Budapesti Közlöny, 1868. augusztus (2. évfolyam, 176-199. szám)
1868-08-04 / 178. szám
Buda-Pest, 1868, 17. szám. Kedd, augustus 4. HIVATALOS KÖZLÖNY. LAP. Ei/iriXKTMi Aiuk: Kapontai postai SlÁTXIIIJl ésSeLI Budapesten házhoz hordva E péfu ívre , . .E péfz évre . . . 18 írt — k F élévre . . . . . . 10 ,F élévre . . . • 9 , - Negyedévre . . . 50 negyedévre. . 4 , 50 Szerkesztési ív: Budái, a viszi-v Arpebiui, Ilina-nteza, Reitter-féle ház. Kiallóhivatal.: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. u. földszint. — Elér Ki Annui VATAi.: Győre Pál papirkereskedésében, hatvaniutczai - sí í sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. M A O Á NH I n I KTÍ B E K : Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 70 kr minden beiktatásnál. A bélyeg dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Az 1868. évi „Országos Törvénytár“ julius 80-án kiadott 10-ik száma a következő szentesített törvényt közli: 1868. évi XXI. TÖRVÉNYCZIKK a közadók kivetése, befizetése, biztosítása, behajtása és pénzügyi törvényszékek fölállítása iránt. (Szentesítést nyert 1868-dik évi julius hó 28-án. Kihirdettetett ■’ az országgyűlés mindkét házában 1868-ik évi julius hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvát-, Tót-, Halics-, Lodomér-, Ráma-, stb. országok Apostoli , úgy Illyria, Jeruzsálem stb. Királya stb. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvénycikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: EJSŐ FEJEZET. A közadók kivetéséről. 1. §. Az adók kivetését a pénzügyminiszer közegei, a törvényhatóságok és községi elöljárók közreműködésével eszközük. 2. §. Azon községek, melyek az egyéni felosztást maguk teljesítették vagy teljesíteni kívánják, azt maguk teljesíteniük; ellenben a többi községekre nézve az egyéni kivetést az adóhivatalok végezvén, a községi elöljárók az egyénenként már kivetett adót csak az adókönyvecskékbe beírni köteleztetnek. 3. §. Az adó községenkint kivetésének kihirdetésétől számítandó harmincz nap alatt az egyéni kivetés bevégzendő, és eredménye további tizennégy nap alatt az adókönvecskékbe bejegyzendő. 4. §. Ha a községi elöljárók akár az egyiket, akár a másikat elmulasztanák, az adóhivatalok fogják azt teljesíteni, a mulasztók költségére. Ott, hol az egyéni kivetést nem az adóhivatal eszközli, ez vizsgálandja felül a kivetési ívet és az adókönyvecskéket is. 5. §. Az adózó nevére kiállított adókönyvecskéknek ki kell tüntetni : az adóhátralékot, a folyó évi adót és alapját, adónemek szerint, a fizetési határidőket, a fizetési lapot és a törvénynek a fizetési kötelezettségre vonatkozó nyomtatott határozatait. 6. §. Ha az adótartozás a kincstár hátrányára hibásan számíttatott és vettetett volna ki, az ily hibának kiderítése és a pótösszegnek az adókönyvecskében a folyó tartozáshoz való írása csakis a rákövetkezett egy év alatt eszközölhető. Később felfedezett hiányokat az adózók megtéríteni nem tartoznak. 7. §. Ha pedig a hibás kivetés az egyes adófizetőre sérelmes, az illető fél a hiba kiigazítását, amennyiben pedig már túlfizetett adófelesleg is forogna fenn, egyúttal ennek visszatérítését vagy beszámítását is kérheti az illetékes adóhivatalnál. E kérés az adónak rendes időben behajtását fenn nem tartóztatja. Az adóhivatal végzésén meg nem nyugvó felebbezhet a pénzügyi igazgatósághoz. 