Budapesti Közlöny, 1872. június (6. évfolyam, 123-147. szám)

1872-06-11 / 131. szám

1872. Buda-Fest Kedd, junius 11. 131. szám BUDAPESTI KÖZLÖNY, HIVATALOS LAP. Bsbubmtöst« : Pesten, hatvani-utcza 10-ik Kim L. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Baritok-tere 7. tz. a. földszint. Kirauroz­ni.» ktUdatnak truza. Bénnt-otoi­­len lavdek euk mde­­r»U*öli­ktoll to­­lAdtAtnak el Kapónk foil postai nétkfUdAvel ragj holybati Láahol hordva a moUdklappal ny««: Égisz írre . , . Félévre . Negyed évre 12 frt Előfizetési Ana., A „Budapwti KöaKSny* me HA lapjára külön, postán vagy háxhol hordva s Egész évre. . . 2 frt 40 kr Félévre ... 1 , 20 , Negyed évre . , — „ 60 „ A „Hivat. Értesítő* egyes száma, főlap nélkül 10 kr. azzal együtt 20 kr. A hivatalos „ártecitSb»-t iktatandó hirdetések dijai a hirdetni, -javel együtt stélagtsez beküldendők, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés, ért 1 írt, és 00 kr. a bélyegért. 100— 000-ig 1 írt. 200— 100-ig 3 írt és igy tovább mindsstlMásóért 1 írttal több. A hivatali* Hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. Hivatalos Hirdetésbe: Ma siti síbdbettasz: Egy hasibos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 9 kr. minden beigtatla­­nul. A bélyeg­ dij külön minden beigtatis után 30 kv. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatásügyi magyar minis­­zerem előterjesztésére megengedem, hogy a kolozsvári tudomány­egyetem felállítá­sáról szóló törvényjavaslat a jövő ország­gyűlésnek a költségvetéssel ismét együtt bemutattassék. Megengedem továbbá, hogy a törvény­­hozás utólagos hozzájárulása reményében,­ a nevezett egyetem életbeléptetését és már az 1872 3. tanév kezdetén leendő megnyitá­ hatását illetőleg szükségelt mindennemű előintézkedések és ezekkel járó kiadások említett miniszerem előterjesztésében elő-­ adott módozatok szerint megtétethessenek. Kelt Schönbrunnban, 1872. évi május hó 25-én. Ferencz József, s. k. Dr. Pat­er Tivadar, s. k. A kir. igazságü­gyminister a pesti kir. ítélő táblához fogalmazónak Kósa János boroajenői kir.­ törvényszéki jegyzőt nevezte ki. A kir. igazságü­gyminister Szolcsányi Gyula, volt tiszteletbeli esküdtet a nyitrai kir. törvény­székhez írnoknak nevezte ki. A közmunka- és közlekedési m. k. minister Maurer Vilmost a m. k. vasutbiztositéki számve­vőszékhez számtanácsossá nevezte ki. A „Buda-Pesti Közlöny“ i. é. 102-ik számának hivatalos részében található hirdetményben emlí­tett 1 és 5 forintos bankjegy-alakú pénzjegyek beváltására kitűzött véghatáridőre nézve a közön­ség ezennel figyelmeztetik,hogy az érintett hirdet­mény csak az 1858-ik évi május hó 1-jén kibo­csátott 1 és 5 forintos bankjegy-alakú pénzje­gyekre és nem az 1866-ik évi julius hó 7 -én ki­bocsátott és ezentúl is közforgalomban maradó 1 és 5 frtos állampénzjegyekre vonatkozik, mely utóbb emlitett pénz­jegyek tehát a fennebbi hir­detmény által érintetlenül hagyatnak. Budán, 1872. évi junius 7-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium megengedte, hogy Hevesmegyében ke­belezett Kenderes község hetenkint minden pén­teken hetivásárt tarthasson. A perjámos-haulikfalvi takarékpénztár alapsza­bályai a m. k. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium által f. évi junius hó 8-án 6553. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. A megy. kir. pénzügyminister Ócsvár Feren­cest dohánygyári hivataltisztté nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁSI MOZGALMAK. Szamosasvákkal jun. 9-től távirják nekünk, hogy az ottani választó­polgárok Molnár Antalt és Lukács Bélát fényes fáklyát­ zenével tisztelték meg, s egyszersmind képviselt jelöltjeikké kikiál­tották. A jelöltek beszédei tetszéssel s nagy lelke­sedéssel fogadtattak. Hátszegen György István deákpárti lépett fel követjelöltül. Ráday Gedeon gróf, a váczi Deákpárt je­löltje kiadta programmját, melyből a következő részeket veszszük át: „Tudom, t. polgártársak,hogy izgatják s fenye­getik önöket, még gyújtogatásokkal is az egyes városokban és községekben ; hogy ígéri a balpárt, hogy az adót a földmivelő osztályról leveszi, s ezt csupán a tőkepénzesek, iparosok és a kereskedők­re rója; hogy ígérik önöknek a dézsma­váltság eltörlését. Azonban régi s jó­­­­­dabeszéd ez: „Az ígéret szép szó, ha megadják, a jó.