Budapesti Közlöny, 1871. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)
1871-09-24 / 219. szám
hez tartozók. Azon ember, ki a munkások elleni harcot vezérlő, Sir W. Armstrong volt, ki nagy vagyont szerzett a newcastlei bányászok munkájából, saját ügyessége által segíttetve. A munkások az ügyet barátságosan kivánták elintézni, azonban igen félvállról beszéltek velük. A munkások erre abbanhagyák a munkát, s idegenek hivattak be ; s noha minden lap sürgeté a honunkbeli, s más országokbeli munkások közti barátságos viszonyok táplálásának kívánatosságát, Armstrong mindent elkövetett ezen barátságos egyetértés lerontása végett. A newcastlei adófizetőknek szemek előtt kell tartaniok azon tényt, hogy ők rövid időn át el fognak árasztatni oly idegen országból jött emberek által, kiket vagy közjótékonyságból, vagy a szegény adóból kellene eltartani. Ő szeretné megkérdezni Armstrongtól, hogy minő fogadtatásra találna 150 angol Berlinben vagy Brüsselben, ha azok oda mennének ama városok munkásainak megbuktatása végett. Ő bizonyosnak tartja, hogy gyilkosság történnék az utczákon. A newcastlei munkások mérséklettsége igen dicséretreméltó. Erre elfogadtatott Allen-nek azon indítványa, hogy az összeolvadt társulatokhoz fölhívás intéztessék, a newcastlei munkások segélyezése végett. Londonból 22-ről jelentik, hogy a New Castlebe jött német munkások Hamburgba visszatérnek. A „Standard“ nak egy madridi sürgönye szerint, Marokkóban felkelés ütött ki, a mórok a melillai fellegvárat ostromolják. Cadixból spanyol csapatok küldettek el a helyőrség erősbítése végett. NÉMET ÜGYEK: Münchenből 22-ről jelentik. A nem nyilvános előtanácskozó katholikus gyűlésben mintegy 500 hírneves küldött van jelen. Wolf főállamügyész a müncheni tett-bizottmány elnöke, rövid beszéddel nyitja meg az ülést s a tiszteletbeli elnökséget Schulte prágai tanárnak, s a tiszteletbeli alelnökséget dr. Windtscheidnak s dr. Kellernek adja át- Schulte tanár a mozgalom álláspontjának kifejtésével foglalja el az elnökséget s megcáfolja a sajtóban megjelent helytelen programmokat, különösen a bécsi lapokban közzétett programmot, mely állítólag Anton világi pap által az övé gyanánt állíttatott fel. — Erre Huber tanár mint előadó felolvassa a programm egyes czikkeit és azokat tételenként megmagyarázza. — Dr. Döllinger, kinek fellépésekor a gyűlés élénk tetszésnyilvánítások közt feláll, az utrechti egyház lényegéről történelmi felvilágosítást ad. Erre Schulte tanár kötelességének nyilvánitá, Döllingernek, mint a kötelességszerü ellenzék szellemi indítójának, állhatatos működéséért köszönetét fejezni ki, s a gyűlést ezen elismerés kifejezésére hívja fel, mire az utóbbi háromszoros éljen-kiáltások közt újólag feláll. Erre Huber tanár bevégzi előadását. Az elnök azt indítványozza, hogy tekintettel az adatok világos magyarázataira, az általános vita maradjon el és erre a részletes vita kezdetik meg. A tárgyalás a 4. pontig haladt kizárólag, mely a papság kiképzésére vonatkozik. A vitában résztvettek : Michaelis, Ossinier, Anton, Nittel, Stumpf, Schwicker, Döllinger, Keller, Maasen, Tangermann, Wollman, és az előadók. A délutáni tartott nem nyilvános Illésben először élénk vita folyt a papság kiképzésére vonatkozó 4. czikk fölött, mely alkalommal Döllinger hatályosan óv a világi felsőségre való hivatkozástól, a papság nevelése tekintetében. Az egyes czikkek áttárgyalása után az egész programm elfogadtatik, a 3. és 4. czikkekhez tett lényeges módosításokkal. Ad. 3. A katholikus nép számára az egyházi ügyekben való , alkotmányszerűleg szabályzott résztvétel igényeltetik, s végül ez mondatik : mi a czélba vett reformok feltevése mellett s az előhaladó keresztyén