Budapesti Közlöny, 1872. július (6. évfolyam, 148-173. szám)

1872-07-02 / 148. szám

1181 é­ vig Alajos biharmegyei volt aljegyzőt; írnokok­nak : Weiterschitz János végzett jogászt és Király Endre dijnokot; telekkönyvi írnokoknak: Dienes Lajos és Kudász Endre dijnokokat; a nyíregyházi törvényszékhez jegyzőnek : Patkó Tamás törvényszéki irodatisztet; aljegyzőknek: Kubinyi István törvényszéki joggyakornokot, ifj. Krúdy Gyula ügyvédjelöltet és Kassai Sámuelt; telekkönyvvezető-segédnek: Jakabos István te­lekkönyvi írnokot; írnokoknak: Vaday György törvényszéki dijnokot és Holló József megyei volt írnokot; a pápai törvényszékhez aljegyzőknek: Keserű Elek és Szép Miklós törvényszéki joggyakorno­kokat ; telekkönyvvezető-segédnek: Szabó Ist­ván telekkönyvi írnokot; a pozsonyi törvényszékhez aljegyzőknek : Dobro­­vics Lajos városi volt törvényszéki jegyzőt, Ere­mit Rezső és Andrássy Sándor ügyvédeket; a sátoralja­ujhelyi törvényszékhez aljegyzőnek Mikovszky Bertalan törvényszéki joggyakornokot; a segesvári törvényszékhez aljegyzőnek Tatár Zachariás ügyvédjelöltet; a selmeczbányai törvényszékhez aljegyzőnek­­ Bolemann Lajos törvényszéki joggyakornokot; a szabadkai törvényszékhez aljegyzőknek: dr. Gyorgyevics Szredoje törvényszéki joggyakorno­kot, Gálfy Zsigmond törvényszéki írnokot és Cso­­vics Fábián szabadka-városi volt alkapitányt; te­­lekkönyvvezetősegédnek: Simonovics Kornél te­lekkönyvi írnokot; a szatmár­németi törvényszékhez aljegyzőknek : Heletya György szatmár-városi volt tanácsnokot és Nagy Bertalan törvényszéki írnokot; írnokok­nak : Danigovics Bogdán és Pap Bertalan törvény­­széki dirnokokat; a szekszárdi törvényszékhez aljegyzőnek Ágoston István törvényszéki joggyakornokot; írnok­nak : Rittinger Antal törvényszéki dirnokot; a szent-gotthárdi törvényszékhez aljegyzőknek : Magassy Elek törvényszéki joggyakornokot és Tegyey Lajos végzett jogászt; a székesfehérvári törvényszékhez aljegyzőnek Sigray Gyula törvényszéki írnokot; írnoknak: Miklós Sándor törvényszéki dijnokot; a sz­ágysomlyói törvényszékhez aljegyzőknek : Bartha Győző törvényszéki joggyakornokot és Lu­­kácsfy Ödön ügyvédjelöltet; a szolnoki törvényszékhez aljegyzőknek : Fráter Imre ügyvédet és Andrásy Jenő törvényszéki jog­­gyakornokot ; a szombathelyi törvényszékhez aljegyzőknek: Kajtár Dénes és Pogány Gusztáv végzett jogá­szokat ; a tordai törvényszékhez aljegyzőnek: Csató La­jos megyei tiszteletbeli aljegyzőt; a tornai törvényszékhez aljegyzőnek : Gedeon Lajos törvényszéki joggyakornokot; a trencséni törvényszékhez aljegyzőknek : Sztre­­kay Vincze és Bukovinszky Arthur törvényszéki joggyakornokokat; a turócz­szent­ mártoni törvényszékhez aljegyző­nek : Újhelyi Kálmán törvényszéki joggyakor­nokot ; az ungvári törvényszékhez aljegyzőknek : Szűk Lajos törvényszéki joggyakornokot, Kubek Elek törvényszéki írnokot és Legeza István nagyberez­­nai járásb­í­rnsági írnokot; a veszprémi törvényszékhez aljegyzőknek: Vajda Béla pénzügyi fogalmazó gyakornokot és Gál La­jos törvényszéki joggyakornokot; a zalaegerszegi törvényszékhez aljegyzőknek: Schmodiss Károly sümegi járásbirósági írnokot és Strauss Sándor megyei volt esküdtet; telekkönyv­vezető-segédnek : Horvát Ferencz nagykanizsai törvényszéki telekkönyvi írnokot; a zalaegerszegi járásbírósághoz írnoknak : Skublics Arthur ügy­védsegédet ; a zilahi törvényszékhez aljegyzőknek : Somogyi Endre törvényszéki joggyakornokot és Dali Já­nos zilah-városi főjegyzőt; és a zsolnai törvényszékhez aljegyzőnek: Nessel Béla ügyvédjelöltet nevezte ki. A kir. igazságügyminiszer