Budapesti Közlöny, 1869. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1869-09-01 / 199. szám

V.Wachter Frigyes németül kihirdeti, hogy 64 „igen“-nel, 34 „nem“ mel szavazott. Bujanovics Sándor magyarul kihirdeti az ered­ményt. Elnök: Ennélfogva a 82.000 ft levonás beál­­littatik. Wachter Frigyes németül kimondja a hatá­rozatot. Elnök: A második kérdés így szól: Beállittas­­sék e a közös hadügyministérium rendkívüli költ­ségvetése II. czime alatt két dunai gőzös megren­delésére 400.000 ft ? Igen vagy­ nem ? Wächter Frigyes németül előadja a kérdést. Előbb Wächter, azután Bujanovics olvassák a névsort. „Igen“-nel szavaztak : Bochensky lovag, Cou­­denhove gr. Giovanelli b., Golejewsky gr., Jablo­­nowszky hg., Dr. Leonardi, Petrino b., Dr. Ziemi­­alkovszky, Apponyi Sándor gr., Bethlen Farkas gr., Bittó István, Bogovics Imre, Bujanovics Sán­dor, Dániel Márton, Éber Nándor, Erdödy Sándor gr., Ernuszt Kelemen, Eszterházy Pál hg., Fiáth Ferencz, Házmán Ferencz, Hertelendy Kálmán, Horváth János, Horváth Péter, Janko­vics Antal, Jancsó István, Károlyi György gr. Kautz Gyula, Kemény Gábor b., Mesznil Victor b., Miske Imre b., Nemes Vincze gr. Erdődy Pál, Pásztélyi János, Petrovay Ákos, Pulszky Ferencz, Bajner Pál, Rudnay István, Szapáry Antal gr., Széchenyi Imre gr., Széll Kálmán, Szitányi Bernát, Tisza Lajos, Tury Samu, Ürményi Miksa, Vay Miklós b ifj., Wahrmann Mór, Wenckheim Fri­gyes gr., Wodianer Albert b., Zichy Ferencz gr., Zichy József id. gr., Zichy Nándor gr., Zichy Vic­tor gr , Zsedényi Ede, Szirmay Ferencz gr., Her­­voits István. „Am“-mel szavaztak : Orneth lovag, dr. Ban­­hans, Bibus, dr. Daubek, dr. Demel lovag, Dietrichstein hg, dr. Figuly, dr. Gross Gusz­táv, Handel b., Helferstorfer, dr. Kaiser, Kinsky hg, dr. Klier, Kotz b., dr. Lapenna, Lax, dr. Lumbe, dr. Mandelblüh, Mertens b., dr. Neu­mann, Pascotini b., Pipitz lovag, Rechberg gr., Záhony b., Schlegel, Schiler, Spiegel gr., Stef­fens, dr. Stieger, dr. .Strass, dr. Sturm , Svetec , dr. Vidulich, Waechter b., Wrbna junior gr., Wüllerstorf, Waechter és Bujanovics kihirdetik, hogy 59 igennel, 89 nemmel szavazott. Elnök: Ennélfogva a 400,000 főt a két moni­torra megszavaztatik. Wächter ugyanezt németül ismétli, mire az ülés a jegyzőkönyvek szerkesztése végett felfüg­­gesztetik. Bujanovics az elkészült jegyzőkönyvet felol­vassa a magyar bizottsági tagok, viszont Wächter az osztrák delegatio körében. Félórai szünet után Hopfen, az osztrák delegatio alelnöke elfog­lalja az elnöki széket. Bujanovics és Svetec felolvassák a jegyzőköny­vet, s ezzel az együttes ülés d. u. 1 órakor el­­oszlik. Két órakor a magyar delegativ saját helyiségei­ben összeült. Rainer Pál olvassa a közös költségvetést úgy, mint az a legfelsőbb megerősítés alá terjesztendő. Felolvastatván a jegyzőkönyv és a bizottsági költségvetés, mindkettő helybenhagyatott, és az elnök a netaláni hátralékos kiadás teljes tésé­­vel megbizatik. Erre az ülés esti 5­­­ óráig elnapoltatik. JELE N T­É S­E a közös ügyek tárgyalására 1869. évben kiküldött magyar országos delegatio hadügyi albizottságának, a közös hadügy mini­steriumnak 1870. évre szóló költségvetése tárgyában. (Folytatás és vége.) AZ 1870. ÉVRE ELŐTERJESZTETT RENDES ELŐIRÁNYZAT. A katonai közigazgatás saját bevétele. Ezen bevételek kimutatása az eddigi előirány­zatokban igen hiányos volt, a hadügyministe­­rium kezelése alatt lévő nagy alapoknak abban semmi nyoma nem lévén. E tekintetben az idén nevezetes haladás történt, a delegációk kívánságát ugyanis tekintetbe vévén a hadügyér, mindezen kezelése alatt lévő alapo­kat elősorolja. Azonban az albizottság