Budapesti Közlöny, 1876. december (10. évfolyam, 276-299. szám)
1876-12-03 / 278. szám
hivatalból gondnok rendelendő, s a határozatok ennek kézbesítendők. Ha a bíróság székhelyén kívül lakó alperes kifogásait kellő időben postára adja, a szállításra szükséges rendes idő, a kitűzött határidőbe nem számíttatik. 20. §. Ha a bíróság a sommás eljárásnak helyét nem találja, vagy ha a keresetben rendes eljárás kéretik, úgyszintén ha kellő időben kifogások adatnak be, a pernek a váltó eljárás szerinti rendes tárgyalására határnap tűzendő, melyre a felek a kereset illetve a kifogásokt példányain oly hozzáadással idézendők, hogy a kitűzött határnapon meghatalmazott ügyvédjeik által az 1868. évi LIV. tez. 111. §-ában meghatározott következmények terhe alatt jelenjenek meg. Első esetben felperes a sommás végzés megtagadásának indokairól is értesítendő. 1 21. §. Ha a sommás végzés több alperes ellen szól, a kifogások feletti tárgyalásra csak akkor tűzendő határnap, ha kifogásait valamennyi alperes beadta, vagy ha azok benyújtására a határidő valamennyi alperesre nézve már lejárt. Valamennyi kifogás felett egy jegyzőkönyv veendő fel. 22. §. A tárgyalásra rövid, mindazonáltal oly időre tűzendő ki a határnap, hogy a bíróság székhelyén lakó alperesnek az idézés vétele és a tárgyalási nap között legalább 24 órai, a bíróság székhelyén kívül lakó alperesnek pedig a megjelenésre eleigendő idő maradjon. Hírlapi idézés esetében a tárgyalási határnap a hirdetménynek harmadszori megjelenésétől számított 15 napnál rövidebb nem lehet. 23. §. A rendes tárgyalásnál az 1868. LIV. t. sz., 144—150. §§-ban szabályozott jegyzőkönyvi eljárás követendő. A sommás végzés folytán beadott kifogások fölötti tárgyalás két nap alatt befejezendő. Ha több alperes külön képviselő által jelenik meg, ezek mindegyike az ellenbeszédnek és a viszonválasznak jegyzőkönyvbe igtatására 24 órai időt vehet igénybe. A kifogások első példánya mellékleteivel szintén a jegyzőkönyvhöz csatoltatik. 24. §. A jelen rendelet 5. §. 1. pontja alapján indítandó perekben halasztásnak csak a felek beleegyezésével s legfelebb 8 napra van helye; ez esetben az 1868. LIV. t. sz. 151. §-ban meghatározott eljárás követendő. A jelen rendelet 39. §. esetében, úgyszintén az 5. §. 3—5. pontban elősorolt perekben, az illetők indokolt kérelmére a tárgyalási határnap hosszabb időre tűzhető ki. 25. §: A bírói illetőség elleni kifogás sommás eljárás eseteiben a végzés elleni kifogásokban, rendes eljárás eseteiben pedig az ellenbeszédben terjesztendő elő, s az ügy érdemével együtt tárgyalandó , eldöntendő. Ha a bíróság magát illetéktelennek találja , e felett az ügy érdemének érintése nélkül, végzésileg határoz. 26. §. Az 1868. évi LIV. t. ez. 112. §-ának intézkedése a meg nem jelent pertársakra nézve csak az esetben alkalmazandó: ha az ügy nem tartozik a váltóbiróság hatóságához , úgyszintén az esetben is, ha a megjelent alperes által oly kifogás hozatik fel, mely e kötelezettséget valamennyi alperesre nézve megszünteti. Az idézett t. ez. 113. §-a esetében, pertárnok az iratokat haladéktalanul bemutatja. Ily esetben a tárgyalás újabb elrendelését, s e végett új határnap kitűzését, bármelyik fél kérheti. Bizonyítás. 27. §. Közös okirat előterjesztése az ellenfél beleegyezése nélkül el nem rendelhető. 28. §. Váltóperben alperesi kifogások tanuk általi bizonyításának csak az esetben van helye: ha a tanú a bíróság székhelyén van; vagy ha az ily bizonyítékot ajánló fél, a máshol lakó tanút legfelebb tizenötöd napra kitűzendő határnapon az eljáró bíróság elé állítja. 29. §. Főeskü általi bizonyításnak váltóperben csak felek beleegyezésével van helye. Kivétetik az okirat valódiságának bizonyítása, mire nézve az 1868. LIV. t. sz. 172. §-a alkalmazandó. Felfedező eskünek váltóeljárásban nincs helye. 