a lévai kir. járásbi­rósághoz telekköny­vvezetővé Begyács Ádám segéd­­telekkönyv vezetőt; a szentesi kir. járásbírósághoz telekkönyvveze­tővé Mihálovics János volt telekkönyvvezetőt; a szolnoki királyi törvényszékhez telekkönyvve­zetővé Némethy Ottmár segédtelekkönyvvezetőt, segédtelekkönyvvezetőkké Bittera Tivadar járás­birósági írnokot és Paczolay Kálmán erdélyi te­lekkönyvi biztost, — ez utóbbit ideiglenes minő­­ségben, telekkönyvi írnokokká pedig Cseresnyés József és Nagy Pál dijnokokat nevezte ki. A vallás- és közokoktatási magyar kir. minister Urhegyi Antal miskei községi tanítót, egyelőre ideiglenes minőségben, Jászkun-kerületi tanfel­­ügyelőségi tollnokká nevezte ki. A földmivelés, ipar- és kereskedelmi minister a bécsi világkiállítás alkalmából felállítandó világ­kiállítási magyar kir. biztossághoz : dr. Wagner László, budai műegyetemi tanárt, mezőgazdasági, Faller József, bányatanácsost, bányászati, Gönczy Pál, vallás és közoktatásügyi miniszeri osztálytanácsost, tudomány és oktatásügyi, Wessely József, nyugalmazott erdőakadémiai igazgatót, erdészeti, Keleti Gusztáv, orsz. mintarajztanodai igazgatót, művészeti, Wotticz Ede , vasúti főmérnököt, technikai, végre Posner Lajos udvari szállítót és papírkereskedőt ipari szakbiztosoknak, Herzfeld József, biztosító, társulati vezértitkárt pedig bécsi helyi biztosnak nevezte ki. A földmivelés-, ipar- s kereskedelemügyi m. kir. minister Opris Gyula távirda-gyakornokot ideiglenes minőségű II. osztályú távirdatisztté ne­vezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium Mié Antal távirászjelöltjét m. kir. távirdagyakornokká nevezte ki. A magy. kir. pénzügyminister Dívald József bányatanácsost a m. kir. bányaszámvevőség főnökévé pénzügyi tanácsosi ranggal és czimmel nevezte ki. A tátra-füredi fürdő­helyen (Schmeks) ujonan felállítandó fürdőidényi m. kir. postahivatal f. é­­ulius 1 jén kezdendi meg működését, és­­levél­­i kocsiposta szolgálattal foglalkozik és összeköt­tetését a Tátra-Fü­red és Sz.-Felka közt naponta forgalmazó kocsi küldönczjáratok által nyerendi, mi ezennel közhírré tétetik. A debreczeni magy. kir. pénzügyigazgatóság ál­tal Hornyák Mihály, Vondre Manó és Szöllösy Ró­bert a nyíregyházi, nagy­váradi és püspök-ladányi kir. adóhivatalokhoz VII-ik osztályú tisztekké ne­veztettek ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi­­nister a távirdai szakszámvevőségnél Jónás Ferencz III. osztályú számtisztet 11-ed-, és Juhász József számgyakornokot ideigl. III ad osztályú számtiszt­té nevezte ki. A vallás- és közoktatási m. kir. minister meg­engedte, hogy Verbőczy István zirez-cisterczi áldo­­zár- és pécsi kath. főgymnasiumi tanárnak közép­­tanodai segédkönyvül már elfogadott „szónok­lattan“ czimű­ munkája középtanodai tankönyvül használtathassék. Hirdetmény a (tizenkettedik) horvát távirászati tanfolyamnak megtartása tárgyában. Minthogy f. évi február 21-én 2045/IV. sz. a. Zágrábba f. évi ápril 15-re kihirdetett távirdai tanfolyam a jelentkezett és fölvett egyének kis száma miatt meg nem tartathatott, elhatároztatott, hogy a horvát (tizenkettedik) távirdai tanfolyam Zágrábban folyó évi augusztus 12-dikén nyit­tassák meg. Ezen, legfeljebb három hónapig tartó tanfo­lyamba felvételnek a 18 évet már betöltött, de a 30. életévet még túl nem haladt, hivatalviselésre alkalmas, egészséges testalkatú s a magyar ko­rona területén született mindazon egyének, kik az érettségi vizsgát sikeresen letették, vagy fő­reáltanodát vagy ennek megfelelő katonai szak­iskolát (akadémiát) jó eredménynyel végeztek, kiknek