Budapesti Közlöny, 1873. április (7. évfolyam, 75-99. szám)
1873-04-23 / 93. szám
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. Az 1873. évi (XXXIII ik) nagygyűlés, illetőleg igazgatósági ülés s ünnepélyes köz-ülés következő rendben s napokon fog tartatni: Május 17. A megjelenés. Este osztályértekezletek. Május 18. Az osztályértekezletek folytatása. „ 19. (Rendes heti ülése a III-dik osztálynak.) Május 20. Nagygyűlés d. u. 5 órakor. „ 21. A nagygyűlés folytatása. „ 24. Igazgató ülés déli 12 órakor. „ 25. Ünnepélyes köz ülés d. e. 10 órakor. Melyekre a tagok tisztelettel meghivatnak. Budapesten, 1873. ápril 15-én. Elnöki meghagyásból Arany János, főtitkár. A harmadik osztálynak Stoczek József elnöklete alatt hétfőn tartott ülését mathematikai tárgyak tölték be. Első értekező Kruspér István, ki „A vonásos etalonok összehasonlítása folyadékban“ czím alatt tulajdonképen előbbeni értekezésének folytatását adja elő a comparatokról, s azon hibát tárgyalja mely előáll a mérésben, ha a górcsövet egy folyadékkal fedett étolon vonására irányozzuk, a menynyiben az iránysugár a folyadék felületén előálló sugártörés által irányváltozást szenved. Tüzetesebb vizsgálat után azon eredményre jut, hogy a folyadék belsejében lévő minden pontnak két egymástól különböző képe látszik, de azok ugyanazon irányban, bár különböző távban látszanak. A comparatio kérdésére alkalmazva csak az egyik kép jöhet tekintetbe, s ennek fekvése meghatároztatik. A befolyás egy gyakorlati példából ítélve igen csekély, úgy hogy az még a legszigorúbb méréseknél is elhanyagolható. Utána Szily Kálmán mutatta be Schenzel Guidó értekezését „az 1872. november 27-ki meteor raj megfigyeléséről.“ Bevezetésül azonban igen érdekesen s az ő szokott szabatos magyar előadásával elmondá Szily az üstökösök theóriája tekintetében a legújabb időben felállított combinatiókat. Már régibb idő óta sokan sejtik, hogy az üstökösök szoros összeköttetésben vannak azon meteorrajokkal, melyek időnkint tömegesen megjelenvén, a föld körül a tömeges csillaghullást idézik elő. Ez a vélemény azonban puszta hypothesis volt egész 1866-ig. Akkor egy jeles hírű olasz csillagvizsgáló arra figyelmezteté a tudós világot, hogy az azon évi nagy üstökös pályájával teljesen összevág a november 11-ei csillaghullás pályája is, melyet az említett csillagász igen nagy figyelemmel észlelt és meghatározott. Azóta tehát a csillagászok figyelme gondosabban kezdett a meteorrajokra irányulni, annyival inkább, mert a combinatio igazságának kiderítésére egy más kedvező körülmény is jött. A Bielaféle üstökös ugyanis, mely 1846-ig szabályszerű időközökben jött a föld közelébe, ezen évben két darabra szakadva jelent meg, mely darabok, mint két üstökös, közel egymáshoz haladtak tovább a régi pályán. Ily alakban még párszor azután is megjelent a kettős bolygó. 1859. óta azonban elveszett mind a kettő s hasztalan kereste őket az egész csillagász-világ. Ebből azt következtették tehát, hogy az egész üstökös valószínűleg egészen darabokra szakadt s e combinatio alapján Weisz és Darest bécsi csillagászok meg merték jósolni azt is, hogy 1872. nov. 28-án (mely az üstökös rendes megjelenési ideje lett volna) az üstökös meteor— A Budai TORHA-Kör f. évi május hó 4-én rendes félévi közgyűlését tartja, melyre a t. tagok ezennel meghivatnak. Tárgyalandók sora : Választmányi jelentés az elmúlt félévről, tisztujitás, az alapszabályokban némi változtatás és netán felmerülendő indítványok eldöntése. A tisztelt tagok felkéretnek, hogy tekintve a tárgyalandók fontosságát, minél számosabban megjelenni okvetlenül iparkodjanak. — Gyűlés helye : a budai kir. főreáltanoda, kezdete d. u. 3 órakor. — Lopás. Az osztrák gőzhajózási társulat „Rudolf“ nevű személyszállító gőzöse f. hó 6-án reggel szokás szerint Bécsből elindulván, Gönye állomásnál a hajóskapitány azon felfedezésre jutott, hogy a hajón lévő, erős