Budapesti Közlöny, 1873. szeptember (7. évfolyam, 201-224. szám)
1873-09-02 / 201. szám
jen. Mert ez állapotnak meghosszabbítása annyi volna, mint nemzetünket áldozatul venni a szellemi halálnak, mégpedig oly időben, melyben az ország a rosz termés és egyéb csapások következtében anyagilag különben is mélyen sújtva van. Az országos küldöttség munkálata most már önök előtt fekszik, uraim. Vizsgálják meg pontosan és alaposan, de egyszersmind a politikai belátás azon mértékével, mely az önök bizottsága előtt, és mint állíthatni vélem, a magyar országgyűlés bizottsága előtt is lebegett és melyre hasonló nemzetközi tárgyalások és megállapodásoknál feltétlenül tekintettel kell lenni. Különösen azonban méltóztassanak küldöttségük és bizalmi férfiaik eljárását tartózkodás nélkül megvizsgálni és megítélni, vájjon azok feladatukat híven teljesítették-e. Készek vagyunk az önök ítéletét nyugalommal bevárni, teljes öntudattal az iránt, hogy megtettünk mindent, ami az adott viszonyok között hatalmunkban állott, hogy végre consolidált viszonyok jöjjenek létre az országban, s a nemzet számára egy jobb jövő biztosíttassék, mert tőlünk függ uraim oda hatni, hogy az autonóm kormányzat alatt népünk ne induljon hanyatlásnak. A tér elég tágas, a munka sürgős, és mivel a bizottság ezen ügynek elintézését annak feltételeként tekinti, hogy az országgyűlés áldást hozó tevékenységet fejthessen ki, azon javaslatot terjeszti elő, hogy e tárgy legelsőbben tűzessék napirendre, hogy azután az országgyűlés azon sok teendőhöz foghasson, melyek elintézését követeli tőle az ország érdeke. Ennek folytán indítványozom : határozza el az. országgyűlés az előterjesztésnek s az arra vonatkozó összes iratoknak, a.m. a két bizottság között váltott üzeneteknek és a jegyzőkönyveknek kinyomatását, hogy így e tárgy a szerdai ülés napirendjére kifűzethessék. Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatik. Makanecz azt kívánja, hogy azon indítvány, melyet még a múlt esztendőben beadott aziránt, hogy Rauch Levin b. ellen per indíttassák, tárgyalás alá vétessék. Az utóbbi napok alatt annyi békealkudozás volt napirenden, hogy félni kell, miszerint utóvégre még Rauch b. fel fog kéretni arra, hogy a „korbácsot“ suhogtassa ismét fejünk felett. (Zaj ) Zsifkovics János barátja a szólásszabadságnak, az előtte szóló eljárása ellenében azonban tiltakoznia kell, mert az megsérti a háznak és az elnöknek méltóságát, ha valaki rögtön oly dolgokról kezd beszélni, melyek nincsenek napirenden. Rauch Levin b. örülni fog, ha a ház a Makonecz indítványában említett peres iratokat át fogja vizsgálni s köszönettel fog tartozni ily irányú határozatért, mert azon meggyőződésben van, hogy az országgyűlés meg fog győződni a vád alaptalanságáról. (Helyeslés jobbról.) Ezzel ezen kellemetlen incidens befejeztetett. Az elnök indítványára 4 új jegyző választatik; egyidejűleg beadatnak a szavazati jegyek a gazdasági bizottság egy tagjára, a háznagyra s a pénzügyi bizottság 21 tagjára. A választás eredménye a következő : Beadatott 70 szavazati jegy, ezekből nyertek az eddigi jegyzők : Kiss Gábor 49, Turelli, dr. Rogulics és Stekovics 48 szavazatot. Hrvoics, Gvosdanovics, Ancsetics és Somodji egyenkint 21 szavazatot nyertek. Háznagygyá dr. Malec 49 szavazattal választatott meg Modics ellen, ki csak 21 szavazatot nyert. A gazdasági bizottság tagjává szintén Malec választatott meg 49 szavazattal. A pénzügyi bizottság tagjaivá a következők választottak meg: Mihajlovics, Ruszt, Zsirkovics, Horvát, Jovanovics, J. Rogulics, Briez, Mrazovics, Muzler, Stenkovics, L. Kiss, Hrnaics, Turelli, Makanecz, Jakics, Davidovics, Cop. Turkovics, B. Kraljevics, Verbancsics, Ferkich. Mindannyian 49 szavazatot nyertek. A jobboldal jelöltjei csak 21 szavazatot kaptak. Az ülés végződött 12 órakor. A legközelebbi ülés valószínűleg szerdán tartozik. Zágráb, augustus 30. A pénzügyi bizottmány megalakult Smaicsot elnökévé s Muzlert tollnokává választá. KÖZLEMÉNYEK A MAGY. KIR. HONVÉDELMI MINISTERIUM MŰKÖDÉSÉRŐL. 