jó kézírásuk van, s kik legalább horvátul és németül tudnak, megjegyeztetvén, hogy más honi vagy idegen nyelvek tudása a más tekintet­ben egyenlőkkel szemben, az alkalmazásnál elő­nyül számíttatik be. A reáltanodát végzett ifjak, mint a szüksé­ges előképzettséggel bírók különös figyelembe fog­nak vétetni. Azok, kik ezen tanfolyamba belépni kívánnak, kötelesek e részbeni sajátkezűleg írt folyamodvá­nyukat, az említett tulajdonságokról szóló és azt, hogy hadkötelességüknek mennyiben tettek ele­get, kellőleg előtüntető hiteles bizonyítványok­kal fölszerelve, a földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi m. kir. ministerium IV. távirdaosztá­­lyához Pesten, legfeljebb f. é. július hó 20-ig vagy egyenesen, vagy ha valamely hivatalnál már al­kalmazva vannak, illető elöljáróságuk útján be­nyújtani, kik netalán már nősek lennének, ké­relmükben ezen körülményt is említsék meg. A kitűzött határidőn túl beérkező, vagy a szükséges előiskolákat és egyéb kellékeket ki nem mutatható kérvények nem fognak tekintetbe vétetni. A tanfolyamra fölvettek erről tudósíttatván, kö­­telesek f. é. aug. 10 én a zágrábi kir. távirdaigaz­­gatóságnál jelentkezni. A fölvételkor minden tanoncz köteles a. ért. 8 forintot lefizetni, melyért a távirdai hálózatnak térképét s a szolgálati utasítás nyomtatott példá­nyát is megkapja. A horvát s német nyelven előadandó tantárgyak a következők: 1. a természettannak a delejességről, villamos­ságról és ezeknek egymásra való kölcsönös hatá­sáról szóló része; 2. a távirdai gépkészülékek ismertető leírása (géptan); 3. az ugyanazon távirdaállomásban összejö­vő vezeték­huzaloknak a kéznél lévő készülékek­hez alkalmazott, a különböző czéloknak megfelelő összeköttetéséről szóló tan (kapcsolástan); 4. a szolgálati utasítás; 5. az összes európai távirda-hálózat összekötte­téseinek ismertetése (távirdai földrajz); 6. a távirdai számvitel; 7. a távirda vezetékek építése; 8. a gyakorlati távirás, azaz a Morse féle írógé­pen való sürgönyadás­ és verésnél használt jegyek adása s olvasása. A tanonczok a tanfolyam bevégezte után elmé­leti és gyakorlati vizsgálat alá bocsáttatván, ké­pességüket tanúsító bizonyítványt nyernek s az alkalmasaknak találtak szorgalmukhoz és képes­ségükhöz képest nyert érdemsorozatuk rendén előbb fizetéses gyakornokokul, és ha mint ilyenek arra méltóknak találtatnak, az időnkint üresedés­be jövő állomásokra m. k. távirdatisztekül fognak alkalmaztatni. Kelt Pesten, 1872. junius hó 23-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium IV. (távirda) osztálya. VÁLTOZÁSOK A POSTA- ÉS TÁVIRD­A SZOLGÁ­LATBAN. Folyó évi julius 1-jétől kedve mind a posta-, mind a távirdaszolgálatban többnemű változások lépnek alkalmazásba, melyek közül a közönséget érdeklőket a következőkben foglaljuk össze: A) Posta. a) A belföldi forgalomban használt 2 kros bé­lyeggel ellátott levelezési lapok ezentúl egész Né­metországba küldhetők. Eddig a Németországba szóló levelezési lapok díja 5 kr volt. b) Nyomtatványok, árumustrák és mutatványok 15 latig minden 2 lat után voltak 2 krnyi (Tö­rökország- 8 Egyptomba 4 krnyi) díjnak alávetve. Ezentúl minden 3 lat után fog ugyanazon díj szedet­ni , nyomtatványok pedig (a­mi különösen a könyv­küldést fogja nagy mértékben könnyíteni) 15 laton túl is egész egy fontig további változás alá nem eső 15 kvnyi dij mellett elfogadtatni. A b) alatt foglalt könnyítések egyaránt szólnak a tisztán magyarországi, mint az Ausztriával, Németországgal s Törökország, meg Egyptom cs. és kir. postahivatallal biró helyeivel való forga­

Next