vaspántokkal ellátott nagy ládából, melyben az értékes küldeményeket szokták tartani, megfoghatlan módon két csomag — hihetőleg még Bécsben — kilopatott. A csomagok közül az egyik 1000 darab 20 frankos Napóleon aranyat tartalmazott, mely összeg Silistrába lett volna szállítandó ; a másik csomagban csak értéktelen menetjegy nyomtatványok voltak. A hajóskapitány rögtön távirati uton tudatta az esetet a bécsi rendőrigazgatósággal, mely azonnal kutatásokat rendelt el, és pár nap múlva sikerült a Dunaág mellett fekvő u. n. „Császár-malmok" mellett, melyek közelében van a gőzhajók állomása is, a nyomtatványokat tartalmazó csomagot, és közel hozzá egy matrózruhát feltalálni. Időközben a gőzhajótársulat a pesti kapitányságot is értesítette a lopásról s igy ennek hivatása volt a tettest kinyomozni. Ugyanis a már említett és egyéb körülményeknél fogva a gyanú a társulat szolgálatában levő Englert István matrózra irányult, ki a lopást megelőző éjjel a hajón a felügyeletet tartotta. De különösen azáltal vált gyanússá Englert, hogy hosszabb szabadságidőért folyamodott a nélkül, hogy kérelmét megállható okokkal támogatni képes lett volna. A főkapitányi hivatal tehát a múlt szombaton (19-én) Dankovszky városi biztost és Friedmann rendőrügynököt egy, a gőzhajótársulat részéről melléjük adott hajóskapitánynyal Ercsibe küldötte, hogy Englert ott lakó felesége házában motozást tartsanak. A kutatást teljes siker koronázta, mert a tapasztott szoba egyik sarkában mintegy másfél lábnyira elásva egy dobozra és benne 942 darab huszfrankos aranyra akadtak. Ezen idő alatt Englert is, kinek szökésétől lehetett tartani, az óbudai hajógyárban letartóztattatott, s midőn az értékes lelet neki felmutattatott, — felhagyva addigi makacs tagadásával, töredelmes vallomást tett és bevallotta, hogy a tolvajlást f. hó 5—6 ka közti éjjel, álkulcs segélyével hajtotta végre. S a két csomagot a császármalmok közelében elásta, ő maga pedig Bécsből elutazott. Időközben a hajóval két ízben is megfordult Bécsben, de a csomagokat helyén hagyta ; húsvéthétfőn azonban, midőn harmadszor ment föl Bécsbe, a csomagokat kiásta és látván, hogy az egyik értéktelen nyomtatványokat tartalmaz, azt eldobta, az aranyakat pedig a hajón — mivel már teljesen biztosnak érezte magát, hogy a hajó kétszeri szorgos kutatás után többé nem fog átvizsgáltatni — egész bátorsággal Ercsibe hozta le és neje tudta nélkül a szobában elásta. Miután Englert birtokában is találtatott néhány darab arany, egészben véve csekély összeg hiányzik, melyről Englert nem tud számot adni. Englert a kir. fenyitő-törvényszéknek adatott át, raja meg fog jelenni, vagyis nagy csillaghullás lesz. A jóslat teljesült s a rendkívüli csillaghullás bekövetkezett egy nappal előbb ugyan (nov. 27-én), de a különbséget könnyen okozhatta valami égitest zavaró közbejötté. E napot nagy figyelemmel várták a csillagászok, de észleleteiket Bécsben és Európa többi főbb pontjain is megzavarta a borús idő, csak a budapesti meteorológiai intézetnek sikerült az eseményeket pontosan megfigyelni, úgy hogy sehol Európában oly becses adatokat nem tudtak szerezni ez estén, mint nálunk. Három egyén folytatta a vizsgálatot esti 7 A órától kig 2 óráig. Egyik a csillagpálya kezdetét és végpontját jegyezte, a másik az ívek nagyságát, a harmadik a chronométeren a felvillanás idejét. Ily módon 170 meteor pályáját határozták meg s ez észleletek tudományos képleteit adja elő Schenzel, a meteorológiai intézet vezetője. Ez értekezéssel a gyűlésnek is vége lett. IRODALMI HÍREK. Ráth Mór kiadásában megjelent új könyvek .1. Az utolsó Mohikán. Angol regény, irta Cooper. Fordította Gondol Dániel. Második kiadás. Pest 1873. 8-adr. 420 l. Ara fűzve 1 frt 40 kr. kötve 2 frt. Coopernek egyik legkitűnőbb regénye, mely a Kisfaludytársaság régi kiadásában elfogyván, most ez újabb javított kiadásban bizonynyal egyik kedvencz olvasmánya lesz közönségünknek s egyik kitűnő darabját képezi az oly helyes gonddal megválogatott Családi könyvtárnak. 