Budapesti Közlöny, 1876. december (10. évfolyam, 276-299. szám)

1876-12-03 / 278. szám

hivatalból gondnok rendelendő, s a határozatok ennek kézbesítendők. Ha a bíróság székhelyén kívül lakó alperes kifogásait kellő időben postára adja, a szállításra szükséges rendes idő, a kitűzött határidőbe nem számíttatik. 20. §. Ha a bíróság a sommás eljárásnak helyét nem találja, vagy ha a keresetben rendes eljárás ké­retik, úgyszintén ha kellő időben kifogások adat­nak be, a pernek a váltó eljárás szerinti rendes tárgyalására határnap tűzendő, melyre a felek a kereset illetve a kifogásokt példányain oly hozzá­adással idézendők, hogy a kitűzött határnapon meghatalmazott ügyvédjeik által az 1868. évi LIV. t­ez. 111. §-ában meghatározott következ­mények terhe alatt jelenjenek meg. Első esetben felperes a sommás végzés megta­gadásának indokairól is értesítendő. 1 21. §. Ha a sommás végzés több alperes ellen szól, a kifogások feletti tárgyalásra csak akkor tűzendő határnap, ha kifogásait valamennyi alperes be­adta, vagy ha azok benyújtására a határidő va­lamennyi alperesre nézve már lejárt. Valamennyi kifogás felett egy jegyzőkönyv veendő fel. 22. §. A tárgyalásra rövid, mindazonáltal oly időre tűzendő ki a határnap, hogy a bíróság székhelyén­­ lakó alperesnek az idézés vétele és a tárgyalási­­ nap között legalább 24 órai, a bíróság székhelyén­­ kívül lakó alperesnek pedig a megjelenésre ele­­i­gendő idő maradjon. Hírlapi idézés esetében a tárgyalási határnap a hirdetménynek harmadszori megjelenésétől számított 15 napnál rövidebb nem lehet. 23. §. A rendes tárgyalásnál az 1868. LIV. t. sz., 144—150. §§-ban szabályozott jegyzőkönyvi eljá­rás követendő. A sommás végzés folytán beadott kifogások fö­lötti tárgyalás két nap alatt befejezendő. Ha több alperes külön képviselő által jelenik meg, ezek mindegyike az ellenbeszédnek és a vi­szonválasznak jegyzőkönyvbe igtatására 24 órai időt vehet igénybe. A kifogások első példánya mellékleteivel szin­tén a jegyzőkönyvhöz csatolt­atik. 24. §. A jelen rendelet 5. §. 1. pontja alapján indí­tandó perekben halasztásnak csak a felek bele­egyezésével s legfelebb 8 napra van helye; ez esetben az 1868. LIV. t. sz. 151. §-ban meghatá­rozott eljárás követendő. A jelen rendelet 39. §. esetében, úgyszintén az 5. §. 3—5. pontban elősorolt perekben, az illetők indokolt kérelmére a tárgyalási határnap hosszabb időre tűzhető ki. 25. §: A bírói illetőség elleni kifogás sommás eljárás eseteiben a végzés elleni kifogásokban, rendes el­járás eseteiben pedig az ellenbeszédben terjesz­tendő­ elő, s az ügy érdemével együtt tárgyalandó , eldöntendő. Ha a bíróság magát illetéktelennek találja , e felett az ügy érdemének érintése nélkül, végzési­­leg határoz. 26. §. Az 1868. évi LIV. t. ez. 112. §-ának intézke­dése a meg nem jelent pertársakra nézve csak az esetben alkalmazandó: ha az ügy nem tartozik a váltóbiróság hatóságához , úgyszintén az esetben­­ is, ha a megjelent alperes által oly kifogás hoza­­tik fel, mely e kötelezettséget valamennyi alpe­resre nézve megszünteti. Az idézett t. ez. 113. §-a esetében, pertárnok az iratokat haladéktalanul bemutatja. Ily esetben a tárgyalás újabb elrendelését, s e végett új határnap kitűzését, bármelyik fél kér­heti. Bizonyítás. 27. §. Közös okirat előterjesztése az ellenfél beleegye­zése nélkül el nem rendelhető. 28. §. Váltóperben alperesi kifogások tanuk általi bi­zonyításának csak az esetben van helye: ha a tanú a bíróság székhelyén van; vagy ha az ily bizonyí­tékot ajánló fél, a máshol lakó tanút legfelebb tizenötöd napra kitűzendő határnapon az eljáró bíróság elé állítja. 29. §. Főeskü általi bizonyításnak váltóperben csak felek beleegyezésével van helye. Kivétetik az okirat valódiságának bizonyítása, mire nézve az 1868. LIV. t. sz. 172. §-a alkalma­­zandó. Felfedező eskünek váltóeljárásban nincs helye. 30. §. Az eskü letételére azon naptól számítandó há­rom nap alatt kell jelentkezni, melyen az ítélet az esküvel bizonyító fél részére jogerejűvé vált. Ezen szabály a gondnok által képviselt félre is kiterjed. A gondnok kérelmére mindazonáltal, gondnokoltja lakásának kinyomozása czéljából, szükség esetében a bíróság 30 napig terjedhető halasztást engedhet, 31. §. Az aláírások összehasonlítására szükséges szak­értőket megfelelő számban a törvényszék székhe­lyén levő kereskedelmi és iparkamara, s a­hol ilyen nincs a kereskedői testület javaslata alap­ján a törvényszék elnöke nevezi ki s esketi fel. Ha sem ipar- és kereskedelmi kamara, sem ke­reskedelmi testület nem létezik a törvényszék székhelyén: az elnök a helyben levő kiválóbb ke­reskedők vagy szakértelemmel bíró teljesen meg­bízható személyek közül nevez ki szakértőket.