Budapesti Közlöny, 1868. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)
1868-09-01 / 200. szám
melyben az keserű izét igen, de hatályosságát nem vesztve, a szükségelt adagban kis gyermekeknél is a legczélszerűbben nyújtható leszen, 100 frtot tesz ki. Határidő mint a másiké. Szurmák tagtársunknak a nagygyűlés szives köszönetét fejezé ki; a pályakérdések mihamarább ki fognak tűzetni. 4. Az államorvosi szakosztály részéről következő indítványok tétettek át: a) Ambró János értekezéséből kifolyólag, ki a gyermekek aránytalan halálozásának okát egyrészt a népnevelés ügyének ki nem elégítő voltából, másrészt a nem okleveles, csak szabadalmazott szülésznők felületes képzettségéből származtatja: intéztessék felirat a ministériumhoz, hogy e két pontra nézve megfelelőleg intézkedjék, s addig is, míg az ország több részén szülésznőket képező intézetek állíttatnának, a megyék és városok szólíttassanak fel, hogy évenként a pesti egyetemre küldjenek fel saját költségükön a szülésznői tanfolyam bevégzésére alkalmas képzettségű nőket. b) A közegészségügyi s egyéb tudományoknak a felsőháznál leendő képviseltetése tárgyában a szakosztály a központi választmányt ajánlja megbizandónak a nagygyűlés által, hogy a felsőház szervezésekor ezen ügyet mozdítsa elő. c) Pólya József azon indítványa, hogy a főtörvényszékeknél s a közigazgatási közegeknél orvosi szakférfiak részint szóbeli, részint írásbeli véleményezőket alkalmaztassanak, kivitel végett a központi választmányhoz lenne átteendő. d) Tárgyaltatván a közegészségügy rendezése, a szakosztály sajnálatát nyilvánítja a felett, hogy a magyar orvosok és természetvizsgálók által kidolgozott s a kormányhoz felterjesztett terv el nem fogadtatott, melyhez továbbra is ragaszkodik, az egyetemi orvoskar helyreállítását pedig szükségesnek tartván, a szakosztály felkéri a közgyűlést, hogy ezt a magyar kir. közoktatási ministériumnál kérelmezni és szorgalmazni méltóztassék. Erre élénk vita fejlődött ki, melyet Balogh Kálmán indított meg, ellene szólván az indítványnak, míg Kubinyi Ágoston, Kovács Endre, Knöpfler, Dolezaui, Bódogh, Halász, Korbélyi pártolták azt, mígnem végre abban jön megállapodás, hogy a cultusminiszer az orvosi kar visszaállítására megkeresendő leszen, és azt Flór Ferencz elnöksége mellett gr. Szapáry Gyula, Kubinyi Á., Kovács S. Endre, Jedlik Á., Pólya József, Knöpfler Vilmos, Halász, Bózsay, Szabó Alajos, Gerlóczy Károly, Sztupa,Poor, Bódogh, Frantz Alajos, Batizfalvi Samu, Korbélyi, Horváth György, Oláh Gyula tagokból álló küldöttség kérelmezze, e) Bolyó Károly és Niedermann Gyula keressenek fel, hogy az elmekórokra vonatkozó orvosi műszavakat készítsék el, s azt a központi választmánynak adják be.— Mindezek elfogadtatnak. 5. A természettani szakosztály azon indítványa, hogy a földrengések által látogatott vidékeken comparativ mérések létessenek, Szabó József előterjesztése folytán, ki azt jegyzi meg, hogy ez eredményre nem vezetne, miután a földrengés intensitására nézve sokkal csekélyebb, mintsem hogy az földomborodásokat hozna létre s különben is ilyen mérések a vasúti mérnökök által az e tájon most készülőben levő vasutakon eszközöltetnek, oda módosíttatott, hogy a jelen földrengésre vonatkozó adatok a magyarhoni földtani társulathoz küldetnének be, mely azokat felhasználandja. 6. A gazdasági szakosztály a következő indítványokat tette, melyek általában elfogadtattak: a) A nagygyűlés utján intéztessék felterjesztés a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszerhez, hogy a statistikai osztályban a gyümölcsészeti statistikának is kellő hely adassák, és ennek készítésére megérdemlett gond fordittassék: b) Mártonffy Károlynak a selyemtenyésztésre vonatkozó igen becses értekezében kifejtett 7 pontból álló indítványa a nagygyűlés útján terjesztessék fel a földmivelési miniszerhez, s különösen ajánltassék figyelmébe, hogy a tanítóképezdék szervezésénél a selyemtenyésztés gyakorlatilag taníttassék. c) Szabó Alajos indítványa nyomán keressék fel a bel- és földmivelésügyi miniszer, hogy állattenyésztésünk érdekében a tiszti állatorvosi állomások állíttassanak vissza, illetőleg ahol kell, szerveztessenek, és az ezek fenntartására szükséges összeg az 1869-dik évi budgetbe is felvétessék. 