Budapesti Közlöny, 1871. május (5. évfolyam, 100-123. szám)

1871-05-13 / 110. szám

c) Útmutatás az elemi rajztanításban 11774. sz. a. irta M. H. d) Rajzolási vezérkönyv és rajzminták, irta D.D. 9. A számtan tanítására : a) Vezérkönyv az elemi számtan tanításához számoló példatárral a II. III. oszt. számára 2615. sz. a. irta Sz. D. b) Vezérkönyv a számtan tanításához példatár­ral az I. II. III. oszt. számára 11890. sz. a. irta Sz. K. c) Számtani vezérkönyv és példatár az I. és II. osztály számára 24959. sz. a. irta B. S. d) Számtani vezérkönyv és példatár az I—IV. osztály számára 24954. sz. a. irta Sz. J. Ezen beérkezett művek közül a biráló és a nép­iskolai könyveket tervező együttes bizottság ki­­nyomatásra és jutalomra méltóknak ítélte: 1. Gáspár János Magyar olvasókönyvét a III. és IV-ik oszt. számára. 2. Nagy László vezérkönyvét a magyar nyelv tanításában az I. és II. oszt. számára. 3. Jánosi Ferencz „Magyarország alkotmánya“ cziml­ művét. 4. Maszák Hugó „Útmutatás az elemi rajztaní­tásban.“ 5. Mindkét rendbeli énektani könyvet elfogadta ugyan a bíráló és tervező együttes bizottság, azon­ban egy művészekből alkotott enquéte elé utasít­­tatni kérte, mely a két műben kifejtett és megál­lapított tanítási két különböző elvet vitassa meg. Ez a művészekből alakított enquéte b. Eötvös J. boldogult minister úr rendeletéből m. évi aug. hó 23-án mégis tartatott, s ennek véleménye alapján a boldogult minister ur elhatározta, hogy a kikötött javítások megtétele után Nagy József énektani műve fog a kitűzött pályadíjjal jutalmaz­tatni. Ez a mű az énektanítás eddig ismeretes mód­szerében van írva. Az éneklő A. B. C. szerzője Bartalus István má­sod­rendű jutalomban részesül és műve szintén ki fog adatni. Ez a mű­ az egyszerűsített újabb tanmód szerint készíttetett,mely tanmód Angol- és Francziaország­­ban és Schweiczban van már is az iskolákban bevive. A számtani művek közül elvben elfogadtattak és szerzőiknek a bírálat értelmében kijavításra kiadattak. A számtani vezérkönyv és példa az I. és II. oszt. számára 24959. sz. a. A számtani vezérkönyv és példatár az I—IV. osztály számára. Budán, 1871. máj. 6-án, 2532 7. Természettani kézikönyv gyermekek és eh­hez vezérkönyv a tanítók számára. 8. Énektani vezér- és gyakorló-könyv a III. és IV. osztály számára. 9. Gazdaságtani vezérkönyv, mezei gazdasági és kertészeti gyakorlatok tanítók számára. 10. Testgyakorlási vezérkönyv a tanítók szá­mára. 11. Számtani vezérkönyv és példatár a II. III. IV. osztályok számára — czimek alatt műveiket a „Néptanítók Lapja“ 1868.évi folyamának 41. s 42. számaiban megjelent a népiskolai könyvek tervezésére, s készítésére egybehívott szakbizottsági jegyzőkönyvben,­­ to­vábbá a vallás és közoktatási magy. kir. ministé­­rium által kiadott népiskolai tantervben megálla­pított elvek szerint készítsék el, és folyó évi július 15-dik napjáig a vallás- és közoktatásügyi minis­­teriumhoz terjesszék fel. Budán, 1871. május 6 án. * Figyelmeztetés. A népiskolai könyvek írására az 1871-ik junius hava 1-ső napjára kitűzött határidő meghosszab­bittatik, és folyó évi julius hó 15-ik napjáig ki­terjesztetik. Ugyanazért felhivatnak a népiskolai könyvek írásával foglalkozó t. sz. írók, hogy: 1. A népiskolai olvasókönyv az V. és VI. osz­tály számára. 2. Vezérkönyv az anyai nyelv tanítására a III. és IV. osztály számára. 3. Nyelvtani eredménytár gyermekek kezébe. 