Budapesti Közlöny, 1868. november (2. évfolyam, 253-276. szám)
1868-11-08 / 258. szám
egyházi törvényei s fenyítéke általában mellőztetnek, sőt rendtartása is hanyatlásnak indul. Minthogy pedig a kétoldalú egyesülési szerződésnek ilynemű egyoldalú megsértése csak azáltal vált és válhatik lehetségessé, hogy ehhez az államkormány segédkezet nyújt, mit a jelenlegi felelős kormány részrehajlatlan jogérzületéről fel nem tehetünk, s minthogy másrészt az egyesülési kétoldalú szerződés értelmében minden, a dogmát nem érintő intézménye a gör. keleti egyháznak, egész kiterjedésében alkalmazható, sőt a jogegyenlőség és viszonyosság elvénél fogva alkalmazandó a gör. kath. egyházra is . Tiszteletteljesen kérjük a t. házat, méltóztassék határozatilag kimondani, illetőleg kötelezni a t. vallás- és közoktatási miniszer urat, hogy a görög-kath. egyház román és orosz részeiben külön megtartandó nemzeti congressusoknak szervezése tárgyában mielőbb tvjavaslatot terjeszszen elő; s hogy addig is, míg e részben törvény hozathatnék, eszközölje saját felelőssége mellett az ilynemű ideiglenes congressusok összehívását ugyanazon alapon, mely a görö kel. egyházra nézve már is törvény által el len fogadva. Dobrzánszky Adolf, Vlad Alajos, Medán Endre, orsz. képviselők. Kinyomatása és szétosztása után tárgyalási napja kitüzetik. Lónyay Menyhért pénzügyminiszer : T. ház! Az ezen év folytán hozott adótörvények, két adónem kivételével minden egyenes és közvetett adóról intézkednek, azok érvénye egész 1869. év december 31 éig terjesztetett ki a szentesített törvények által. Azon két adónem, melynek érvénye csak a folyó év utolsó napjáig mondatott ki : a bor- és húsfogyasztási adó és a személyes kereseti adó; ezekre vonatkozólag tehát kötelességemnek tartom a t. háznak a törvényjavaslatokat benyújtani. A borfogyasztási adónál javaslatba hozom, hogy az évi bortermelés 5%-r a szőlősgazdánál házi szüksége fedezésének tekintetéből adó alá ne vetessék, és hogy ezen adómentes bormenynyiség 15 adóig terjedhet. Ez, úgy hiszem, az eddig gyakorlatban volt szabályoknál kedvezőbb, és a termelőkre nézve méltányos eljárás. Továbbá javaslatba hozom a bor és húsfogyasztási adó beszedésénél az átutalás elmellőzését és azon nagyobb községeknél, melyek a fogyasztási adó beszedése iránt egyezményt létesítenek, a beszedési költségek fedezésére bizonyos összeg elengedését. Ezek azon reformok, melyeket a bor- és húsfogyasztási adóra nézve a jelen körülmények közt javaslatba hozni lehe. Ami a személyes kereseti adót illeti: az ezen adónem megállapítása alkalmával hozott határozat értelme szerint javaslatba hozom a Magyarországban létező személyes kereseti adószabályoknak Erdélyre való kiterjesztését is, és így megszüntetését mindazon díjaknak, melyek Erdélyben védelmi díj, feladó, pótadó és polgári díj czime, valamint a szomszéd török tartományokba legeltetés végett hajtott marhák legelődíja fejében fizettetnek. Mindezen különböző czimek alatti adóztatások helyett be fogna hozatni a Magyarországban divatozó személyes kereseti adó. Hasonlókép javaslatba hozom megszüntetését azon eltéréseknek , melyek a személyes kereseti adó kiszabása tekintetében Magyarország bizonyos területén, u. m. Bács-, Temes-, Torontál- és Krassó megyékben léteznek. Ezáltal ismét egy újabb lépés történnék az adók mérvének egyenlősítése felé a magyar korona területén. Ezen intézkedés folytán Erdélyben ugyan a népnek legszegényebb osztálya, mely a fejadó által aránytalanul terhelve volt, nevezetes könnyebbségben részesülend, azonban az államjövedelem ezen czimen csökkenni fog, és igy a méltányosság azt kívánná, hogy Erdélyben ezen előadandó hiány azon adók emelése által pótoltassák, melyeknél Erdély kedvezésben részesült; de miután a jövő törvényhozás feladatainak egyike úgy is az leend, hogy az adónemeknél létező különbségek lehetőleg kiegyenlíttessenek , ezen hiánynak pótlását