2. Bokhara története a legrégibb időktől a jelenkorig. Ismert és ismeretlen keleti kézirati kútfők után irta Vámbéry Ármin. Közrebocsátja a m. tud. akadémia könyvkiadó bizottsága. I. k. XXXVIII. és 247. II. k. 232. Ára a két kötetnek 3 frt 60 kr. Ez az elő munka, melyet az akadémia könyvkiadási bizottsága kezéből veszünk, s mely annyival méltóbb megnyitója a cyclusnak, mert az az egyetemes történettudást viszi előbb. Vámbéry a magyar közönségnek kedvencz írója, utazása két kiadást ért, többi munkái is nagy elterjedtségnek örülnek; — e munka pedig egészen alkalmas szerző számára még jobban megszerezni a közönség kegyét. 3. Az 1865 —1872.évi országgyűlési törvényczikkek betüsoros tárgymutatója. Ára 80 kr. 4. Pénzügyi törvények és szabályok. Függelék. 1873. évi országgyűlési törvényczikkek. Ára 20 kr. 5. A földadó szabályzása. Törvényjavaslat, indokolás és a földadó-katasteri miveletek folyamának és időtartamának előtüntetése. A p. n. minister által előterjesztett hivat. okmányok. Ára 80 kr. 6. Landesgesetz-Sammlung 1872. évre. Hivatalos kiadás. Második füzet. XVI — XXXVIII. 7. Utasítás a földgömb és a tellurium ismertetésére és használatára népiskolai tanitók számára. Irta Gönczy Pál. Második, bővített kiadás. Ára 60 kr. Megjelent Pozsonyban Nirschy nyomdájában Vutkovics Sándor gymn.tanárnak érdekes élet- s jellemrajzgyüjteménye. „MAGYAR ÍRÓK ALBUMA* czimen. Kiállítása igen csinos, a nyelvezet és irály könnyen folyó, kellemes. Nagy buzgalommal szedte össze az adatokat s élénk, kerekded képet tudott belőlük alkotni az Írók egyéniségéről. Mindenki örömmel olvassa jeleseinkről e jó hatású czikkeket, csak az nem elégszik meg mindenkor egészen, ki az illető írókat általánosságban, nagyjából már ismerve, mélyebbre ható méltatást várna főleg azon műveikről, miken írói jelentőségük leginkább sarkallik. Csokonai pl. mint lyricus szépen és eléggé van jellemezve, de mint epicus nem, holott Dorottyája mint mesterileg alkotott epos már terjedelménél s szigoruabb combinatióval szervezett természeténél fogva is leghamarabb lehet hivatva láttatni és költői erejét s a comicum birodalmát, hol múzsája oly kitűnő szerencsével uralkodik. Szász Károlyról sok adatot hordott össze, de a művészi egységbe idomitás jóformán hiányzik. Minden csekélységre ki akart terjeszkedni ez élő jelesünk iránt való tiszteletéből, de aligha jól nem tette volna egyet mást mellőzve a főbbekben mélyebbre hatni. Mindent összevéve hasonlíthatlanul több e műben a dicsérni, mint az ócsárolni való. Eötvös, Fáy, Katona, Lisznyai, Nagy Imre, Pákh, Petőfi, Thaly, Tóth Kálmán, Vahot Imre, Vörösmarty Mihály stb. nemcsak terjedelmes és kimerítő rajzok, hanem igen jól sikerültek is. A könyvet Zamoyski József grófnak ajánlja s Toldy Ferenczczel kezdi, kinek érdemeiről nemcsak magasztalólag, hanem valódi belső melegséggel szól. Azután következnek a szépirodalmi írók a 15-ik századtól kezdve időrendben. Vannak azonban a gyűjteményben nem épen, vagy épenséggel nem szépirodalmiak is. Ezt kár volt tennie, mert az előszóban ígéri, hogy a tudósokat egy második kötetben fogja adni. Kívánatos, hogy ígéretét a közönség örömére s irodalmunk hasznára mentül hamarabb teljesítse. A könyv megszerezhető szerzőnél 2 frt 50 krért. Hafiz dalai. A perzsa költő dalainak második kötete is megjelent Erődi H. Béla fordításában. A 166. lapra terjedő kötet Sziládi Áronnak, Firduzi fordítójának, a m. t. akadémia és Kisfaludy-társaság tagjának van ajánlva. A csinos kiállítású kötet Aigner Lajos bizományában jelent meg. Ára fűzve 1 frt 20 kr, diszkötésben 2 frt 20 kr. E kötet sem szegényebb szép költeményekben, mint az első. Beküldetett hozzánk: l) Ki a centralista ? Ki az autonomista ? Ki a fusionista ? Sorakozzunk ! Grabarits Ernőtől. Pécsett, 1873. Ára 60 kr.