Budapesti Közlöny, 1870. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)
1870-09-11 / 206. szám
sik főcsoportjából, vagy mindenik csoportjából, megvizsgáltatni. Aki azonban felső nép- vagy polgári iskolai tanítói általános oklevelet kíván nyerni, az köteles magát vagy a nyelv- és történettudományi, vagy a mennyiség- és természettudományi főcsoportok egyikébe osztott minden tantárgyból megvizsgáltatni. A megvizsgált egyén tanítói oklevelében osztályzatot, csak azon tárgyakból és képesítést csak azon főcsoportra nézve nyer, melyekből a vizsgát kiállotta. A művészeti tanszak csoportjába sorozott tantárgyak együttesen senkire nézve sem kötelezők. A művészeti tanszak bármely ágából külön-külön lehet vizsgálatot tenni; az így nyert oklevél, tulajdonosát, csak az abban kitett tantárgyak tanítására jogosítja fel. 13. §. A vizsgálat elméleti és gyakorlati részből áll Az elméleti vizsgálat írás- és szóbeli. A gyakorlati vizsgálat gyakorlati tanításból áll. 14. §. A vizsgálat az írásbeli munkák készítésén kezdődik s zárt ajtóknál foly. A kidolgozandó feladatok megállapítása végett a tanári kar, a vizsgálat határnapja előtt egy hónappal, a vallás és közoktatási ministériumhoz mind a paedagogiai, mind a mennyiségtani tárgyakból, a tanfelügyelő útján, hat-hat tételt küld fel, melyek közül a ministérium a kidolgozandó egy-egy tételt kiválasztván, a vizsgálat határnapja előtt pecsét alatt leküldi. A vizsgálat napja reggelén a vizsgáló bizottság a kidolgozandó tételeket záró levelet a vizsgálandók előtt bontja fel s hirdeti ki, midőn a vizsgáló bizottság a munkák kidolgozása feletti felügyelésre rendelt két tanár kivételével a termet elhagyja. A vizsgálandók munkáik kidolgozását azonnal megkezdik s azt egyfolytában 3—4 óra alatt bevégezni kötelesek. 15. §. Az írásbeli vizsgán készít a vizsgálandó: a) Egy nevelés- vagy oktatástani önálló dolgozatot. b) Egy mennyiségtani , nevezetesen polgári számvetési, vagy mértani feladatot. c) A művészeti tárgyakból vizsgára jelentkezett, a saját szakából kitűzött feladatról készít valamely munkát. Nevezetesen a rajztanítónak szándékozó egy rajzolási vázlatot; az ének tanítóságra készülő a népszerű zene elméletéből, alkalmazva azt az ének tanítására; a szépírástanító valamely szépírási mintát ; a testgyakorló a testgyakorlás elméletéből vett tárgyról értekezik. A tanítójelölt e helyre magával csupán iróvagy rajzoló szereket vihet ; munka közben társaival érintkeznie nem szabad. Ki e szabályt áthágja, az a szóbeli vizsgára nem bocsáttatik. Aki dolgozataival készen van s azt a felügyelő tanárok egyikének tisztázva benyújtja, a teremből eltávozik. 16. §. Az írásbeli dolgozatokat a képezdei igazgatóból,egy képezdei s egy meghívott szaktanárból álló három tagú bizottság a vizsgálat alatt megvizsgálja és megbírálja; a dolgozatokban netalán előforduló hibákat megjelöli s mindegyik jelölt ebbeli osztályzatát megállapítja s eljárásáról szóló jelentését a végeredményt megállapító vizsgáló bizottság összes ülésén előterjeszti. 17. §. A szóbeli vizsgálat nyilvánosan és a 9. §. értelmében következőleg történik. A képezdei tanári kar a vizsgálandók névsorát az elnök és minden vizsgáló tag számára egy-egy példányban úgy állítja össze, hogy mindenik tanítójelölt neve után függőlegesen húzott rovatuk tetejére a szó és írásbeli tantárgyak, valamint a gyakorlati vizsgálat czímeit feljegyzi. E mellett mindenik tanár a maga szakából a legfontosabb tételeket (kérdéseket) kiírja s e tételeket az illető elnöknek általadja. A jelöltet felelésre mindig az elnök szólítja fel s a felvett tantárgy tételeiből hozzá a