Budapesti Közlöny, 1871. december (5. évfolyam, 276-299. szám)
1871-12-03 / 278. szám
Tóth Kálmán: Benyújtja Baja város képv. testületének és tanácsának kérvényét, melyben a bajai tanitóképezdének államközségen való felépítése iránt kérvényez. Bittó István igazságügyminiszer : T. ház ! November 30-án Vidliczkay képv. ur a következő interpellatiót intézte hozzám : „tekintve azt, hogy a kormány részéről a Házban több ízben oly nyilatkozat létetett, hogy a kormány az alsóbb bíróságok uj szervezetét jövő 187 - ik évi január 1én életbe fogja léptetni, tekintve továbbá, hogy a kormány közvetlenül a fentebbi czélra, t. i. az említett uj szervezetnek jövő évi január 1 én való életbeléptetésére, noha az új évtől már csak néhány hét választ el bennünket, mindeddig köztudomásilag alig tett valamit, azonban másrészről arról még hallgat, hogy az életbeléptetési határidőt meghosszabbítani, s elhalasztani kívánná, s ha igen, mi okon? tekintve, hogy a helyzet ezen bizonytalansága az igazságszolgáltatásra zavarólag hat, mennyiben a most működő alsóbb bíróságok tagjaiban — legalább sokaknál a munkakedvet csökkenti, mi utóbb azonban a hátralékok tetemes felszaporodását az igazságszolgálás menetének megakadását fogja eredményezni, tekintve azt, hogy a jogi élet exigenciái azt növelelik , hogy az igazságszolgáltatás menete folytonos legyen, s annak ezen folytonossága az új szervezés életbeléptetése által meg ne akasztassák, sőt amennyire csak kivihető, meg se zavartassák ; tekintve végül azt, hogy úgy a perlekedő felek jogos érdeke, valamint azon tekintet is, hogy a most működő első folyamodású bírák és bíróságok a hozzájuk folyton érkező beadványokat, különösen a mindennemű eljárási határidők kitűzésére nézve elintézhessék, azt igényli, hogy az uj bírósági területek közébzré tétele mellett, az átszervezés életbeléptetésének napja is idejében kitüzesség és közhírré tétessék: az igen t. igazságügyminister urat interpellálom az iránt, 1- er. Szándékozik-e a t. igazságügyminister úr az uj bírósági szervezést jövő 1872. évi január 1-én életbeléptetni ? és ha nem, mi okon marad el annak a mondott határidőben való életbeléptetése ? 2- ér. Micsoda intézkedéseket tett és fog tenni jövőre a minister úr azon czélra, hogy az igazságszolgáltatás folytonossága az uj bírósági szervezés által meg ne szakíttassék, s általában az igazságszolgáltatás azon zavaroktól, melyeket ezen szervezet életbeléptetése könnyen okozhat, megóvassék ?“ Ezen interpellációra van szerencsém következőkben válaszolni: A kormánynak azon szándéka, az új bíróságok szervezetét január 1-én, vagy legalább január első napjaiban életbe léptetni , máris változatlanul fennáll. Miután a kormány ezt ismételve kijelentette, és az ezt előkészítő munkálatok, habár zaj nélkül, de folyton szakadatlanul folynak, megvallom, nem tudom, mi lehet a mi akár tisztelt barátomat, akár a közönséget azon feltevésre jogosítaná, mintha a bíróságok életbeléptetése elhalasztatni szándékoztatnék. Igaz, hogy egyes törvényszékek és járásbíróságok területkörének megállapítása kívánatos lett volna, hogy közhírré tétessék, de ezen terjedelmes munka annyi reclamatióra szolgáltatott okot, úgy egyes megyék, mint egyes községek részéről, és e mellett, hogy egészen őszinte legyek, megvallom, hogy itt-ott egyes hatóságok részéről oly kevés készséget találtam e nagy munka befejezéséhez való közreműködésre, hogy e terjedelmes munka csak a legközelebbi napokban végeztethetett be és ma már sajtó alatt van. Méltóztatnak azonban tudni, hogy nálunk minden eféle munka nyomdáinkban igen sok nehézséggel járván, mindig hosszabb ideig tart. Azonban alapos reményem van ahoz, hogy ki fog a napokban a nyomdából kerülni, és meg fog küldethetni az egyes törvényhatóságoknak és egyidejűleg ezek területkörének megállapításával vagy tán még azt megelőzőleg ki fog küldetni hozzájuk a felszólítás arra nézve, hogy végleg megállapított területkörükhöz képest az irományok elkülönítését már most készítsék elő azon czélból, hogy midőn az első bíróságok ki lesznek nevezve, ezek halasztás nélkül, és a legrövidebb idő alatt átvegyék az őket illető irományokat. Az interpelláló 2-ik pontját illetőleg, tudniillik minő intézkedéseket tettem, hogy az igazságszolgáltatás folytonossága félbeszakítást ne szenvedjen, erre nézve, úgy hiszem, megtalálja. barátom a választ az 1871. 