30. §. Az eskü letételére azon naptól számítandó három nap alatt kell jelentkezni, melyen az ítélet az esküvel bizonyító fél részére jogerejűvé vált. Ezen szabály a gondnok által képviselt félre is kiterjed. A gondnok kérelmére mindazonáltal, gondnokoltja lakásának kinyomozása czéljából, szükség esetében a bíróság 30 napig terjedhető halasztást engedhet, 31. §. Az aláírások összehasonlítására szükséges szakértőket megfelelő számban a törvényszék székhelyén levő kereskedelmi és iparkamara, s ahol ilyen nincs a kereskedői testület javaslata alapján a törvényszék elnöke nevezi ki s esketi fel. Ha sem ipar- és kereskedelmi kamara, sem kereskedelmi testület nem létezik a törvényszék székhelyén: az elnök a helyben levő kiválóbb kereskedők vagy szakértelemmel bíró teljesen megbízható személyek közül nevez ki szakértőket. Aláírások összehasonlítására az elnök által kinevezetteken kívül más szakértők nem alkalmazhatók. Ha az állandó szakértők alkalmazása ez utóbbi módon sem lenne lehetséges: az aláírások összehasonlítása végetti szemle eszközlésére, mindenik esetben a budapesti kir. ítélő tábla területén, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéki, a marosvásárhelyi kir. ítélő tábla területén pedig a kolozsvári kir. törvényszék lesz megkeresendő. 32. §: A tanuk és szakértők vallomásai feletti észrevételek megtétele iránt külön tárgyalásnak nincs helye. Joguk van mindazonáltal az illető feleknek a szemlére s annak eredményére vonatkozó észrevételeket, a szemléről felvett jegyzőkönyv berekesztése előtt, ebbe igtatni. Bírói határozatok. 33. §. Rendes eljárás szerint lefolyt perekben az ügy érdeme mindig ítélet által döntetik el. A marasztaló ítéletben valamint a sommás végzésben (18. §.) kiteendő a váltó kiállítási helye, ideje, összege és a marasztalt fél neve és kötelezettségi minősége (elfogadó, kibocsátó, forgató stb.) is. A kötelezettség teljesítésére három napi határidő tűzendő. Ezen határidő hírlapi idézés esetében a sommás végzést tartalmazó hirdetménynek harmadszori megjelenését, ha pedig a sommás végzés a gondnoknak később kézbesittetett, a kézbesítést követő napon veszi kezdetét. 34. §. Ha a sommás eljárásra alkalmas váltó alapján rendes tárgyalás kéretett, felperes részére a tárgyalás által felmerült költség s ügyvédi munkadíj meg nem állapítható. Ha a per érdemében egészen vagy részben vesztes fél, a perköltségben nem marasztaltatik, ez külön indokolandó. A felebbviteli költséget és munkadíjat, az illető felsőbb bíróság állapítja meg. 35. §. A bírói határozatokba vagy azok kiadmányaiba becsúszott tolihibák, szükség esetében a feleknek meghallgatása után igazítandók ki. A kiigazítás a fél által az első bíróságnál beadandó kérelem folytán, azon első vagy felebbviteli bíróság által eszközlendő, melynek határozatába a hiba becsúszott. Ha az alsó bíróságok a felettes bíróság határozatában vesznek ily hibát észre : az összes ügyiratokat minden további intézkedés mellőzésével, a hiba kiigazítása végett, az illető felsőbb bírósághoz közvetlenül felterjesztik. A felterjesztés és kiigazítás soron kívül eszközlendő. (Folytatjuk.) A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 22099. sz. alatt a következő rendeletét bocsátotta ki: Hivatkozva a kereskedelmi m. kir. ministeriumnak 1870. évi martius 16-án 22914. sz. alatt kelt rendeletére és annak tartalmát ezennel módosítva rendelem, hogy a Francziaországgal kötött kereskedelmi szerződésünk lejártáig a franczia alattvalók az áruvédjegyeik tekintetében biztosítatni óhajtott törvényes oltalmat az osztrákmagyar monarchia egész területére úgy szerzik meg, ha az illető védjegyek két példányban akár a bécsi, akár a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál letéteményezik. Ennélfogva az eddig csak Budapesten vagy csak Bécsben bejegyzett Francziaországi védjegyek a monarchia mindkét felében teljes oltalmat élveznek. Budapesten, 1876. november hó 25-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelügy mi m. kir. ministeriumtól. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium f. évi 23783. szám alatt kibocsátott rendelete, melylyel a hajózati gyógyászat a nagypart-hajózásu hajóvezeték vizsgálatának köteles tárgyai közé felvétetik: A jelenleg vezetésem alatt álló földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium 1875. évi december hó 15-én 26369. sz. a. kelt rendelete kapcsán ezennel rendelem, hogy 1877. január 1-től fogva, a nagy parthajózásu tengeri kereskedelmi hajók vezetésére minősítő vizsgálathoz jelentkezők, az osztrák cs. kir. kereskedelmi ministerium részéről 1852. October hó 27-én 6969. sz. a. kibocsátott és az 1867. XVI. t. sz. VI. czikke alapján a magyar állam területén érvényben levő szabályzatban foglalt vizsgálati tárgyakon kívül még a hosszujáratu hajóhadnagyokéa 8442