Budapesti Közlöny, 1868. július (2. évfolyam, 149-175. szám)
1868-07-15 / 161. szám
i ne „maga jelöli ki”, folytattatván az eredeti szöveg szerint , föltéve, hogy e tárgyak egyszersmind könynyen el is adhatók.Lónyay Menyhért pénzügyminiszer: Miután ezen pontban ki van fejezve, hogy az eljárás legkíméletesebb legyen, ez föltételezi, hogy azon tárgyak közül , melyek könnyen eladhatók, legelőször azok vétessenek végrehajtás alá, melyeket a végrehajtást szenvedő kijelöl, ennélfogva a módosítás ellen semmi észrevétele nincs. (Helyeslés: Elfogadjuk!) A módosítás elfogadtatik. A 40-ik §. a közp. biz. módosításával, a 41 -ik az eredeti szerkezetben elfogadtatik. A 42. §-ra Halász Boldizsárnak van észrevétele. Ő csak azt a törvényt tartja tökéletesnek, amely könnyen megérthető és félre nem érthető. A §. végén a büntetést kiszabó törvény nincs idézve, amiért — rövid indokolás után — következő módosítványt tesz: „A lezálogolt javaknak a zárlat föloldása előtti elidegenítése, vagyelsikkasztása“, — tehát eddig marad az eredeti szerkezet — „az 1840. 15. t. ez. 2-ik részének 133-ik és az 1844-ik 6-dik czikk 17-ik szakaszai értelmében a legsúlyosabb beszámítása tolvajság büntetésével fenyíttetik." Babes Vincze ez indítvány ellen szavaz , mert az kegyetlennek látszik; továbbá, mert nem is jeleztetik általa kellőleg a bűntény, mi csalás és tolvajlás. Az eredeti szöveget pártolja. (Közbeszólások: Maradjon!) Halász Boldizsár nézete szerint nem arról van szó, hogy csekély-e, nagy-e a büntetés, amely a 40- és 44-iki törvényekben van megszabva, hanem, hogy azt akarta-e vele az illető — aki ezen törvényjavaslatot beadta — értetni. (Maradjon zaj.) Akik azt akarják, hogy maradjon, ugyanazt akarják, amit szóló, de nem akarják világosan megmondani. A szerkezet, úgy amint van, elfogadtatik. A 45. §. változatlanul hagyatik. A 44. §-ban a 14 nap* helyett Halász Boldizsár indítványára,15“ tétetik. Bónis Sámuel a 43. §-ra megy vissza, melyben styláris hibát vesz észre. E kitétel helyett „minden részről aláirt" kívánná tétetni: _a felek, a becslő és bíró részéről aláirt", mert az előbbi — nézete szerint — nem eléggé világos. A 43. §. a szerint módosíttatik:az illető felek által aláirott.A 45. 46. és 47-ik §§. elfogadtatnak. A 48. §-ra Somossy IGNÁsz tesz módosítást, mely szerint a d) pont helyett ez állana: „Azon feltételt, hogy az első árverésnél a becsérték %-ed részénél olcsóbb áron csak az 50 ftnál kisebb értékű tárgyak, s ezek közül is csak azok adassanak el, melyeknek három eladatása ellen a végrehajtást szenvedő nem tiltakozott." (Helyeslés). Lónyay Menyhért pénzügyminiszer megjegyzi, hogy ez intézkedés hosszadalmassá tenne minden eljárást, (Épen nem balról) mert e jogával mindenki könnyen visszaélhetvén, a legcsekélyebb tárgyat is a második árverésre halasztaná, és ezáltal egyrészt a költséget szaporítaná, másrészt az eljárást hosszadalmassá tenné, sőt sok esetben magát a végrehajtást megakasztaná. Azt hiszi, hogy azon intézkedés, miszerint az 50 fot megérő tárgyak csak értékük 3-én felül adhatók el első árverés alkalmával, elég biztosíték az illetőkre nézve; ha pedig a tárgy reá nézve becsesebb , módjában van azt a becslési áron már az első árverés alkalmával is megvásárolni vagy más által megvásároltatni, s ennélfogva a szerkezet megtartását kéri. Bónis Samu azt gondolja, a kincstár a módosítás elfogadásával nem károsodnék s azért azt — méltányosnak találván pártolja. Somossy Ignácz még megjegyzi, mikép javaslata folytán az államnak kára nem történik, de miután a nagyobb vagyon árverésénél megengedtetik, hogy az állam irányában késedelem történjék, nem értheti , hogy miért ne történhessék e késedelem a kisebb értékű vagyonok árverezésére nézve. Vannak például szülőkről maradt emlékek, melyeknek becsét más nem képes megítélni. Újólag ajánlja indítványát. Elnök szavazásra bocsátvány, kérdést: a többség az eredeti szerkezet mellett szavaz. A 49-ik §. végéhez Szallonczay József ajánl következő hozzátételt. .. és az erről szóló bizonylat, az illető végrehajtónak az árverés határnapja előtt megküldetik.