Budapesti Közlöny, 1873. április (7. évfolyam, 75-99. szám)

1873-04-23 / 93. szám

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. Az 1873. évi (XXXIII ik) nagygyűlés, illetőleg igazgatósági ülés s ünnepélyes köz-ülés következő rendben s napokon fog tartatni: Május 17. A megjelenés. Este osztályértekez­letek. Május 18. Az osztályértekezletek folytatása. „ 19. (Rendes heti ülése a III-dik osz­tálynak.) Május 20. Nagygyűlés d. u. 5 órakor. „ 21. A nagygyűlés folytatása. „ 24. Igazgató ülés déli 12 órakor. „ 25. Ünnepélyes köz­ ülés d. e. 10 órakor. Melyekre a tagok tisztelettel meghivatnak. Budapesten, 1873. ápril 15-én. Elnöki meghagyásból Arany János, főtitkár. A harmadik osztálynak Stoczek József elnök­lete alatt hétfőn tartott ülését mathematikai tár­gyak tölték be. Első értekező Kruspér István, ki „A vonásos etalonok összehasonlítása folyadékban“ czím alatt tulajdonképen előbbeni értekezésének folytatását adja elő a comparatokról, s azon hibát tárgyalja mely előáll a mérésben, ha a górcsövet egy folya­dékkal fedett étolon vonására irányozzuk, a meny­nyiben az iránysugár a folyadék felületén előálló sugártörés által irányváltozást szenved. Tüzete­sebb vizsgálat után azon eredményre jut, hogy a folyadék belsejében lévő minden pontnak két egy­mástól különböző képe látszik, de azok ugyan­azon irányban, bár különböző távban látszanak. A comparatio kérdésére alkalmazva csak az egyik kép jöhet tekintetbe, s ennek fekvése meghatá­­roztatik. A befolyás egy gyakorlati példából ítélve igen csekély, úgy hogy az még a legszigorúbb méréseknél is elhanyagolható. Utána­­ Szily Kálmán mutatta be Schenzel Guidó értekezését „az 1872. november 27-ki me­teor raj megfigyeléséről.“ Bevezetésül azonban igen érdekesen s az ő szo­kott szabatos magyar előadásával elmondá Szily az üstökösök theóriája tekintetében a legújabb idő­ben felállított combinatiókat. Már régibb idő óta sokan sejtik, hogy az üs­tökösök szoros összeköttetésben vannak azon me­teor­rajokkal, melyek időnkint tömegesen megje­lenvén, a föld körül a tömeges csillaghullást idé­zik elő. Ez a vélemény azonban puszta hypothesis volt egész 1866-ig. Akkor egy jeles hírű olasz csillagvizsgáló arra figyelmezteté a tudós világot, hogy az azon évi nagy üstökös pályájával teljesen összevág a november 11-ei csillaghullás pályája is, melyet az említett csillagász igen nagy figye­lemmel észlelt és meghatározott. Azóta tehát a csillagászok figyelme gondosab­ban kezdett a meteor­rajokra irányulni, annyival inkább, mert a combinatio igazságának kideríté­sére egy más kedvező körülmény is jött. A Biela­­féle üstökös ugyanis, mely 1846-ig szabályszerű időközökben jött a föld közelébe, ezen évben két darabra szakadva jelent meg, mely darabok, mint két üstökös, közel egymáshoz haladtak tovább a régi pályán. Ily alakban még párszor azután is megjelent a kettős bolygó. 1859. óta azonban el­veszett mind a kettő s hasztalan kereste őket az egész csillagász-világ. Ebből azt következtették tehát, hogy az egész üstökös valószínűleg egészen darabokra szakadt s e combinatio alapján Weisz és Darest bécsi csillagászok meg merték jósolni azt is, hogy 1872. nov. 28-án (mely az üstökös rendes megjelenési ideje lett volna) az üstökös meteor­— A Budai TORHA-Kör f. évi május hó 4-én ren­des félévi közgyűlését tartja, melyre a t. tagok ezennel meghivatnak. Tárgyalandók sora : Választmányi jelen­tés az elmúlt félévről, tisztujitás, az alapszabályokban némi változtatás és netán felmerülendő indítványok eldön­tése. A tisztelt tagok felkéretnek, hogy tekintve a tár­gyalandók fontosságát, minél számosabban megjelenni okvetlenül iparkodjanak. — Gyűlés helye : a budai kir. főreáltanoda, kezdete d. u. 3 órakor. — Lopás. Az osztrák gőzhajózási társulat „Rudolf“ nevű személyszállító gőzöse f. hó 6-án reggel szokás szerint Bécsből elindulván, Gönye állomásnál a hajós­­kapitány azon felfedezésre jutott, hogy a hajón lévő, erős