miveltség utján fokonkint várjuk a protestáns és a püspöki egyházakkal való kiegyezést A 4. czikk két alineája most igy hangzik :mi a papságnak a század szellemi miveltségétől való mesterkélt elzáratását annak a népmiveltségre való nagy befolyása mellett épen nem tartjuk alkalmasnak egy erkölcsileg jámbor, tudományosan 4880 felvilágosult s hazafias érzületű papság nevelésére és kiképzésére. A bajor követkamra 22-iki titkos ülésében Ow kormánytanácsos első, gr. Leinsheim másodelnökké, Jörg és Eder titkárokká választattak. München sept. 22. Az ó-katholikus gyűlés csaknem egyhangúlag elhatározta, hogy a programmot elfogadja. Döllinger, Kaminski és Anton beszédei tetszéssel fogadtattak. OLASZ ÜGYEK. Rómából jelentik, hogy a pápa a püspökök kinevezését novemberre halaszta el. SPANYOL ÜGYEK: Barcelonában 17-én a király szemlét tartott a 6 hajóból álló spanyol hajóraj fölött, s erre regatta következett. Az éj folytában nagy bál volt a „Numancia“ pánczélos fregaton, — 3000 személy volt jelen. A király szinte reggeli 5 óráig maradt ott. — Másnap reggeli 9 órakor meglátogatá a köz-, s jótékony intézeteket, börtönöket, s egyéniségeket. Délután egy új polgári iskola alapkövét téve le, s este jelen volt a színházban. 19 én a király Gironába indult, honnan másnap Barcelonába tért vissza. KELETI ÜGYEK. Konstantinápolyban az elinduló hajóknak kiszolgáltatandó egészségi bizonyítványok azon megjegyzéssel láttatnak el, hogy ottan néhány cholera -eset, mely halállal végződött, fordult elő. AMERIKAI ÜGYEK. Mint New York-ból 19-ről távírják, M’Clellan tábornok nem fogadja el az ellenőri hivatalt. —• A városi számadások iránt a vizsgálat megkezdetett. — Ama vegyes bizottmány, mely — a washingtoni szerződés értelmében,— az Alabama féle igényektől különböző, mindkét országbeli követeléseket fogja tárgyalni, elhatározó, hogy f. hó 25-én fog összeülni. — Ő FELSÉGE a király Fótkon marad a folyó hó 27-kéig tartó pest-váczi katonai gyakorlat lefolyásáig, Károlyi István gr. pompás és tágas kastélyában. A mintegy 50 urból álló udvari kiséret és a külföldi vendégek is ott vannak Minden napra 60 teritékü udvari ebéd van elrendelve. — Andrásy gr. három napig marad Váczon a gyakorlat megtekintésére. — NAGYSZERŰ HAGYOMÁNY. A nemrég elhalt debreczeni ref. lelkész Nagy József, ki azelőtt losonczi lelkész és senior volt, egy Losonczon fölállítandó nőtanodára 25.000 frtot és az ottani lelkész-özvegyek nyugdíjalapjára 5000 frtot hagyományozott. — VaSHÁZAK. Dr. Neuhofer János ügyvédtől az Amerikában huzamos idő óta használt vas és faállományu házakra vonatkozólag a következő sorokat közli a „Ilon“ : Egyik házi lakóm felszólítására, kinek földszinti lakásához szüksége lett volna mintegy 120 négyszögnyi területtel biró helyiségre, rendeltem én ez évi junius hó 25-én Seaton et Comp, czég által Angolországból egy ilynemű házacskát, mely 2 havi időköz alatt csakugyan fehérhajó-utcza 2. szám alatti házam udvarára szállíttatott s teljesen elkészítve fel is állíttatott. Meglepő itt a feladat gyors foganatosítása, sőt szerfelett érdekes észlelni, hogy a csupán 32 mázsát nyomó küldemény mindazt, ami egy lakás teljes felállításához szükséges, nevezetesen a vas és fából készült falakat, padlókat, tetőzetet, csurgót, kéményt, ajtókat kilincs- és zárral ellátva, két ablakot kövületeikkel együtt, minden bel- és kiss építményeket, sőt még a szükséges srófokat s nagy és kis szegeket is stb. magában foglalja. Mindezeket méltányolva, közzéteszem ebbeli tapasztalatomat a hazánkban építőanyag nélkül szűkölködő némely vidékek, de különösen a főváros közelében fekvő új telepítvények , név szerint: Erzsébetfalva, Kossuthfalva, Kis Pest, Rákosfalva stb. érdekében, azon megjegyzéssel, hogy ürömmel látnám, ha többen ezen szerény kísérletet szemügyre véve, ebből netalán szintén hasznot mentenének. — A KÉPZŐMŰVÉSZETI társulat kiállítása N.