Budapesti Közlöny, 1873. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1873-01-10 / 7. szám
czikknek az adóbehajtás tekintetében Buda és Pest városokra szóló intézkedései ezen törvényhatóságra nézve érvényben maradnak. 20. §. A fővárosi törvényhatóság területén a rendőrséget egységes szervezettel az állam „fővárosi rendőrség“ neve alatt saját közegei által kezeli. A törvényhatóságnak helyrendőri ügyekben való szabályalkotási joga érintetlen marad. 21. §. Az államilag kezelendő fővárosi rendőrségnél a tulajdonképeni rendőri működés a rendőri bíráskodástól különválasztandó. A rendőri működés, szervezete, ennek a fővárossal szomszédos területekre is kiterjesztése és azon arány és módozatok iránt, melyek szerint a fővárosi törvényhatóság a költségekhez járulni fog, a belügyminister, a rendőri bíráskodás iránt a bel- és igazságügyi ministerek törvényjavaslatokat fognak az országgyűlés elé terjeszteni. Azon esetre, ha a főváros egyesítéséig ezen, a fővárosi rendőrségről szóló törvény meg nem alkottatik, a tényleges egyesítés napjától kezdve a rendőrség végleges rendezéséig a főváros jelenlegi rendőri közegei közvetlenül a belügyminiszer hatósága alá helyeztetnek, a ki a rendőri közegek feletti fegyelmi joggal, valamint kinevezésük és előmozdításuk jogával ruháztatik fel és felhatalmaztatik, hogy a rendőri ügyekben való felebbezést a fővárosra nézve ideiglenesen szabályozza. A rendőrség költségeit illetőleg a fővárosokban e czélra 1872. évben fordított összeg ideiglenesen a kincstárnak megtérítendő az egyesített főváros által és átalánykép a belügyminiszer költségvetésébe felveendő. A fővárosnak a helyi rendőrségre vonatkozó szabályait és határozatait a rendőrség végleges szervezéséig az állami rendőrség lesz köteles végrehajtani. II. FEJEZET. A fővárosi törvényhatósági bizottságról. 22. §. A fővárosi törvényhatóság egyetemét a fővárosi bizottság képviseli, s amennyiben a törvény kivételesen másként nem intézkedik, a hatósági jogokat, a törvényhatóság nevében, a bizottság gyakorolja. 23. §. A bizottság 400 tagból áll. Bizottsági taggá választható mindenki, akinek ezen törvény határozatai szerint választóképessége van. Aki a főváros javadalmait haszonbérig vagy a fővárossal számadási viszonyban áll, bizottsági tag nem lehet, habár van is választóképessége. 24. §. Választó azon honpolgár, ki országgyűlési képviselői választási joggal bír, ha írnis olvasni tud, és a fővárosban két év óta állandóan lakik. Aki öt év óta az országban lakik, folytonosan adót fizet, s más államnak nem alattvalója, a választási jogra nézve a törvényhozás tüzetes intézkedéséig honpolgárnak tekintendő. 25. §. Választási jogot nem gyakorolhat, habár a fentebbi kellékekkel bír is : a) a hadsereg, haditengerészet állományában tettleg szolgáló katona, valamint a tettleges szolgálatban álló honvéd ; b) aki bűnvizsgálati fogságban van, vagy a ki valamely bűntény miatt elmarasztaltatott, a jogerőre emelkedett marasztaló ítélet kihirdetésétől a büntetés egész tartama alatt; c) ki csőd alatt áll. 26. §. A választóképesek a bizottsági tagok egyik felét a kellő számú póttagokkal együtt az 1200 legtöbb egyenes államadót fizetők sorából, (36. §.) másik felét és a megfelelő számú póttagokat az összes választók sorából választják. A választás kerületenkint a választandó bsz.tagok mindkét felére két külön szavazatlapon egyszerre történik,éspedig akként, hogy minden választó az 1200 legtöbb adót fizetők sorából bizottsági tagokra és póttagokra együttesen adja be szavazatát. Az öszszes választók sorából választandó bizottsági tagok választásánál ellenben minden kerületben csak annyi bizottsági tagra történik a szavazás, ahány választandó tag a bizottság ezen feléből a kerületre esik. Az összes választók sorából választandó bizottsági tagok közül minden kerületben annyi bizottsági tag és megfelelő póttag választandó, amennyi a főváros összes választóinak a kerület választóihoz viszonyított aránya szerint a kerületre esik. A választókerületek a főváros bizottsága által akként alakítandók, hogy egy kerületre a bizottság ezen feléből lehetőleg páros számban, 20 bizottsági tagnál kevesebb és 30-nál több ne essék. 