Budapesti Közlöny, 1871. február (5. évfolyam, 26-48. szám)

1871-02-04 / 28. szám

A KÖZÖS ÜGYEK TÁRGYALÁSÁRA KIKÜLDÖTT­­ REICHSRATHI BIZOTTSÁG XXI. ÜLÉSE­­ február 3 án d. e. 11 órakor. Elnök : Hopfen lovag. Jegyzők: Foeth és Leitenberger. A közös kormány részéről jelen vannak: gr. Beust, b. Kuhn, Lónyay ministerek, továbbá­ Früth ezredes. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök: Úgy hiszi, hogy a delegatio érzelmeit tolmácsolja, ha megemlékszik azon nagy halottról, ki a magyar kormánynak Oly kiváló tagja volt, s ki , mint a magyar tudományos akadémia elnöke, oly vendégszeretettel fogadta mindannyiszor az akadé­mia termeiben a­ reichsrathi delegatiót. A bizottság tagjai felállással adnak mély részvé­tüknek kifejezést. A bizottság ezután napirendre tér. Napirenden van a kérvényi bizottság jelentése a hozzá utasí­tott kérvények tárgyában. Felszólalnak: dr. Plener, Leitenberger, dr. Bechbauer és Frith osztályfőnök , mire a bizott­ság a kérvényeket a kérvényi bizottság javaslata szerint a hadügyministériumhoz utasítá. A napirend második tárgya a pénzügyi bizottság jelentésének tárgyalása a két delegáció határoza­tai­ feletti differentiákra vonatkozólag.­­Ülés vége d. u. 1 órakor. ISKOLA-ÜGY. Második időszaki jelentése A budapesti tanfelügyelőnek az 1869/70. tanévről. (Folytatás.) Hetedik ülésünk márcz. 12-én tartatott, melyet :a helybeli reformátusok elemi iskolájának közsé­givé alakitása, és az iskolaszékek s ezen testület hatósága alá vétele, s Csengery Antal érdemes tag­társunk mint bizottsági elnök által benyújtott kész terve a polgári iskolának, tesz nevezetessé. Nyolczadik ülésünk jun. 24—25-én csak negyed fél hónap múlva tartathatván meg, egyfolytában két napot vett igénybe, 8 jegyzőkönyvünkben 30 számot (kezdettől már a 100-dikig) foglalt el. Főbb tárgyai közül: a Lipótváros ugyan minta­tanodának, melyben a váltakozó rendszer divato­zott, s a tanárok sorban járván el az igazgatói teendőkben az első osztálytól kezdve végig fel a negyedikig haladtak s ismét alulról újra kezdték, a rendszer megszüntetésével a többi városi tano­dák módjára átalakítását, továbbá a közoktatási törvény értelmében (1865. XXXVIII. 145. §.) a tanítók fizetéséből az országos nyugdíjalap javára levonandó 2% megvitatását, s egy budai iskola­szék megkeresésére az úrnapi és egyéb egyházi körmenetek kérdését, természetesen ezek nem kö­telező voltának kimondását kell kiemelnem. A nyugdíjalap javára tartozó 2% felküldését úgy a város mint ennek megkeresése folytán az én hivatalos felterjesztéseim után is, a közoktatási miniszer úr, mint a törvény felelős végrehajtója, ismételve sürgette, s az előzmények után alig van egyéb hátra, mint annak, a­minek meg kell lenni, teljesítése. El nem hallgathatom azonban Pest város ható­­sságának azon nagylelkű határozatát,miszerint 1­ er, néptanítói kellő nyugdíjaztatásáról úgymint egyéb tisztviselőiről gondoskodott; 2-ér, a törvényes 2 •/• százalékot saját pénztárából, a tanítói kar tagjai­nak minden további terheltetése nélkül, határozta felkü­ldeni. Kötelességemnek tartom ez alkalommal is ki­emelni a közoktatási törvény­­rendelkezésének két nevezetes hézagát. Egyik: hogy tekintetbe nem veszi azt, ha egy s más község az ő saját tanítói­nak nyugdíjjal ellátásáról önerejéből is gondos­kodott; másik : hogy nem határozza meg az orszá­gos nyugdíjnak mennyiségét és minőségét, vagyis a 2 °/s-nyi levonásért kilátásba helyezett kárpótlást, szolgálati évek, fizetés mennyisége és egyéb tekin­tetekhez mérve. E kérdés a következő, u. m. sept. 26-án tarta­tott kilenczedik ülésünkben (és később is újra) elő­fordult, mely ülés a tárgyak halmozottsága miatt ismét két napot vett igénybe egymásután. Ezen ülésben küldetett ki t. k. egy külön bizottság, melynek elnöke: Ribáry József, tag­jai: Barlagi Mór, Békey Imre, Gerlóczy Károly, Peregriny Elek és Simon Flórent, — a végett, hogy a két gazdasági bizottság, illetőleg ezen testület