“ Vadnay Lajos: a .bizonylat' szó helyett .. bizonyítványát ajánl. E kiigazítással Szaplonczay módosítványa elfogadtatik. A 50 §-nál Tokody Ágoston tesz módosítványt, mely szerint e szakasz harmadik sorába amegjelenvén a szó után következő szavak iktattatnának:azon községi elöljáróság, melyhez az árverés helye tartozik." Ormos Sándor óhajtaná, hogy az árverés színhelyén a kisebb községek elöljárói is megjelennének ellenőrzés végett. Tisza Kálmán a „községi elöljáróság“ elé a „helybeli“ szót kívánja betétetni. Elnök indítványára „az ottani községi elöljáróság" módosítással e szakasz elfogadtatik. Az 50. szakasz után Tokody képv. által javasolt új szakaszt, mely a Somossy Ignácz képv. által a 48. szakasznál tett módosítvány felmelegítésének látszik, Csengery Imre feleslegesnek találja és az el is ejtetik. Az 51. és kapcsolatosan az 56. szakasznál Halász Boldizsár indítványára 14 nap helyett 15 nap létetik. Az 52. §. Tisza László módosítványa, és Csengery Imre styláris észrevételei értelmében elfogadtatik. E szerint a szakasz második sorában „dijilleték“ helyett .illeték“, az ötödik sorba „díjból “ helyett .dijaiból" lesz és a hatodik sorban e szavak jönnek be: .pénzügyi közegeknek — ha a zálogolás, becslés vagy árverés nem hivataluk székhelyén hajtatik végre —“ stb. A 53. §. a központi bizottmány módosításával elfogadtatik. Az 54. §. Somogyi módosítványával elfogadtatik, mely szerint „a község-elöljárónál leteendő“ szavak helyett lesz, „e bíróság elöljárójának átadandó, illetőleg elküldendő.“ 55. 56. 57. 58. szakaszok észrevétel nélkül elfogadtatnak. Az 59. szakaszban Somossy Ignácz óhajtaná, hogy a szolgabiró az alispán útján érintkezzék a pénzügyi igazgatósággal. Tisza Kálmán sem tartja helyesnek, hogy a megyei alsóbb tisztviselők közvetlenül érintkezzenek a pénzügyi közegekkel. Lónyay Menyhért pénzügyminiszer nem tartja szükségesnek, hogy a szolgabíró által felvett jegyzőkönyv (halasztás vagy adóelengedés czéljából) előbb az alispánhoz tétessék át. Somossy Ignácz megjegyzi, hogy az alispán kikerülésével a megyei autonómián részttetik. Vadnay Lajos: nincs előtte szólóval egyértelemben, és ha a 23. §-ban a szolgabírónak meghagyták ezen jogot, nem látja át, miért kelljen azt az 59. §-ban tőle megvonni. A 60. §-nál Jendrassik Miksa : az egész szakaszból csak a két első sort kívánja megtartatni s a Yll-ik osztály különvéleményét e §-ra nézve felolvastatni kéri. Felolvastatik: A képviselőház Yll. osztályának KÜLÖNVÉLEMÉNYE a közadók kivetése, biztosítása s behajtása iránti törvényjavaslat 60. §•»•« nézve. A mennyiben a pénzügyi bizottság törvényjavaslatának 60-ik §-ban a közadók s illetékek miképeni behajtásáról szóló szabályok némely, e törvény előtti időkben kötött szerződésekből származó kiváltságolt követelésekre, s a magyar földhitelintézet által egyes községeknek s más egyeseknek és testületeknek adandó, a 2000 ftot meg nem haladó kölcsönök egyidejűleg s együttesen a közadóval, pótadó alakjában való beszedésére kiterjesztetni javasoltatnak, miután e törvénynek czíme szerint is annak tárgyát egyedül a közadók iránti intézkedések képezhetik, a VII. osztály a kereten kívüli intézkedéseket e helyütt mellőztetni, s a 60-dik §-ban a második sorban levő „alkalmazandók- szó után annak többi szövegét kihagyatni, ellenben a kormányt arra felhivatni kívánja, miszerint az valamint a magyar földhitelintézetnek s netán némely egyéb hazai intézeteknek, úgy a múltra nézve oly intézeteknek is, melyek hasonló előjogokban, habár törvényen kívül, részesültek, ebbeli érdekeik biztosítása tekintetéből külön törvényjavaslatot terjeszszen elő a képviselőháznak. Jendrassik Miksa s. k., mint a VII. osztály ftíuaciója. Tisza Kálmán : Én épen ily értelmű módosítványt akartam beadni, azaz oly módosítványt, hogy ezen szakasznak többi része a 2-ik sorban levő „alkalmazandó“ szó után hagyassák ki. Én nem tartom magam részéről is sem szükségesnek, sem helyesnek, hogy minden tárgyak felett, melyek e szakasz többi részeiben elősorolvák, most itt mellesleg határozzunk, vagy azokra nézve csak véleményt is mondjunk. Szerintem elég indok az, hogy egy adótörvénybe mindazok felsorolása nem való; ha szükséges ily intézkedéseket tenni, méltóztassék a minister úr törvényjavaslatot, külön törvényjavaslatot letenni a ház asztalára, midőn azok iránt majd határozni lehet. Én tehát e szerint módosítványomat be nem adva, a YII-ik osztály különvéleményét pártolom. (Helyeslés balon.