Budapesti Közlöny, 1873. december (7. évfolyam, 277-299. szám)

1873-12-03 / 278. szám

Végül a polgármester Bécs városa nevében azon­­ kérelmet terj­eszté elő, hogy a bevégzett vízvezeték a mai naptól fogva Ferencz József császár hegyi­­forrás-vezeték nevet viselhessen. Erre Ő Felsége azt válaszolá, hogy ő nagyon hálás a nyilvánított szándékért, s ehhez örömest adja beleegyezését, de minden esetre meg kell je­gyeznie, hogy a nagy mű létrejövetelének érdeme egyedül a községet illeti. Az ő érdeme ezen dologban — téve hozzá : Felsége mosolyogva — csak csekély volt. Erre a küldöttség kegy teljesen elbocsáttatott. A prágai egyenruhás polgári testületek küldött­ségéhez intézett legmagasb beszéd így hangzik : „Különös megelégedéssel fogadom a prá­­­gai egyenruhás polgári testületeknek előt­tem épen most kifejezett hódolatát, s ez al­­kalommal ismétlem önöknek hálás elisme­­résem kifejezését, nekem s a honnak ne­héz időben hűséggel s odaadással tett szol­gálataikért. Meg vagyok róla győződve, hogy ama jó szellem, mely által a prágai pol­­gári területek a múlt napokban kitünteték r­agukat, önökben folyvást élni fog, s hogy örökre a becsület, a honszeretet és az örök­vett monarchájuk iránti hűség lesznek önök öntércsillagai. Köszönetemet fejezem ki öröknek leyális nyilatk­ozatukért s bizta­tom önöket folyvást tartó császári kegyel­memről.“ A bukaresti osztrák-magyar gyarmat küldött­ségéhez intézett legmagasb beszéd így hangzik : „Őszinte megelégedésemre szolgálhat, hogy a bukaresti osztrák magyar község is csatlakozott ama nyilvánítások sorához, melyek a mai napnak általam mélyen ér­zett jelentőségét s szentesítését kölcsönzik. Azon biztos reményt táplálom, hogy ezen község, valamint Romániában levő többi községeink közt a legszámosabb, úgy a leg­erélyesebben is megörzendi a honnal való benső összefüggését, s a többiek számára mindig a hozzám s házamhoz való hít ra­gaszkodás hazafias mintaképéül fog szol­gálni.“ F. hó 1-jén esti 7 órakor császár-király és csá­szárné-királyné Ő Felségeik, s Rudolf koronaher­­czeg úr ő cs. k. fensége körkocsizást tettek az ü­n­­nepiesen kivilágított Bécs városán át. Dr. Felder polgármester, Niem­see építési igazgató kíséreté­ben, volt szerencsés a vezetést átvehetni. Az első nyílt kocsiban császár-király Ő Felsége, oldalán Rudolf koronaherczeg úrral, a második zárt kocsi­ban császárné királyné Ő Felsége ültek. Az utolsó kocsiban gr. Belegarde és gr. Pejacsevics főhad­segédek voltak. A Belláriából Ő Felségeik a Kohl­­markton, Hofon, s a Wipplingerstrassen át, a Ho­­hemarktra, innen a Rothenthurmstassen s a Woll­­zeilen át a Ringstrasse felé s annak hosszában a Park-Ring,Kolowrat-Ring,Kärntner-Ring és Opern- Izingen át az udvari vár­akba visszakocsiztak. Az összes utczák s terek oly sűrűn voltak nép­­tömegekkel borítva, hogy a kocsik csak lépésben haladhattak előre, sőt egyes helyeken több per­­czig egészen meg kelle állapodniok, mig lehetsé­gessé lett tért nyerni a továbbhaladásra. Ő Felségeik szakadatlanul a legélénkebb s leg­­szivélyesebb óvatiók tárgyát képezék. Az egész után lelkesült éljenzések hajiták a le­vegőt, folyvást kendőket s kalapokat lobogtattak, hogy az örömnek kifejezést adjanak. Legnagyobb­­szerűvé alakult 0 Felségeik üdvözlése a Kohl­­markton, a Hofon, a Schwarzenberg-téren, s a Kärntner-Ringen.