7. Az archaeologiai szakosztály feliratot inditványozott a cultusministerhez azért: a) hogy a magy. akadémia által már évek óta tervezett s kérelmezett országos archaeologiai bizottmány mielőbb életbe lépjen, b) Hogy a templomépítéseknél vagy a középkori műemlékek kijavításánál a tervek a felállítandó országos archaeologiai bizottmánynak észrevételek tétele végett felterjesztessenek, c) Hogy egyetlen műegyetemünkben, hol mérnökök képeztetnek, kik nem ritkán templomtervek készítésére is vállalkoznak, az építkezési styl ismereteiben bővebb kiképzést nyerhessenek. Hogy a cultusminister erélyesen oda hatni szíveskedjék, hogy a régészeti kalauz minden lelkésznek országos alapból megküldessék. Ugyancsak a régészeti szakosztály még az egyházi hatóságokhoz is kíván intézni felhívásokat, azért a) hogy az egyházi hatóságokhoz tartozó papnöveldében az egyházi műrégészet rendes tantárgy gyanánt taníttassék, és b) hogy a műrégészeti kalauz megszerzésére kegyesen buzdítsanak. 8. A társadalmi szakosztály a nagygyűlést felkérendőnek határozta, hogy a központi bizottmányt utasítaná, miszerint az óvodák körüli hiányok elhárítására és ezen jótékony intézet felvirágoztatására szolgáló módok foganatosítására keresné meg Eger városát. Az óvoda érdekeinek figyelemmel tartására pedig mélt. Lévay Sándor püspök és Isaak László alispán urakat bízná meg. 9. A gazdasági szakosztály bizottmánya jelenti, hogy a heves megyei gazdasági egylet bizottmányához csatlakozott és mindenben osztja annak véleményét dr. Gerlóczy Gyula fölkéretik, miszerint a gazdasági és ipartávlatról az évkönyvbe felvételre kimerítő jelentést készíteni szíveskedjék. Szabó József indítványozza, hogy a jelen nagygyűlés évkönyvébe vétessenek fel mindazon pótszabályok, melyek a közelebbi nagygyűléseken keletkeztek , továbbá közöltessék benne a központi választmány névsora. Központi választmányi tagul ajánlja Balogh Kálmánt, Kubinyi Ágoston ajánlja Bókayt és Peregrinyt, Halász Géza ajánlja Horváth Györgyöt, kik is megválasztatnak. 11. Oláh Gyula indítványozza, hogy a központi választmány dolgozza ki a nagygyűlés alapszabályait a mai kor szellemében és azt helybenhagyás végett a jövő évi nagygyűlésnek terjessze elő. Kátai Gábor azon oknál fogva, mivel sokan vannak orvostársaink közül olyanok, mint pl. a fürdőorvosok, kik nagygyűléseinken, mert azokat még a fürdőidény alatt aug.liában szoktuk tartani, minden jó szándékuk mellett sem vehetnek részt, de még ilyenkor még a gazdászattal foglalkozó egyének is javában el vannak foglalva a nyári munkával, ennélfogva indítványozza, hogy gyűléseink tartására September hónapja, pl. annak második fele tűzetnék ki. A központi választmányra bizatik a gyűlés határnapjának kitűzése. 12. A számvizsgáló bizottmánynak a titkár által felolvasott jelentése, illetőleg javaslata helybenhagyatik. 13. Kubinyi Ágoston indítványozza, miszerint Heves megye helyirata küldessék meg mindazon városoknak, hol már nagygyűlések tartattak, úgy szinte azoknak is, melyek bennünket meghívtak, mint Fiume, Mármaros-Sziget, Arad, Győr, Szathmár. — Elfogadtatik. 14. A pályakérdésekre vonatkozólag jelenti a titkár, miszerint ez évre ki fognak tűzetni; a Koczianovics-féle, mely most a Szurmák-féle 100 írttal 200 és néhány forintra növekedett, továbbá a Majer István kanonoké, mely ez idénről pályázat nélkül maradt, valamint a Szurmák-féle felőbb említett orvosi pályakérdés. 15. A titkár jelenti, miszerint megnyitó közgyűlésünk óta Győr városa meghívó levele is megérkezett, és azt felolvasó, mely is hangos éljenzéssel fogadtatott, s jelenti tovább, miszerint Máramaros- Sziget, Szathmár-Németi, Győr és Fiume tehát azon városok, melyek nagygyűlésünket a jövő évre kebelükbe meghívták. Erre az egész nagygyűlés Fiume nevének hangoztatásában tért ki, oly erős és hangos lelkesedéssel, minőnek vándorgyűléseink újabb folyamában tanúi még sehol és soha nem voltunk. Jövő nagygyűlésünk helyéül Fiume városa tehát egyhangúlag meg lévén választva, a tisztviselők megválasztására került a sor, s hosszas, igen élénk tanácskozás után a következők választottak: Elnökül Scarpa lovag és báró Vécsey. Alelnökökül: Matkovics Gáspár, Ipolyi Arnold, Halász Géza. Titkárokul: Radich Ákos, Poor Imre, Bódogh Albert. Pénztárnokul: továbbra is Rózsay József. Ellenőrül: Batizfalvi Samu. Erre a nagygyűlés mélyen tisztelt elnöke nagyméltóságu és főtisztelendő Bartakovics Béla egri Ipolyi Arnold beszéde A MAGYAR ORV.S TF.RM. VIZSG. XIIIk NAGYGYŰLÉSÉN. Nagyméltóságu elnök, kegyelmes érsek.Mélyen tisztelt nagygyűlés! Önök nemes hazafias rokonszenves magas tanulmányaik, uraim, idei nagygyűlésük helyéül Hevesmegye főhelyét, Eger városát választották. Engedjék hogy nemes tisztemben eljárva, mint a helybeli megyei és városi rendező albizottmány vezetője , elnöke, önöket nem csak e város, de az egész megyének és vidéknek nevében is a legmelegebben s leglelkesebben üdvözölhessem. A hely, melyet önök választásukkal megtiszteltek valóban nem méltatlan önökre! Istennek teremtő szent keze által a természet minden adományaival dúsan megáldva, dicső királyaink és buzgó főpásztorai által a hit templomává és a tudományok csarnokává avatva; fiai és lakosai ipara és szorgalma, hazafiusága és vitézsége, nemes és szép tettei, s magas történeti visszaemlékezések által megszentelve, méltán honfiúi önérzettel mondhatjuk, hogy a haza nagy és szent helyeinek egyike ez, melyre önök uraim léptek. Mert minden emberi lét és élet fejlődésének és minden társadalom virágzásának, uraim, e kettő képezi alapfeltételét: a föld, melyen mint alapon és talajon az ember él és áll; s a szellem, mely a halandót a föld végén és porán túlemelve lelkesíti. S e megyének, helynek és népének, melyet önök uraim mai tudományos gyülekezetükkel megtiszteltek, mind a kettőből az örök gondviselés dúsan kiadta az ő részét. E megye földje egyike a legáldottabbaknak és földtani tekintetben is, hogy bemutatását mindjárt a geológiával, a földtannal kezdjem, egyike a legérdekesebbeknek. Földje testének mintegy csontvázát s gerinczezetét a Mátrának, alkatára nézve a Cordillerák és Andesekhez hasonló harmadkori úgynevezett vulkánit kőzete a Trachyt képezi, s ennek dús családjai : az Andesit és Rhyolyth vagy Quart- és Zöldkőtrachyt. Mig az alpesi természetű Blikknek kiváló saját képlete a Jura-mész és a Wehrlit, vidékünk ezen nevezetes ásvány-unicuma. És mig e kőzetek mélyében az arany és ezüst, ólom, vas és réz, kőszén és mész terem, — csekélyebben ugyan ma részben, mint valaha; bérczeik tetőin pedig a magas tölgy koronája s a cser lombkoszoruja leng, addig alföldje rónáin, az elmállott és lemosott kőzetek nyirk s agyag televény talaján, az arany buzakalász reng. És ha mindjárt a geolog, valamint az állatbuvár, zoolog, a rovarász és füvész nem talál is itt meglepőbb képződéseket, s nem új s ismeretlen állat- és növényfajokat és nemeket, de feltalálja elég dúsan hazánk faunájának majdnem összes fajait, fel flórájában növényeinek minden nemeit. Kezdve a rengetegek ragadozó vadaitól, egész a szelíd és hasznos házi állatokig; a lég urától, a sastól egész a kellemes zengőkig, minden nemek képviselve van. S a kéklő béreztetők magas szálfáitól egész a mezőnek lángoló bibormezü Adonisaig, s a csermely partján, tiszta habjaiban tükröződő azúrkék szende Nefelejtsig, Flóra összes bájos leányaival találkozunk. S a mi mindennek életet és jelentőséget, lelket és szellemet ad uraim, a teremtés királya s a föld ura az ember, tanulmányaink ezen legfőbb és legnemesebb tárgya, — évezredek s az őskor óta lakja ezen áldott virányokat. 2564 érsek ő kegyelmessége következő szavakkal zárta be a közgyűlést: Nagytekintetű gyülekezet! Egernek évkönyveiben fenmaradand emléke e napoknak, melyekben a tisztelt orvosok és természetvizsgálók tudós társulata működését itt folytatta. A tudós társulatnak fő feladata, hogy évről évre hazánk más más vidékét meglátogatva, ennek tudományos és az emberiség javára fenálló intézeteit, valamint a természetnek gazdagsági tartalmát megvizsgálván, idővel az egész hazának bővebb ismeretét előmozdítsa. Legnagyobb örömünkre szolgálna tehát, ha a tiszt, társulat ebbeli tudós és hasznos fáradozásának czélját nálunk is elérte, s midőn a bucsuzás ideje megjött, magunkat a társulat barátságos emlékezetébe ajánljuk. Isten vezéreljen mindenkit visszautazásában! (Vége következik.!