8. §. A föld-, ház-, jövedelem- és személyes kereseti adók iránti 1868-ki XXV., XXII., XXV., XXIV. törvényczikkek tartalmához képest eszközlendő 1868-ki adókivetés befejezése után azon öszszegek, melyeket az adózók az 1867-ki XVIII. és 1868-ki IV. törvényczikkek rendelete szerint befizettek, az egész évi tartozásba betudandók. 9. §. Azoknak, kik 1861-ben háziadó fejében a megyei pénztárakba fizetéseket teljesítettek, adójokba a befizetett összeg erejéig a beszámítás megadatik. 10. §. Az adóba semmi más természetű követelésnek beszámítását követelni nem lehet. 11. §. Az elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben adóelengedésnek van helye, és pedig úgy, hogy a kérdéses tárgyra rótt adótétel azon arányban szállíttassák le, melyben jövedelme csökkent. MÁSODIK FEJEZET. A közadók befizetéséről. 12. §. Az egyenes adók négy egyenlő részben fizetendők, mindig az évnegyed közepéig, tehát február, május, augustus és november 15-éig. 13. §. Részletfizetések föltétlenül elfogadandók és nyugtázandók. 14. §. Aki a 12. §-ban kitűzött határidőt elmulasztja, havonkint fél krajczár késedelmi kamatot fizet minden forint után, mely az adóval együtt hajtandó be. 15. §. Aki az évnegyed második felében, annak végéig sem rója le adóját, attól az a késedelmi kamatokkal együtt kényszerrendszabályokkal is behajtandó. 16. §. Ellenben aki az évnegyed közepéig a következő évnegyedre vagy több időre is előre megfizeti adóját, évnegyedenkint egy krajczárnyi elengedésben részesíttetik minden forint után, mely elengedés adójába azonnal beszámíttatik. 17. §. Forinton aluli összegek se a késedelmi kamatok kiszámításánál, se a leengedések megállapításánál nem számíttatnak. 18. §. A pénzügyi igazgatóságok jogosítják úgy egyes adózóknak, mint egész községeknek e végett hozzájok benyújtandó s eléggé indokolt folyamodásukra az évnegyed végén túl terjedő halasztást is adni, mindenesetre fentartatván a késedelmi kamatok megfizetésének kötelezettsége. Elutasító végzések felebbezhetők a pénzügyministeriumhoz. 19. §. Az 1867. előtti időkből származó s végleg megállapított egy évi adónak felét tevő részlet már az 1867-ik év folytán lévén befizetendő, azon intézkedés szerint, melyet a ministérium a nyert felhatalmazás folytán kiadott, azokra nézve, akik ebbeli kötelességeknek jelen törvény kihirdetésétől számítandó 30 nap alatt eleget nem tesznek, a behajtási rendszabályok alkalmazandók. A jelen évi adóhoz írandó még a fennmaradt hátralékok oly összege, mely egy félévi adót meg nem halad; az azon fölüli adóhátralékok a következő évekre írandók elő, oly móddal, hogy egy évet az egész évi adó 50%-nál nagyobb összeg ne terheljen. 20. §. A kik ezen összegeket előbb fizetik le, a 16. §-ban kitett leengedésben részesíttetnek. 21. §. A ki a hátralékokra nézve a fentebb megállapított fizetési kötelezettségnek pontosan meg nem felel, a részletes befizetési előnyt elveszti s azon az egész hátralék egyszerre behajtandó. 22. §. Az adó rendszerint a községi adóhivatalnál, adószedőknél vagy elöljáróságoknál fizetendő. 23. §. A községi elöljárók által behajtott adóknak az adóhivatalhoz beszolgáltatásáért felelősek elsősorban az adó beszedésével és beszolgáltatásával megbízott községi közegek, s az ezek által bevett, és az adókötelezetteknél lévő adókönyvecskékkel igazolt, de az adóhivatalba be nem szolgáltatott összegekre nézve a végrehajtás közvetlenül ezek ellen intézendő, a második sorban a községi összes elöljárók, azután pedig maga a község, vagy azok, kik a pénzkezelőket választják, illetőleg kinevezik. 