“ Így akarja a balpárt az egyes lelkeket — különösen a föld­mivelő osztályban — megvásárolni. Ez pedig igen rosz üzlet, s a balpárt jelöltje nagyon csalódik, ha azt hiszi, hogy önök mindnyájan, a kerületnek bármely részében lakjanak is, ily beteljesíthet­len ígéretnek hitelt adjanak. A­kik ezen erkölcstelen izgatás­ és lazításnak hitelt adva, s félelemből meggyőződésüket meg­tagadva, visszahúzódnak, sőt a vakmerő rémhíre­ket terjesztik is, azok valóban politikai jogunknak ássák meg a sirt, melyből nincs többé a föl­támadás ! Én minden kitérő válasz nélkül , nem mint a kormány jobboldali, de igen­is, mint a Deák- vagy jobbpárt független jelöltje, ezennel kijelentem, hogy ha nem is értek a részletekig mindenben egyet az új, s az imént lefolyt ország­gyűlés utolsó két hónapjában a baloldal által bot­rányosan agyonbeszélt választási törvénynyel, de mindenesetre égető szükségnek tartom, hogy egy új választási törvény alkottassák, mert az 1848. évi V-ik törvényczikk, mely a szellemi tőkét, az állami és municipális tisztviselőket, a gazdatiszte­ket, az ipar és kereskedés emeltyűit, a gyármun­kásokat és kisebb kereskedőket, kik az ország terheihez kellő arányban járulnak, a választási jogból kizárja, mint a jogegyenlőség szent elvével össze nem férő törvény már túlélte magát, és hogy jövendőre nézve a választópolgárok meg legyenek óva oly botrányos és igazságtalan eljárások elle­nében, mint a­melyeket már a jelenlegi összeírás­nál is tapasztaltunk. Akarom, hogy minden egyes hitfelekezetnek autonóm jogai megvédessenek. Alapelvem lévén: „kinek-kinek a magáét.“ Akarom, hogy a honvédség, melyet a baloldal még csírájában elfojtani törekedett, most pedig, midőn a Deák párt elveit követő kormány buzgal­ma folytán tekintélyes sereggé növekedett ennek minden érdemét és dicsőségét szemérmetlenül sa­játjának kürtöli, a t­élj­es csataképes hadsereggé egészíttessék ki. Az önálló nemzeti bank fölállítását, mint a ma­gyar kereskedés egyik főtényezőjét, sürgetni fo­gom. A nevelés­ügynek nagyobb lendületet óhajtok, mert a nép csak azon esetben fogja fel és becsüli a szabadság áldását, s tiszteli az önalkotta törvé­nyeket, ha a nevelés és oktatás áldásában ré­szesül. A regálék és egyéb hűbéri maradványok eltör­lése már rég bevégzett tény volna, ha azt a balol­dal meg nem gátolja két hónapon át az agyonbe­­szélési mód által, mely rendszerrel a­helyett, hogy a balpárt a nép égető bajain segített volna, az or­szágnak 750,000 frt hiábavaló költséget okozott. A folyók szabályozására, s a roppant károk el­hárítására a kormány a szükséges előintézkedé­­seket már megtette. A váczi dunai partnak állam­segély melletti kiépítését, mely nemcsak e város, hanem az egész ország kereskedésére nézve té­nyezőként bizonyult be,­­ előmozdítani fogom. Az adó­reform egyik fő feladata a jövő ország­gyűlésnek. A 20 év előtt életbe léptetett adótörvé­nyek a jelen birtokviszonyokhoz többé nem illenek, azért az adónak oly kivetési módozatához járulok szavazatommal, mely nem engedi, hogy a szegény ember a gazdag terheit viselje. Akarom, hogy a nép jogai inkább kiterjesztes­senek, semmint szűkebb korlátok közé szoríttas­­sanak. Nézetem szerint, legalább ez a kötelessége oly képviselőnek, kit a nép választ, s kinek a­­ haladási eszmék szivén feküsznek.“ BÁcs-BODROGH megyéből arról értesítik a Nap­lót, hogy a választók összeírása csekélyebb ered­­­­ményt mutat föl mint 1869-ben ; a választók kö­zönye miatt a szerbek majdnem mindenütt túl­­­­súlyban vannak a magyarok és németek mel­lett.— A­mi az egyes választó­kerületeket illeti,­­ az almáéiban b. Rudics József megválasztása két­ségtelen a szélsőbal Szűcs József ellen ; az apatini kerületben Schmausz Endre, a hódsághiban Szem­ző János, a rigyiczaiban Somssich Pál közfelkiál­tással fognak megválasztatni; a bácsi járásban eddig még nem akadt jobboldali jelölt, ki Vuko­­vics Sebő ellen föllépne; az ó-kanizsai kerület­ben gróf Ráday Gedeon megválasztása biztos­, úgyszintén a kulpini kerületben Dimitrovits tan­felügyelőé, kivel szemben két ellenjelölt van, u. m. Reményi Pál középbal és Tatity Mantin nemzetiségi, de ezek kisebbségben vannak; az ó­becsei választó­kerületben megsemmisittetett az összeírás és útj rendeltetett el, mely az aratás előtt nehezen fog befejeztetni, itt tehát egyelőre­­ nem választanak. Zentán Majoros Pál biztos bu­kásnak néz eléje, Szávics középbal és Szalmási deákpárti képviselőjelöltek egyaránt nagy párttá

Next