véleménye szerint ezen kimutatás nem történt sem oly mérvben, sem oly módon, mint az kívánatos lett volna. Egyedül a helyettesítési alap bevételeit és ki­adásait lehet abból ugyanis megítélni; a többi alapokra nézve a tőke és abból folyó kamatok kimutattatnak ugyan, de a jövedelemnek hová for­­dítása sehol sem tűnik ki,ámbár ez itt-ott a szám­adásokban felvétetett. Oka ennek, hogy a hadügyér nézete szerint ezen alapoknak külön rendeltetésük van és ez a hadügyministériumra lévén bízva, ezen alapok a budgetbe nem tartoznak. Az albizottság ezen alapok megvizsgálására egy választmányt küldött ki, mely az alapítványi leveleket a hadü­gyministeriumnál átvizsgálván, e tekintetben véleményt adjon. E választmány jelentését az albizottság ma­gáévá tévén, az albizottság javasolja, hogy mind­azon alapok, melyek nem kétségen kívül magán­­természetűek, jövedelmeikkel és kiadásaikkal az előirányzatba bevezessenek, és hogy jövőre ez alapok kezelése a közös pénzügyministériumnak átadassék. Mint a közös budgetbe valókat az albizottság a következőket találta: 1. A helyettesítési alap. Ez alapnak tőkéje, bevételei és kiadásai ki van­nak ugyan már is mutatva az előirányzatban, de mint egészen külön czélra szántak. Mint ilyen külön czélra szántat az albizottság a helyettesítési alapot el nem ismerheti. Van ugyan ennek egy része, mely az előbbi védrendszer sze­rint belépett önkéntesek és helyettesek díjazására és végkielégítésére szükséges, és ezt az albizott­ság mint ezen egyének tulajdonát tekinti; de erre a hadügyér számításai szerint csak 7,065.200 frt szükséges készpénzben, ezen összeg állampapi­rokban 70% számitva 10,093.100 forint tőkét képez, melyet az 1868. végén még meglévő 33,592.631 frt, 31 krajczárból levonva, marad mintegy 23.493.884 frtnyi összeg, mely közös czélokra használható lenne. A nélkül tehát, hogy az albizottság a kielégítések után fenmaradó ösz­szeg rendeltetése iránt e pillanatban véleményt adna, ez alap bevételeit jövőben a hadsereg bevé­telei közt és az abból fedezett kiadásokat a ki­adási rovatokba beveendőknek véli. 2. Az átalános rokkant-alap. Ez már fel van véve 292.000 írtban a hadü­gy­­ministerium saját bevételeiben. 3. Az átalános kórházi alap. Ez is a­ár fel van véve 54.000 forintban. 4. Egy helyőrségi kórház építésére szánt alap. Erre nézve az albizottság azon felvilágosítást nyerte a hadügyértől, hogy az egész tőke kama­tokkal együtt épen fentartatik és annak idejé­ben fedezetkép fog használtatni, és ha a kóroda építése megengedtetik, az abbeli szükséglet azon időközi költségvetésben fog felvétetni. 1870 ben a kamatösszeg hihetőleg még egész mérvben tő­késittetni fog. 5. A József-akadémia könyvtár alapja. Ezen alap, ha a József akadémia megszűnvén, magán igények fentartása mellett az egészségügyi rovat fedezésére lesz fordítandó, a költségvetésbe fel nem vehető, mert az alapítók szándéka sze­rint más rendeltetése leend. Mindezeknek az 1871-iki előirányzatba való beosztatására szólítja fel az albizottság a had­­ügyért. Viszont magán természetűeknek látszanak a következő alapok: a) a Schwarzenberg-féle alap, b) az ezredi alapítványok, c) elkülönített katonai alapok, d) az állatgyógyintézet alapja. A határőrvidéki átalános vagyon alap és a ha­tárőrvidéki nevelési és képződési alapok mint a határőrvidék tulajdona, sem közös, sem katonai nem lévén, a határőrvidéki igazgatással átveen­dők lesznek, azonban jelenleg ez is a hadügymi­­niszerium­ kezelése alatt állván, mindenesetre be­számíta­nó a határőrvidék oktatásügyi budget­­jébe. Addig is, míg ez megtörténnék, az albizottság­ ezen alapokra nézve külön kimutatást