27. §. A bizottság tagjai három évenkint hat évre választatnak, az első három év leteltével azonban mindkét rendbeli bizottsági tagok és póttagok fele része kilép. A kilépők sorhúzás útján határoztatnak meg oly módon, hogy a sorhúzás mind a legtöbb adót fizetők, mind a többi választók sorából választott bizottsági tagokra nézve külön és ez utóbbiakra nézve úgy történik, hogy a minden egyes kerületben megválasztottak fele része kisorsolandó. A sorhúzást az elnök a közgyűlésen végzi. A következő és minden további három év leteltével azok lépnek ki, akik a szabályszerű hat évet már kitöltötték. A kilépett tagok újra választhatók. Minden három évben annyi tag és póttag választandó, ahány a bizottság minden egyik fele tagjainak és póttagjainak teljes száma kiegészítéséhez szükséges. 28. §. Amely bizottsági tag választóképességét vagy azon minősítvényt elveszti, melynek alapján a bizottságba választatott, vagy a fővárosi törvényhatósággal számadási vagy szerződési viszonyba lép, annak megbízása azonnal megszűnik. 29. §. A választási idő előtt a bizottságban megürült helyre az illető póttagok közül az lép, ki mint ilyen a legtöbb szavazatot nyerte. Az ilykér belépő tag megbízása csak addig tarthat, ameddig tartott volna azon bizottsági tagé, kinek helyére lépett. 30. §. A választás előtt legalább két hóval a közgyűlés megalakítja a választókerületeket, megválasztja az összeíró küldöttségek, az igazoló és a bíráló választmányok tagjait, meghatározza a választók összeírásának határidejét és az összeírási órákat, kitűzi minden egyes választókerületre az összeírási helyiségeket, valamint az igazoló és bíráló választmány hivatalos helyiségeit is. Ezen intézkedések hirdetménybe foglaltatnak s abban azon napok, melyet alatt az összeíró küldöttség működik, megjelölendők. Ezen hirdetmény falragaszokkal teendő közzé. 31. §. Az összeíró küldöttségek mindegyike öt tagból áll, elnököt a tagok közül a küldöttség maga választ, a megbízása egy összeírásra terjed. Az igazoló választmány egy évre alakíttatik, s az elnökön kívül a közgyűlés által választott nyolc tagba áll; az elnököt a főpolgármester nevezi ki. A bíráló választmány három évre alakíttatik, elnöke a főpolgármester, akadályoztatása esetén a polgármester; ezen választmány áll a közgyűlés által választott öt tagból. Ezen küldöttségek, illetőleg választmányok, szótöbbséggel határoznak, üléseik nyilvánosak, határozatai kihirdettetnek. 32. §. Az összeíró küldöttség a hirdetményben megnevezett időben és helyen nyolc napon át ül együtt és működését félbeszakítás nélkül folytatja. Az összeírás érvényességéhez az elnökön kívül legalább két küldöttségi tag jelenléte szükséges. Csak a személyesen, vagy ez esetre törvényesen meghatalmazott által jelentkező választók iratnak össze. Választóképességét mindenki köteles igazolni. Mindenki csak egy, éspedig azon választókerület névjegyzékébe iratik be, amelyben rendes lakása vagy ingatlan birtoka van. Minden benrt jelentkező választói igazolványt kap, melyet a küldöttség elnöke aláír. Az összeírás két példányban vezettetik. Az elutasított jelentkezők külön jegyzékbe vétetnek. 33. §. Az összeírási határidő leteltével a névjegyzékek berekesztetnek. Mndkét példányt, úgy az elutasítottak névjegyzékét is, az elnök s a küldöttségnek az összeírásban résztvett tagjai közül legalább kettő írja alá. A névjegyzékeket az elnök az igazoló választmánynak haladék nélkül megküldi. 34. §: Az igazoló választmány őrködik a választási előmunkálatok, és a választás szabályos végrehajtása felett és ítél mind az összeírás, mind a választás körül felmerülő minden panasz tárgyában. Érvényes határozathozatalra az elnökön kívül legalább négy tag jelenléte szükséges. Határozatai ellen a felebbvitel a bíráló választmányhoz történik és pedig, amennyiben a jelen törvény mást nem rendel, a kihirdetést, illetőleg kézbesítés követő nyolcz nap alatt. 