kérdéseket is ő, vagy az igazgatótanács tagjai intézik. A feltett kérdést az illető szaktanár fejtegetteti, melybe azonban a bizottság bármely tagja is beleszólhat. Egy tantárgyból egy-egy jelöltnek legfölebb három önálló tételt lehet fejtegetés végett feladni. A felelet eredményét, a jelölt neve után, a felvett tantárgy rovatába, mindenik vizsgáló tag saját ítélete szerint, kitűnő, dicséretes, elégséges vagy elégtelen osztályzati fokok szerint jegyzi be. 18. §. A gyakorlati vizsgálat menete. A vizsgálandó tanítójelölt a gyakorló-iskola felsőbb osztályai vagy a felső nép- vagy polgári iskola növendékeit, a vizsgáló bizottság tagjai előtt, a tanításra kitűzött tantárgyból legalább egy negyed, legfelebb fél óráig oktatja. A próbatanítás tárgyát a vizsgáló bizottság határozza meg ; a jelöltnek a tanítás előtt fél nappal előbb adja tudtára. A próbatanítás tárgyát mindenik tanítójöltnek az általa választott tanszak csoportból kell kijelölni. 19. §. A tanitójelölt gyakorlati vizsgájában különös figyelemmel kell lenni a következőkre: Hogy mennyire és mi módon képes oktatás közben a tanítás alá vett tárgyat szemléltetni, elemileg fejtegettetni. Bírálat alá kell venni előadási képességét s mindenekfölött azt, hogy mikép tudja a gyermekek figyelmét lekötni, mindnyájukat gondolkozásban s egyszersmind vidám hangulatban tartani, eközben s ezek által fegyelmet gyakorolni. 20. §. A tanitónőjelöltek a tantárgyakra nézve mind elméletileg, mind gyakorlatilag, a férfi-tanítókhoz hasonlóan, azonban a leányok számára kiadott polgári iskolai tanterv értelmében vizsgáltatnak meg. Kötelesek ezenfelül a női kézimunkák készítéséből és azoknak tanítása módszeréből is vizsgálatot állani ki. 21. §. Felső nép vagy polgári iskolai tanítói vizsgát egyes szaktudományokból s azoknak tanítása módszeréből is lehet tenni; azonban az ilyen jelölt a felvett tantárgyból mind elméleti, mind gyakorlati vizsga alá vettetik. Az ekkér nyert tanítói oklevél, tulajdonosát csak azon tantárgyak tanítására képesíti, melyek abban osztályzattal vannak megjelölve. 22. §. Az összes vizsgálatok végeztével a vizsgáló bizottság összeül s a tagok a jelöltekről vezetett jegyzékeiket egybevetik, mindenik jelölt osztályzatát, minden tárgyból külön-külön s ezekből kihozva általános osztályzatát és gyakorlati képességét, kétes esetekben szavazatiig, megállapítja s határozatát minden egyes jelölt után egy arra rendelt anyakönyvben összeállítja. Az anyakönyv rovatai: folyószám; a jelölt neve ; születési éve; születési helye; elemi iskolai gyakorló tanító volt, vagy tanulmányait gymnasiumban, reál- vagy polgári iskolában végezte; egyes tantárgyakból érdemlett osztályzata; általános osztályzata; képességi foka; észrevételek. A képesség fokai: kitűnően, dicséretesen, elégségesen képes. Az anyakönyvet a vizsgáló bizottság minden tagja aláírja. 23. §. Az oly jelölt, ki egyetlen elégtelen osztályzatot nyert, félévre vagy egész évre visszavettetik. 24. §. A vizsgáló bizottság eljárásáról jegyzőkönyvet vezet, s ennek egy hitelesített példányát az anyakönyvvel s a fogalmazási gyakorlatokkal együtt a vizsgálat bevégeztével azonnal a vallás- és közoktatási miniszerhez felterjeszti. 25. § A felső nép- és polgári iskolai tanítói oklevél az anyakönyvből állíttatik ki, a hit- és erkölcstani osztályzat kivételével, melyet az illető lelkész által kiállított bizonyítvány szerint kell az oklevélbe bejegyezni. Az oklevelet a tanfelügyelő, a képezdei igazgató és a meghívott szaktanárok egyike írják alá s egy e végre külön készített pecsétnyomóval erősítik meg; ezt azonban csak akkor lehet kiadni, midőn a vizsgálatról szóló anyakönyvet a vallás és közoktatási minister helybenhagyva visszaküldi. A ministériumhoz felterjesztett anyakönyvek alapján a vallás- és közoktatási ministériumnál a képesített tanítókról egy országos anyakönyv szerkezetik. 