törvényes hatáskörét, a két város fentartott külön autonomikus jogaival, különösen a tanítók válasz­tása, díjazása és az iskolavagyon kezelése tekin­tetében, bővebben körvonalazza. Az iskolatanács mintegy vezérelvül előre is ki­mondotta és pedig már első, alakuló ülésében 4. sz. a. azt, hogy „az iskolatanácsnak a városi ha­tóságokhoz való viszonya nem olyan, mint a­mi­lyen a városi tanügyi választmányoké44, hanem, hogy e testületnek „a törvényben gyökerező ható­sági állásánál fogva, a törvény korlátain belől való megállapodásai a képviselő- testületek által kellő figyelembe veendők és egyoldalúkig meg nem változtathatók it ; továbbá a budai gazdasági bi­zottságnak lényegben helyeselt intézkedései alkal­mából márcz. 12-ki ülésében 11/69. sz. a. hogy : „az isk. tanács egy bizottsága, mint annak ki­egészítő része, az illető hatóságokkal közvetlen hivatalos érintkezésbe nem bocsátkozhatik, s en­nek jövőre, sürgős esetekben, legalább az iskola­­tanács elnöke útján kellene történnie, ki erről az iskolatanácsnak jelentést tenni köteles.41 Végre a sept. 24-iki ülésben is újra hangsúlyoz­ta, hogy a budai tanítói állomásokra való jelölés­nél az iskolatanács illető szakbizottságának mel­lőzését roszólja, s e kijelölések tárgyalásába csakis óvással bocsátkozott. Ezen ülésben dolgaink már annyira fejlődtek, hogy a polgári iskola tanárainak kijelöléséhez lehetett hozzá fogni. A külön szakbizottság aján­lata nyomán kijelölésbe jöttek: a számtani két tanszékre : Koller Mátyás, Orbán Antal, Mihálo­vics Mór, Vajdafy Ernő; a természet- és földraj­zira Borbás Vincze, Marikovszky Gábor, Müller József, Paretics Mihály ; a magyar nyelv és törté­nelmire Wolf György, Hokkes József, Sztojano­­vics István és Szerdahelyi Adolf; a rajzra Újházi Ferencz, énekre Halász Gyula, s végre a kézi­munkákra és német nyelvre Bujtor Mari, Prasser- Mayer Karolin és Hörcher Irma. A tizedik, vagyis közvetlen ezelőtti ülésünkben, mely oct. 21. és 22-dik napjain tartatott, már ar­ról értesültünk, hogy Pest város hatósága a polgári iskola tanárait, az általunk kijelöltekből megvá­lasztotta, kik közül Roller Mátyás, Borbás Vincze és Wolf György a fitanodához. Vajdafy Ernő, Ma­rikovszky Gábor és Sztojanovics István urak a leánytanodához osztattak be, az igazgatói teen­dőkkel itt Sztojanovics István, amott Roller Má­tyás urak bizatván meg ideiglenesen. Ezen nagy jövőt ígérő új tanintézet egyelőre ezen iskola­tanács külön szakbizottságának felügye­lete alá helyeztetett, s ifjúságunk rövid idő múlva élvezni és érezni fogja annak teljes jótékonyságát. Egyelőre a fiúosztályt 28 fiú, a leányokét 43 le­ány látogatja. Nevezetes elvi határozatok hozattak e gyűlésen a hitoktatókra nézve, mint a­kiknek egynémelyike saját hitfelekezete autonómiájának hibás értelme­zése folytán, az iskolaszékek s ezen testület fel­ügyelete ellen bizonyos passiv ellentállást kezdett kifejteni, melynek netalán káros következményeit azonban kötelességünk volt idejekorán megelőzni. Kimondatott, (16/134. sz. a.) mi a törvényből önként érthető, hogy a vallástanításnak teljes nyilvánossággal kell történnie és hogy az iskola­székek s azok egyes tagjai által gyakorlandó tör­vényes ellenőrzés a vallásbani rendes oktatásra is kiterjed ; kimondatott­, (18/136 sz. a.) hogy az egyszer megállapított leczkerendhez képest úgy a külön hittani, mint a közös egyéb tanórákat a hit­­elemzők és tanítók pontosan megtartani kötele­sek és egymást nem helyettesíthetik. Rövidség okáért csak a főbb mozzanatokat em­lítem, noha igen sok figyelemreméltó történt az alárendeltebb részletekben is. Tárgyalás alatt van a tornászatnak, t. i. testgyakorlatoknak mint köteles tantárgynak behozatala, és az oly hiányos vasár­napi iskoláknak a törvényszabta ismétlő iskolákká leendő átalakítása, stb. stb ösvényt kell e törnünk, mert az eljárás módozatát illetőleg semmi előzmé­nyekre nem hivatkozhattunk, s szerénytelenség­­ nélkül állíthatom, hogy az