vaspántokkal ellátott nagy ládából, melyben az értékes küldeményeket szokták tartani, megfoghatlan módon két csomag — hihetőleg még Bécsben — kilopa­­tott. A csomagok közül az egyik 1000 darab 20 frankos Napóleon aranyat tartalmazott, mely összeg Silistrába lett volna szállítandó ; a másik csomagban csak érték­telen menetjegy nyomtatványok voltak. A hajóskapi­tány rögtön távirati uton tudatta az esetet a bécsi rend­őrigazgatósággal, mely azonnal kutatásokat rendelt el, és pár nap múlva sikerült a Dunaág mellett fekvő u. n. „Császár-malmok" mellett, melyek közelében van a gőzhajók állomása is, a nyomtatványokat tartalmazó csomagot, és közel hozzá egy matrózruhát feltalálni. Időközben a gőzhajótársulat a pesti kapitányságot is értesítette a lopásról s igy ennek hivatása volt a tet­test kinyomozni. Ugyanis a már említett és egyéb kö­rülményeknél fogva a gyanú a társulat szolgálatában levő Englert István matrózra irányult, ki a lopást megelőző éjjel a hajón a felügy­eletet tartotta. De kü­lönösen azáltal vált gyanússá Englert, hogy hosszabb szabadságidőért folyamodott a nélkül, hogy kérelmét megállható okokkal támogatni képes lett volna. A fő­kapitányi hivatal tehát a múlt szombaton (19-én) Dan­­kovszky városi biztost és Friedmann rendőrü­gynököt egy, a gőzhajótársulat részéről melléjük adott hajóska­pitánynyal Ercsibe küldötte, hogy Englert ott lakó fe­lesége házában motozást tartsanak. A kutatást teljes siker koronázta, mert a tapasztott szoba egyik sarká­ban mintegy másfél lábnyira elásva egy dobozra és benne 942 darab huszfrankos aranyra akadtak. Ezen idő alatt Englert is, kinek szökésétől lehetett tartani, az ó­budai hajógyárban letartóztattatott, s midőn az értékes lelet neki felmutattatott, — felhagyva addigi makacs tagadásával, töredelmes vallomást tett és be­vallotta, hogy a tolvajlást f. hó 5—6 ka közti éjjel, ál­kulcs segélyével hajtotta végre. S a két csomagot a császármalmok közelében elásta, ő maga pedig Bécs­­ből elutazott. Időközben a hajóval két ízben is meg­fordult Bécsben, de a csomagokat helyén hagyta ; hús­véthétfőn azonban, midőn harmadszor ment föl Bécsbe, a csomagokat kiásta és látván, hogy az egyik értéktelen nyomtatványokat tartalmaz, azt eldobta, az aranyakat pedig a hajón — mivel már teljesen biztosnak érezte magát, hogy a hajó kétszeri szorgos kutatás után többé nem fog átvizsgáltatni — egész bátorsággal Ercsibe hozta le és neje tudta nélkül a szobában elásta. Miután Englert birtokában is találtatott néhány darab arany, egészben véve csekély összeg hiányzik, melyről Englert nem tud számot adni. Englert a kir. fenyitő-törvény­­széknek adatott át, raja meg fog jelenni, vagyis nagy csillaghullás lesz. A jóslat teljesült s a rendkívüli csillaghul­lás bekövetkezett egy nappal előbb ugyan (nov. 27-én), de a különbséget könnyen okozhatta va­lami égi­test zavaró közbejötté. E napot nagy figyelemmel várták a csillagá­szok, de észleleteiket Bécsben és Európa többi főbb pontjain is megzavarta a borús idő, csak a budapesti meteorológiai intézetnek sikerült az ese­ményeket pontosan megfigyelni, úgy hogy sehol Európában oly becses adatokat nem tudtak sze­rezni ez estén, mint nálunk. Három egyén folytatta a vizsgálatot esti 7­ A órától kig 2 óráig. Egyik a csillagpálya kezdetét és végpontját jegyezte, a másik az ívek nagysá­gát, a harmadik a chronométeren a felvillanás idejét. Ily módon 170 meteor pályáját határozták meg s ez észleletek tudományos képleteit adja elő Schenzel, a meteorológiai intézet vezetője. E­z értekezéssel a gyűlésnek is vége lett. IRODALMI HÍREK. Ráth Mór k­iadásában megjelent új könyvek .­1. Az utolsó Mohikán. Angol regény, irta Cooper. Fordította Gondol Dániel. Második kiadás. Pest 1873. 8-adr. 420 l. Ara fűzve 1 frt 40 kr. kötve 2 frt. Coo­pernek egyik legkitűnőbb regénye, mely a Kisfaludy­­társaság régi kiadásában elfogyván, most ez újabb ja­vított kiadásban bizonynyal egyik kedvencz olvasmánya lesz közönségünknek s egyik kitűnő darabját képezi az oly helyes gonddal megválogatott Családi könyv­tárnak. 