jelenben különösen Erdélyre nézve javaslatba nem hozom. Midőn ezen két törvényjavaslatot a t. ház asztalára leteszem, azon kérést intézem a t. házhoz, s méltóztassék elrendelni, hogy ezen kétféle törvényjavaslat mielőbbi véleményadás végett az állandó pénzügyi bizottsághoz áttétessék. Simay Gergely : T. ház: A t. pénzügyminister úr leterjesztéséből körülbelül azt vettem észre, mintha az állam bevételei csak ezen előterjesztett módosítandó kérdések módosításával lennének biztosítva; a többiekre nézve fenntartandók lennének még az 1869 ik év végére is. Nekem közelebbről szerencsém volt Erdélyre nézve az útvámok tekintetében, melyek az állam berendezésének egyik részét teszik, egy interpellate intézni a t. miniszer úrhoz, azon indokból, mert az ottani vámállomásoknak újból 3 évre leendő haszonbérbeadása volt tervezve. Amaz interpellátiómra mai napig sem voltam szerencsés választ kaphatni. Hogy másodszor szólaltam fel ezen tárgyban, bizonyosan fontos aggályaim lehettek, mit ezennel nyilvánítani is kívánok. Ezen igazságtalanság folytán netalán beállható azon eshetőségnek akartam elejét venni, nehogy, miként 1861-ben, a nép maga amaz utvámok fizetését ténylegesen megtagadja. Én, t. hát, épen ezen eshetőségnek kívántam elejét venni, de minden esetre még egy utolsó eszközhöz is kívántam nyúlni; t. i. a 69-ki állam-költségvetés alkalmával nézetrokon képviselőtársaimmal egy határozati javaslatot terjeszteni a t. ház elé, hahogy nem leszek elég szerencsés, ezen interpellátionális utón orvoslást nyerni, ezen kiáltó igazságtalanság és sérelem ellen. Lónyay Menyhért pénzügym.: Azon ülésben, melyben a t. képviselő úr interpellatióját előadta, nem voltam jelen, ennélfogva interpellatiójának tartalmáról ma sem vagyok értesülve. De azek után, melyeket elmondani méltóztatott, következőket vagyok bátor megjegyezni. Az út- és hídvámoknak ezen év végéig leendő fenntartását a törvény megszabta s ennélfogva semmiféle sérelem nem ejtetik sem Magyarország, sem Erdély bármely részén, ha t. i. az utvámok beszedése iránt a szükséges intézkedések megtörténtek. Az utvámok megszüntetésének kérdése szorosan összefügg a közlekedési eszközök, különösen az utak fentartásának kérdésével, s én úgy hiszem, t. hát, hogy e törvényhozás igen rövid tartama alatt a ház valószínűleg nem érend rá e kérdésben intézkedni. Egyébiránt ami azon észrevételt illeti, hogy a t. képviselő úr úgy van értesülve, hogy az utvámok bérbeadására nézve 3 évre köttettek szerződések, megvallom, erről nem vagyok értesülve. De ha így történt is, természetesen csak fentartással történhetett, ha a törvényhozás ez út- és lolvámok megtartását továbbra is rendeli. Simay Gergely csodálkozik, hogy interpellációja a ház határozata ellenére — az elnökség által — a pénzügyministériummal nem közöltetett. Elnök : Én épen kérdőre vettem ennek következtében az iroda személyzetét, s a személyzet részéről épen most kijelentetett, hogy az interpelláció expeditivá vált. Egyébiránt igen könnyen megtörténhetett, és az ehet az elmaradás egyedüli oka, hogy a pénzügyministeri hivatalhoz elment ugyan, de talán nem ezt ott bemutatva. (Mozgás balról.) A mai ülés napirendjén van t. Ghyczy Kálmán képv. úr által beadott indítvány tárgyalási napjának kitűzése. Ha a t. ház méltóztatik beleegyezni, talán a jövő héten, hétfőn lehetne az indítványt tárgyalás alá venni. (Andrássy Gyula gr. közbeszól : Minél előbb!) Ennélfogva tehát az indítvány a jövő héten hétfőn d. e. 10 órakor fog tárgyaltatni. Több tárgy nem lévén , az ülés 12 órakor eloszlik. — ThaiSZ Elek főkapitány hivatala elfoglalása alkalmából következő levelet intézte Pest város képviseletéhez : Tisztelt közgyűlés ! Két bírói ítélet következtében a tisztelt közgyűlés által ellenem intézett kereset alól felmentettem, és közgyűlési végzés által hivatalomba visszahelyeztettem, melyet mai nap tényleg át is vettem. Első és