Budapesti Közlöny, 1875. július (9. évfolyam, 147-173. szám)

1875-07-10 / 155. szám

Budapest, 1875. 155. szám. Szombat, július 10. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség­­ Budapesten, barátok-tere 8-dik szám 1. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben Lázhoz hordva : Egész évre................................20 írt. Félévre...........................................10 » Negyedévre..................................5 » Egy lap­­ra 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesitőn­ be iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetménynyel együtt elől­egesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésén 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt. 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. Előfizetési felhívás „BUDAPESTI KÖZLÖNY“-nek, mint a m. kir. ministerium hivatalos lapjának 1875­. julius—deczemberi folyamára. A „ Budapesti Közlöny“ hivatalos lap, folyó 1875-ik évi július 1-jétől kezdve, a va­sárnapokat és ünnepeket követő napok kivé­telével naponkint egy féliv, vagy a szükség­hez ké­pest bővebb tartalommal fog megjelenni s csak hivatalos és félhivatalos közléseket tar­­talmazand.a A »Hivatalos Értesítőé, változatlanul marad. Budapest, 1875. junius 19. A „Budapesti Közlöny“ szerkesztősége. Előfizetési feltételek: Egész évre........................................20 forint Félévre..............................................10 . Negyedévre....................................5 . Falusi községeknek az illető szolgabiró igazolványának felmutatása mellett egész évre . . .. . . . . 12­0 félévre...........................................6 . Az előfizetési pénz a lap kiadó­hivata­lába bérmentve küldendő, Budapest, bará­tok­ tere 7. sz. a.­ Csere- és tiszteletpéldányok mától fogva fel lettek függesztve. Szolgáljon ez az illetőknek tudomásul. A »Budapesti Közlöny« kiadó­hivatala. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé . 1875. évi XXXVII. TÖRVÉNYCZIKK a kereskedelmi törvényről. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1875. évi május hó 18-án, a főrendek házában május hó 19-én.) (Folytatás.) Első czim. Kereskedelmi ügyletek diájdban. Második Fejezet. A kereskedelmi ügyleteket tárgyazó általános hatá­rozatok. 303. §. Bemutatóra szóló papíroknál a zálogjog azok tényleges átadásával, oly papíroknál pedig, me­lyek hátirat útján átruházhatók, az által szerez­tetik meg, ha a papír hátirattal ellátva a hi­telezőnek, vagy helyette egy harmadiknak tény­leg átadatik. 304. §. Kereskedelmi könyveken alapuló követelések­nél a zálogjog megszereztetik, ha az elzálogosítá­­si nyilatkozattal ellátott könyvkivonat a hitelező­nek átadatik, s maga az elzálogosítás a kereske­delmi könyvben, a zálogba adott követelésnél föl­jegyeztetik. 3.05. §. Ha a kézi zálog kereskedelmi ügyletből eredő követelés fedezésére írásbeli szerződés mellett adatott, s az adós kötelességének kellő időben eleget nem tesz, a hitelezőnek jogában áll magát a zálogtárgyakból kielégíteni a­nélkül, hogy az adós ellen előbb keresetet indítani tartoznék. E végből a hitelező a szükséges okmányok be­mutatása mellett saját illetékes törvényszékéhez folyamodik, mely az adós meghallgatása nélkül az elzálogosított tárgyak, vagy azok egy részének a hitelező veszélyére és költségein leendő eladatá­­sát elrendeli. A hitelező az adóst, a­mennyiben ez lehetséges, úgy az eladás elrendeléséről, mint annak megtör­téntéről azonnal értesíteni s a vételár feleslegét az adósnak átadni köteles. Ha a hitelező az értesítést elmulasztja, kártérítéssel tartozik. 