2. Bokhara története a legrégibb időktől a jelen­korig. Ismert és ismeretlen keleti kézirati kútfők után irta Vámbéry Ármin. Közrebocsátja a m. tud. akadé­mia könyvkiadó bizottsága. I. k. XXXVIII. és 247. II. k. 232­­. Ára a két kötetnek 3 frt 60 kr. Ez az el­ő munka, melyet az akadémia könyvkiadási bizottsága kezéből veszünk, s mely annyival méltóbb megnyitója a cyclusnak, mert az az egyetemes történettudást viszi előbb. Vámbéry a magyar közönségnek kedvencz írója, utazása két kiadást ért, többi munkái is nagy elterjedt­ségnek örülnek; — e munka pedig egészen alkalmas szerző számára még jobban megszerezni a közönség kegyét. 3. Az 1865 —1872.évi országgyűlési törvényczikkek betüsoros tárgymutatója. Ára 80 kr. 4. Pénzügyi törvények és szabályok. Függelék. 1873. évi országgyűlési törvényczikkek. Ára 20 kr. 5. A földadó szabályzása. Törvényjavaslat, indoko­lás és a földadó-katasteri miveletek folyamának és idő­tartamának előtüntetése. A p. n. minister által előter­jesztett hivat. okmányok. Ára 80 kr. 6. Landesgesetz-Sammlung 1872. évre. Hivatalos kiadás. Második füzet. XVI — XXXVIII. 7. Utasítás a földgöm­b és a tellurium ismertetésére és használatára népiskolai tanitók számára. Irta Gönczy Pál. Második, bővített kiadás. Ára 60 kr. Megjelent Pozsonyban Nirschy nyomdájában Vutko­­vics Sándor gymn.­tanárnak érdekes élet- s jellemrajz­­gyüjteménye. „MAGYAR ÍRÓK ALBUMA* czimen. Kiál­lítása igen csinos, a nyelvezet és irály könnyen folyó, kellemes. Nagy buzgalommal szedte össze az adatokat s élénk, kerekded képet tudott belőlük alkotni az Írók egyéniségéről. Mindenki örömmel olvassa jeleseinkről e jó hatású czikkeket, csak az nem elégszik meg min­denkor egészen, ki az illető írókat általánosságban, nagyjából már ismerve, mélyebbre ható méltatást várna főleg azon műveikről, miken írói jelentőségük leginkább sarkallik. Csokonai pl. mint lyricus szépen és eléggé van jellemezve, de mint epicus nem, holott Dorottyája mint mesterileg alkotott epos már terjedelménél s szigo­­ruabb combinatióval szervezett természeténél fogva is leghamarabb lehet hivatva láttatni és költői erejét s a comicum birodalmát, hol múzsája oly kitűnő szerencsé­vel uralkodik. Szász Károlyról sok adatot hordott össze, de a művészi egységbe idomitás jóformán hiányzik. Minden csekélységre ki akart terjeszkedni ez élő jele­sünk iránt való tiszteletéből, de aligha jól nem tette volna egyet mást mellőzve a főbbekben mélyebbre hatni. Mindent összevéve hasonlíthatlanul több e műben a dicsérni­, mint az ócsárolni való. Eötvös, Fáy, Katona, Lisznyai, Nagy Imre, Pákh, Petőfi, Thaly, Tóth Kál­mán, Vahot Imre, Vörösmarty Mihály stb. nemcsak ter­jedelmes és kimerítő rajzok, hanem igen jól sikerül­tek is. A könyvet Zamoyski József grófnak ajánlja s Toldy Ferenczczel kezdi, kinek érdemeiről nemcsak magaszta­­lólag, hanem valódi belső melegséggel szól. Azután kö­vetkeznek a szépirodalmi írók a 15-ik századtól kezdve időrendben. Vannak azonban a gyűjteményben nem épen, vagy épenséggel nem szépirodalmiak is. Ezt kár volt tennie, mert az előszóban ígéri, hogy a tudósokat egy második kötetben fogja adni. Kívánatos, hogy ígé­retét a közönség örömére s irodalmunk hasznára men­tül hamarabb teljesítse. A könyv megszerezhető szerző­nél 2 frt 50 krért. Hafiz dalai. A perzsa költő dalainak második kö­tete is megjelent Erődi H. Béla fordításában. A 166. lapra terjedő kötet Sziládi Áronnak, Firduzi fordító­jának, a m. t. akadémia és Kisfaludy-társaság tagjának van ajánlva. A csinos kiállítású kötet Aigner Lajos bizományában jelent meg. Ára fűzve 1 frt 20 kr, disz­­kötésben 2 frt 20 kr. E kötet sem szegényebb szép költeményekben, mint az első. Beküldetett hozzánk: l) Ki a centralista ? Ki az autonomista ? Ki a fusionista ? Sorakozzunk ! Graba­­rits Ernőtől. Pécsett, 1873. Ára 60 kr.

Next