Budapesti Közlöny, 1871. május (5. évfolyam, 100-123. szám)
1871-05-13 / 110. szám
c) Útmutatás az elemi rajztanításban 11774. sz. a. irta M. H. d) Rajzolási vezérkönyv és rajzminták, irta D.D. 9. A számtan tanítására : a) Vezérkönyv az elemi számtan tanításához számoló példatárral a II. III. oszt. számára 2615. sz. a. irta Sz. D. b) Vezérkönyv a számtan tanításához példatárral az I. II. III. oszt. számára 11890. sz. a. irta Sz. K. c) Számtani vezérkönyv és példatár az I. és II. osztály számára 24959. sz. a. irta B. S. d) Számtani vezérkönyv és példatár az I—IV. osztály számára 24954. sz. a. irta Sz. J. Ezen beérkezett művek közül a biráló és a népiskolai könyveket tervező együttes bizottság kinyomatásra és jutalomra méltóknak ítélte: 1. Gáspár János Magyar olvasókönyvét a III. és IV-ik oszt. számára. 2. Nagy László vezérkönyvét a magyar nyelv tanításában az I. és II. oszt. számára. 3. Jánosi Ferencz „Magyarország alkotmánya“ cziml művét. 4. Maszák Hugó „Útmutatás az elemi rajztanításban.“ 5. Mindkét rendbeli énektani könyvet elfogadta ugyan a bíráló és tervező együttes bizottság, azonban egy művészekből alkotott enquéte elé utasíttatni kérte, mely a két műben kifejtett és megállapított tanítási két különböző elvet vitassa meg. Ez a művészekből alakított enquéte b. Eötvös J. boldogult minister úr rendeletéből m. évi aug. hó 23-án mégis tartatott, s ennek véleménye alapján a boldogult minister ur elhatározta, hogy a kikötött javítások megtétele után Nagy József énektani műve fog a kitűzött pályadíjjal jutalmaztatni. Ez a mű az énektanítás eddig ismeretes módszerében van írva. Az éneklő A. B. C. szerzője Bartalus István másodrendű jutalomban részesül és műve szintén ki fog adatni. Ez a mű az egyszerűsített újabb tanmód szerint készíttetett,mely tanmód Angol- és Francziaországban és Schweiczban van már is az iskolákban bevive. A számtani művek közül elvben elfogadtattak és szerzőiknek a bírálat értelmében kijavításra kiadattak. A számtani vezérkönyv és példa az I. és II. oszt. számára 24959. sz. a. A számtani vezérkönyv és példatár az I—IV. osztály számára. Budán, 1871. máj. 6-án, 2532 7. Természettani kézikönyv gyermekek és ehhez vezérkönyv a tanítók számára. 8. Énektani vezér- és gyakorló-könyv a III. és IV. osztály számára. 9. Gazdaságtani vezérkönyv, mezei gazdasági és kertészeti gyakorlatok tanítók számára. 10. Testgyakorlási vezérkönyv a tanítók számára. 11. Számtani vezérkönyv és példatár a II. III. IV. osztályok számára — czimek alatt műveiket a „Néptanítók Lapja“ 1868.évi folyamának 41. s 42. számaiban megjelent a népiskolai könyvek tervezésére, s készítésére egybehívott szakbizottsági jegyzőkönyvben, továbbá a vallás és közoktatási magy. kir. ministérium által kiadott népiskolai tantervben megállapított elvek szerint készítsék el, és folyó évi július 15-dik napjáig a vallás- és közoktatásügyi ministeriumhoz terjesszék fel. Budán, 1871. május 6 án. * Figyelmeztetés. A népiskolai könyvek írására az 1871-ik junius hava 1-ső napjára kitűzött határidő meghosszabbittatik, és folyó évi julius hó 15-ik napjáig kiterjesztetik. Ugyanazért felhivatnak a népiskolai könyvek írásával foglalkozó t. sz. írók, hogy: 1. A népiskolai olvasókönyv az V. és VI. osztály számára. 2. Vezérkönyv az anyai nyelv tanítására a III. és IV. osztály számára. 3. Nyelvtani eredménytár gyermekek kezébe. 4. Vezérkönyv a földrajz tanításához a III. IV. V. oszt. számára. 5. Történelmi kézikönyv az V. VI. osztály számára. 6. Vezérkönyv a természetrajz tanításához tanítók számára. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCCXLIk ÜLÉSE 1871. MÁJUS 12-én d. E. 9 ÓRÁKON. Elnök : SomssiCH PÁL. Jegyzők: Bujanovics Sándor,Széll, Kálmán, Ivacskovics György és Jámbor Pál A kormány részéről jelen vannak: Gorove István, Pauler Tivadar, Szlávy József, gróf Festetich György és Tóth Vilmos miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök : A Hajdúkerület közönsége Bakabánya községének a vagyontalan áponezok után járó tápdíjak megszüntetésére vonatkozó határozatát pártolás végett felterjeszti. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Az igazságügyminiszer úr jelenti, hogy betegsége miatt távollétében öz a bíróságok székhelyeinek megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál Horváth Döme ministertanácsos úr fogja helyettesíteni. Pavlovics István : Rajin Lázár újvidéki lakos kérvényét nyújtja be, melyben felvilágosítást kér, miért nem vétetett tárgyalás alá Kuhn hadügyminiszer ellen intézett folyamodása ? S kéri az okmányok visszaadatását. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Várady Gábor : Interpellatiója a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszerhez: „Tekintettel arra, hogy az austral Lloyddal kötött szerződés a folyó év végével lejár ; tekintettel arra, hogy Fiumes a magyar horvát tengerpart postaközlekedés nélkül nem hagyatkozik, egy esetleg szükséges magyar tengeri hajózás létesítése pedig sok időt igényelne; tekintettel végül arra, hogy a folyó évi költségvetésben a kereskedelmi miniszer részére kereskedelmi szakértők és enquete-bizottságok útiköltsége czimén 4050 írt főleg azért szavaztatott meg, mert a ministeri indokolásban az „austriai Lloyd ügyének tárgyalása érdekéből szakértők egybehivatása helyeztetett kilátásba.