4. Vezérkönyv a földrajz tanításához a III. IV. V. oszt. számára. 5. Történelmi kézikönyv az V. VI. osztály szá­mára. 6. Vezérkönyv a természetrajz tanításához taní­tók számára. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCCXLI­­k ÜLÉSE 1871. MÁJUS 12-én d. E. 9 ÓRÁKON. Elnök : SomssiC­H PÁL. Jegyzők: Bujanovics Sándor,Széll, Kálmán, Ivacskovics György és Jámbor Pál A kormány részéről jelen vannak: Gorove István, Pauler Tivadar, Szlávy József, gróf Festetich György és Tóth Vilmos miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­telesíttetik. Elnök : A Hajdúkerület közönsége Bakabánya községének a vagyontalan áponezok után járó táp­díjak megszüntetésére vonatkozó határozatát pár­tolás végett felterjeszti. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Az igazságügyminiszer úr jelenti, hogy betegsé­ge miatt távollétében öz a bíróságok székhelyeinek megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásá­nál Horváth Döme minister­tanácsos úr fogja helyettesíteni. Pavlovics István : Rajin Lázár újvidéki lakos kérvényét nyújtja be, melyben felvilágosítást kér, miért nem vétetett tárgyalás alá Kuhn hadü­gymi­­niszer ellen intézett folyamodása ? S kéri az ok­mányok visszaadatását. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Várady Gábor : Interpellatiója a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszerhez: „Tekintettel arra, hogy az austral Lloyddal kö­tött szerződés a folyó év végével lejár ; tekintettel arra, hogy Fiume­s a magyar horvát tengerpart postaközlekedés nélkül nem hagyatko­­zik, egy esetleg szükséges magyar tengeri hajózás létesítése pedig sok időt igényelne; tekintettel végül arra, hogy a folyó évi költség­­vetésben a kereskedelmi miniszer részére kereske­delmi szakértők és enquete-bizottságok útikölt­sége czimén 4050 írt főleg azért szavaztatott meg, mert a ministeri indokolásban az „austriai Lloyd ügyének tárgyalása érdekéből szakértők egybe­­hivatása helyeztetett kilátásba.“ kérdezem a kereskedelmi minister úrtól: 1- e1. Összehívta-e az illető szakértőket, és mi eredménynyel ? ha nem, miért nem ? 2- er. Nem tartja-e szükségesnek, hogy egy ilyen hajózási ügy létesítése czéljából a törvény­­hozás intézkedjék, még mielőtt az austriai Lloyd­dal kötött szerződés ideje lejár?* Közöltetni fog a minister úrral. Ghyczy Kálmán : Felszólal az iránt, hogy min­den olyan törvényjavaslat, mely a főrendiház ál­tal módosíttatik, újólag kinyomassék s a ház tagjai közt szétosztassék. Költségkimélés tekinte­téből a főrendiház elnöksége felkérendő, hogy a főrendiház számára nyomtatott példányok több számban nyomassanak ki. A­mennyiben ez egy­előre még nem volna teljesíthető, kéri az elnöksé­get, hogy a módosított törvényjavaslatok egy-egy példánya az osztályoknak és a pártértekezletek­nek kiadassék. Elnök: Kijelenti, hogy ily értelemben fog szólani. Bizottsági jelentések. Ordódy Pál : Az igazoló bizottság részéről je­lenti, hogy Hoós Ferencz és Chorin Ferencz, újo­­nan választott képviselők, a szabályszerű 30 nap fentartása mellett igazolandók. Chorin e szerint a 8-ik, Hoós pedig a 9-ik osz­tályba soroztatik. Széll Kálmán : Jelentést tesz a pénzügyi bi­zottság részéről a belügyminiszérium által beadott, a közbiztonság helyreállítása végett kért póthitelről szóló törvényjavaslatról; ugyancsak előadó jelen­tést tesz még a központi bizottság részéről a fiu­mei kikötő