-Váradon szép számú látogatásnak örvend. A képek, mint a „N.-Várad“ czimü lap megjegyzi, megérdemlik a megtekintést. Lapunk mai számához két, egész, ír „Hivatalos Értesítő“ van csatolva. SZÍNI SZEMLE. A MAGYAR SZINÉSZ-KEBELZET KORMÁNYZÓ-TANÁCSÁNAK ÜLÉSE 1871. September 16-án. A magyar szinész-kebelzet kormányzó-tanácsa megalakulása után, September 16-án tarta első ülését. A kormányzó-tanács elnöke, Ribáry József ministeri tanácsos, szabadságidejét használván, helyette a tanácskozást Feleki Miklós, alelnök vezette. — A vidéki tagok közül is többen jelen voltak. — Olvastatott a belügyminister leirata, melyben a kebeszet és nyugdíj alapszabályait nemcsak megerősíti, de azt is kijelenti, hogy a vidéki színészetet érdeklő ügyekben a kormányzótanácsot véleményadás végett gyakrabban felszólítandja. E kijelentés elég tanúbizonysága annak, hogy a kormány is meg van győződve az egylet üdvös voltáról és korszerűségéről, s a hatásról, melyet a vidéki színészet rendezésére gyakorland. A belügyministérium ennek azonnal is kifejezést adott, s az igazgatói concessiókért és concessók megújításáért időközben hozzá érkezett folyamodványokat véleményezés végett a kormányzó tanácshoz tette át. A tanács ez ügyeket mind tüzetesen tárgyalta, s a folyamodók személyiségéhez és a folyamodványokhoz mellékelt bizonyítványokhoz képest a concessok megadását vagy megtagadását véleményezte. Az egylet most lépvén életbe, s a tanács most kezdvén meg működését, csupán a köztudomású adatokra s a mellékelt bizonyítványok minőségére támaszkodhatott , de jövőre, miután az alapszabályok értelmében a kebészeti igazgatók és tagok panaszai hozzá fognak fölterjesztetni, a színtársulatok működését folytonosan éber figyelemmel fogja kísérni, s minden egyes igazgató és színész művészi és erkölcsi minőségéről biztos tudomása lesz : az ily véleményezést bebizonyított adatokkal indokolva terjesztheti fel, s nagyobb szigorral is járhat el, mint ezeknek hiányában jelenleg tehette. Természetesen az oly igazgatókról és színészekről, kik nem kebélzeti tagok, ily véleményt nem fog adhatni, mert működésükről s erkölcsi maguk viseletéről nem lesz közvetlen és biztos tudomása; de óvakodni is fog az ilyeneket ajánlani, mert érték legkisebb felelősséget sem vállalhat el. S miután a vidéki színészet rendezéséről és fegyelmezéséről van szó, s ennek szüksége maga a vidéki színészek legnagyobb többsége által elismertetett, mi meg vagyunk győződve, hogy a belügyministérium sem igen lesz hajlandó olyanoknak concessákat adni, vagy olyanok concessáját megújítani, kik nem is kebélzeti tagok, s ekkér az ellenőrzéstől vagy félnek, vagy annak nem akarják magukat alávetni. Az a 2 forint, melyet évenként a kebészeti tagságért, s az a 12 forint, melyet a nyugdíjra, tehát öregségük biztosítására fizetnek , a kimaradásra nem szolgálhat okul. Az sem, mintha az alapszabályok szabad keresetükben korlátolnák vagy nyomasztó nyűg volnának , mert azok tulajdonképen — mint e lapokban már bőven fejtegettük — egyebet nem is kívánnal mint hogy magukat erkölcsileg becsületesen viseljék, kötelezettségeiknek megfeleljenek, s amire vállalkoznak, arra képesítve is legyenek. Különben is, a ki nem igazgatónak, vagy színésznek való, minek elödjék a többinek hátrányára, s minek ezudorkodjék a többinek rovására. — Mindez elég ok arra, hogy a jobb igazgatók színészek ki ne vonják magukat a köbészetből, mert csak maguk fogják kárát vallani, s a mulasztás vagy könnyelműség súlyát érezni. De Folytatás a mellékleten.