Budapesti Közlöny, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)
1871-10-22 / 243. szám
Buda-Pest 1871 243. szám Vasárnap, October 22 KÖZLÖNY. LAP. gnunniUs : Pesten , lstrui-ittu 10-ik team 1. emelet. Kusiuruu : Pesten, Barátok-tar* 7. u. a. fSldssint. KIkBATOS in kttlMasserhns. Mnnitatles IsTslskesek rendes IsrelesHektai legsdtatDsk sL EiAvintíti Ájuk :Hivatalos Niiditrski : N inmi rom idnitislMii.:Budapetti bán kobdta : A hivatalos „Értesítőbe* igtatandi hirdeted dijait a hirdetménynyel együtt előlege*«« beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés-Égési évi» . . . Égé» ire. . . 18 frt. — kr. Félévi* .... Félévi* . . . . B » ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— Negyid frr* . . . . « . Negyed évre . .* 200-ig 2 frt, 200—SOO-ig 3 frt és igy tovább minden 100 esőért 1 frttal több. VisilIlISITillI: Egyhasébos petit sor egy»eri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 9 kr. minden beigtatásnál. A bélyeg dij külön minden beiktatás után 30 kr »est. ért HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. és Apost. kir. Felsége f. hó 11-ről kelt legfelsőbb elhatározással legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy gróf Beust Ferdinand Frigyes birodalmi kanczellár, a legmagasb ház, s a külügyek ministere, a würtembergi király ő felsége által neki adományozott würtembergi korona-rendnek nagy keresztjét, és Hofmann Lipót Frigyes titkos tanácsos, s ugyanazon ministerium osztályfőnöke, a neki a bajor király ő felsége által adományozott Sz.Mihályról nevezett érdemrend nagy keresztjét elfogadhassák és viselhessék. Ö cs. és Ap. kir. Felsége f. évi oct. 11-töl kelt legfelsőbbb elhatározással, ács. és kir. banjanikai consuli ügynök, Draganchich Szaniszlónak, a neki adományozott olasz korona rend lovag keresztjének elfogadását és viselését legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. A m. k. pénzügyminister dr. Kaveczky Kornélt a máramarosszigeti bányaigazgatóság kerületébe királymezői kincstári orvossá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Tafemner István és Seide Gyula végzett erdésznövendékeket, előbbit a soóvári, utóbbit a kolozsvári m. k. jószágigazgatóság kerületébe m. kir. erdőgyakornokokká nevezte ki. A földmivelés-, ipar és kereskedelmi magy kir. minister a Szilassy László irodatiszt lemondása által üresedésbe jött irodatiszti állomásra Bonis Mihályt nevezte ki. A közmunka és közlekedési m. kir. minister a vezetése alatti ministerium számvevőségéhez Vetter Sándor, ideigl. nyugalmazott m. kir. állam számvevőségi számtanácsost, számtanácsossá ; — Schmausz Jakab II ad rendű számtisztet I fő rendű számtisztté; — Frank Endre III ad rendű számtisztet II-ad rendű számtisztté, és Dede Zsigmond számvevőségi dijnokot III-ad rendű számtisztté nevezte ki. A soproni iparos kölcsön-előlegezési egyletből alakult sopronyi kereskedelmi és iparbank alapszabályai fé jul. 24-én kelt legfelsőbb elhatározás folytán a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministerium által f.é. 11,193. sz. alatt a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Vasmegyében Alha mezővárosban folyó évi november hó 1 én postaállomás lép életbe, levél- és kocsipostai küldemények szállítására, mely összeköttetését a felső-eörhartbergi állomással, naponkint közlekedő kocsi-küldöncz által tartja fenn. NEMHIVATALOS RÉSZ. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. Meghívás a kolozs-dobokamegyei tankerületi néptanítók egylete megalakulása czéljából Kolozsvárt, 1871-ik évi november hó 24-ik napjain tartandó néptanítói gyűlésre. Az erőknek egyesülés általi tömörítése szolgál a haladás egyedüli biztos eszközéül. E nézet érvényre jut a társadalom minden körében ; naponkint szaporodik a különböző egyletek száma, s az ekként egyesített erő csodás műveknek ad létert. De különösen mi — néptanítók — érezzük az egyesülés szükségességét; érezzük, hogy szemben a népnevelés terén felmerülő, sokszor egymással ellentétes mozgalmakkal szilárd álláspontot kell elfoglalnunk ; ki kell vívnunk, hogy ott, hol a népnevelés ügyéről van szó, elsősorban a szakemberek véleménye vétessék figyelembe; ki kell vívnunk anyagi jobblétünket, önállóságunkat, de egyszersmind érdemeket kell szereznünk mindezekre, lépést kell tartanunk a korszellemmel, haladnunk, tökélyesbblnünk kell, nem feledkezvén meg arról sem, hogy leginkább mi vagyunk hivatva a népnevelési intézetek fölvirágzásának elősegélésére. Mindezekre csakis egyetértés, egymás kölcsönös gyámolítása esetén leszünk képesek. Elszigetelve elsöpör az áradat, eredménytelen tusává válik az egyesek küzdelme, míg egyesülve urai leendünk a helyzetnek, tekintélyt, anyagi jólétet vívhatunk ki, de egyszersmind hathatósan segíthetjük elő önképzésünket s a népnevelés fölvirágzását. Napról-napra szaporodnak