kiépítéséről szóló törvényjavaslatról. Mindkét jelentés kinyomatása elrendeltetik. Ki­rályi Pál : Jelentést tesz a központi bizott­ság részéről a főrendiház által a községi törvény­­javaslaton tett módosításokról. Kinyomatása elrendeltetik. Napirend. Napirenden van az első folyamodású kir. tör­vényszékek és járásbiróságok életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat. Előadó: Hodossy Imre. Előadó felolvassa az osztályok előadóiból ala­kult központi bizottság jelentését a képviselőház részéről kiküldött 25 ös bizottság által „az első folyamodásu kir. törvényszékek és járásbíróságok székhelyeinek megállapításáról­ bemutatott tör­vényjavaslat tárgyában, és a Simonyi Ernő és Hajdú Ignácz képviselők által az első folyamo­dású bíróságok rendezéséről szóló törvényjavas­lathoz indítványozott módosítványok iránt. Maga a módosítvány a következő : A központi bizottság a 25-ös bizottság által bemutatott törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, tartalmát azonban lényegesen megváltoztatta. Ugyanis a bíróságok számának és székhelyei­nek megállapításánál, mérvadó adatok hiányában, a 25-fős bizottság sem készíthetett el e tárgyban egy, az igazságszolgáltatás elveire fektetett és ilyenekkel indokolt tervezetet,, hanem ideiglenes­­ kísérletként, bizonyos, általa kijelölt székhelye­ken 115 törvényszéket és 407 járásbíróságot in­dítványoz a törvényhozás által megállapíttatni. Eltekintve azonban attól, miszerint a kormány­­ nyilatkozata szerint a bíróságoknak a 25­03 bi­zottság által indítványozott száma a kincstár túl­­terheltetését idézné elő, mely túlterheltetés, miu­tán az indítványozott bíróságok száma nem bizo­nyított szükség, indokolható nem volna,­­ a közp.­­ bizottság nem vélte ajánlhatni, hogy egy, kellő adatokra nem alapítható problematikus kísérlet­­ törvényhozási ténynyé emeltessék.­­ Ezen szempontból kiindulva, a központi bizott­ság megfelelőbbnek tartja, hogy a 1. képviselőház­­ a bíróságok székhelyeinek provisorius megállapí­­­­tásába maga ne bocsátkozzék, hanem utasítsa­­ erre — a kormány nyilatkozata szerint, a kincs­tár túlterheltetése nélkül megállapítható szám­ú korlátai között — a ministériumot, azon megha­­­­gyással, miszerint a megállapítandó székhelyeket beczikkelyezés végett jelentse be, és hogy — mi­ként ezt a 25-ös bizottság is indítványozta — az első folyamodású királyi bíróságok tettleges mű­ködésének megkezdésétől számítandó 2 év lefoly­tával minden egyes törvényszék és járásbíróság ügyforgalmáról pontos statiszikai adatokat terjesz­­szen a törvényhozás elé, hogy azok alapján ak­kor mind a bíróságok számát, mind azok kerü­leteit és beosztását, mind pedig a bírói létszámot a törvényhozás véglegesen megállapíthassa. Ezen irányban módosítva, bemutatja a központi bizottság alatt a 25-ös bizottság által beterjesz­tett törvényjavaslatnak új szövegezését. Megfelelőbbnek tartja a központi bizottság ezen intézkedést a ministériumnak adandó azon felha­talmazásnál is, melyet Simonyi Ernő képviselő úr több társával együtt az első folyamodás a kir. bí­róságok rendezéséről szóló törvényjavaslat 15. §-ára vonatkozó módosítványként indítványozott s mely nem csak azért el nem fogadható, mivel azon tényleges körülmény, hogy valamely szék­helyen eddig volt törvényszék, még nem döntő bizonyíték arra nézve, miszerint ezen székhelyen a törvényszék fentartását az igazságszolgáltatás

Next