halaszthatlan kötelességemnek tekintem, a tisztelt közgyűlés elé tisztelettel a következő nyilatkozatot terjeszteni: Soha legtávolabbról sem volt szándékom a municipalis jurisdictiót megsérteni, vagy a törvényes felsőbbségnek az engedelmességet megtagadni. Ha kötelességérzetem és a rám bízott hivatal teljesítésében való buzgalmam eljárásomnak ilyen szint adtak volna, azt telkemből sajnálom és kénytelen vagyok legnagyobb részben a rendőrségi ügyekre vonatkozó pozitív rendszabályok akkori hiányának tulajdonítani. Midőn ezt tisztelettel kijelenteném, ismételve állítom, hogy a törvényhozás és a közgyűlés által megállapított rendszabályok lesznek jövőre is egyedüli irányadók hivatalos működésemben. Egyébiránt stb. A FÖLDMIVELÉS-, IPAR- ÉS KERESKEDELEMÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISTERIUM Statistikai OsZtálya ugyanazon alapok szerint gyűjtötte Erdélyországból is az 1868 iki aratási adatokat, a mint azok Magyarországra nézve a „Budapesti Közlöny“ folyó évi September 18-ikai 214. számában már közzététettek. A vetést és aratást kimutató táblázatot megelőzőleg csak annyit szükséges megjegyezni, hogy az aratás minősége iránt gyűjtött — bár kevésbé részletes — adatok nyomán, a termett gabonamennyiség ugyanazon elvek szerint lett kiszámítva, mint Magyarországon, de tekintettel kellett lenni Erdélyben a tavaszi búzára is, mely néhány helyt bővebben termesztetvén, Hunyadmegyében például az összes szántóföldnek 10.O7°/0-át, Alsó-Fehérben 6.02%-át, Kolozsban 2.56% és Fogaras vidékén 236/0-át foglalja el. Az összes őszi vetés egész Erdélyre nézve pedig úgy áll, hogy a 2.4 mil. hold szántóföldből búzára ll.15, rozsra 10.66, kétszeresre 5.77, az egész őszi vetésre 27.5, tavaszi búzára pedig l.77*/o esik. Az összes termés: 276,160 hold föld. 3.166,200 mérő őszi búza 247,036 „ „ 3.188,400 „ rozs, 141,712 „ „ 1.653,500 „ kétszer., össz. 664,908 hold föld. 8.008,100 mérő őszi vet. 43,638 hold fd ped. 515,700 mérő tavaszi búza, mely szerint egy-egy 1600 □ öles hold földre 11.46 alsó-austriai mérő búza, 12.9 mérő rozs, 11.66 kétszeres, általában 12.04 mérő őszi termény és 11.81 mérő tavaszi búza esik. 2354 HELYHATÓSÁGOK. Pest-, Pilis- és Solt- i. e. megyék évnegyedes rendes bizottmányi közgyűlése f. évi november hó 17-én Pesten a megyeház nagytermében d. e. 10 órakor veendi kezdetét. Pest, 1868. november 7-én. Gr. Ráday László, főjegyző. BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. A birodalmi tanácsban még mindig a csehországi kivételes állapot felett folyik a tanácskozás. A nov. 6-iki ülésben Pater Greuter olyan jelenetet idézett elő, milyennel a parlament szabad szólása is meggyaláztatik. E szenvedélyes és indulatin uralkodni nem tudó férfiú e napon tajtékzó dühének szabad kifejezést adott. Hosszan beszélt az „elnyomott Csehország“ mellett, felhozta Schmerlinget, ahogy a magyarokkal bánt s úgy találta , hogy most roszabbul bánnak a csehekkel; dicsérte a magyarokat, hogy a csizmát lábukhoz szabták; de szidta a kormányt, hogy a lábat faragja a csizmához, s azon felfedezéshez jutott, hogy ez fáj. Azután áttért Tyrolra s ömledező szívvel kelt ki a„Bezirks-pascha“-k ellen, kik elég kegyetlenek voltak a pápának egy templomra feltűzött zászlaját megnyiratni, mert az hosszabb volt az osztrák zászlónál. De a türelem kettészakadt s a nevetés, mely szavait kisérte, méltó haragban tört ki, midőn a „Frau Izabella“ kifejezés alkalmából a Felsége nevét tiszteletlen párhuzamba tette. Karzaton és házban roppant vihar kerekedett; jobb és bal és közép mint egy ember felkelt , követelte, hogy szavait visszahúzza. A karzat sem maradhatott nyugodtan, s az elnök csak későre juthatott szóhoz: „tudom, hogy sok szabad, de ez túlmegy minden határon. Követem, hogy a szónok húzza vissza szavait.“ Mi meg is történt. E napnak ez volt a legfontosabb , de minden igaz alkotmányost igen kellemetlenül érintő eseménye.