“ kérdezem a kereskedelmi minister úrtól: 1- e1. Összehívta-e az illető szakértőket, és mi eredménynyel ? ha nem, miért nem ? 2- er. Nem tartja-e szükségesnek, hogy egy ilyen hajózási ügy létesítése czéljából a törvényhozás intézkedjék, még mielőtt az austriai Lloyddal kötött szerződés ideje lejár?* Közöltetni fog a minister úrral. Ghyczy Kálmán : Felszólal az iránt, hogy minden olyan törvényjavaslat, mely a főrendiház által módosíttatik, újólag kinyomassék s a ház tagjai közt szétosztassék. Költségkimélés tekintetéből a főrendiház elnöksége felkérendő, hogy a főrendiház számára nyomtatott példányok több számban nyomassanak ki. Amennyiben ez egyelőre még nem volna teljesíthető, kéri az elnökséget, hogy a módosított törvényjavaslatok egy-egy példánya az osztályoknak és a pártértekezleteknek kiadassék. Elnök: Kijelenti, hogy ily értelemben fog szólani. Bizottsági jelentések. Ordódy Pál : Az igazoló bizottság részéről jelenti, hogy Hoós Ferencz és Chorin Ferencz, újonan választott képviselők, a szabályszerű 30 nap fentartása mellett igazolandók. Chorin e szerint a 8-ik, Hoós pedig a 9-ik osztályba soroztatik. Széll Kálmán : Jelentést tesz a pénzügyi bizottság részéről a belügyminiszérium által beadott, a közbiztonság helyreállítása végett kért póthitelről szóló törvényjavaslatról; ugyancsak előadó jelentést tesz még a központi bizottság részéről a fiumei kikötő kiépítéséről szóló törvényjavaslatról. Mindkét jelentés kinyomatása elrendeltetik. Királyi Pál : Jelentést tesz a központi bizottság részéről a főrendiház által a községi törvényjavaslaton tett módosításokról. Kinyomatása elrendeltetik. Napirend. Napirenden van az első folyamodású kir. törvényszékek és járásbiróságok életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat. Előadó: Hodossy Imre. Előadó felolvassa az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentését a képviselőház részéről kiküldött 25 ös bizottság által „az első folyamodásu kir. törvényszékek és járásbíróságok székhelyeinek megállapításáról bemutatott törvényjavaslat tárgyában, és a Simonyi Ernő és Hajdú Ignácz képviselők által az első folyamodású bíróságok rendezéséről szóló törvényjavaslathoz indítványozott módosítványok iránt. Maga a módosítvány a következő : A központi bizottság a 25-ös bizottság által bemutatott törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, tartalmát azonban lényegesen megváltoztatta. Ugyanis a bíróságok számának és székhelyeinek megállapításánál, mérvadó adatok hiányában, a 25-fős bizottság sem készíthetett el e tárgyban egy, az igazságszolgáltatás elveire fektetett és ilyenekkel indokolt tervezetet,, hanem ideiglenes kísérletként, bizonyos, általa kijelölt székhelyeken 115 törvényszéket és 407 járásbíróságot indítványoz a törvényhozás által megállapíttatni. Eltekintve azonban attól, miszerint a kormány nyilatkozata szerint a bíróságoknak a 2503 bizottság által indítványozott száma a kincstár túlterheltetését idézné elő, mely túlterheltetés, miután az indítványozott bíróságok száma nem bizonyított szükség, indokolható nem volna, a közp. bizottság nem vélte ajánlhatni, hogy egy, kellő adatokra nem alapítható problematikus kísérlet törvényhozási ténynyé emeltessék. Ezen szempontból kiindulva, a központi bizottság megfelelőbbnek tartja, hogy a 1. képviselőház a bíróságok székhelyeinek provisorius megállapításába maga ne bocsátkozzék, hanem utasítsa erre — a kormány nyilatkozata szerint, a kincstár túlterheltetése nélkül megállapítható számú korlátai között — a ministériumot, azon meghagyással, miszerint a megállapítandó székhelyeket beczikkelyezés végett jelentse be, és hogy — miként ezt a 25-ös bizottság is indítványozta — az első folyamodású királyi bíróságok tettleges működésének megkezdésétől számítandó 2 év lefolytával minden egyes törvényszék és járásbíróság ügyforgalmáról pontos statiszikai adatokat terjeszszen a törvényhozás elé, hogy azok alapján akkor mind a bíróságok számát, mind azok kerületeit és beosztását, mind pedig a bírói létszámot a törvényhozás véglegesen megállapíthassa. Ezen irányban módosítva, bemutatja a központi bizottság alatt a 25-ös bizottság által beterjesztett törvényjavaslatnak új szövegezését. Megfelelőbbnek tartja a központi bizottság ezen intézkedést a ministériumnak adandó azon felhatalmazásnál is, melyet Simonyi Ernő képviselő úr több társával együtt az első folyamodás a kir. bíróságok rendezéséről szóló törvényjavaslat 15. §-ára vonatkozó módosítványként indítványozott s mely nem csak azért el nem fogadható, mivel azon tényleges körülmény, hogy valamely székhelyen eddig volt törvényszék, még nem döntő bizonyíték arra nézve, miszerint ezen székhelyen a törvényszék fentartását az igazságszolgáltatás