­­ Az udvari vár­akba visszatérve császár király 0 Felsége a polgármester elő­tt örömét fejezé ki a Bécs lakossága által számára készített fogadás s a fényes kivilágítás fölött. Császár-király és császárné-királyné Ő Felségeik Bécs szegényei számára tűzifa beszerzése s hala­déktalan kiosztása végett 5000 frtnyi összeget saját magáneszközeikből felajánlani s e pénzösz­­szeget dr. Felder polgármester rendelkezésére helyeztetni méltóztattak. * 1 Ő csász. és Apostoli kir. Felsége a buda­pesti szegények és szükölködök segélyezésére 3000 frtot méltóztatott magán­pénztárából legkegyelmeseb­ben adományozni. Ő Felsége 25 éves uralkodási jubilaeuma alkal­mából tegnap délelőtt a főváros összes templomai­ban ünnepélyes isteni tisztelet tartatott. A vár­templomban Ráth plébános és apát végzi a szer­tartást ; jelen voltak a fővárosban időző minister urak, a parlament számos tagja, a polgári és kato­nai főbb hatóságok, a főváros küldöttsége, több egyházi kitűnőség és nagyszámú díszes közönség. Ugyanez időben a pestvárosi plébánia­templomban is tartatott isteni tisztelet, melyen a főbb bírósá­gok, a hatóságok képviselői és nagyszámú közön­ség volt jelen. A főváros ünnepi díszt öltött, a köz­épületeken mindenütt diszlobogók lengtek. A m. k. vallás- és közoktatásügyi minister a bécsi általános izr. siket­néma-intézetben meg­ürült magyarországi izr. alapítványi helyre Gerstl Jakabot nevezte ki. Marik Zaboj Vjenceslav által horvát nyelven szerkesztett „Kratak sveobci zemljopis“ czimű­ s Zágrábban 1873. évben megjelent földrajz, s Bale­­novics Simon által ugyanily nyelven szerkesztett „Povjestnica hrvatskoga naroda“ czimű s Zágráb­ban 1870- évben megjelent történelmi népiskolai tankönyvek, miután azok a m. orsz. közoktatási tanácsnak szakértői bírálata szerint nemcsak tév­és alkotmányellenes tanokat tartalmaznak, ha­nem egyikök sem bír egyébként sem a jó iskola­könyv kellékeivel: az iskolai használatból ezen­nel szigorúan eltiltatnak. HELYHATÓSÁG: Aranyos-Maróth, decz. 2. Aranyos-Maróth vá­­ros tegnap este a király jubilaeuma alkalmából fényesen ki volt világítva ; ma ünnepélyes isteni tisztelet tartatott, melyen az összes hatóságok és nagyszámú közönség volt jelen. KIÁLLÍTÁSI ügy. Az országos magyar gazdasági egyesület követ­kező körlevelet bocsátott ki: Vonatkozással múlt hó 22-én kelt és a londoni borkiállításban való részvételre szólító felhívá­sunkra, van szerencsénk t. cz.-vel tudatni, hogy az angol kiállítási biztosok megadták azon határ­idő-megnyújtásokat, melyekre a magyarországi borkiállítás sikeresebb rendezése érdekében álta­lunk felkérettek. Ehhez képest a fennebb hivatkozott felhívá­sunk programmja a következő pontokban foglal­ható össze: 1) A kiállítás a „Royal Albert Hall“ helyisé­geiben 1874. évi április 7-én nyílik meg. 2) A kiállításra szánt borokat legfeljebb 1874. évi április 1-én a kiállítási helyiségben át kell szolgáltatni. 3) A magyar borkiállítás rendezését az országos magyar gazdasági egyesület vállalta el, s a beje­lentések 1. évi deczember hó 31-ig hozzá (Pest, Üllö­ úti köztelek) intézendők az ide mellékelt be­jelentő ivén, melynek 4-dik rovatában különösen az a borkészlet teendő ki, mely hozzávetőleges számítás szerint a kiállítás tartamán át, azaz jövő évi ápril 7-től október 31-ig, a kiállító rendelke­zése alatt álland. 4) Magát a kiállításra szánt bort legfeljebb 1874-ik év február 20-áig kell az együlethez küldeni. 