1867—1872. A minister megbízásából, hivatalos adatok alapján irta Asbóth János, magy. kir. honvédelmi ministeri titkár. KILENCZEDIK SZAKASZ. Kebelbeli ügyvitel. XXXIV. Változások a ministerium szervezetében. A védtörvények által adott új és nagy hatáskörhöz képest átalakított és kiegészített ministérium szervezetében időközben ismét szükségesnek mutatkoztak némi változások, főleg teremtő és szervező szerepre lévén hivatva a ministérium, úgyszólván keze alatt nőtt a munka s minél többet tett és létesített, annyival inkább növekedett újból munkaköre; ahoz képest, amint ennek folytán az egyik munkakör gyorsabban és nagyobb mérvben fejlődött, mint a másik, elkerülhetlenné vált az új munkafelosztás, elkerülhetlenné annyival is inkább, mivel csakis a legczélszerűbb munkafelosztás ellensúlyozhatta azt a körülményt, hogy a munkának folytonos és gyors szaporodása mellett az egész idő alatt alig növekedett a személyzet létszáma. Megjegyzendő azonban, hogy az időközben keresztülvitt változások egy fontos és lényeges része az előadottakon kivül eső oknál fogva is létesült. Jelesen a horvát-szlavon osztály, az 1868-ik évi 30-ik t. ez. 46-ik szakaszához képest 1870. évi május havában a honv. ministeriumban is felállittatott, s ennek folytán mindazon ügyek, a melyek a törvények értelmében hatáskörébe tartoznak, de addig a ministerium megbízásából a horvát-szlavon-dalmát országos kormány által kezeltettek és intéztettek, azontúl Horvát-Szlavon és Dalmátországot illetőleg is a m. kir. honv. ministerium kezelésébe mentek át. Ami a szervezetben történt egyéb változásokat illeti, azok az 1872-ik év elején keresztül vitt új beosztással léptek életbe. E szerint a szervezet következőleg állapíttatott meg: Elnöki osztály: 1 osztálytanácsos, 1 alezredes (katonai előadó), 1 titkár, 1 fogalmazó, 2 százaldos, 1 segédfogalmazó, 2 irodatiszt, a) Az elnökosztálytanácsos az elnöki osztályt vezeti, b) A ministeriumhoz érkező beadványokat fölbontja, az illető osztályok számaival jelzi, c) Az Ő Felségéhez intézendő fölterjesztéseknek szabályszerű kiállításáról gondoskodik, d) Ő Felségének legfelsőbb elhatározásait eredetiben megőrzi, másolatban az illető ügyosztályokkal közli, e) Az elnöki szám alatt tárgyalt kiadványokat intézi, f) A sajtó alá adott hadirodalmi hivatalos kiadványok nyomatása felett őrködik. Az elnöki osztály teendőihez tartoznak továbbá. g) A fogalmi, segédhivatali, honvédtiszti stb. hivatalnokok személyes, úgymint: kinevezési, fegyelmi, elbocsátási, megintési, segélyezési, magasabb fizetési fokozatba való előléptetési, megjutalmazási és áthelyezési ügyei. h) A ministeriumban alkalmazott hivatalnokok és tisztek, valamint honvédtábornokok és kerületi parancsnokok minősítvényi táblázatainak gyűjtése és megőrzése. Az elnökségi katonai előadó teendői: a) Az elnökség részére különösen fenntartott katonai (honvédelmi) ügyeket intézi, b) A katonai (honvédelmi) időszaki sajtóügyet, s a ministerium kézi könyvtárát kezeli, c) A ministerium osztályaiból vagy más hivatalos forrásokból külön utasítás folytán szerzett statisztikai adatokat és kimutatásokat gyűjti és összeállítja. I. csoport: 1 ezredes v. alezredes, (rendszerinti fizetéssel, mely annyira egészíttetik ki, hogy egy ministeri tanácsos fizetéséig terjedjen). 1-ső ügyosztály: 1 alezredes vagy őrnagy, 3 százados, 2 főhadnagy, a) A honvédségnek katonai szolgálatra vonatkozó összes ügyei, b) A honvédség állományában előforduló változások nyilvántartása. c) A béke és hadi állománynak, valamint az időszaki gyakorlatokra kirendelendő csapatok állományának előirányzata. d) Ezekhez képest a felfegyverzési és felszerelési szükséglet kimutatása. e) A b, c és d alatt felsorolt tárgyakról szóló évnegyedenkénti fölterjesztésnek készítése, f) A helyőrségi szolgálat ellenőrzése, s a karhatalmi kiküldetések iránti intézkedések (a 4-ik ügyosztállyal egyetértőleg), g) A honvédség katonai szervezetére vonatkozó összes munkálatok, h) A honvédséget érdeklő katonai irodalmi művek és térképek megszerzésének ajánlatba hozatala. i) A magyar államterület felosztása s ezen felosztás időnkinti kiigazítása honvédelmi tekintetben (az 5-ik Ügyosztálylyal egyetértőleg). k) A harezrend megállapítására vonatkozó munkálatok. 