35. §. Az igazoló választmány a névjegyzékek vétele után azonnal ülést tart, melyben a választók névjegyzékének nyilvános kitétele iránt intézkedik. Egyszersmind hirdetményt bocsát ki, melyben megnevezi a helyiségeket s az órákat, melyekben a névjegyzékek megtekinthetők, ég a határnapot, ameddig a nyilvános kitétel tart és a felszólalásoknak helye van. A névjegyzékek kitétele nyolcz napig tart s a felszólalások e határidő alatt nyújtatnak be. Ezen időponton túl felszólalások nem fogadtatnak el. 36. §. A legtöbb adót fizetők névjegyzékét, az adóhivatalok hivatalos kimutatásai segélyével, az igazoló választmány állítja össze, és ugyanaz igazítja ki évenként azok névsorát. Ezen jegyzékbe azon ezerkétszáz választó veendő fel, ki legtöbb egyenes államadót fizet. 37. §. A sorrend megállapításánál csak a főváros területén fekvő ingatlan vagyon s annak területén élvezett jövedelem összes egyenes államadója és a személyes kereseti adó vétetik számításba ; továbbá az állami, felekezeti, községi és magántanintézetek tanárai, a tudományos akadémiák tagjai, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek és gazdatiszteknek összes egyenes államadója kétszeresen számíttatik. A férj vagy atya államadójába a nő, valamint kiskorú gyermekek államadója is beszámítandó, ha a nőnek vagy a kiskorú gyermekeknek vagyonát kezeli. Mindenki csak egy törvényhatósági bizottságnak lehetven tagja, az, aki más törvényhatóságban is a legtöbb államadót fizetők sorába jön, azon törvényhatóság bizottságának lesz tagja, melyet maga jelöl ki. Midőn ketten vagy többen fizetnek hasonmennyiségű államadót, ezek között a sorshúzás dönt; midőn pedig ezen eset olyan egyének közt fordul elő, kik közül az egyik egyszeresen, a másik pedig kétszeresen számított államadó folytán juthatna a bizottságba, az utóbbiai elsőbbséggel. 38. §. Azok, kik a fentebbi kedvezményt igénybe kívánják venni, az ülések tartama alatt az igazoló választmány előtt szóval vagy írásban jelentkezni, s jogosultságukat igazolni kötelesek; a ki nem jelentkezett vagy jogosultságát igazolni nem tudja, az adó kétszeres beszámításának kedvezményétől azon egy alkalomra elesik. Ezen törvény 35. §-a szerint kibocsátandó hirdetménybenteendő, hogy az összeirottak közül azok, kik ezen kedvezményt igénybe kívánják venni, az ezen ban érintett nyolcz napi határidő lefolytéig az igazoló választmánynál szóval vagy írásban jelentkezni kötelesek. 39. §. Mihelyt a névjegyzék elkészült, az nyilvános helyiségben kiteendő és a felszólalások a kitétel napjával kezdődő nyolc nap alatt az igazoló választmányhoz nyújtandók be. A felszólalási határidő letelte után az igazoló választmány azonnal összeül, s naponként üléseket tart mindaddig, míg minden felszólalás felett nem határozott. Oly határozat, melylyel valaki a névjegyzékből kitöröltetett, az illetőnek három nap alatt kézbesítendő. 40. §. Az igazoló választmány a 35. §-ban érintett határidő elteltével jogérvényre emelkedett határozatai szerint a névjegyzékeket kiigazítja oly módon hogy úgy a kitörlendők, mint a felveendők neveit külön jegyzékbe foglalja, melyet az elnök és a jegyző aláírnak. Az ily módon kiigazított névjegyzékek, a beadott felebbezésekkel együtt a bíráló választmányhoz azonnal elküldetnek. E választmányhoz küldendők azon panaszok is, amelyek a legtöbb adót fizetők névjegyzékére nézve az igazoló választmányhoz beadattak. (39. §.) 41. §. A bíráló választmány érvényes határozathozatalra az elnökön kívül legalább két tag jelenléte szükséges A bíráló választmány mindkét rendbeli felebbezések felett lehető rövid idő alatt végérvényesen határoz, s határozatait a névjegyzékkel együtt az igazoló választmányhoz visszaküldi, mely mind a legtöbb adót fizetők, mind az összes választók névjegyzékét külön állítja össze. A névjegyzékek egyik példánya a választmánynál marad, a másik a törvényhatóság levéltárában helyezendő el. 42. §. Mihelyt a választók névjegyzéke megállapíttatott, az igazoló választmány meghatározza a választás napját, s a szavazási helyiségeket, s minden kerületbe egy szavazatszedő küldöttséget rendel, mely a választási elnökből, helyettes 50