­­ Aláírások összehasonlítására az elnök által ki­nevezetteken kívül más szakértők nem alkalmaz­hatók. Ha az állandó szakértők alkalmazása ez utóbbi módon sem lenne lehetséges: az aláírások össze­hasonlítása végetti szemle eszközlésére, mindenik esetben a budapesti kir. ítélő tábla területén, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéki,­ a marosvásárhelyi kir. ítélő tábla területén pe­dig a kolozsvári kir. törvényszék lesz megkere­sendő. 32. §: A tanuk és szakértők vallomásai feletti észre­vételek megtétele iránt külön tárgyalásna­k nincs helye. Joguk van mindazonáltal az illető feleknek a szemlére s annak eredményére vonatkozó észrevé­­teleket, a szemléről felvett jegyzőkönyv berekesz­tése előtt, ebbe igtatni. Bírói határozatok. 33. §. Rendes eljárás szerint lefolyt perekben az ügy érdeme mindig ítélet által döntetik el. A marasztaló ítéletben valamint a sommás vég­zésben (18. §.) kiteendő a váltó kiállítási helye, ideje, összege és a marasztalt fél neve és kötele­zettségi minősége (elfogadó, kibocsátó, forgató stb.) is. A kötelezettség teljesítésére három napi határ­idő tűzendő. Ezen határidő hírlapi idézés esetében a som­más végzést tartalmazó hirdetménynek harmad­szori megjelenését, ha pedig a sommás végzés a gondnoknak később kézbesittetett, a kézbesítést követő napon veszi kezdetét. 34. §. Ha a sommás eljárásra alkalmas váltó alapján rendes tárgyalás kéretett, felperes részére a tár­gyalás által felmerült költség s ügyvédi munkadíj meg nem állapítható. Ha a per érdemében egészen vagy részben vesz­tes fél, a perköltségben nem marasztaltatik, ez külön indokolandó. A felebbviteli költséget és munkadíjat, az illető felsőbb bíróság állapítja meg. 35. §. A bírói határozatokba vagy azok kiadmányaiba becsúszott tolihibák, szükség esetében a feleknek meghallgatása után igazítandók ki. A kiigazítás a fél által az első bíróságnál be­adandó kérelem folytán, azon első vagy felebbvi­teli bíróság által eszközlendő, melynek határoza­tába a hiba becsúszott. Ha az alsó bíróságok a felettes bíróság határo­zatában vesznek ily hibát észre : az összes ügy­iratokat minden további­ intézkedés mellőzésével, a hiba kiigazítása végett, az illető felsőbb bíróság­hoz közvetlenül felterjesztik. A felterjesztés és kiigazítás soron kívül esz­közlendő. (Folytatjuk.) A föld­művelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 22099. sz. alatt a következő rende­letét bocsátotta ki: Hivatkozva a kereskedelmi m. kir. ministeri­umnak 1870. évi martius 16-án 22914. sz. alatt kelt rendeletére és annak tartalmát ezennel mó­dosítva rendelem, hogy a Francziaországgal kö­tött kereskedelmi szerződésünk lejártáig a fran­­czia alattvalók az áruvédjegyeik tekintetében biz­tosítatni óhajtott törvényes oltalmat az osztrák­magyar monarchia egész területére úgy szerzik meg, ha az illető védjegyek két példányban akár a bécsi, akár a budapesti kereskedelmi és iparka­maránál letéteményezik. Ennélfogva az eddig csak Budapesten vagy csak Bécsben bejegyzett Francziaországi védje­gyek a monarchia mindkét felében teljes oltalmat élveznek. Budapesten, 1876. november hó 25-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelü­gy mi m. kir. ministeriumtól. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium f. évi 23783. szám alatt kibocsátott rendelete, melylyel a hajózati gyógyászat a nagy­­part-hajózásu hajóvezeték vizsgálatának köteles tárgyai közé felvétetik: A jelenleg vezetésem alatt álló földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium 1875. évi december hó 15-én 26369. sz. a. kelt rendelete kapcsán ezennel rendelem, hogy 1877. január 1-től fogva, a nagy­ part­hajózásu tengeri kereskedelmi hajók vezetésére minősítő vizsgálat­hoz jelentkezők, az osztrák cs. kir. kereskedelmi ministerium részéről 1852. October hó 27-én 6969. sz. a. kibocsátott és az 1867. XVI. t. sz. VI. czikke alapján a magyar állam területén érvény­ben levő szabályzatban foglalt vizsgálati tárgya­kon kívül még a hosszujáratu hajóhadnagyok­éa 8442

Next