5) Boraink jó hírneve és hitelének megőrzése végett nagyon érdekünkben áll, hogy a kiállításra csak jeles termény menjen ki és a bor minden­esetre már oly érett legyen, hogy üvegekre lehes­sen húzni, eltekintve attól, hogy hány éves. Erre nézve szükségesnek tartja az egyesület a borokat kiküldés előtt itthon szemle alá venni. 6) A kiküldendő mennyiség tekintetében figyel­mébe ajánljuk a londoni kiállítási biztosok azon intézkedését, mely szerint „a londoni 1874-iki borkiállítás nem akar puszta palac­k-kiállítás lenni. Czélja : lehetővé tenni azt, hogy az angol nagy­közönség megkóstolhassa a külföldi borok különböző falait, és hogy magának ekként róluk ítéletet képezhessen. Minden kiállító a kiállítási helyiségekben borát poharanként, bormustráit pedig palac­konként elárusíthatja; az art szabadon állapíthatván meg. Első felhívásunk kibocsátásakor az angol biz­tosok ezen enuntiatiója előttünk ismeretlen volt, a­miért is az eddigi gyakorlat alapján 6 üvegben ál­lapítottuk meg a kiküldendő mennyiséget, a fősúlyt erre a 6 üvegre fektettük, és az ízlelésre szánt borok beküldését részletesebben nem ajánlottuk. Ezektől a régebbi intézkedésektől a fennebb közölt angol programm határozottan eltér. Londonban nem látványos palac­k­ kiállítást akarnak rendezni, hanem a világ bortermelésére kiterjedő kóstolást. Nem szorult bővebb indokolásra, hogy az ango­lok e reformja határozott előnyöket biztosít a ki­állítóknak. Nem kell attól tartaniuk, hogy a ki­állítás reájuk csak terheket ró, hanem ellenkező­leg számíthatnak arra, hogy kiállítási költségei­ket a Londonba küldött borok eladása nemcsak fedezni, hanem jeles és fogyasztásra érdemes ter­més kiküldése esetén valószínűen meg is fogja haladni. Kívánatos ennélfogva úgy a magyar bor­termelésnek megismertetése, mint pedig minden egyes kiállító érdekében, hogy a jarg számára szükséges 6 palac­kon felül kivitelképes kiállító­ink a palac­konkinti eladásra nagyobb mennyi­ségeket is küldjenek ki, illetőleg jelentsenek be. Eddigi tapasztalásunkhoz képest leggyakorlatibb­nak tartjuk, az első kísérletre 20—100 üveget — még­pedig a lehetőség szerint, az eladás könnyeb­­bítése érdekében, meszélyes üveget szánni és egyúttal tudtára adni az egyesületnek, hogy a Londonban netán előálló tömegesebb tudakozódás­nak mennyiben lehet majd annak idejében meg­felelni. 7) A palac­kok alakjára és színére nézve leg­ajánlatosabb a jury számára küldött veres bort úgynevezett bordeauxi, a fehéret rajnai palaczkok­­ban jól bedugaszolva és csinosan vignettirozva kiállítani. 8) A kiállítók helypénzt nem fizetnek ; állvá­nyokról s egyéb díszítésről azonban maguknak kell gondoskodjak; e tekintetben egyébiránt az egyesület azon lesz, hogy az e forrásból fakadó költségek lehetőleg mérsékeltek legyenek, mi annál biztosabban lesz elérhető, minél számosab­ban érdeklendik magukat bortermelőink közül ezen kiállításnál. Alig nyílt a magyar bortermelésnek oly kedvező alkalma a londoni és angol piac­ra való kivitel biztosítására, mint a minő az 1874-diki kiállítás. Reméljük ennélfogva, hogy t. ez. e kiállítás iránt jelen sürgető felszólításunknak engedve, je­les termésével hozzá fog járulni a hazai borterme­lésnek Londonban minél kedvezőbb és gazdagabb módon való feltüntetésére. Azon esetben, ha t. ez. akadályozva volna jelen felszólításunknak eleget tenni, kérjük erre vonatkozó értesítésének minél előbbi beküldését. Az orsz. magyar gazdasági egyesület nevében: Korizmics László, egyesületi alelnök. Morócz István, egyesületi titoknok.

Next