Budapesti Közlöny, 1869. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1869-01-15 / 11. szám

iruda-Pest, 1869. 11. szám. Péntek, január 15. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAT». Se­RKEszTŐsÉG : Pest«n . hatvani­ utcza 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. az. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­­. ©L gadtatnak Naportai postai szítküldíssel : Egész évre.........................20 fit. Félévre...............................10 „ »•ff vedévre...........................5 „ BCi \PE8T*lf HÁZHOZ HORDVA I Egész évr« ... 18 frt.— kr. Félévre .... 9 „ — n Negyedévre . . 4 «, 50 „ Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbeigtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt eMlinregtm beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 100—300-ig 8 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Magá­nhirdit telek : Egyhasábos petit­­or egyszeri hirdetésért 8 kr. többszöri hirde­tésért 7 kr.minden beigtatásnál. A bélyeg-dij külön minden be­igtatás után 30 kr. oszt. értékb. E­LŐFTZETÉSI ÁRAK I Előfizetés „budapesti közlönyére, a m. k. ministerium hivatalos lapja 1869-dik évi folyamára. Egész évre........................20 forint, Fél évre.............................10 „ Negyed évre ...... 5 „ Községeknek egész évre . . 12 „ „ fél évre .... 6 „ Megjegyzendő, hogy csupán csak fam­­usi községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz a lap kiadó-hivata­lába bérmentve küldendő, Pest, barátok tere, 7-ik sz. a. A Buda-Pesti Közlöny kiadóhivatala. A t. hatóságok felkéretnek az ezen laphoz czimzett pénz­ küldemények bérmentes fel­adására, mivel alólírott kiadó-hivatal bér­­mentetlen leveleket el nem fogadhat. A „Budap. Közl.“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége m. évi december 28-tól kelt legfelsőbb elhatározásával, a közös külügyminiszer indítványa folytán, báró Rothschild Gusztávot párisi tiszteletbeli főconsullá, a szabályszerű consuli illetékek húzására való joggal, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. , A vallás- és oktatásügyi magy. kir. minister dr. Corzan-Avendano Gábor pesti kir. főgymnasiumi igazgató-tanárt, a felsőbb természettanból a magy. kir. egyet­mnél magántanárrá lett képesítése f­oly­­tán, e minőségében megerősitette. A vallás- és oktatásügyi magyar kir. minister dr. Csiky Victor kolozsvári kir. jogacadémiai he­lyettes rendkívüli tanárt, a m. kir. egyetemnél az egyházi jogból magántanárrá lett képesítése folytán, e minőségében megerősitette.5 1868. ÉVI LIV. TÖRVÉNYCZIKK apóig, törvénykezési rendtartás tárgyában . (Folytatás.) HATODIK CZIM. A PERORVOSLATOKRÓL. IV. FEJEZET. Igazolás. 306. §. Az igazolás esetei. Azon fél, ki el nem háríthatott akadály miatta tárgyalási határnapra meg nem jelent, vagy per­ir­atát a kitűzött időre be nem adhatta. Ítélethoza­tal után pedig, ha a felebbezvény beadásának vagy az eskü letételének határnapját elmulasz­totta , igazolással élhet. 307. §. Az igazolás ideje: ki­igazolási kérelmet 15 nap alatt kell beadni. E határidő azon napot követő naptól számit­í­tandó, a melyen az elmulasztott jogcselekmény teljesítendő lett volna. 308. §. Az igazolás tárgyalása a sommás eljárásban. Sommás eljárásban az igazolás kérdése az ügy­­ érdemével együtt tár­gyaltatik s mindkettő egy­­ közös ítéletben nyer megoldást. 309. §. : Az igazolás tárgyalása a rendes eljárásban. Rendes eljárásnál az igazolási kérelem beadása a pertárban a beadvány felzetének előmutatásá­val tanúsítandó s a perfelvételi jegyzőkönyvben megjegyzendő. A bíróság pedig a kérelem fölött legfölebb 15 napi határidőt tűz ki s arra mindkét felet megidézi. ki. igazolás kérdése a 144. §-ban körülírt mó­don külön jegyzőkönyvben tárgyaltatik, akképen, hogy a felek szóváltásaikat még a tárgyalási na­pon beiktatni tartoznak. 