek második, részletes tárgyalása alkalmával tartá, midőn már minden figyelem ki volt fáradva; de oly sikerrel, hogy az ellenkező párt is felismerte benne a nagy szónokot, a maga Kölcsey Ferencz is elismeréssel nyilatkozik ezen föllépéséről. — 1834-ben Csanádi püspökké neveztetvén ki, attól kezdve vezérszerepet foglalt el az országgyűlési conservativ pártnál, oly ellenzékkel szemben, mely a magyar alkotmányos küzdelem legfényesebb neveit foglalja magában. Szónoki hatását már két életírója, Toldy Ferencz és Horváth Mihály hasonlították Deák Ferencz szónoklatához. Ugyanazon hatalmas emlékező tehetség, éles ítélet, szónoki teljes nyugalom, a kérdés mélyére hatás, biztos, soha meg nem lephető rögtönző képesség, ha szükséges, elmés fordulatok jellemzik őt is, mint