Budapesti Közlöny, 1871. február (5. évfolyam, 26-48. szám)
1871-02-04 / 28. szám
A KÖZÖS ÜGYEK TÁRGYALÁSÁRA KIKÜLDÖTT REICHSRATHI BIZOTTSÁG XXI. ÜLÉSE február 3 án d. e. 11 órakor. Elnök : Hopfen lovag. Jegyzők: Foeth és Leitenberger. A közös kormány részéről jelen vannak: gr. Beust, b. Kuhn, Lónyay ministerek, továbbá Früth ezredes. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök: Úgy hiszi, hogy a delegatio érzelmeit tolmácsolja, ha megemlékszik azon nagy halottról, ki a magyar kormánynak Oly kiváló tagja volt, s ki , mint a magyar tudományos akadémia elnöke, oly vendégszeretettel fogadta mindannyiszor az akadémia termeiben a reichsrathi delegatiót. A bizottság tagjai felállással adnak mély részvétüknek kifejezést. A bizottság ezután napirendre tér. Napirenden van a kérvényi bizottság jelentése a hozzá utasított kérvények tárgyában. Felszólalnak: dr. Plener, Leitenberger, dr. Bechbauer és Frith osztályfőnök , mire a bizottság a kérvényeket a kérvényi bizottság javaslata szerint a hadügyministériumhoz utasítá. A napirend második tárgya a pénzügyi bizottság jelentésének tárgyalása a két delegáció határozatai feletti differentiákra vonatkozólag.Ülés vége d. u. 1 órakor. ISKOLA-ÜGY. Második időszaki jelentése A budapesti tanfelügyelőnek az 1869/70. tanévről. (Folytatás.) Hetedik ülésünk márcz. 12-én tartatott, melyet :a helybeli reformátusok elemi iskolájának községivé alakitása, és az iskolaszékek s ezen testület hatósága alá vétele, s Csengery Antal érdemes tagtársunk mint bizottsági elnök által benyújtott kész terve a polgári iskolának, tesz nevezetessé. Nyolczadik ülésünk jun. 24—25-én csak negyed fél hónap múlva tartathatván meg, egyfolytában két napot vett igénybe, 8 jegyzőkönyvünkben 30 számot (kezdettől már a 100-dikig) foglalt el. Főbb tárgyai közül: a Lipótváros ugyan mintatanodának, melyben a váltakozó rendszer divatozott, s a tanárok sorban járván el az igazgatói teendőkben az első osztálytól kezdve végig fel a negyedikig haladtak s ismét alulról újra kezdték, a rendszer megszüntetésével a többi városi tanodák módjára átalakítását, továbbá a közoktatási törvény értelmében (1865. XXXVIII. 145. §.) a tanítók fizetéséből az országos nyugdíjalap javára levonandó 2% megvitatását, s egy budai iskolaszék megkeresésére az úrnapi és egyéb egyházi körmenetek kérdését, természetesen ezek nem kötelező voltának kimondását kell kiemelnem. A nyugdíjalap javára tartozó 2% felküldését úgy a város mint ennek megkeresése folytán az én hivatalos felterjesztéseim után is, a közoktatási miniszer úr, mint a törvény felelős végrehajtója, ismételve sürgette, s az előzmények után alig van egyéb hátra, mint annak, aminek meg kell lenni, teljesítése. El nem hallgathatom azonban Pest város hatósságának azon nagylelkű határozatát,miszerint 1 er, néptanítói kellő nyugdíjaztatásáról úgymint egyéb tisztviselőiről gondoskodott; 2-ér, a törvényes 2 •/• százalékot saját pénztárából, a tanítói kar tagjainak minden további terheltetése nélkül, határozta felküldeni. Kötelességemnek tartom ez alkalommal is kiemelni a közoktatási törvényrendelkezésének két nevezetes hézagát. Egyik: hogy tekintetbe nem veszi azt, ha egy s más község az ő saját tanítóinak nyugdíjjal ellátásáról önerejéből is gondoskodott; másik : hogy nem határozza meg az országos nyugdíjnak mennyiségét és minőségét, vagyis a 2 °/s-nyi levonásért kilátásba helyezett kárpótlást, szolgálati évek, fizetés mennyisége és egyéb tekintetekhez mérve. E kérdés a következő, u. m. sept. 26-án tartatott kilenczedik ülésünkben (és később is újra) előfordult, mely ülés a tárgyak halmozottsága miatt ismét két napot vett igénybe egymásután. Ezen ülésben küldetett ki t. k. egy külön bizottság, melynek elnöke: Ribáry József, tagjai: Barlagi Mór, Békey Imre, Gerlóczy Károly, Peregriny Elek és Simon Flórent, — a végett, hogy a két gazdasági bizottság, illetőleg ezen testület