310. §. Az igazolási kérdés eldöntése. Ha az igazolásnak h­ely adatik, az elmúl­asztott határidő helyett más tűzendő ki. Ha a mulasztás nem igazoltnak mondatik ki, a mulasztás miatt hozott előbbi határozat lép hatályba. 311. §. Perorvoslat. Az igazolást megtagadó végzés ellen az illető fél semmiségi panaszszal élhet, ellenben olyan végzés ellen, mely az igazolást megengedte, nincs helye a perorvoslatnak. V. FEJEZET. 312. §. Az igazolási kérelem kizárása. Minden egyes periratra nézve a fél csak egysz­er élhet igazolással. 313. §. A megállapított igazolási határidő lejárta után, vagy a törvény által meg nem engedett esetekbe­n benyújtott igazolási kérelem hivatalból visszauta­­­sítandó. 314. §. Az igazolási kérelem hatálya, ki­igazolási kérelem beadása felfüggeszti ugyan a végrehajtás foganatosítását, de a tör­vény által engedett biztosítási intézkedéseket nem akadályozza. P­erújítás. 315. §. Perújítás esetei. Perújításnak van helye: a) ha a fél a megjelenés vagy a perirat beadási határidejének vétlen elmulasztása miatt, a 306. §. szerint igazolással nem élt ; b) ha az alapperben hozott sérelmes ítéletre az ügyvéd hibája vagy mulasztása nyújtott al­kalmat ; c) ha a pervesztes fél lényegileg a per tárgyára vonatkozó s az alapperben nem használt bi­zonyítékokat hoz fel ; d) a 321. §. esetében. 316. §. Perújítás az előbbi §. a) alatti esetében az el­mulasztott határnaptól számítandó fél év, — ab)­­ alatti esetben az alapperben hozott ítélet kézbesí­tésétől, illetőleg a felebbezés beadásának elmu­lasztott határnapjától számítandó fél év, — végre a c) és d) alatti esetben azon idő alatt engedtetik, míg a per tárgya a polgári törvények szerint el­­ nem évül. 317. §. A perújítás kizárása. Nincs heh­e perújításnak : a) az esküvel eldöntött perre vagy egyes kér­désekre nézve, kivévén , ha az eskü hamis­nak bizonyul be; b) a bírói egyezség által befejezett perekben ; c) a félnek a per folyama alatt bíróság előtt sajátkezűleg aláírt nyilatkozata által vagy élő­szóval tett beismerése alapján eldöntött perekben. 318. §. Perújításnak csak egy ízben van helye, s ha az egyik fél perújítást használt, azzal a másik fél már nem élhet. Ha azonban azon fél, ki még perújítással nem élt, az újított perben részben vagy egészben per­vesztessé lön, s az újított per befejezése után a per érdemére vonatkozó új bizonyítékot talált, ki­vételesen megújíthatja a pert, de tartozik kimu­tatni, hogy bizonyítéka se az újított, se az alap­perben nem használhatta. 319. §. Perujitási kereset. A perujitási kereset az alapperb­ei kérelmen túl nem terjedhet. 320. §. Az úyitott perben a perújítás kérdése az alap­perben eldöntött ügy érdemével együttesen tár­gyaltatik és döntetik el. Az eljárás a közönséges szabályok és elvek szerint történik. Mindkét fél minden követelését, ellenkövetelé­sét és bizonyítékait kölcsönösen ép úgy előad­hatja, mint az alapperben tette vagy tehette volna. 321. §. Elsőleges bűnvádi eljárás. A­ki azt véli, hogy ellenfelének vagy mások­nak a büntető törvényekben tilalmazott cselek­ménye miatt lett pervesztessé, s hogy ennélfogva az alapperben hozott ítéletet a bűnös cselekmény bebizonyítása által érvénytelenítheti, előlegesen a bűnvádi eljárás megindítását kérelmezze, a per­újítást pedig csak azután, a­mikor a bűnösség jogérvényes ítélet által kimondatott. 322. §. Ha a bűnvádi kereset elévülése az előbbi­­­ban említett idő lejárta előtt telik le, a bűnösség kér­dése fölött a polgári bíró, — de csak annyiban

Next