hazánkban a néptanítók egyletei, ezek némelyike már is meglepő eredményt képes fölmutatni — s a néptanító, ki eddig egyedül állott, örömmel tapasztalja, hogy vele egy czélra törekvő, ugyanazon ügyért buzgó társak veszik körül, s hogy a nagy eszme — mint közös tulajdon — közös erővel karoltatik föl az egyesülés által bátrakká, reménységben gazdagokká, kitartókká s erélyesekké vált néptanítók által. Az egyesülésnek az elmondottakban röviden fölmutatott szükségességét érezve, Kolozsvár városa összes néptanítói a közhajtásnak véltek eleget tenni, midőn az erdélyi részek középpontján, mintegy hazánk második fővárosa körében, egy életerős néptanító egylet létesítése czéljából lépéseket tettek, — s midőn ezen egylet szervezésének eszközlésére Kolozsvár városában f. évi november hó 2—4-ik napjaiban a kolozsvári országos vásár folyama alatt tartandó közgyűlésre Erdély buzgó néptanítóit s tanítónőit felekezeti különbség nélkül, valamint a népnevelés ügyének bő kebbi barátait ezennel meghívjuk, hisszük, hogy meghívásunk mindenütt szives fogadtatásra találand. Bár a megalakulandó egylet — több okokból — a „Kolozs-dobokamegyei tankerületi néptanítók egylete“ czímet viselend, mindazonáltal Erdély egyéb részeiben lakó egytársaink csatlakozására is számítunk, annyival inkább, mivel székhelyét itt a központban tartó, de több körökre oszló egyletünk kellő támogatás esetén egész Erdélyre kiható üdvös működést fejthet ki. Buzgó nevelésügy barátok, különösen sz. kir. Kolozsvár város érdemteljes elöljáróinak támogatását kinyervén, azon kedvező helyzetben vagyunk, hogy már az alakulást eszközlő közgyűlést is élvezetessé s tanulságossá tehetjük, arról sem feledkezvén meg, hogy kinek-kinek saját személyére szállásokról és étkezésről gondoskodva — képessé tehessük vidéki ügytársainkat a közgyűlésben nagyobb mérvű anyagi áldozatok tétele nélkül részt vehetni. A közgyűlés programmja következő: November 2 dikán délelőtt és délután a vidékről érkezők elszállásolása. E czélból a szállásra igényt tartók Szász Lajos néptanító ur lakásán (bel-farkas utcza 76. sz. a.) jelenendnek meg. Ugyanaznap este 6 órakor előértekezlet a ref. főiskola helyiségében. November 3-dikán d. e. 10 órakor közgyűlés a városház nagy termében. Ezen közgyűlés az alapszabály-terv megvitatása, az egyleti tisztvisei megválasztása, az egylet szervezése és indítványok tárgyalásával foglalkozand. Délben közebéd. Délután a helybeli tanintézetek s egyéb látnivalók megszemlélése. November 4-dikén d. e. 8 —10 óra közt mintatanitások megszemlélése. IPSzK? ! 11 órakor zárközgyülés, mely értekezések meghallgatása- s a minta tanításra tett észrevételek megvitatásával foglalkozand. A gyűlés ügyrendje az előértekezleten állapittatik meg s tétezik közzé. Gondoskodtunk arról is,hogy ez alkalommal az újabb taneszközök s tankönyvekkel megismerkedhessünk. E czélból taneszközkiállítást rendezendünk, mely a gyűlés napjain mindenki számára nyitva álland. Fáradozásaink jutalmául csak is egytársaink minél nagyobb számbani megjelenése szolgáland, ezt remélve, örömmel szíves ügytársi vendégszeretettel nézünk a rég óhajtott találkozás elé, fölkérve azon vidékieket, kik elszállásoltatni óhajtanak, hogy ebbeli igényükről az illető albizottmány elnökét Szász Lajos urat legkésőbb october hó 28-ig bérmentes levélben értesitni szíveskedjenek. Kelt Kolozsvárit, a kolozs-dobokamegyei tankerületi néptanitók egyletét szervező bizottmány 1871. évi okt. 12 én tartott üléséből. Szabó Endre, Tóth Tamás, bizottmányi jegyző, bizottmányi elnök. Taneszközeink a londoni világtárlaton. Gönczy Pál, mint osztálytanácsost a közoktatási minister a végből küldötte ki a londoni kiállításra, hogy a taneszközök és iskolai oktatás útján előállított eredmények felől ottan szerzett észleleteit, hazai érdekben érvényesítse. Gönczy Pál úr jelentése, melyet a m. kir. közoktatási minister elé terjeszte, így szól: Az angol, franczia, itt-ott németországi volt világtárlatokban az emberi munka és szorgalom minden nemével egyszerre léptek föl, s ezeknek tömeges nagyszerűségével kívántak a látogató közönségre hatni; az 1871-diki nemzetközi kiállítás rendezésekor a gyakorlatiasságáról ismert angol nemzet azon elvből indult ki, hogy az ipar műtermékekből a vizsgálódni és okulni szerető közönség elé egyszerre csak egy-kétfélét tárjon föl, s így azt, amit kiállít, könnyen áttekinthetővé, s ez által tanulságossá tegye. Ez okból a tudomány, művészet és ipar termékeit több szakaszra és így több év alatti szemléltetésre úgy osztotta föl, hogy egy évben három, legfölebb négyféle ágát állítsa ki közszemléletre. Ez évben két főosztály állíttatott föl, egyik a szépművészet, másik az ipar és tudomány számára. A szépművészetből a tárlat tárgyai voltak : olív- és vízfestmények, rajzok, s különféle anyagból faragott és öntött szobrok.