utánunk következők­­­­nek akár a kezdettek továbbfolytatására, akár a hiányok pótlására vagy bár hibák kiigazítására nézve, a munkát lényegesen megkönnyebbítettük. Szakosztályaink, különösen az elemi, s annak derék elnöke Békey tagtársunk, nagy tevékeny­séget fejtettek ki. A jelen tanév kezdetén 16, később még 11 ta­nítójelöltet vont szakszerű vizsgálat alá s ajánlott alkalmazásra. A fő és altanítók közötti viszony rendezése al­kalmából oly szervezeti munkálatot készített, mely bárhol is ajánlható mintául szolgálhat. A terjedel­­mes munkálat I fő fejezete 1—13. § igaz osztály­tanító teendőit, a II-dik fejezet 14—25. §. az igazgatótanító hatáskörét, s a III dik fejezet 26—30. §. a tanítói testületét szabályozza Hasonló gonddal és tárgyismerettel szervezte a felsőbb- és polgári iskolai bizottság a polgári is­kolát. A szakosztályokkal versenyt működtek e téren az iskolaszékek. Szorgalmasan látogatták az osztá­lyokat, buzdítgatták, sőt ajándékokkal, könyvvel, ruhával látták el a szegényebb tanulókat, a ta­nító­ testülettel egyrészről, másrészről a szülőkkel folytonos érintkezésben lévén, a csekélynek lát­szó, de nagy fontossággal bíró részleteket beha­tóan tanulmányozták, s gyűléseiken megvitatták, a nyilvános vizsgálatokat rendezték és vezérelték, s tapasztalataikról érdekes jelentéseket, valamint a szükséghez képest új indítványokat és javasla­tokat terjesztettek fel, melyek bővebb megfontolás és véleményezés végett az iskolatanács illető bi­zottságainak adattak át, s kétségkívül nem egy üdvös reformnak csíráját rejtik magukban, mig egynémely e körben megpendített eszme, minők­kel p. o. a józsefvárosi I. sz. iskolaszék emlék­irata is (Szentkirályi elnök) bővelkedik, a tör­vényhozás gondjainak színvonaláig ér fel. Szóval: élet lüktet az erekben. (Folytatjuk.) 587­ ­ ---- ----------—......... ........ ........................... .... .. ... __ ... ________________ Felnőttek oktatása. A veszprémi római kath. nagygymnasium ke­gyesrendi tanár testülete szervezvén a közokta­tási minister felhívása folytán a felnőttek számára tartandó előadásokat, é­s e szerint Ivánfy E. tör­ténelem s földrajzból, Tóth A. természet- s vegy­tanból, Vajda Gy. polg. ügyiratokról, Obelcz J. mennyiségtanból és Kovacsics I. természetrajzból vállalkozván előadásokat tartani, — egyelőre a következő rend állapittatott meg: vasárnap d. e. 10—11. természettan, 11 —12. természetrajz, d. u. 4—5. mennyiségtan, 5 — 6. ügyiratok, hétfőn esti 6—7. földrajz, szombaton esti 6—7. magyar tör­ténet fognak előadatai. Megismertetvén nyomatott fölhívásban a szép­eszme a polgártársakkal, a városi hatóság és ér­telmiség buzgólkodása,és dicsérendő példája kö­­vetkeztében annyi fogékony kebelre talált, hogy jan. 29-én a gymnasium helyiségében 36 tagú tisztes hallgatóság előtt kezdettek meg az elő­adások. Dr. Magyarász J. gymnas. igazgató megnyitó beszédére válaszul a hallgatóság egyik kiváló tagja szép szavakban tolmácsoló áthatottságukat, s igérő kitartásukat. Erre a természettani előadás következett, mit közel délig meglepő figyelemmel kisért a tudvágyó közönség. A délutáni előadásokra hasonló számban gyűl­vén össze a polgárság, félreismerhetlen jelét adta komoly tudvágyának. Koronázza oly szép siker a vállalatot, minőt várni a dicséretes kezdet feljogosít. Iskolai jelentés. A pesti reform, főgymnasi­­umban az 1870/1-ik iskolai évben az első félévi vizsga a következő rendben tartatik meg: Febr. 15-én d. u. 3—7-ig az érettségre menendő ifjak előleges magánvizsgái. Febr. 18. és 19-én a dél­előtti és délutáni órákban Írásbeli éretségi vizsga. Ugyanezen napokon az I—VII osztály magánta­nulóinak vizsgái. Febr. 21-én d. e. és d. u. szóbeli érettségi vizsga. Végre febr. 22., 23. és 24 én d. e. és délutáni órákban I—VIli. osztályok rendes ta­nulóinak l­yilvános vizsgái, melyekre a tisztelt szülők és a nevelés barátai tisztelettel meghivattsak„ Pesten, 1871. febr. jén. Az igazgatóság. *

Next