306. §. Ha a kézi zálog kereskedelmi ügyletből eredő követelés fedezésére adatik, s a­ felek írásbelileg abban állapodtak meg, hogy a hitelező magát a zálogból bírói közbenjárás nélkül kielégítheti, ez esetben, ha az adós kötelességének kellő időben eleget nem tesz, a hitelezőnek jogában áll a zálo­got nyilvánosan eladni; szabadságában áll ez eset­ben a zálogtárgyakat, ha azok piac­i, vagy tőzsdei árfolyammal bírnak, hiteles személy által a folyó árban magán uton is eladatni. A megtörtént el­adásról, a­mennyiben ez lehetséges, az adóst, kü­lönbeni kártérítés mellett azonnal értesíteni, egy­úttal a vételár feleslegét ennek átadni tartozik. 307. §. Oly esetben, midőn az adós csőd alá kerül, a hitelező az eladásról az előbbeni két §. értelmé­ben a csődtömeget tartozik értesíteni, s a vételár feleslegét ennek köteles átadni. 308. §. A biztosított követelés átruházásával a zálog­jog akkor tekintetik átruházottnak, ha maga a kézi zálog is átadatik. 309. §. A hitelező kereskedelmi ügyletekből eredő és lejárt követelései tekintetében, megtartási joggal élhet adósának azon pénzeire, ingóságaira és ér­tékpapírjaira, melyek ennek akaratával tényleges birtokába, vagy rendelkezése alá kerülnek. E jog nem gyakorolható, ha a tárgyak akár az adós, akár egy harmadik által az átadás előtt, vagy az át­adás alkalmával meghatározott rendelkezés végett kerülnek a hitelező birtokába. Kereskedők egymásközt, kölcsönös kereskedel­mi ügyletekből eredő, le nem járt követeléseik te­kintetében is megtartási joggal élhetnek: ha az adós csőd alá kerül vagy csak fizetéseit szüntette meg, vagy ha az ellene vezetett bírói végrehajtás siker nélkül maradt. Ez esetekben az adós utasí­tása vagy a határozott rendelkezés tekintetében elvállalt kötelezettség a megtartási jog gyakor­lását ki nem zárja, ha az érintett ténykörülmé­nyek a tárgyak átadása után következtek be, vagy ha a hitelező azokról a tárgyak átvétele után értesült. 310. §. A hitelező, kit az előbbeni §. értelmében meg­tartási jog illet, köteles annak gyakorlásáról az adóst azonnal értesíteni. A­mennyiben az adós más után kellő idő alatt fedezetet nem ad, jogában áll a hitelezőnek az adós ellen elrendelt csőd esetében is saját illetékes tör­vényszékénél a megtartott tárgyak eladását ke­reset útján követelni s magát a vételárból minden más hitelezőt megelőzőleg kielégíteni. A netaláni felesleget az adósnak, illetőleg csődtömegének át­adni tartozik. Harmadik Fejezet: A kereskedelmi ügyletek megkötése. 311­§ A kereskedelmi ügyletek érvényességéhez, a jelen törvényben kijelölt eseteket kivéve, azok írásba foglalása vagy egyéb alakszerűségek nem szükségesek. 312. §. Ha valamely ügylethez a jelen törvénynél fogva bizonyos alak kívántatik, vagy ha a felek az ügy­let érvényességét bizonyos alaktól tették függővé, az ügylet megkötöttnek csak akkor tekintetik, ha az a meghatározott alakban létesül. 313. §. Az írásbeli szerződések érvényességéhez ele­gendő, ha az okmány a kötelezett fél által alá­­iratik. Ha a felek valamelyike írni nem képes, kézje­gyét két tanú aláírásával köteles hitelesíttetni, kik­nek egyike által az írni nem képes félnek neve is aláírandó. 314. §. Ha valamely kereskedelmi ügylet megkötésére ajánlat tétetik és ennek elfogadására bizonyos idő köttetik ki, akár vannak a felek jelen akár nem, az ajánlattevő a kitűzött idő eltelte előtt vissza nem léphet. Ily kikötés hiányában az ajánlat, mely jelenle­vők közt létezik, hatályát veszti, ha annak elfoga­dása iránt azonnal nem történik nyilatkozat. 315. §. Távollevők közt, ha az ajánlat elfogadására bi­zonyos idő ki nem köttetett, az ajánlattevő annyi ideig marad kötelezve, mennyi rendes körülmé­nyekhez képest a válaszadásra szükséges. Ez idő számításánál az ajánlattevő azon feltevésből in­dulhat ki, hogy ajánlata kellő időben ért rendel­tetése helyére.

Next