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszer: Én elismerem, hogy a VII. osztály véleménye teljesen indokolt; magam is azt hittem, hogy ezen intézkedés, amelynek hasznosságát nem fogja senki tagadni, ezen törvénybe mint részlet nem egészen illik, sőt annyiban felesleges is, miután az adótörvényekben felhatalmaztatok a miniszer a létező szabályokat addig is, míg a törvényhozás másként nem intézkedik, fenntartani; miután a jelen esetre is áll ez, észrevételem nincs az ellen, hogy azon szótól fogva „alkalmazandó” a további szerkezet kimaradjon; csak felvilágosításul kívánom megjegyezni azt, hogy nem annyira azon intézetek érdekében, mint az azon intézetektől kölcsönt felvett adósoknak van érdekében azon intézkedésnek további fenntartása, ugyanis a földbirtokhitel előmozdításánál, mégpedig oly módon, mint azt a magyar földhitelintézet eszközli, nagy jelentősége van épen a földbirtokos osztály nagyobb részének érdekében. A tapasztalás azt bizonyította, hogy míg más, nyerészkedés végett alakított földhitelintézetek úgy nálunk mint másutt csak nagyobb összegeket adnak: kölcsön, pl. a bécsi bank földhitelosztályi legkisebb kölcsöne 5000 ft, addig a magyar földhitelintézet kölcsönöz 1000 frtig, és csakis ily kölcsönök kamatainak behajtásánál fontos megkímélni az adósokat a költséges eljárástól, miután az utóbbival a törvényes költségek, bélyeg, stb. két, három, sőt ötször oly nagy összegre mennek fel, mint amennyit a követelés maga tesz, tehát a fentartani kívánt intézkedés az illetékre nézve nagy könnyítést foglal magában. Továbbá van egy más eset, mely ismét nemzetgazdászati szempontból nagy fontosságú, ez a Tiszaszabályozás, ennek létesítésére nagyobb kölcsön kötése tartatott szükségesnek az illető érdekeltek által, akkor a bécsi bank földhitel-osztályától azon föltétel mellett vették a kölcsönt, s arra kötelezték magukat az illetők, hogy amennyiben minden egyes birtoknak a kölcsön általi megterheltetése igen hoszszadalmas, költséges, sőt miután a járulék azonnal egyénenként szét se vethető, alig lenne az czélszerűen kivihető, mire azt kívánták az érdekeltek, s azt feltételül elfogadták, hogy a netáni hátralékok az illetők adójával szedessenek be. Miután ez kölcsönnek felvétele leginkább a birtokosok birtokai javítására és értékének emelésére szolgál, a birtokosok ezen feltételekbe bele is egyeznek, meg kell tehát továbbra is az eddigi eljárást tartani. Leginkább két eset forog fenn, melynél az ország és illető birtokosok érdekében van, hogy az eddig gyakorlatban levő eljárás fenntartassék, mert ezáltal minden nevezetes törvénykezési és bélyegköltségektől megkíméltetnek, és két fontos nemzetgazdászati czél elérése könnyíttetik. Úgy hiszem, indokoltam azt, hogy ezen intézkedést czélszerű volna a jövőre nézve fentartani. Egyébiránt, ha ezen §-ból kihagyást méltóztatnak azon értelemben tenni, hogy addig, míg eziránt a törvényhozás egy külön törvény által nem intézkedik, ezen intézkedés fenntartandó, az esetben nincs semmi észrevételem az ellen, hogy azon szó után,behajtásánál is alkalmazandók- a szakasznak többi része elmaradjon. Azon értelmezés mellett tehát: „addig, mig aziránt külön törvény keletkezik, az eddigi gyakorlat fentartassék — szívesen hozzájárulok az indítványhoz. Nyáky Pál: T. ház! Én azt hiszem, hogy em e szótól alkalmazandó nem maradhat meg, nem maradhat meg pedig azért, mert az egész trezikk adó behajtásáról szólván , azon tisztviselőket, kiket az állam fizet, nem lehet alkalmazni magánkövetelések behajtására. Azon adóbehajtás mindenütt, de azt hiszem, nálunk sem lehet más mint drága, mert ha nem tudom is most előre megmondani, mennyire fog kiütni, de 2054