31. t. ez. 31. § ában, mely szakasz azt tartalmazza, hogy mindaddig, míg az újonnan szervezendő bíróságok megkezdhetik működésüket a most fennálló első folyamodású bíróságok vannak hivatva az igazságszolgáltatást teljesíteni, s miután, mint előbb bátor voltam említeni, minden intézkedés meg fog történni arra nézve, hogy az irományok átvétele lehető legrövidebb idő alatt véghez menjen, azt hiszem, hogy az igazságszolgáltatás hosszabb félbeszakítást semmi esetre nem fog szenvedni, ami az átadás és átvétel folytán a dolog természetéből magából foly. Ez volt válaszom a t. képviselő úrnak interpellációjára. (Helyeslés.) Vidliczkay József : Mindenek előtt kijelentem, hogy én részemről megnyugszom az igen t. minister urnak válaszában. Azt méltóztatott kérdezni a t. minister úrnak hogy mi lehet oka annak, hogy én ezen interpellációt hozzá intéztem. Oka az, hogy aggodalom támadt nem csak bennem, hanem sokakban, kik figyelemmel kísérték az igazságszolgáltatás menetét, aggodalom támadt az iránt, hogy miután még ez ideig semmi előleges lépések nem létettek arra, hogy az új bíróság szervezése életbe léptettessék, az igazságszolgáltatás folytonossága fenakadást szenved. Az ilyen két rendszert mindig össze kell kötni egymással azon czélból, hogy az igazságszolgáltatás folytonossága semmi félbeszakadást ne szenvedjen, össze kell kötni az átmeneti intézkedések által. Ily átmeneti intézkedések azonban mind ez ideig nem történtek. Egyébiránt, mint az igen t, miniszer úr előadásából kivettem, az mi ez ideig elmaradt, már a napokban életbe fog léptettetni, s így, noha megvallom őszintén, hogy jobban óhajtottam volna részemről, ha ezen intézkedések előbb létettek volna, de miután maga az élet ezen hibákat ki fogja igazítani, azt hiszem így is mundus se expediet, így tehát csekély nézetem szerint eleje len véve nagyjából annak, mi már előbb is megtörténhetett volna , a többit bízzuk az életre. Ismétlem, hogy én az igen t. minister úrnak válaszában a jelen körülmények közt megnyugszom. (Helyeslés.) A ház tudomásul veszi a minister válaszát. T. képviselőház ! Három interpellatióra fogok a t. képviselőház engedelmével válaszolni, éspedig azon rendben, mint az interpellatiók történtek. Helffy Ignácz képviselő úr hozzám és tiszttársam az igazságügyminister úrhoz egy interpellatiót intézett több pesti munkás befogatása és több idegen kiutasíttatása tárgyában. Lesz szerencsém mindenekelőtt ezen interpellatióra válaszolni. (Halljuk!) Gyulai Ferencz és Rauch György pesti lakosok Pest sz. kir. város polgármesteri hivatalánál bejelenték, hogy egy népgyűlést akarnak tartani jún. 11-én a Rákóczy téren. A szabad terek feletti intézkedés a városi hatóság hatásköréhez tartozván, a polgármester kijelentette előttük, miszerint nagyvásár ideje lévén a népgyűlést, ott megtartatni nem engedheti meg, s nem látja czélszerűnek a szabad terek ily alkalommal ilyetén elfoglalását. Több bejelentés a népgyűlés megtartására nem történt, s daczára ennek június 14-én délután a sz. István-téren több munkás felhívása folytán népgyűlés tartatott, melyben a város hatósága jelentése szerint izgató beszédek tartottak a monarchia fenállása, az alkotmány és törvény ellen, a tulajdonjog s a vallás ellen, s végre a párisi commune működése magasztaltatott. Innen vagy 500 an katonailag sorakozva szövegjükön fátyolt viselve mintegy jeléül, hogy a párisi communet gyászolják, kimentek a városligetbe, s ott nyilvános téren folytatták törvényellenes agitatiójukat és beszédeiket, s onnan visszatérve a szt. István-térre, itt hasonló modorban folytatták a gyűlést. Ekkor a városi hatóság a leginkább compromittáltak közül 43-at