Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. január (6. évfolyam, 1-4. szám)
1872-01-06 / 1. számú melléklap
lözésével, magánegyezkedés útáni bérbe adását csak a város érdekének kiváló érdeke indokolhatván, a közgyűlésnél tanácsilag csak ily esetben indítványoztathatik. Azon szolgálmányok biztosítása tekintetében, melyek az előirányzott kiadások rovatában a költségvetésbe bevezették, az árlejtés hasonló módon eszközlendő, annak megtartásas helybenhagyására nézve hasonló eljárás követendő. A város számára teljesítendő munkálatok, jelesen építkezések a középületeken, csatornákon, vagy azok alkatrészein szükséges javítások, eszközök, szerek beszerzésének megrendelése csupán előlegesen megvizsgálandó költségvetés, illetve terv alapján történhetik, és a végrehajtott munka, valamint a szállított eszközök, szerek, szakértők közbejötte mellett megejtendő felülvizsgálat alá vonandók, melynek eredménye a díj vagy ár utalványozásánál irányt szab. A városi háztartásban az évi költségvetés adván meg az irányt, köteles a tanács, mint a költségelőirányzat megbírálására elsősorban hivatott testület ügyelni, hogy a költségvetésbe a városnak minden jövedelme felvétessék, és a kiadások akkér irányoztassanak elő, hogy egyrészről a köz- és beligazgatás rendes folyama biztosíttassák, a közvagyon épen fentartassék , másrészt a pénztár nélkülözhető költségektől megóvassék. Ezt minden egyes tételeknek szoros bírálata által lehetvén elérni, hogy ez mind maga a tanács, mind a közgyűlés által behatóan eszközöltethessék, a tanács intézkedend, hogy az évi költségvetésnek kiegészítő részét képező, a város ingatlan és ingó vagyonáról szóló leltár, mely minden 3 évben egész kiterjedésében újra szerkesztendő leend, az időközi változások pontos kitüntetésével, a legtökéletesebben vezettessék, a költségvetéshez szükséges adatok az egyes hivatalok részéről idejekorán beadassanak, azok alapján az előirányzat haladéktalanul összeállitthassék és az 1870. évi 42. t. sz. 14. §-a értelmében tárgyaltathassák. Az előirányzott bevételeknek a kiadásokkal tett egybetartása útján netán mutatkozó hiány fedezésére közgyűlésileg kivettetni megállapított házi adónak a kidolgozandó kulcs szerinti kirovásáról és behajtásáról a tanács gondoskodik. A városi pótadó kivetésénél az eddigi gyakorlat tartatik fenn, behajtásánál pedig az 1868-dik évi 21-dik, és 1870-dik évi 55-dik tvezikk rendeletei irányadók. A megállapitott költségvetés szoros megtartásáért a tanács felelős. Ha az előirányzat valamely rovatában felvett összeg teljesen felhasználtatván, azon rovat terhére még mellőzhetlen kiadások fordulnának elő, megengedtetik, hogy ezek fedezésére közgyűlési jóváhagyás mellett más rovat alatti összeg feleslege fordíttathassék. Ha időközben előre nem látott körülményeknél fogva rendkívüli kiadás szükségessége áll elő, ez iránt a tanács esetrőlesetre kimentő jelentést és indokolt javaslatot terjesztene a közgyűlés elé. A zárszámadásokra nézve az idézett törvény rendeletei szorosan megtartandók lévén, az e tekintetben szükséges intézkedések megtétele s foganatositásuk feletti szoros ügyelet szintén a tanácshoz tartozik. Miként kelljen a tanácsnak városi illetőség kérdéseiben eljárni s határozni, az 1867. évi 18. t. sz. Szeged város területére elfogadott 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 18, 19. §-ai fognak irányt adni. Társas tanácskozás útján elintézendő, jelen fejezet elején a részletesen elősorolt ügyeken túl a hatósághoz benyújtott avagy érkezett folyó egyéb oly ügyek, melyek érdemleges intézkedést nem igényelnek, a város jogaira, érdekeire befolyással nincsenek, s inkább csak bizonyos szabályok foganatosítására s erre való felügyeletre vonatkoznak ; vidéki hatóságoknak kisebb érdekű kérdésekben a városi hatóság közreműködését átruházott hatáskörben igénylő megkeresvényei, a már meghozott határozatok foganatosítását érdeklő kérdések, mint szintén valamely