törvényes hatáskörét, a két város fentartott külön autonomikus jogaival, különösen a tanítók választása, díjazása és az iskolavagyon kezelése tekintetében, bővebben körvonalazza. Az iskolatanács mintegy vezérelvül előre is kimondotta és pedig már első, alakuló ülésében 4. sz. a. azt, hogy „az iskolatanácsnak a városi hatóságokhoz való viszonya nem olyan, mint amilyen a városi tanügyi választmányoké44, hanem, hogy e testületnek „a törvényben gyökerező hatósági állásánál fogva, a törvény korlátain belől való megállapodásai a képviselő- testületek által kellő figyelembe veendők és egyoldalúkig meg nem változtathatók it ; továbbá a budai gazdasági bizottságnak lényegben helyeselt intézkedései alkalmából márcz. 12-ki ülésében 11/69. sz. a. hogy : „az isk. tanács egy bizottsága, mint annak kiegészítő része, az illető hatóságokkal közvetlen hivatalos érintkezésbe nem bocsátkozhatik, s ennek jövőre, sürgős esetekben, legalább az iskolatanács elnöke útján kellene történnie, ki erről az iskolatanácsnak jelentést tenni köteles.41 Végre a sept. 24-iki ülésben is újra hangsúlyozta, hogy a budai tanítói állomásokra való jelölésnél az iskolatanács illető szakbizottságának mellőzését roszólja, s e kijelölések tárgyalásába csakis óvással bocsátkozott. Ezen ülésben dolgaink már annyira fejlődtek, hogy a polgári iskola tanárainak kijelöléséhez lehetett hozzá fogni. A külön szakbizottság ajánlata nyomán kijelölésbe jöttek: a számtani két tanszékre : Koller Mátyás, Orbán Antal, Mihálovics Mór, Vajdafy Ernő; a természet- és földrajzira Borbás Vincze, Marikovszky Gábor, Müller József, Paretics Mihály ; a magyar nyelv és történelmire Wolf György, Hokkes József, Sztojanovics István és Szerdahelyi Adolf; a rajzra Újházi Ferencz, énekre Halász Gyula, s végre a kézimunkákra és német nyelvre Bujtor Mari, Prasser- Mayer Karolin és Hörcher Irma. A tizedik, vagyis közvetlen ezelőtti ülésünkben, mely oct. 21. és 22-dik napjain tartatott, már arról értesültünk, hogy Pest város hatósága a polgári iskola tanárait, az általunk kijelöltekből megválasztotta, kik közül Roller Mátyás, Borbás Vincze és Wolf György a fitanodához. Vajdafy Ernő, Marikovszky Gábor és Sztojanovics István urak a leánytanodához osztattak be, az igazgatói teendőkkel itt Sztojanovics István, amott Roller Mátyás urak bizatván meg ideiglenesen. Ezen nagy jövőt ígérő új tanintézet egyelőre ezen iskolatanács külön szakbizottságának felügyelete alá helyeztetett, s ifjúságunk rövid idő múlva élvezni és érezni fogja annak teljes jótékonyságát. Egyelőre a fiúosztályt 28 fiú, a leányokét 43 leány látogatja. Nevezetes elvi határozatok hozattak e gyűlésen a hitoktatókra nézve, mint akiknek egynémelyike saját hitfelekezete autonómiájának hibás értelmezése folytán, az iskolaszékek s ezen testület felügyelete ellen bizonyos passiv ellentállást kezdett kifejteni, melynek netalán káros következményeit azonban kötelességünk volt idejekorán megelőzni. Kimondatott, (16/134. sz. a.) mi a törvényből önként érthető, hogy a vallástanításnak teljes nyilvánossággal kell történnie és hogy az iskolaszékek s azok egyes tagjai által gyakorlandó törvényes ellenőrzés a vallásbani rendes oktatásra is kiterjed ; kimondatott, (18/136 sz. a.) hogy az egyszer megállapított leczkerendhez képest úgy a külön hittani, mint a közös egyéb tanórákat a hitelemzők és tanítók pontosan megtartani kötelesek és egymást nem helyettesíthetik. Rövidség okáért csak a főbb mozzanatokat említem, noha igen sok figyelemreméltó történt az alárendeltebb részletekben is. Tárgyalás alatt van a tornászatnak, t. i. testgyakorlatoknak mint köteles tantárgynak behozatala, és az oly hiányos vasárnapi iskoláknak a törvényszabta ismétlő iskolákká leendő átalakítása, stb. stb ösvényt kell e törnünk, mert az eljárás módozatát illetőleg semmi előzményekre nem hivatkozhattunk, s szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy az utánunk következőknek akár a kezdettek továbbfolytatására, akár a hiányok pótlására vagy bár hibák kiigazítására nézve, a munkát lényegesen megkönnyebbítettük. Szakosztályaink, különösen az elemi, s annak derék elnöke Békey tagtársunk, nagy tevékenységet fejtettek ki. A jelen tanév kezdetén 16, később még 11 tanítójelöltet vont szakszerű vizsgálat alá s ajánlott alkalmazásra. A fő és altanítók közötti viszony rendezése alkalmából oly szervezeti munkálatot készített, mely bárhol is ajánlható mintául szolgálhat. A terjedelmes munkálat I fő fejezete 1—13. § igaz osztálytanító teendőit, a II-dik fejezet 14—25. §. az igazgatótanító hatáskörét, s a III dik fejezet 26—30. §. a tanítói testületét szabályozza Hasonló gonddal és tárgyismerettel szervezte a felsőbb- és polgári iskolai bizottság a polgári iskolát. A szakosztályokkal versenyt működtek e téren az iskolaszékek. Szorgalmasan látogatták az osztályokat, buzdítgatták, sőt ajándékokkal, könyvvel, ruhával látták el a szegényebb tanulókat, a tanító testülettel egyrészről, másrészről a szülőkkel folytonos érintkezésben lévén, a csekélynek látszó, de nagy fontossággal bíró részleteket behatóan tanulmányozták, s gyűléseiken megvitatták, a nyilvános vizsgálatokat rendezték és vezérelték, s tapasztalataikról érdekes jelentéseket, valamint a szükséghez képest új indítványokat és javaslatokat terjesztettek fel, melyek bővebb megfontolás és véleményezés végett az iskolatanács illető bizottságainak adattak át, s kétségkívül nem egy üdvös reformnak csíráját rejtik magukban, mig egynémely e körben megpendített eszme, minőkkel p. o. a józsefvárosi I. sz. iskolaszék emlékirata is (Szentkirályi elnök) bővelkedik, a törvényhozás gondjainak színvonaláig ér fel. Szóval: élet lüktet az erekben. (Folytatjuk.) 587 ---- ----------—......... ........ ........................... .... .. ... __ ... ________________ Felnőttek oktatása. A veszprémi római kath. nagygymnasium kegyesrendi tanár testülete szervezvén a közoktatási minister felhívása folytán a felnőttek számára tartandó előadásokat, és e szerint Ivánfy E. történelem s földrajzból, Tóth A. természet- s vegytanból, Vajda Gy. polg. ügyiratokról, Obelcz J. mennyiségtanból és Kovacsics I. természetrajzból vállalkozván előadásokat tartani, — egyelőre a következő rend állapittatott meg: vasárnap d. e. 10—11. természettan, 11 —12. természetrajz, d. u. 4—5. mennyiségtan, 5 — 6. ügyiratok, hétfőn esti 6—7. földrajz, szombaton esti 6—7. magyar történet fognak előadatai. Megismertetvén nyomatott fölhívásban a szépeszme a polgártársakkal, a városi hatóság és értelmiség buzgólkodása,és dicsérendő példája következtében annyi fogékony kebelre talált, hogy jan. 29-én a gymnasium helyiségében 36 tagú tisztes hallgatóság előtt kezdettek meg az előadások. Dr. Magyarász J. gymnas. igazgató megnyitó beszédére válaszul a hallgatóság egyik kiváló tagja szép szavakban tolmácsoló áthatottságukat, s igérő kitartásukat. Erre a természettani előadás következett, mit közel délig meglepő figyelemmel kisért a tudvágyó közönség. A délutáni előadásokra hasonló számban gyűlvén össze a polgárság, félreismerhetlen jelét adta komoly tudvágyának. Koronázza oly szép siker a vállalatot, minőt várni a dicséretes kezdet feljogosít. Iskolai jelentés. A pesti reform, főgymnasiumban az 1870/1-ik iskolai évben az első félévi vizsga a következő rendben tartatik meg: Febr. 15-én d. u. 3—7-ig az érettségre menendő ifjak előleges magánvizsgái. Febr. 18. és 19-én a délelőtti és délutáni órákban Írásbeli éretségi vizsga. Ugyanezen napokon az I—VII osztály magántanulóinak vizsgái. Febr. 21-én d. e. és d. u. szóbeli érettségi vizsga. Végre febr. 22., 23. és 24 én d. e. és délutáni órákban I—VIli. osztályok rendes tanulóinak lyilvános vizsgái, melyekre a tisztelt szülők és a nevelés barátai tisztelettel meghivattsak„ Pesten, 1871. febr. jén. Az igazgatóság. *