26. §. A felső nép- és polgári iskolai tanítói oklevél dij- és bélyegmentes. 4054 27. §. Külföldön nyert felső nép vagy polgári iskolai tanítói oklevél a magyar birodalmi felső nép- vagy polgári iskoláknál csak akkor válik érvényessé, ha azt a vallás- és közoktatási minister jóváhagyta. 28. §. A gymnasiumi és reáliskolai tanárok felső nép- és polgári iskoláknál alkalmazhatók , oktatást azonban csak azon tantárgyakból adhatnak, melyekre nézve képesítve vannak. Az úgynevezett főelemi tanítók, ha felső nép- és polgári iskolánál kívánják magukat alkalmaztatni, kötelesek előbb felső nép - és polgári iskolai tanítóképességi vizsgát állani ki. 29. §. A vizsgáló bizottság minden tagja az állampénztárból az ország fővárosában 5 frt, vidéken 3 frt napidijt s netalán útiköltség fejében mértföldenkint 1 frt utazási dijt kap. Budán, július 15. 1870. B. Eötvös József. (E szabályrendelet példányai kaphatók Ráth Mór könyvkereskedésében. Egy példány ára 6 kr.) NEMHIVATALOS RÉSZ. TÖRVÉNYKEZÉS, k «». kir. semmit mesék nyilvános üléseiben lefndő előadás végett újabban kitűzőttek. (Folytatás.) Molnár Istvánnak, gróf Vay László e. végrehajtási ügyében, alperes s. psza. Hercz Sámuelnek, Klein Linót és neje e. sommás perében, alperesek s. psza. Keresztes Antalnak s. psza. Bomba Emilia mint Bomba Erzsébetnek term. és törv, gyámja e. 105 frt s járulékai iránti sommás perében. Kimpián Péternek s. psza, Mihálczán György e. végrehajtási ügyében. Márkus Józsefnek s. psza, Kondrát János e. sommás keresetében. Donczky Dávidnak, Frits Rudolf és neje e. sommás perében, alperes s. psza. Kovács Mihálynak, Sípos Sándor e. sommás perében alp. s. panasza. Feldmann Pepi Honig Izsáknénak Nyegrán Illés e. biztosítási ügyében, az előbbi s. psza. Árvay Mihály és érdektársainak, Pataki Pál e. biztosítási ügyében, alperes s. psza. Milecker Annának s. psza. Lotháry Jakab e. végrehajtási ügyében. Coeu Mihálynak, Leterna György e. végrehajtási ügyében, alp. s. psza. Kohn Sámuel és Kun Mihálynak, Beck László és Schwarcz Dávid e. sommás perében, alperesek s. psza. Frakovics Endrének, Tóth Márton és érdektársai e. rendes perében, felperes s. psza. Barcsay Jánosnak, Veres Pál e. sommás perében,alperes s. psza. Gutmann Mózesnek, Vondáz Vendel és társaié, sommás perében, alperesek s. psza. Zavisits Miklósnak, Gyertyánffy József e. rendes perében, alperes s. psza. Orbán Károlynak, Hirsch József e. birtokháboritási perében, alperes s. psza. Hervay Lajosné szül. Tóth Teklának, Grosz Jakab e. sommás perében, alperes s. psza. Ugyanazon ügyben beadott felebbezés indokai. Hobán szül. Kriszta Ikoniának, Grundhauser Antal és neje elleni végrehajtási ügyében, ez utóbbiak s. psza. Szkrob Mitrunak, Argyelán Florea e. lakházbeli kitétel iránti ügyében, ez utóbbi s. psza. Jakob Ferencz és érdektársai s. psza. báró Bornemisza Károly által ellenük 460 frt és jár. iránt indított perben. Kurtucz Mózesnek, Joannovics György e. sommás perében, alperes s. psza. Milhofer Katalinnak s. psza, Tóth László e. 8 frt iránti perében. Ugyanannak s. psza, Loncsár Verona e. sommás perében. Bánfy-Hunyad város községének, Reichenberger Mátyás elleni haszonbéri hátralék iránti ügyében, alperes s. psza. Szaveta Kracsuneskónak, Rafila Kracsuneskó e. tartozási ügyében, alperes s. psza Gyarmathy Józsefnek, Moldován György e. tartozási ügyében, alperes s. psza. (Folytatjuk.)