tárgy megérlelése és kidolgozására szükséges előkészítő lépések — tanácsülésen kívül — rövid úton intéztetnek el. Az elintézés ezen módja abban áll, hogy az illető előadó a törvény, rendeletek, szabályzatok avagy törvényes gyakorlatnak az ily folyó ügyre alkalmazásával határozati javaslatot készít s azt a polgármester bírálata alá terjeszti, mely ezen részről elfogadtatván, kiadmányoztatik. A tanács hatáskörébe utalt, s társas tanácskozás útján ellátandó tárgyak előkészítése, mint szintén a rövid utu eljárás alá tartozó ügyek elintézése az osztályokban eszközöltetik. A munka arányos felosztása tekintetéből a tárgyak rokonságaik szerint öt osztályba soroztatnak, melyek főbb tárgyaik után : I. háztartási, II. rendőri, III. pénzügyi, IV. jogi, V. katonai osztály nevezet alatt alakíttatnak. 3 I., vagyis háztartási osztályba tartoznak: a költségvetés összeállítása és tárgyalása körüli teendők; a közvagyon, közjavadalmak hasznosítása, értékesítése, azok bérbeadása s ebből folyó tárgyalások ; a városi közpénztárra való ügyelet, erre vonatkozó kérdések ; a város részére szükséges termesztmények szerek s eszközök beszerzése ; árlejtések tartása, s ezekből eredő tárgyalások ; középítkezések, javítások gazdászati tekintetben ; a városi tulajdon eladása, újak szerzése ; nagyobb vállalatok, kölcsönök gazdászati tekintetben ; díjszabványok módosítására vonatkozó tárgyalások ; közjövedelmek szaporítása ; a városi gazdászat kezelése iránti tárgyalások, hivatalok elhelyezésére vonatkozó kérdések ; főfelügyelet a városi termesztmények, szerek-, eszközökre és a városi egész va-gyonra; minden, a város gazdászatába vágó egyéb kérdések. A II. rendőri osztály tárgyai: közrendészeti ügyek ; rend és csend fentartása ; honossági és vagyoni viszonyok megállapítása ; szini előadások, művészeti mutatványok, tánczvigalmak engedélyezése; útlevél-, cseléd-, tolonctügy ; épitkezések, engedélyhez kötött iparüzletek, házalási, közlekedési, hajózási, malomügyek s egyletek rendészeti szempontból ; mértékek feletti ügyelet; hatósági rendeletek, körözvények közzététele ; gőzkazánok vizsgálata ; vendéglők, kávéházak, nyilvános ruutató- és gyálhelyek, bérkocsisok, vándor zenészek, énekesek, kóbor czigányok feletti ügyelet ; tilalmak fentartása ; parti rendőrség s ezekből folyó tárgyalások ; személy- és vagyonbiztosság fentartására vonatkozó teendők és tárgyalások ; vaspálya- s gőzhajózási közlekedésre való felügyelet ; gőzfürdők kijelölése, figyelem alatt tartása ; tűzveszély, árvíz, közutczámi rögtöni megbetegedések , őrülési , öngyilkossági esetekre, sebes hajtásra ; tiltott fegyverek s lőszerekre ; dühös és veszélyes ebek s más háziállatokra ; összeomlással fenyegető épületekre ; hidak, járdák, dobogók, csatornák, zsilipekre való felvigyázat ; káborgók, munkakerülők, koldusok, rovott előéletű, kiutasított és megbűnhödt egyénekre, összeköttetéseikre, tartózkodási helyeikre való ügyelet ; az eltulajdonított, úgy elvesztett vagy talált jószágok és tárgyak nyilvántartása , szökött, eltévedt egyének, feltalált hullák leirása s költöztetése; bűnesetek megakadályoztatása , illető helyre feljelentése és elkövetőinek nyomozása ; tűzoltó, eszközök , s jó karban létük ; lőpor, kőolaj, szesz s egyéb gyúlékony és robbanó szerek árulása, raktározása feletti ügyelet, s ezekre vonatkozó tárgyalások ; gyárakban dolgozó gyermekek- s lelenczekről való gondoskodás ; gyógyszertárakra, szeszes italokra,utczák tisztaságára, vágóhídra, bűzös kipárolgást okozó üzletekre, élelmi czikkekre átalában, rézedényekre,mérgek árulására, kuruzslók-, himlőoltás-,vegyvizsgálatok,bonczolatokra való rendőri felügyelet, bordélyügy , láttermek, nyilvános kirakatok, szabadon fürdőkre ügyelet és mindezekből eredő tárgyalások , karhatalom iránti kérdések ; előéleti erkölcsiségi bizonylatok ; barmászrendőrségi ügyek ; közvilágításra való felügyelet ; ittrendőrség, érkező és itt tartózkodó idegenek nyilvántartása.