1) Menetkönyvek és térképek szerkesztése, s időnkinti kiigazítása, amennyiben ezek a honvédséget illetik, m) A honvédség kiképzésére vonatkozó utasítások és szabályok kidolgozása, n) A honvéd-ujonczok oktatására szükséges intézkedések, valamint a nagyobb gyakorlatok és táborok rendezésére vonatkozó előmunkálatok. o) A honvéd tanfolyamok rendszerének megállapítása, s a honvédintézetek berendezése és szervezése. p) A honvédséget illető menettervek és csapatszállításokra vonatkozó intézkedések (a 3-ik ügyosztálylyal egyetértőleg). q) Közreműködés az országnak csatatérré előkészítésénél. r) Népfölkelés szervezése. 2-ik ügyosztály: 1 őrnagy, 3 százados, 2 főhadnagy, 1 törzshadbiró, 1 főtörzsorvos. a) A honvédség tábornokainak, törzs- és főtisztjeinek minden személyes ügyei. Nevezetesen: az állomány nyilvántartása s a rangfokozati táblázat összeállítása, b) Kinevezésekre vonatkozó felterjesztések, c) Rangfokozatok meghatározása, d) Fegyelmi ügyekre s kihágásokra vonatkozó intézkedés, e) Beosztások, vezényeltetések, szabadságolások, f) Felülvizsgáltatás és nyugdíjazás (a 3-ik Ügyosztálylyal egyetértőleg), g) A hadseregbe vagy polgári szolgálatba való visszalépések, vagy elbocsátások, h) A tettleges állományból a szabadságolt állományba és viszont áthelyezés, i) Házassági és adóssági ügyek, k) Előléptetésre, kitüntetésre,jutalmazásra vonatkozó tárgyalások. 1) Minősitvényi táblázatok megőrzése, és ezek időnkinti kiegészítésére vonatkozó intézkedés. Továbbá m) Az összes tiszti létszám kimutatásáról évnegyedenkint készítendő Fölterjesztések, n) A kezelő tisztek kinevezésére s egyéb szolgálati viszonyaikra vonatkozó tárgyalások (a 3-ik Ügyosztálylyal egyetértőleg). o) Hadapródok és tiszthelyettesek kinevezése, beosztása és nyilvántartása. p) Törzsőrmesterek kinevezése, beosztása és nyilvántartása (a 3-ik Ügyosztálylyal egyetértőleg.) A törzshadbiró teendői: a) Felügyel a honvédség hadbírói személyzetére. b) Az évenkint előforduló bűnesetekről kimutatást készit. c) Honvédtörvénykezési s hadbírói személyzeti ügyekben véleményt ad. d) Mint egyszersmind a honvéd-főtörvényszék előadója a honvédségnek összes törvénykezési szolgálatát vezeti. A főtörzsorvos teendői: a) A honvédség össszes orvosi szolgálatát vezeti, b) A honvédség orvosi személyzetére felügyel, e) Az egészségügyre vonatkozó időszaki kimutatásokat készíti, d) Egészségügyi szolgálati és szervezési kérdésekben az I-fő, felszerelési és illetéki kérdésekben pedig a II-ik csoport főnökének terjeszti elő véleményét. II. csoport: 1 ministeri tanácsos, csoportfőnök. 3-ik ügyosztály: 1 osztálytanácsos, 1 titkár, 1 hadbiztos, 1 alhadbiztos, 2 fogalmazó, 2 fogalmazósegéd. a) A honvédségi ruházat, fegyverzet, lőszer, járművek, pótlovak, orvosi és kórházi szükségletek s minden egyéb fölszerelési tárgyak szerződésszerű biztosítása, raktároltatása, kiosztása, kezeltetése s nyilvántartása, b) A honvédcsapatok élelmezésének s a lóéleségnek biztosítása, c) Építkezési ügyek honvédségi czélokra, d) A honvédség elszállásolása, e) A honvédelmi tárcza évi költségvetésének szerkesztése, f) Számadási ügyek s államszámszéki tárgyak, g) A honvédség mindennemű illetékeinek megállapítása és tárgyalása, s erre vonatkozó szervezési munkálatok, b) A honvéd-egészségügyi s állatgyógyászati szükségletek iránti gazdászati intézkedések, (az I. csoporttal egyetértőleg), i) A lóállomány nyilvántartása, kiegészítése, a kiselejtízések és egyéb uton előforduló fogyatékok iránti tárgyalások, k) A honvédtiszti nyugdijak és legénységi rokkantdijak, 1644 A központi clubnak aug. 30-án este tartott értekezletében az országos küldöttség tagjai részéről az átvizsgálás némely pontjai iránt felvilágosítás adatott.