elfogatott, s ezek közül 5-öt, kik idegenek voltak és kik semmiféle keresetet kimutatni nem voltak képesek, szokás szerint kiutasított. Harmincznyolcz ellenében pedig rendes vizsgálat illetőleg eljárás indíttatott meg. A befogottak közül néhányan hozzám felfolyamodást intéztek a végből, hogy én szabadonbocsáttatásukat rendelném el. Miután nem éreztem magamat hivatva a város autonóm jogkörébe beavatkozni, természetesen ezen szabadon bocsáttatást el sem rendeltem, de meghagytam a városi hatóságnak azt, hogy a vizsgálatot lehető gyorsasággal indítsa meg és fejezze be. A vizsgálat befejeztetett és az eredmény az lett, hogy a 28 befogott egyén, akik súlyosan voltak graválva a királyi ügyésznek adattak át, ki ezeket a váczi fogházba kísértette. A többire nézve az igazságügyminister fogja megadni a választ. (Halljuk!) Bittó István igazságügyminister . Amennyiben Helfy képviselő úr interpellációjának 3-ik része hozzám van intézve, bátor vagyok azoknak kiegészítéséül, miket t. collegám a belügyminister előadott, még a következőket hozni a t. ház tudomására. Az elfogott 38 egyén aug. II. felében, gondolom 17-én vagy 18-án — adatott át a királyi ügyek igazgatójának. Az ugyanakkor átvett igen terjedelmes iratok azonnal tanulmányozás tárgyává tétettek, de minthogy időközben, amint a belügyminiszer úr megjegyezte, ezen foglyok részint folytonosan észlelt kiszabadításukra való törekvések folytán, részint pedig mivel az itteni fogsági helyiségek akkori csekély számuk miatt nem voltak képesek az itteni szolgálatnak megfelelni, kénytelen voltam ezen foglyokat Váczra állami fogházba kísértetni. A vizsgálat mindezen körülménynél fogva csak September 15 én kezdethetett meg és folyt körülbelül 30 napon keresztül, minek oka nagyobb részt abban feküdt, hogy az illetők igen terjedelmesen vallottak, sőt egyikök, — ha jól emlékezem — Külföldi Victor, egymaga 8 napig vette igénybe a királyi ügyek igazgatóját, mert azt kívánta, hogy minden egyes szava, melyet védelmében felhozott, jegyzőkönyvbe vétessék fel. Midőn 30 nap elteltével a vizsgálat be lett fejezve,annak eredménye az volt, hogy kiderült, mi szerint az egyletnek tagjai a külföldi munkás egyletekkel. Külföldi és Farkas Károly pedig a genfi internationállal és ennek közvetítése folytán a párisi „Communé“-val levelezésben állván Magyarországon a törvény szerint fenálló kormány- s forma megbuktatásával az úgynevezett „népállamot“ akarták felállítani (Nevetés) melynek elérésére legalkalmasabb eszközül a katonaságnak es- küszegésre leendő csábítása jelöltetett meg, s egyik párisi levélben a budai citadellák elfoglalása is ajánltatott. (Nevetés). A „népállam“ elvei között pedig nyiltan hirdettetett a fenálló birtoknak közös gazdálkodás alá vonása, a nemességnek, papságnak és a vagyonos polgárosztálynak megsemmisítése, sőt az e részbeni kiáltvány szavai szerint magának az Istennek trónusától való megfosztása. (Nagy nevetés) A földmunkások közül a szolgák utasittattak, a birtok jövedelmeit már most figyelemmel tanulmányozni, hogy adott alkalommal, a birtoknak közös gazdászat alá vétele alkalmával felvilágosításokat adhassanak. (Nevetés.) Pesten alakult úgynevezett „fejmunkások“ osztálya is, mely lázító iratok s kiáltványok terjesztését tűzte feladatául. Hasonlóan alakult úgynevezett „sociál club is, melynek feladata volt apostolokat nevelni, kik a vidéken a sociál-democraticus elveknek propagandát csinálni voltak hivatva, ilyenek Pestről a központból ki is küldettek, kik munkaszüntetéseket (Stricke) rendezvén, lázítottak. A lefoglalt iratok szerint a pesti munkás egylet több vádlott tagjai levelezésben állottak Londonban és Genfben az international szövetséggel, New Yorkkal, Bruxellessel, Zürichhel, Cairóval, Berlinnel, Braunschweiggal, Hamburggal, Eisenachhal, Reichenberggel, Gráczczal, Wienerneustadttal, illetőleg az ott létező international agitátorokkal Magyarországon pedig a fent körülírt elvek elérése végett fiókegyleteket alakítottak Tóth Vilmos belügyminister : 6088