kívánt, mely ide mellékeltetik. A többi alapok, mint a kisebb rokkant­ alapok, melyek 500 különféle alapból állanak és a kato­nai képződési alap, mely 112 kisebb alap egye­sítéséből ered, megvizsgálását az idő rövidsége nem engedte; azonban ezen alap jövedelmeinek azon része, mely a hadügyér v­éleménye szerint a közös költségvetésbe beveendő volt, már az elő­irányzat 30. lapján lévő növendékek táplálati áta­lányaiban fel van véve. A Ludoviceumi alapra nézve, mely ezek közt fordul elő, az albizottság az előbbi delegációk ré­széről kifejezett jog­fentartást, mely szerint az egészen elkülönítendő, és mint Magyarország tu­lajdona tekintendő, nem csak ismételve kifejezi, de minthogy a közös hadügyminiszer részéről azon biztosítást nyerte, miszerint az iránt, hogy ezen alap eredeti hivatásához képest a magyar kor­mánynak átadassék, elvi nehézség nem fordul elő : elvárja az albizottság, hogy a Ludoviceumi alap többé a közös alapok közé fölvétetni nem fog. Egyátalában a hadügyministerium saját bevé­telei 60.000 írttal lejebb vannak előirányozva mint 1869-re. Ez annak tulajdonítható, hogy a haszonvéletlen tárgyak eladásából eredő bevétel csekélyebb, és így a bevételek 3.174.000 helyett csak 3.114.000 írtra vannak számítva. Átruházás. Az albizottság javaslata szerint az átruházás­nak (Virement) az egyes czimek között helye nem lenne, kivévén a X. az „ellátási ügyre“ vonatkozó czimet, mely között ugyanis, és a rendkívüli költségvetés VIII. a „számfelettieket“ illető czime között, az azok között létező összefüggésnél fog­va, az átruházás megengedtetnék. Kelt Bécsben, 1869. aug. 22-én. Bittó István s. k., a hadügyi albizottság elnöke. Éber Nándor s. k., a hadügyi albizottság előadója. JELENTÉSE a közös ügyek tárgyalására 1869-ik évben kiküldött magyar országos delegatio hadügyi albizottságának a közös hadügyminisztérium által az 1868 iki rendes költségvetésnek 2.700.000 frttal való túlhaladásáért kért indemnitás és az 1869-ik évre kért 3.700.000 ftnyi póthitel tárgyában. Az 1868 ik évre megszavazott költségvetésnek 2.700.000 frttal történt túlhaladásáért kért indem­nitás csak azon feltétel alatt és akkor lesz meg­adható, midőn végleg megállapítható leszen a túl­­kiadás, és megítélhető, hogy mennyire volt az el­­kerülhetlen. A zárszámadások megvizsgálásáig mindez nem lehetséges és épen azért a kezelési kimutatások betekintésével megbízott választmánynak jelen­tése nem nyújt biztos támpontokat sem arra nézve, hogy a túlkiadás csakugyan annyi, mennyiért in­demnitás kéretik, sem arra nézve, hogy az való­ban a ministeri előterjesztésben kitett czimeknél állott be. Ennélfogva az indemnitás kérdése szükségké­pen elhalasztandó a jövő delegátióig, miután az 1868- ik évi szolgálatra a pótkezelés az egész 1869- ik évre ki lévén terjesztve, a számadások csak ezen év végén lesznek bezárhatók. 1869-ik évre kért póthitel. 1-ső tétel. Azon 270.0­00 frt., mely az­ 1868-ik évben be nem taníttathatott 17,297 ujoncz betaní­tására azon okból kívántatik, mert az arra meg­szavazott pénzösszeg másra költetett el, — a be­tanítás biztosítása tekintetéből ezúttal pótlólag megszavaztatik, fenntartatván mindazonáltal az 1868 ki számadások megvizsgálásának idején azon kérdés eldöntése, ha elkerülhetlen volt-e az e czélra megszavazott összegek máshová fordítása. 2 ik tétel. Az ellátás szintén kért 500.000 frt nem szavazható meg, minthogy az új szervezések által feleslegesekké vált egyének nyugdíjaztatása folytán az e­nzimnél előállott nagyobb szükség­letnek megfelelő, sőt azt mégis haladó megtakarítá­soknak kellenek előfordulni a csapatok és fizetéssel 2830

Next