24. §. Aki legalább száz forint egyenes adót fizet, jogosítva van közvetlenül az illető adóhivatalnál fizetni be adóját, mi iránti szándékát az illető adóhivatalnál az adókivetés előtt írásban bejelenteni köteles, ily esetre a törvény 23-ik §-ának a felelősségről szóló rendelete nem értetik. 25. §. Eltelvén az évnegyed közepe, a községi elöljárók azon napon tartoznak beszolgáltatni a beszedett adót, amelyet az illető adóhivatal e végre rendszeresíteni fog; száz forinton felüli összeget azonban időközben is kötes elfogadni azon adóhivatal. Harmadik fejezet. A közadók biztosításáról és behajtásáról. 26. Az adóhivatalok minden adóévnegyed második havának utolsó napjáig a szolgabírákhoz átteszik az adóhátralékról szóló kimutatását azoknak, kik adóbefizetési kötelezettségeiknek eleget nem tettek, erről egyúttal az alispánt is értesítvén. 27. §. E kimutatásokat a szolgabírák a községek elöljáróihoz azon meghagyással küldik ki, hogy a hátralékban maradt adókötelezetteket a végrehajtási eljárás következményeire figyelmeztetvén, tartozásaik nyolcz nap alatti befizetésére felszólítsák. 28. §. A szolgabírák kötelesek meggyőződést szerezni arról, váljon a megintés valóban megtörtént-e s minő sikerrel? 29. §. Ha az önkéntes fizetések nagyobb mérvű elmulasztásának következtében beáll a végrehajtás szüksége, ezt az adóhivatalok jelentései alapján akár egész kerületre vagy községekre, akár egyes egyénekre nézve a pénzügyi igazgatóságok fogják elrendelni. 30. §. A pénzügyi igazgatóság tartozik idevonatkozó intézkedéseiről — a kiküldendő pénzügyi tisztviselő megnevezése s a végrehajtás terjedelmének megjelölése mellett — a megyei alispánt értesíteni. 31. §. Az alispán értesítvén a szolgabirákat, egyszersmind utasítja, hogy viszont a községek elöljáróit haladéktalanul értesítsék s az adótartozások egyéni kimutatásának készen tartására kötelezzék, maguk pedig vagy személyesen vagy esküdt kiküldésével a végrehajtásnál a törvényhatóságot a fenforgó viszonyok szüksége szerint képviseljék. 32. §. Ha a törvényhatósági tisztviselők a végrehajtási eljárás alkalmával meg nem jelennének, ezen körülmény a végrehajtás folyamát semmikép sem gátolja, a szolgabiró teendőjét ez esetre a községi elöljáró vivén, ki megjelenni tartozik. 33. §. A törvényhatósági tisztviselőnek, illetőleg községi elöljárónak feladata: a) törvényszerűen közreműködni mindazokban, mik a rend fenntartására s a végrehajtás folyamában felmerülő intézkedések teljesítésének biztosítására tartoznak; b) ellenőrzeni az állam, a község és az egyének érdekeit, név szerint a községi pénzkezelésnél előforduló rendetlenségek esetében a vizsgálati és biztosítási intézkedéseket azonnal megtenni, s oda működni, hogy az adófizetők netalán a hiányos nyugtatványozás által ne károsíttassanak. Felszólamlása azon esetben, ha az adókötelezettől a szabályszerűen kivetett összegnél nagyobb, vagy pedig már részben befizetett, vagy elengedett összegek követeltetnének, a kérdéses többlet erejéig mindaddig felfüggesztő hatással bír, míg az ügyet az illető pénzügyi igazgatóság el nem dönti. 34. §. Amint a végrehajtásra kiküldött pénzügyi tisztviselő a községben megjelenik, azon hátralékban lévő adókötelezettek, kiknek nem a követelés lényege.